Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-17 / 90. szám

Arafat vádolja Husszeint Kilenc arab ország felhívása — Phanlomokat rendelt Izrael Jaisszer Arafat szerint Husz- sze:n jordániai uralkodó meg­állapodott Izraeliéi és az Egyesült Államokkal, hogy a Palesztinái mozgalom likvidá­lása tejében a megszállók ki­ürítik a -Jordan folyó nyugati par.vidékének egy részét. A palesztin gerilUwezető ennek a nézetének a pénteki Al-Ahram hasábjain adott hangot. Hangoztatta, hogy a jomdá- n.iaii kormány folytatja a ge­rillák elleni hadjáratát. A ge­rillák — mondotta — azért vonultaik ki a múlt héten Amman,hói, mert „a helyi kö­rülmények ezt úgy kívánták”. Ám — tette hozzá — „a kivonu­lás nem jelentheti a palesztinai forradalom távozását a fővá­rosból. Milíciánk, és fegyvere­ink még ott vannak”. Kilenc araib ország intézett felhívást Jordániához annak érdekében, hogy aizonniail szűn­jenek meg a palesztin gerillák ellen végrehajtott hadműve­letek. A kommüniké elítélte a Jor­dániái hatóságokat, amiért a kairói egyezmény ,,nyilvánva­ló megsértésével” nehézfegy­vereket vetettek be és katonai akciókat foganatosítottak. Izrael új fegyverszáll.í tá s i igenyeltet terjesztett az ame­rikai kormány elé — jelenti az Al-Ahram washingtoni forrásokra hivatkozva. Az izraeli megrendelés min­denekelőtt Phantom iípusu vadászbombázókna vonatkozik. Néhány napon beliül igazoló­dott a feltevés, hogy az EAK- ba irányuló szovjet fegyver- szállítások ürügyén kezdőmé-' nyezett propagandakampány egyrészt új fegyverszállítás] igények bejelentését készítette elő, másrészt igyekezett elte­relni a (ügyeimet arról a tény­ről, hogy Izrael a végsőkig el­lenzi a megszállt araib terüle­tek kiürítését. Arab körökben érdeklődéssel várjak Washing­ton állásfoglalását az izraeli igényekkel kapcsolatban, Mint. emlékezetes Nixon elnök és más amerikai vezető politiku­sok — legutóbb Laárd had­ügyminiszter — ismételten hangsúlyozták, hogy az Egye­sült Államok minden áron fenn kívánja tartaná a közel- keleti erőegyensúlyt, azaz ga­rantálni akarja izraeli katonai fölényét. Az izraeli politikusok és az izraeli lapok az utóbbi időben sokat foglalkoznak a meg­szállt Sinai-félsziget részleges kiürítésével é6 a Szuezi-csa­torna megnyitásával. Az állás­foglalásokból kitűnik, hogy Tel-Aviv a Icözel-keletí válság részleges megoldásaként az izraeli megszállás és a tűz­szünet állandósításához veze­tő útként képzeli él a csapat­kivonást és a csatorna meg­nyitását. Ezzel kapcsolatban Kairóban, ismételten, rámutat­nak arra, hogy a Szovjetunió teljes mértékben osztja azt az egyiptomi véleményt, hogy a csatorna megnyitása csak az általános rendezés keretében valósítható meg, s ennek fel­tételeként meg kéll állapodni a rendezés részletes ütemter­vében,. (MTI) Népi, nemzeti egységben Péter János a szocializmusért látogatása (folytatás ae 1. oldalról.) résziben központilag, resztben vállalati intézkedések révén jelentősen javult a legalacso­nyabb keresetűek helyzete, ha e tekintetben még van is to­vábbi teendőnk. Pedig az el­múlt négy esztendő megyénk­ben sem volt könnyű. A bá­nyászat visszafejlesztésével felmerülő gondok, az új iipar- mtrukitúra kialakítása, amely Nagybátonyban is érezteti haj­tását, ugyancsak nagy felada­tot* rótt ránk. Ismerjük a gondokat, oda­figyelünk rájuk. Nagyfbátomy térségében * bá­nyászat biztosított, de több la­kásra, út- és vízhálózatra, az elavul* bányásztakások felszá­molására, több