Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)
1971-04-02 / 78. szám
V*. • Nógrádi klubkönyvtárak A Balassi Bálint Nbgrad Megyei Könyvtár kara bibén kiadott kétrészes tamüimánya részletesen foglalkozik Nógrád megye ki úblkönyv tárainak könyvtári tevékenységével. E tanulmány lehetőséget nyújt arra, hogy a tapasztalatokat egységes szemlélet szerint értékeljük, s meghatárcxszuik a legsaiilkségeseübnek látsaó tennivalókat, amelyek a tárgyi és személyi feltételek javításához, ezen intézmények tartalmi tevékenysége színvonalának emeléséhez szükeégesek. lényege* gond ez, hiszen a kiubkönyvtárak hivatottak ellátni a jövőben is a kis települések lakóinak kulturális igényeit, a kis falvaik szellemi életének pezsgőbbé tételét, összefogását, koordinálásét. Amint, az említett tanulmány is megállapítja, a klub- éönyvteuinaik — tekintve, hogy egy település kulturális igényei*: hivatott kielégíteni — lehetőleg a község központi hetlyén kell lennie. Miután Nógrádiban kifejezetten erre a béliig, a jelenleg minősített intézmények közül igen kevés épült, a régebben, vagy éppen a közelmúltban létesített művelődési otthonokban rendezték be a kluibkönyvtá- r*t A településen belüli el- heiywéwiel tehát nincs különösebb stand, hiszen ezek az intézmények többnyire mindenütt a falu központi részén, sókeeor az iskola környékén épülték. A művelődésügyi miniKster egyértelműién rendelkezik a küutotobnyvtárakkaí: szemben ramMZtött helyi*égjir»in vekről is. EeíJerint: „Klubkönyvtár ott létesíthető (működtethető), ahefl ífegaiabb egy a azabadpolooB könyvtárhelyiség rendelkezésire áll.” Hogyan állunk e vonatkozásiban Nógrádiban? A minősített intézmények köosül tizenhét csupán egy. másik tizenhét két, vagy több egymásból nyíló helyiséggel, hat pedig ugyancsak kettő, de külön épületben levő helyiséggel bír. Kiderül tehát, hogy a legalapvetőbb feltétetekhez viszonyítva csuk tizenhét intézmény felel meg az előírásoknak. fis lássuk ezek után, milyen a bútorzat, a berendezés? Mindössze hat kiubkönyvtár felel meg e követélményeknek. A legtöbb példát megyénkben, sajnos, a rossz bútorzatra találjuk, a olyan intézményünk d# akad, ahol jóformán egyáltalán nines berendezés. Az előírás ««érint követelmény az is, hogy a könyvek ne zárt szekrényben, hanem szabadpolcon várják a látogatókat. Körül bel ül húsz kliuökönyvtárhan helyezték el szabadpolcon a könyevetket, zárt szekrényben és szabadpolcon vegyesen őt intézmény teszi hozzáférhetővé az olvasnivalót. Az úgynevezett tömegkommunikáció* eszközök (tv, rádió, magnetofon, lemezjátszó stb.) helye, szerepe a klub- könyvtárakban külön említést érdemel. Ugyancsak érdemes lenne megvizsgálni a folyóiratokkal. újságokkal való éli látöttságot is. E vonatkozási ban például a negyven rrrH nősített intézmény közül ti-l zenny óidban egyáltalán nemi jár napilap. Hiányoljuk a| népszerű képewúj«áaoikwt, al legbezdték a kollektiv sxmdddK i»sed¥egezéMét A Salgótarjani Kohászati Üzemekben előreláthatólag április 20 és május 8 között bocsátják vitára az új kollektív szerződés tervezetét. A vitáig tehát már nem sok idő van hátra, hiszen három hét alatt egy vaskosabb könyvre való szövegrészt kell összeállítani, amely a törvényesség igényével hangolja egybe a dolgozók jogait és kötelezettségeit, valamint a dolgozók es a vállalat közötti viszonyt. Az új kollektív szerződés szövegezését megelőzően gondos előkészítő munkára volt szükség. A korábbi szerződés hiányosságait feltárva, az új igényekhez igazodó, a köz- gazdasági szabályozók módosított rendszerére épülő olyan jogi formulákat kellett kialakítani, amelyekben a dolgozók jogai és kötelezettségei egyaránt megkapják a megfelelő helyet. