Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)
1971-04-16 / 89. szám
„Lakodalom van a mi utcánkban..." A vőlegény anyja fogadja az esküvőről visszatérő Ifjú párt. — Isten hozott édes lyányon»” — mondja neki. — „Egyetek egy kis mézes kenyeret, hogy édes legyék az életetek!” Neműben feltámadt a múlt. Ragyogó, napfényes délután volt; a falu főutcáján saín- pomupás népviseletibe ölitöaött lányok, asszonyok haladták a k-ultürihäz felé. Férfiak fokossal, bő ingujjban, csizmájukon táncolt a napfény. Szokatlan látvány ez olyan községben, aihol mái: évtizedek óta nem járnak népviseletiben,. De megőrizték ezeket a ruhákat és most előszedték, összegyűjtötték, hogy felelevenítsék a falu múltjának egyik legkedvesebb emlékét: a palóc lakodalmat. Ügy, ahogyan az öuven-hatvan évvel ezelőtt szokásos volt. A kezdőmén yezésbon az idősebb asszonyoké az érdem, siklik a szüleiktől hallottak alapján próbálták megszervezni a lakodalmast. Mindenki hozzáadta, amit tudott, azután rögzítették a szöveget, a dalokat. Ezzel elsősorban a fiatalítok dolgoztak sokat, 5 persze, vita is akadt bőven a két generáció között, amíg odáig jutottak, hogy a próbák simán zökkenőmentesen folytak, Nagy vállalkozás volt, de reményen fölül sikerült a kivitelezés. Mégpedig szakértő rendező nélkül. S ennek a* a titka, hogy a lálkes gárda nem játszotta, de élte a szerepét. Éltek ajkukon a szebbnél szebb népdalok, lakodalmas énekek. Nehéz lenne eldönteni, kit illet nagyobb dicséret a felejthetetlenül szép estéért: a bájosfiatal menyasszonyt-e akinek csak pár hónapja volt az igazi esküvője, és így igaz átéléssel tudott ragyogni férje karjain. Igazi, könnyeket sári miikor édesanyjától búcsúztatPillantás a jövőbe » Interjú dr. Perge Imre docenssel az alkalmazott matematikáról A szocialista pedagógusképzés a diploma megwwraésé- vél nem ér véget, tovább folytatódik, fokozódik mindinkább korszerű tartalommal telítve, az illetékesek állandóan azon fáradoznak, hogy emelkedjen az oktatás tudományos színvonala már az általános iskolákban is. Nemes bizonyítéka ennek a Nógrád megyei pedagógiai napok, amikor különböző szakágak képviselőd, több száz általános iskolai tanár gyűlt össze Salgótarjániban és Balassagyarmaton, hogy szekcióüléseken meghallgassák, megvitassák neves előadók, a szaikima. reprezentánsainak előadását. Hasznos javaslatokat, nagyszerű elgondolásokat sok segítséget kapva problémáikhoz, napjaik munkájához. — Ml már nemcsak a jelenről beszélgettünk — mondja dr. Penge Imre, az egri Ho Si Mmh Tanárképző Főiskola docense —, a jövőbe piliamtottunk. A maitematika újabb ágai és alkalmazási területe témával foglalkoztunk. Arról beszéltem, előadásom első részében, hogy az általános iskolák tanárad, hogyan oktatják majd a matematikát pár év múlva. — Hogyan? — Másképpen mint mi tanultuk annak, idején? — Igen! Formulák helyett meg kell a gyerekeket tanítani allgoniitimusokibam gondolkodni. Régen foglalkoztam matematikával, de például a másodfokú egyenletre még emlékszem. Am Perge doktor a modem tudós módján azonnal megcáfolta képletemet és bebizonyította, hogy számításomat a computer már régien túlhaladta. .. — A számítástechnika forradalmi Időszakét éljük. A termelés, a termelékenység napjaink izgató problémája. A termelési szerkezet a termelés iránya csakis termelésfejlesztési programmal lehetséges. A tervezés, a tervszerűség számításokon alapszik, sok kiválóan képzett szakemberre és sok számítógépre van szüksége népgazdaságunknak. Pár évvel ezelőtt még csak 69 ilyen okos gondolkodni tudó gépünk volt. Ismerem a távlati tervet — mondotta Perge Imre — 1975-re ezernél is több számítógépre lesz szükség —, és lesz is... Ehlhez szakemberek is kellenek, akik értik a gép sajátos nyelvét... A matematika nyelvén algoritmusban és blakkdiiaigrarnmákban. Már az általános iskolás korban meg kell tanuljanak algoritmusokban gondolkozni, majd a középiskolákban már azt tanulják, illetve tanítják meg a