iskolai tante­remre eüb. van szükség. De réaíkia hajtunk, közös összefo­gáson múlik, hogy sikerül-e mielőbb felszámolni a gondo­kat. A további fejlődés garan­ciája politikánk töretLensége, elvi szilárdsága, s a szocialista demokrácia mind saétbeeetob körű kibontakoztatása. Az úgynevezett kis, és nagy dol­gokban szükségünk van a munkások, parasztok, értelmi­ségiek, a fiatalok és a nők ak­tív közreműködésére, hiszen a i- zocialista. vezetés nélkülözhe- letlen része a szocialista de­mokrácia. Ehhez azonban a la­kosság szélesebb állampolgári műveltségére, informáltságiára is szükség van. Az utóbbi időben, különösen a kongresszusi előkészületek szakaszában, ismétlődő téma volt közvéleményünkben. a munkásosztály vezető szere­pének érvényesülése. Társa­dalmunkban a munkásosztály vezető szerepe elfogadott tény. Minden társadalmi cél­kitűzésünknek ez a hatalom az előfeltétele. Ezért is van az, hogy a kongresszus min­den alapvető és lényeges kér­dési: a munkásosztály hatal­mának és érdekeinek szemszö­géből vizsgált. Ezzel kifejezte, hogy mindaz, ami hazánkban történik, a munkásosztály érdekei szerint történik. A munkásosztály vezető sze­lepét érvényesíti az- a sok százezer munkás is, aki a ha­talom kivívásával egyidőben és azóta az ország vezető tisztségeibe került. Az elmúlt évtizedekben a munkásosztály a társadalom legnagyobb osz­tálya lett, emelkedett művelt­ségi színvonala. A kongresszus és a megyei pártértekezlet is szilárdan eltökélte, hogy a jö­vőben még következetesebben elemzi és figyeli, hogyan érté­keli a munkásság politikánkat, hogyan valósul meg e politi­ka a munkásemberek minden­napi életében. A nagygyűlés szónoka ae ér­telmiség helyéről, szerepéről is szólott. Hangsúlyozta, hogy' megyénkben minőségi különb­ség áll fenn a félszabadulás előtt®, illetve az azt követő ér­telmiség között. Ez a különb­ség elsősorban a szociális származásból következik, hi­szen büszkén mondhatjuk, hogy megyénk értelmisége né­pi értelmiség, tagjainak több­sége a munkásság és a pa­rasztság gyermekeinek sorai­ból került is. Ez a réteg as efműtt idő­szakban bizonyította a - néphez való hűségét. szaktudása, alkotó tevékeny­sége révén pedig jelentős sze­repet töltött be a gazdasági növekedés, a nép jólét, a szo­ciális, a kulturális és az egészségügyi színvonal emelé­séért folyó erőfeszítések rea­lizálásában. Értelmiségünk öeszefarroittsága a munkásosz­tállyal a továbbiakban, is biz­tosítéka a szocializmust építő munkában a további fejlődés­nek. Pártunk és kormányunk szándéka tovább javítaná az értelmiség alkotó munkájához szükséges légkört, az élet- és munkakört] Lményeket. Ezért ia született az a döntés, hogy emeljük a pedagógusok, az or­vosok, illetve egészségügyi dolgozók fizetését. Ez nem­csak e rétegeknek, de az egész társadalomnak érdeke. Befejezésül Havas Péter hangoztatta, hogy Nagybátony arányosan fejlődik a népi Magyaror­szág fejlődésével. E körzetben rajzolódnak ki Nógrád megye harmadik vá­rosának körvonalad, szép lakó­telepekkel, korszerű iparral, magas szintű kulturáltsággaL Gyenes Lászióné felszólalá­sában a nők helyzetével fog­lalkozott. Mint mondotta, Nagybátony lakosságának csaknem a fele nő, élet- és munkakörülményeik javítása időszerű feladat. Szomszéd Gy. István, többi között a Nagybátony ipar- szerkezetében végbemenő vál­tozásokról szólt, arról, hogy szinte új „ipari forradalom” zajlik itt. Nógród megye ipar- fejlesztésére a negyedik ötéves