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az új kollektív szerződés mellé kapcsolják a törzsgárdatagság szabályzatát is, amelyet Merlák Ervin, a szakszervezeti bizottság titkárának vezetésével négytagú Dizottság szövegez majd meg, hogy a kollektív szerződéssel együtt megvitathassák a dolgozók. Ezt ugyancsak nagy érdeklődéssel várják a vállalat érdekelt dolgozói. Az április 20 és május 8 között lezajló vitákban öt esztendő törvényes jogszabályaihoz és a törzsgárdatagság megbecsülésének méreteihez adják majd véleményüket a dolgozók. A vitából tehát nem hiú- nyozhat majd sem a hozzáértés, sem a lelkiismeret, sem a lehetőségek őszinte mérlegelése, melyhez a gyár dolgozói maguk teremtik meg az alapot. rendelésének: asettegesséwét mígy a ktebkönyvtáinak egy része nem retidóllkezlk a község jeltagéneik, a lakosság érdeklődési körönök megfelelő folyóirataikkal, A tömegkom- munikéaiőe esaközöklkéi való ellátottság sem kielégítő, külön. gondot ote® a nem „üzemeltethető” készülékek v* soonylag magas száma. Szólhatnánk még a könyv- kolcfiöniaésn&l (az eCőírtnól kevesebb óraszámban kölcsönöz harminckét 'kiubkönyvtár), a kidolgozott tóubkőnyvUm programok hiányáról, a mű- ködés mechanizmusának meg nem felelő voltáról. A személyi ellátottsággal sem lehetünk még egészen elégedettek. Megyénkben több, mint húsz esetben két személy látja el a klubfcönyvtárak ve- zetését, ez több gond mellet* elsősorban az oeeaehaneolat- lansáigat vétó fel. Az esetek többségében főleg az ogyütt- műitakiós módszerét kelten* javítani. A klutokónyvitiárak jelenlegi helyzetének megítélésénél nem hagyhatjuk figyelmen kívü] azt sem. hogy milyen anyagi támogatásban része sülnek az intézményeik? E vonatkozásiban sraüHcségesnek Látszik ismételten hangsúlyozni a klubkónyvitárak óriási szerepét), amelyet a ki* települések kulturális életében betödtenék, illetve amelyet be kellene tölteniük. Az anyagi feltételék hiánya jeleníti az elsőrendű gondot. A klub- könyvtáraktól bíró községekben a gazdasági szervek vezetésében tapasztalható szemlélet vált ázására i« miéliflbb szükség lenne. Hiszen például a mezőgazdasági termei ősvö- vetóceaeték ma már a falu életében elsőrendű szerepet váJitataalk nemcsak gazdaságii vonatkozásban, dé egyebekben í*. A klluWkönyvtárakba főleg a tse-ek tagjai, dolgozói jármaik, nem tehet mindegy tehát a termelőszövetkezeti vezetőik számára sem. hogy milyen szórakozási, főként pedig milyen művelődési, to- vábbképzéisl, önképzési lehetőséget tudnák nyújtani tagjaiknak ezek az intézmények. Amit a kiskönyvtárakban eltöltött idő ad, vagy nem ad számukra, az a termelésben, az együttélésben, rounkafe- gyelemiben, a demokratizmus gyakorlásai ban stb. is megmutatkozik. Az általános és a szakmai műveltség növelése is csak úgy lehet eredményes, ha az anyagi erőforrások koncentrálásával a Ida települések, azok gazdasági szervei, gazdasági . egységed megteremtik feltételeit az igényekhez szabott, mind tartalmasabb művelődési életnek. E tekintetben pedig a kis községeknek elsősorban a klubkönyvtár áll rendelkezésre. T. E. Színházi esték Hunyadi László A debreceniek vendégjátékának második napján már nemcsak zenei élmeny, hanem — mintegy kiegészítőként — az április 4-én megnyíló tavaszi tárlat Í6 várta a közönséget a művelődési központ üvegcsamokában. Kiderült: jó előkészítő volt a képek látása, ünnepélyesebbé tette ennek a komor hangulatú operának a légkörét, mert attól a pillanattól kezdve, hogy felcsendült a Hunyadi-nyitány első hangja, a nézők a színekkel szinte együtt transzponálhatták a muzsika világát. A debreceniek tulajdonképpen már másodszor vendégszerepeitek nálunk Erkel operájával. Három évvel ezelőtt, ezzel a darabbal mutatkoztak be a salgótarjániaknak, hogy megnyerve tetszésüket komoly zenei híd alakuljon ki Salgótarján és Debrecen között. így tehát már ismerősként szemlélhettük mindkét előadást, hogy