Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-23 / 95. szám

IV! :Y“! K1 SALGö i AR.. A J Xanácsköziároe-iág tcr.1l. ''^Jeléten: 14-/0 Brutyó János elvtárs és Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, Devcsics Miklós, a városi pártbizottság első titkára és Horinka István, az ötvözetgyár igazgatója társaságában gyárlátogatásra indul az ötvözetgyárban Munkájukhoz sok sikert kívánok... Brutyó János látogatása Salgótarjánban Elvtársi, bánéit® látogatásra resilk a megoldást,' s éppen A látogatás során Brutyó tegnap Salgótarjániba érkezett ezéirt munkájukhoz sok sikert Jánosj elvtárs megjegyezte, Brutyó János, az MSZMP kívánok. Központi EUeraönzJŐ Bizottsá­gának elnöke, Salgótarján or­szággyűlési A vendéget lyen, a városi pártbizottság székházéban Jedlicska Gyula, az MSZMP Központi Bizottsá­Salgótarján vendége, a vá­ros országgyűlési képviselő je- kép viselő jelöltje. íöltje ezután az Erőművet ke- a megyesaékhe- teste fel, ahol Kukéi Emil a vállalat igazgatója, Varsányi Sándor üzemvezető, s az Erő­mű mozgalmi vezetői meleg gámak tagija, a megyei pártba- szavakkal, a KISZ-fiatalok pe­zottság első titkára és Dev csúcs Miklós, a salgótarjáni dig virágcsokorral üdvözölték a vendéget. Az Erőmű vezér­hogy rátermett, magasan kép­zett emberek dolgoznak ebben az iparágban. A látogatást követő elvtár­si beszélgetés során elsősor­ban az erőmű gondjairól szá­molták be a vezetők, s kér­ték a képviselőjelöltet, hogy segítsen gondjaik megoldásá­ban — aki viszont azt kérte a megye és a város vezetőitől, kára fogadta. A vendég és vendéglátók közötti beszélge­tés után Brutyó János elivtárs mertette, s beszámolt arról, hogy az Erőműben már két yarotsí ^ pártbizottság első tdt- lőtermében Nikkel Frigyes hogy mielőbb tisztázzák Sal- ' ' osztályvezető a berendezést is-, gptarján fűtésének jövőjét, hiszen a fejlődés érteikül nem képzelhető eL A gazdasági eredmények és gondoik mellett szó esett a két üzem pártéletéről, a szakszer­vezetek tevékenységéről, de a mun­ás kísérete látogatást tett az világszínvonalú, GANZ-gyárt- ötvözetgyárfban, ahol Hornnka mányú transzformátor műkö- István igazgató, a gyár párt-, dik. Ugyancsak világszíruvana- saakszervezeti és KISZ-sizer- ion -áll a rövidesen átadás-ra vezetőnek vezetőd üdvözölték, kerülő NV-rendszerű. nagy- nagy teret szenteltek A gyárlátogatás során Bru- frekvenciás telelomállomás. tyó János elvtárs és kísérete megtekintette a most épülő s ^t^emben" több mint 65 millió forintba Brutyó János elvtáms a ve- elbeszélgetett , . , , , Földi Andrásáé leíróval, aki­kerulő u3^ füstelszívó berende- m elt5Ősorban a munlcaheIyi zést, amelyet a gyár- vezetői­nek tájékoztatása szerint még ebben a negyedévben próba­üzemeltetésre átadnak. — Azt hiszem, az egész or­szágiban nem találunk ilyen elsBÍvóberendezést VéLem-é- nyam szerint rendkívül jelen­tős ebben a gyárban, hiszen a dolgozók és a környező fal­vak lakóinak egészségét védi. Ez pedig nagy dolog — sum­mázta véleményét a képvise­lőjelölt. A osapolócsaimcik után az új irodaiházat is megtekintette Brutyó János elvtárs. A gyár vezetői elmondották, hogy a hatmillió forintos 'költséggel épült létesí tményben kapott helyet az üzemi étterem is. A gyár 'gazdasági, párt-, szakszervezeti és KlSZ-veze- tődwel folytatott beszélgetés után — ahol sok szó esett a gyár gondjairól, mint példáiul a szállítás problémáiról, a miu mkaeroh iányról, a fejlesz­tési összeg hiányáról — Bru­tyó János elvtáns ezeket mondotta: — A porelszívó -berendezés, a csapolócsarnoikban látott, hideglevegős befúvórendszer, az új étterem azt bizonyítja, hogy ebben a gyárban 6olkat tesznek az emib“”sk e-ér-nség- védelimének Tu­dóm, vannak gondjaik is, ke­közérzet iránt érdeklődött. kasok szociális ellátásának ja­vítására is. A kölcsönös eszmecsere után Brutyó János elvtárs a kora délutáni órákban vissza­utazott Budapestre. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÓGRÁD AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAP) A XXVII. £VF„ 95. SZÁM ARA: 80 FILLER 1971. ÁPRILIS 23., PÉNTEK a Minisztertanács Szakmunkásképsóst alapot létesítenek Módosították a házadéról szóló rendeletet Vörös Vándorzásziót kapott a nyomda A rfacxmiMw Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács icsütörtökön ülést tar­tott. A külügyminiszter beszá­molt az április 14-én és 15- ém Olaszországban tett hiva­talos látogatásáról, A tárgya­lások napirendjén az európai biztonság és az európai biz­tonsági értekezlet kérdés© mellett helyet kapott a két ország közti kapcsolatok, a gazdasági együttműködés fej­lesztésének problémája is. A külügyminiszter beszámolt VI. Pál pópánál magánjelle­gű kihallgatás keretében tör­tént! látogatásáról és megbe­széléseiről is. A íkormány a jederotésekeit jóváhagyólag tu­domásul vette. A munkaügyi miniszter előterjesztése alapján a Mi­nisztertanács megvitatta a munkások szakmai tovább­képzésének helyzetéit. Elis­merve a vállalatok és az irá­nyító szervék ez iréínyű hasz­nos tevékenységét, szüksé­gesnek tartja a műszaki- technikai fejlődés igényeit jobban kielégítő szakmai to­vábbképzés hatékonyabb remidlszeirónék kialakítását. A kormány megállapította: az általános és szakmai kultúra színvonalának emelkedése, a a munkaerő-szerkezet válto­zása, valamint a munkaerő biztosítása indoikolttá teszi, hogy tovább fejlesszük az egész népgazdaságra kiterje­dő munkás továbbképzést. A kormány határozata rög­zíti a munkások, elsősorban a szakmunkások továbbkép­zésének új irányelveit, az ál­lam, az irányító szervek, a vállalatok és a különböző in­tézmények szerepét. A to­vábbképzés alapvétőéin válla­lati feladat, amelynek meg­valósítását az állam szerve­ző, irányító tevékenységgel, anyagi eszközökkel és az er­re alkalmas intézményeinek közreműködésével segíti. A Minisztertanács felkéri a szakszer-vezetőket és a Kom­munista Ifjúsági Szövetséglet, hogy nyújtsanak segítséget a határozat végrehajtásához. A munkaügyi miniszter elő­terjesztése alapján a Minisz­tertanács. megvitatta a válla-’ latok és a szövetkezetlek sze­repét a szakmunkásképzés fejlesztésében és költségviselé­sében. Megállapította, hogy indokolatlan' különbségek és aránytalanságok állnak fenn a szakmunkásképzés költség­viselésében, ' a különböző szektorba tartozó vállalatok, valamint az állam és a vál­lalatok között. 1 A kormány határozata egy­séges elvet és gyakorlatot ál­lapít meg a tanulók juttatá­saival és a gyakorlati okta­tásukkal kapcsolatos költsé­gek megosztására, valamint a vállalatoknál folyó gyakorla­ti oktatás feltételeinek kor­(I'ölytalás a 2. oldalon.) i Kitüntették a kongresszusi verseny legjobbjait A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága a X. pártkongresszus tisztele­tére folytatott munkaver­senyben kiemelkedő eredmé­nyeket elért vállalatokat és szövetkezeteket kongresszusi zászlóval, illetve oklevéllel tüntette ki. A Központi Bizottság azok­nak a vállalatoknak és szö­vetkezeteknek adományozott kongresszusi zászlót és okle­velet, amelyek kiemelkedő eredményt értek el a gazefaP kodás hatékonyságának javí­tásában, a termelékenység növelésében, példamutató mó­don járultak hozzá az árvíz- károsultak megsegítéséhez, megfelelő intézkedéseket tet­tek termelő tevékenységük távlati