tervben négy és fél milliárd forintot költünk, ebből tizen­négy közép- és kis üzem épül, Nagybátanyba is jut közüliük. A nőknek, bán yászfelesések­nek jó kereseti lehetőséget nyújt a budapesti harisnya­gyár fejlesztése is. A bányász- ság sorsáról szólva hangsú­lyozta, hogy sizívünlfcön visel­ve, a gazdaságosság javításá­val a bányászatnak jövője van ebben a medencében. a Vatikánban Péter János külügyminiszter olaszországi látogatásának hi­vatalos része a csütörtöki hosszú és zsúfolt munkanapon befejeződött. Az olasz veze­tőkkel folytatott tárgyalások eredményeit összefoglaló közös közleményt pénteken délután adták ki. * Péteken délelőtt Péter Já­nos külügyminisztert magán- ki hallgatáson fogadta VL Pál pápa. Személyes jellegű, őszinte és hasznos beszélge­tést folytattak, időszerű nem­zetközi kérdésekről, és ft két­oldalú kapcsolatokról. A be­szélgetés légköre konstruktív és baráti volt A magánki hallgatás mintegy 45 percig tartott. A pápai kihallgatás után Péter János rövid látogatást tett Jean Vlllot bíborosnál, a pápai államtitkárság vezető­jénél. Ezt követően Mrtűgymtniez­terünfc meglátogatta a római magyar Intézményeket, és szí­vélyesen elbeszélgetett az ott dolgozókkal. Délután Péter János és kí­sérete az etruszk műemlékek­ről híres vidéken fekvő Porto Kreoléba utazott, ahol a dél­utánt pihenéssel töltötte. A külügyminiszter és kísé­rete szombaton, a délelőtti órákban utazik el az olasz fő­városból. (MTI) A Costa Rica-i San Jóséban, az Amerikai Államok Szer­vezetének ülésszakán megle­hetősen komor hangulat ural­kodik, Mint a Reuter hírügy­nökség tudósítója megállapí­totta: a tanácskozást válság- hangulat jellemzi, mivel a résztvevő országok delegátusai sorban bírálják az AÁSZ ha­tékonyságát, céljait és indíté­kait. Ezen egyáltalán nem le­het csodálkozni, hiszen a szer­vezet születése pillanatától magában rejtette a válság le­hetőségeit. Formálisan ugyan­is a tagként szereplő 30 latin- amerikai állam és az USA együttműködését szolgálta volna, a gyakorlatban azon­ban az amerikai imperializ­mus politikai, gazdasági és kulturális behatolásának, az Egyesült Államok kontinentá­lis vezető szerepe megszilárdí­tásának szolgálatában áll. Az ellentmondás hol gyengébben, hol erősebben tépázta már ed­dig is a szervezet egységét, mostanában azonban a latin­amerikai fejlemények iránya mind jobban megkérdőjelezi az AÄSZ holnapját. Tíz éve, amikor a forradal­mi Kubát kizárták a védeimi tanácsból, majd amikor négv évvel később, a szervezetből is, s megkezdték a szigetor­2 NÓGRÁD — 1971. április 17., szombat szag blokádiát. még úgy tűnt: ha vaskézzel is, de Washing­Szíria nagy ünnepe A Szíriái Arab Köztársaság ma ünnepli 25. születésnap­ját: negyed századdal ezelőtt, 1946. április 17-én hagyta el Szíria területét az utolsó idegen gyarmatosító katona, s így ez az arab ország is felszabadult a kolonialista uralom aló^. Szíria népét, akárcsak általában az arab nemzetet, fűti a nemzeti egység, a wahda arabijja vágya. Az első nagy kísérletet azonban, az Egyiptommal kötött uniót, a két or­szág burzsoáziájának ellentétei hamar csődbe juttatták. Nyil­vánvalóvá vált, hogy az egységnek igazi tartalmat csak a népi töltés, a haladó program adhat. Szíria fejlődésének egyik záloga az a baráti együttmű­ködés. amely közte és a szocialista országok közt kialakult. Az 1967-es izraeli agresszió után Szíria ellenállását, helyt­állását nem utolsó sorban az a támogatás tette