annál több szépséget fedezhessünk fel, annak ellenére: a már említett idő sokszor megszokottá teheti a színészek játékát. Néhány szerepben új énekes mutatkozott be, s ez a frissítés pezsgést vitt az előadásba, akárcsak Tarnay György karmester tempói, aki szokatlanul gyorsan kezdett, s megtartotta mindvégig igen érdekes elképzelését. Tarnay nem limitált — bár alkatilag igen közel áll hozzá ez a világ — a küzdelem jellegére helyezte a hangsúlyt Az ármánykodás, a hitszegés, valamint a tiszta és őszinte érzelmek ellentétének megvilágítása volt a célja, s gyorsabb tempóvéftelei sikeresnek bizonyultak. Feszesebbé váltak a kórusrésztetek, s a vezető színészek játéka jobban érvényesült Kertész Gyula rendezése is ezt az elvet követte. A gyakori színváltások széttördelhetik a folyamatos élményt éppen ezért Kertész nagy súlyt fektetett a kórus szerepére — s akárcsak Erkel zenéje —, tömbszerrten mozgatta énekeseit. Az énnekkari tablók határa átmentette a színváltósok szünetein a nézőket. Csá- nyi Árpád díszletei egyszerűén szolgálták a rendező elképzeléseit, variálhatóságuk növelte értéküket. V. László szerepében Kar- nausz Tibor lépett színre. A határozatlan és könnyen befolyásolható uralkodót igen remek színészi játékkal tette ellenszenvessé. Karakteres vett stzerepfonmióBiára. Tréfás György elhltetően keltette életre Ciliéi Ulrikot. Az ármánykodás magasiskoláját mutatta be játékában. Hangjának kvalitásaira mór többször felfigyelt a salgótarjáni közönség. Czakó Mária a tőle megszokott szenvedéllyel, átéléssel formálta meg Szilágyi Erzsébet alakját. A keddi előadáson valamivel halványabb teljesítményét felülmúlta a szerdai pompásan sikerült alakítás. Szilágyi Erzsébet figurája Czakó Mária egyik legkedvencebb szerepe, az első nágy sikert jelentette számára az évekkel ezelőtti debreceni bemutatón A címszerepet Csongor József játszotta Csongor nagy énekkultúrával rendelkező énekes, amihez megfelelő átélés is párosul. Kár, hogy néhány indokolatlan megingás befolyásolta játékát, annak ellenére, hogy igen jó produkciót hallottunk tőle is. Hunyadi Mátyás szerepében Ti- bay Kriszta lépett színre, a tőle megszokott nyugalommal és biztonsággal, Gazsó János játéka élmény volt Gara nádor szerepében. Éles kontrasztot rajzolt figurájával, szikár volt, és megingathatatlan álnokságában. Hunyadi kedvesét, Máriát, Marsay Magda mintázta meg. Nagy énekkultúrával rendelkező egyéniség, akinél szerencsésen egyesül a szólista valamennyi követelménye: a kiváló hang és a kitűnő színészi játék. A tánckar nagy sikert aratott az eredeti Brada féle palotással, amelyet Barkóezy Sándor tanított be. Végül szólnunk kell ismételten a kórusról. Egységes hangzásuk, kitűnő hangszínük mindkét előadás egyik legszebb zenei élménvét jelentette. A zenekarból különösen a fúvósok teljesítménye emelkedik ki, míg a vonósok többször bizonytalankodtak. (molnári Megbeszélés a 'tlT-székházban fi párt tudománypolitikai irányelveinek szellemében A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat évek óta eredményes kapcsolatot tart a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemmel. Többek között ennek egyik jele az egyetem továbbképző tagozatának és a TIT Nógrád megyei Szervezetének közös, hat féléves programozó-mérnöki képzése Salgótarjánban. Az eredményes kapcsolatok további bővítése, valamint a párt tudománypolitikai irányelveinek megvalósítása érdekében szerdán a megyei TIT-székházban találkozóra került sor, amelyen az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága és a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem képvise-. lői vettek részt. Jeten voltak a megbeszélésen többek között Szoó Béla és Havas Péter, a megyei pártbizottság titkárai, Devcsics Miklós, a salgótarjáni városi pártbizottság