fejlesztésének és kor»; szerűsítésének megalapozá­sára, javították dolgozóik szo­ciális helyzetét és erősítették a szocialista brigádmozgal­mat. i Vetik a kukoricát, földben az árpa fonloft a minőséi> — Kooperálnak a tsz-ek Nehezen érkezett a tavasz, de mos már szerte a megyé­ből olyan jelentéseket továb­bítanak, hogy teljes lendület­tel halad és lassan befejezés­hez közeledik a tavaszi szán­tás-vetés. A márciusi tél után viszonylag egyenletesen „me­legedett” az április, és a me­zőgazdasági üzemiek többségé­ben szervezett, gyors muruká­Ha néhány percre is, a megyeszékhely vendége, Salgótarján országgyűlési képviselője­löltje helyet foglalt az Erőmű vezérlőasztalánál, ahol Nikkel Frigyes osztályvezető adott tájékoztatót a berendezés működéséről val, nyújtott műszakkal csak­nem teljesen „ledolgozták” a korábbi elmaradást. Néhány termelőszövetkezetből többek között a ludányhaláscai közös gazdaságból jelenítették, hogy földiben van a ikukorica nagy része is. A borsóvetést mintegy 1850 holdon, már korábban befe­jezték a nógrádi gazdaságok. A legnagyobb területen érthe­tően a konzervgyárakhoz kö­zeli, pásztói termelőszövetke­zetek vetették. Az elmúlt he­tekben több mint ezer hol­don került földibe a mag a járásban. Az árpavetéssel is végeztéik lényegében a mező­gazdasági üzemek. Mintegy 12 ezer holdon termelnek ta­vaszi árpát ebben az eszten­dőben. Zabból 1500 hold ve­tését tervezik a gazdaságok és 1400 holdon már elszórták a magot a gépek. Megfelelő ütemben haladnak a tervezett pillangósok telepítésével is. Vörösheréből csaknem hétezer holdon végezték el a munkát. Alig 700 hold van még hátra, hogy teljes egészében befejez­zék a vetést a gépek. Lucer­natelepítést nem egészen 3200 holdon terveztek a gazdasá­gok és 2300 hold az eddig be­vetett terület. Folyamatosain halad a ka­pás növények talajelőkészíté- ee, a burgonya, a cukorrépa és a kukorica vetése. Cukor­répáit a korábbinál kisebb te­rületen, mintegy 1800 holdon termelnek a nógrádi mezőgaz­dasági üzemek. Az elmúlt na­pokban, hetekben 1100 hol­don vetettek cukorrépát, és ebből mintegy félszer holdon a pásztói járás gazdaságai vé­gezték el a munkát. A burgo­nyát a tervezett termőterület felén, 3100 holdon lették föld­be a mezőgazdasági üzemek­ben. A balassagyarmati járás gazdaságaiban, ahol több mint 2000 hold burgonyával számolnak, csaknem 1900 hol­don befejezték a munkát. A saéesényi és a salgótarjáni já­rásban azonban hasznos volna gyorsabbá tenni a mostani ütemet. Hiszen a jelentések szerint, a szécsényi járásban tervezett 1500 holdnak csupán egyhartmadán került földbe a burgonya. A salgótarjáni já­rásban azonban még ennél is nagyobb az elmaradás. Az áprilisi fagymentes, me­leg napokat kihasználva szer­te a megyében megkezdték a kuk.ordcavetóst. A megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályán kapott tájékoztatás szerint 600—700 holdra tehető az eddig elve­tett terület. Az a tapasztalat, hogy a mezőgazdasági üzemek többségében nagy gondot for­dítanak a talajelőkészátós és a vetés minőségére, a munkák gyorsítására Kapcsolt gépek­kel, gépsorokkal dolgozniak, abol erre lehetőség kínálko­zik és megszervezik a nyújtott műsizakot is. Hasonló gondos­sággal járlak el a mezőgazda­sági üzemekben az őszi kalá- sízosóik ápolásánál is. A fel­mérések szerint a fagy és a ' víz mintegy 2600 hold kalá­szosban tett jelentősebb kárt. A gabonafélék gyomtalanítá­sa után a kukoricaföldek vegyszeres gyomirtása is megkezdődött. Több gazdaság­ból érkezett olyan hír, hogy a gyomirtást egymással koope­rálva végezték a mezőgazda- ségi üzemek.

Next

/
Thumbnails
Contents