lehetővé, amelyet a Szovjetunió nyújtott neki. A Szovjetunió segítsé­gével állították helyre az ország védelmi képességét, a Szov­jetunió és más szocialista országok támogatásával dolgoznak az ország iparosítását, a mezőgazdaság korszerűsítését cél­zó, nagy nemzetgazdasági terveken. A szíriai nemzeti ünnep alkalmat ad arra is, hogy ki­fejezzük örömünket a magyar—szír kapcsolatok fejlődése láttán. Hazánk jószolgálati küldöttsége nemrég járt Szíriá­ban, és a kölcsönös megértés szellemében folytatott gyü- mölcsöző megbeszéléseket: ezek nyomán tovább szélesítjük gazdasági kapcsolatainkat, fejlesztjük műszaki-tudományos együttműködésünket, a kulturális csere keretében rádiós és televíziós egyezményt kötünk. „Magyarország megérti a közel-keleti válsággal kapcsola­tos szíriai álláspontot és elítéli Izrael agresszív terjeszke­dési törekvéseit, támogatja az arab népeknek az agresszió következményei felszámolásáért folytatott igazságos harcát.” Ezt az álláspontot az a közös közlemény szögezte le, amely jószolgálati küldöttségünk említett szíriai látogatásáról szá­molt be. A mai szíriai ünnepen megújítjuk szolidaritásunkat a jogaiért küzdő Szíriai Arab Köztársasággal. Határozat a lengyel pártkongresszusról Megválasztották az előkészítő bizottságot Leverték a lázadókat Egy pénteken kiadott cey­loni hivatalos közlemény sze­rint, a hatóságoknak sikerült leverni a lázadók szervezett ellenállását. A felkelők cso­portjainak maradványai az erdőségekben, és a hegyvidé­keken rejtőztek el. A kato­nai és rendőri egységek át­fésülik a lázadók tevékenysé­gi területeit. > Az ország gazdaságának normális működése érdeké­ben a ceyloni kormány utasí­tást adott, amelynek értelmé­ben „ki kell zárni a lehető­ségét annak”, hogy beszün­tessék tevékenységüket a bankok, a kereskedelmi és ipari üzemek és exportra ter­melő teaültetvények. (MTI) Alig kőtelező ígéret Az amerikai külügymáiniisiz- térium csütörtökön — szóvi­vője útján — sajnálkozását fejezte ka az Egyesült Álla­mokban, levő szovjet diplo­maták és szervezetek cionista zaklatása miatt. Robert J. MoCtoskiey kül­ügyi szóvivő a legutóbbi saovjtet tiltaközó jegyzékbe utalva azt mondotta, hogy a szóban forgó incidensek „fele­lőtlenek”. Végezetül azt ígérte, hogy ae amerikai külügyminiszté­rium „minden gyakorlati in­tézkedésit” megtesz az Egye­sült Államokban, levő szov­jet állampolgárok és intéz­mények védelmére. (MTI) Éles bírálat ENSZ-körökben éles bírá­latokat. váltott, ki a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányának jelentésié, amely­ben azt állítja, hogy teljesí­tette a faji megkülönböztetés minden formájúnak fetezó- molásána vonatkozó nemzet­közi egyezményt. A jelentést az ENSZ képviselője a faji megküLönböztetés felszámo­lására alakul* ENSZ-bizott­ság előtt olvasta telt Louis Valencia Rodriquez, Ecuador képviselője felszóla­lásában kijelentette: „Kívá­natos lenne pontosan ismer­ni azon szervezetek múltbeli! tevékenységét, amelyek be vannak tiltva az NSZK-ban, ahhoz, hogy értekedni tudják a neonácizmus és fasizmus újjáéledése eilen hozott in­tézkedések hatékonyságát”. Hasonló hangnemben szó­lalt fel N. K. Taríaszov, a Szovjetunió állandó ENSZ- küídöttének helyettese, aki telítette a kérdésit, vajon, a jelentésben említett 21 be­tiltott szervezet között van­nak-e náci és neonáci cso­portok. A T-HMP KB IX. plénuma jóváhagyta az SZKP XXIV. kongresszusán részt vett len­gyel! póriküldöttség beszámo­lóját, a