első tittóra, dr. Forgács Tibor, dr. Szép Jenő, dr. Krekó Béla egyetemi tanszékvezető tanárok. A megbeszélésen a vendégek közvetlenül is megismerkedtek Nógrád megye gazdasági, iparszerkezeti és mezőgazdasági struktúrájával. Elhatározták, hogy két irányú kapcsolatot alakítanak ki az egyetem és a megye között. A megyei pártbizottság és az egyetem között a későbbiekben keretszerződést kötnek, amely lehetővé teszi, hogy a megye előtt álló gazdaság- politikai feladatokat még tudományosabban dolgozzák ki. s egyben az egyetem területet kap a megyével kapcsolatos intenzív kutatómunkához. Az egyetem a megbeszélés értelmében segítséget nyújt a megye gazdasági kérdéseinek tudományos igényű kutatásaihoz, felméréseket folytat, valamint tanulmányokat dolgoz ki. Egyben értékeli a megyénk gazdasági egységeiben, vállalatainál, üzemeinél készített tanulmányokat, segítséget nyújt szakemberellátásban, s további lehetőségeket keres a szakemberképzésre A későbbiekben megkötendő szerződés azt szolgálja, hogy a megye előtt álló célkitűzések magasabb szinten valósuljanak meg. Kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat — 15 éves kortól is — komplex brigádokat, kubikosokat, kubikosbrigádokat keresünk azonnali belépésre, budapesti kiemelt munkára. Jelentkezés: Április 4. Ktsz, Budapest, VIII., Auróra u. 23. Munkaügy. á (iWSjllff jt.,.,Jg ,í;^r|i,fo, 3 tei at if* j[„: „iinüt jft 1 ■: - -''A. f; v\I Játék és valóság Koppány György felvétele Arcok a szöveti* ezetből Ha Markó Antalt, a nógrádmarcali tsz-titkárt valaki életéről kérdezi, nem tud különösebbet mondani. Sölyppusz- tán született, apja, anyja cselédsorban élt. Kilencesztendős volt, amikor meghalt az édesapja, és helyébe ő állt. Az uraság jószágát legeltette. Később földet kaptak, de nem volt mivel megművelni. Bizony megesett, hogy Markó Antal négy napot dolgozott napszámban, hogy egyetlen napra fogatot szerezhessen a szántáshoz. Később a Szügyi Állami Gazdaságban vállalt munkát. Az igyekvő fiatalembert gyorsan „észrevették”. A DISZ szervező titkára lett, és 1955-ben felvették a pártba. Fiatal, mindössze 24 éves volt, hogy Nógrádmarcalon megalakult a pártszervezet és Markó Antalt titkárnak választották. Éppen hogy maga mögött hagyta a katonaéveket. Kicsit félt, amikor elvállalta a megbízatást. Nagyon igyekezett, hogy megfeleljen a bizalomnak. S, hogy ez mennyiben sikerült? Azóta is ő a párttitkára Nógrádmarcalnak. Markó Antal részt vett a szövetkezet szervezésében. Okos szavakkal magyarázta a gazdáknak a nagyüzemi gazdálkodás előnyét. Akik hallgattak rá, akkor, nem bánták meg. A nógrádmarcali Aranykalász Tsz a jó szövetkezetek közé tartozik. Markó Antal is ott van a közösben, immár hét esztendeje. A gépcsoportot vezeti. Érdemes fáradoznia, megbecsült munkása a szövetkezetnek. A fizetéssel is elégedett, szép házat épített a faluban. A szövetkezés rendíthetetlen híve Markó Antal, ezt az is bizonyítja, hogy tagja a földművesszövetkezetnek is. Azon fáradozik, hogy az ÁFÉSZ és a termelőszövetkezet kapcsolata egyre jobb, zavartalanabb legyen. Sok társadalmi munkát végeztek már el közösen a falu érdekében. S nyilván a jövőben is sor kerül erre, hiszen a vegyesbolt korszerűsítését tervezik. A munkában nemcsak a fogyasztási szövetkezet tagsága vesz részt; a tsz, a községi tanács is támogatást nyújt, hogy mielőbb megvalósuljanak az elképzelések. Markó Antal egyforma gonddal foglalkozik a tsz-szel és a fogyasztási szövetkezettel. Hiszen az áruellátás javítása elsősorban a faluban élő tsz-tagok érdeke. Ezért nem sajnálja a fáradságot, ha szervezni, mozgósítani kell az embereket a munkára. Hogy a fejlesztési elképzelések, az egész körzetben megvalósultak, abban benne van Markó Antal munkája is. Kemény Erzsébet NÓGRÁD — 1971, április 2., péntek 5