LEMP Politikai Bi­zottsága és kb titkársága tevékenységéről előterjesz­tett referátumot, valamint a kormány munkájáról szóló tájékoztatót A köziponti bizottság ha - támoziatot hozott arról, hogy 1971 végére, vagy 1972 elejé­re összehívják a LEMP VI. kongresszusát. Megválasz­tották a kongresszus 94 tagú előkészítő bizottságát. Az ülés a kb titkárává vá­lasztotta Stanislaw Keniat, a kb adminisztratív osztályé-, naik eddigi vezetőjét (MTI) , Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter Bonnban fo­gadta Edward Kennedy szenátort Indokolt uálsőghangulat ton még képes összetartani a tagországokat, elodázhatja a válságot. Mézesmadzag volt ebben a tevékenységben a „Szövetség a haladásért” cí­mű program, amely 20 milli­árd dollár segélyt irányzott elő. Mert később kiderült, hogy a nagyon is hiányosan végrehajtott programért ko­moly árat kell fizetni. 1965- ben ugyanis, határozott wa­shingtoni nyomásra megala­kítják az Amerika-közi „béke­haderőt”. A hangzatos név senkit se tévesszen meg: a manőverrel Amerikának egyetlen célja volt, hogy ezen a módon kölcsönözzön nem­zetközi látszatot dominikai agressziójának. Ha még ehhez hozzászámítjuk, hogy a yá- mokkal csak 1969-ben hat­százötvenmillió dollárt kere­sett a latin-amerikai tagálla­mok bőrén az USA, nem le­het kétséges, hogy a mostani válsághangulat teljesen indo­kolt. Hogy egyes tagállamok szí­vesebben hátat fordítanának az AÁSZ-nak abban nem kis szerepe van Kubának, vala­mint az Andok-menti hár­maknak: Chilének, Bolíviá­nak és Perunak. Kuba, vala­mint az egyre inkább önálló nemzeti életre törekvő má­sik három ország részben már bebizonyította, s feltehe­tő, hogy a jövőben még in­kább bebizonyítja —,■ hogy a fejlődéshez nem feltétlenül szükséges az amerikai gyám­kodás, amelyen egyedül csak Washington keresett, s a szóbanforgó nemzetek szá­mára csupán gazdasági és politikai megkötöttséget je­lentett, minden különösebb haszon nélkül. Erre talán leg­jobb példa Brazília. A nem csekély természeti kinccsel rendelkező földrésznyi or­szágban, az egy főre jutó át­lagos jövedelem nem éri el az évi 600 dollárt, körülbelül egymillió az állandó munka­nélküliek száma, s évenként csak tüdőbajban százezren halnak meg. Argentínában sem kedvezőbb a kép, nem csoda tehát, ha Latin-Ameri- ka több országában időről időre magasra csapnak az elégedetlenség hullámai, s a tüntetések, a különböző meg­mozdulások és akciók éle el­sősorban az Egyesült Államok és a Washington érdekeit ki­szolgáló kormányok ellen irá­nyul. Kuba példája erjesztően ha­tott: az amerikaiak által ki­erőszakolt gazdasági és politi­kai blokád ellenére a szo­cialista országok segítségével egyenletesen fejlődött és fej­lődik. Chilében a Népi Egy­ségfront győzelmét követően Salvador Allende kormánya progresszív szakaszt nyitott meg. Bolíviában és Peruban ugyancsak pozitív irányú fej­lődést figyelhetünk meg. Az Andok-menti hármak arra törekednek, hogy önálló nem­zetgazdaságot teremtsenek, s a termelésből származó hasz­not ne az amerikai nagytőke fölözze le. Ez az út termé­szetesen nem veszélytelen, Do­minika tragédiája őket is fe­nyegeti. Mai útjuk azonban lehetőségként nyitva áll a többi AÁSZ-tagország előtt is, és ez nem kis mértékben nyugtalanítja áz Egyesült Ál­lamokat, amely akármilyen áron igyekszik összetartani a szervezetet, toldozza-foldozza repedéseit, hogy megőrizhes­se befolyásit Latin-Ameriká- ban. Sz. I. j

Next

/
Thumbnails
Contents