matematikatanárak, hogy fel is tudják írni, be tudják táplálni a gépekbe azt, amit tanultak, tudnak — mondta befejezésül Perge docens. Igazán nívós és nem mindennapi előadásiban volt részük a balassagyarmati tanárhallgatóknak. Egyáltalán ilyen témát általános iskolai tanárok Nógrád megyében most hallgathattak először, és ezért köszönet nemcsak az előadónak, de a pedagógus napoknak, a szervezőknek is L. Elekes Éva tóik (de még a nézők közül is tokán vele sírtak)! Vagy azt a lelkes, fiatal házaspárt, ameLy hosszú hetek óta fáradozott szsovegiráBftal, rendezéssel, minden apró jelenet figyelmes kidolgozásával? Dicsérhetjük még Irént, Bözsit, s a többi mókás kedvű asszonyt, akik hangulatteremtő vidám egyéniségükkel nemcsak a szereplőgárdát, de a közönséget is magúkkal ragadták. Vagy Iius nénit, akit a színpadon nem láthatunk ugyan, de annál többet dolgozott a kulisszák mögött és otthon. Sütötte a lakodalmas kalácsokat, főzte esz. ételeket; hetek óta lót-íut, hogy minden a helyén legyen. Es menynyi munkát adott a régi ruháik felújítása, az öltöztetés minden asszonynak! (Egyedül nem is tud senki felöltözni a palóc ruhákba!) A nemtá asszonyok azonban győztek mindent. Pedig nem biztatta- rá senkii őket, csak a hagyományok tisztelete. Érezték: nem szabad feledésbe merülnie annak, ami szép volt. Csak a kis menyasszony sóhajtott fel a kulisszák mögött: — Jaj, végre már leülhetnék! A ioözönség háromszor hívta ki Őket, szűnni nem akaró vasitaipssoi, hogy együtt énekeljék a befejező dalt: „Vége van már * lakodalomnak, Nagy bánata van a menyaasasonynák Forgatja a karikagyűrűjét, Sajnálja a régi szeret«,lét!” Céhmester Erzsébet Programdús esztendő lesz az idei, az ifjúsági mozgalom számára. Ez év decemberére a KISZ központi bizottsága összehívta a KISZ VIII. kongresszusát. A kongresszus és a megelőző választások legfőbb Célja lesz, hogy a párt ifjúságpolitikai állásfoglalása alapján, a fiatalok alapos vizsgálat alá vegyék a KISZ- szervezetek tevékenységét, kritikus szemmel elemezzék eddigi munkájukat, s végül kidolgozzák a továbbfejlődés általános és az egyes ifjúsági rétegekre vonatkozó sajátos feladatait“. A KISZ VIII. kongresszusára való felkészülés egy egész sor politikai tennivalót állít a fiatalok elé. Mindenekelőtt nagyon fontos feladat, hogy az ifjúságpolitikai határozatot minél szélesebb körben megismerjék a fiatalok, s nagy számmal, aktívan kapcsolódjanak be a határozat végrehajtásába. A korábbi években sokszor csorbát szenvedett a fiatalok közéleti tevékenysége, kiszorultak olyan posztokról, ame\ Művészeket nevel Bepillantás a terenyei tizenévesek műhelytitkaiba „Klsterenye”, Nagy Anna gimnáziumi tanuló metszete. Kisterenyén. ideáll« környezetben: a Népkert egyik füz- fák-övezte tisztásán kis csoport tevékenykedik az áprilisi napsütésben. A helyi művelődési ház képzőművészeti szakköre dolgozik, Radics István rajztanár-festőművész irányításával. A községben és környékén már közismert, s méltán kedvelt szakkör életéről, munkájáról, tervedről kérdezzük Radics Istvánt. — A művelődési ház megnyitásával egy időben alakult csoportunk, tehát 1962 őszén — mondja. — Vegyes csoport volt: felnőttek, gyerekek, tizenöten. Sajnos, a felnőttek lemorzsolódtak. Minthogy iskolai tanulókról van szó, cserélődik a gárda. A szakköri munka tulajdon képpen folytatása az iskolai tevékenységnek, de előkészítő a pályára is! Közős összejöveteleinken nemcsak ismeret- anyagot, hanem esztétikai nevelést is szeretnének nyújtani, hogy a foglalkozásokon résztvevők különbséget tudjanak tenni, el tudjanak igazodni a különböző stílusok között, megismerjék a különféle technikákat. S ez gyakorlatot igényel. A természet közvetlen tanulmányozása, témarajzok, díszítő jellegű feladatok vég,,Fölszállott a páva”, linómetszet. BukrAn Edit sámsonházi, S. osztályos tanuló alkotása zése, batikolt textília, lakáskultúra-fejlesztés, az otthon díszítése, vagyis a környe- zetesztétika kialakítása: ezek mind a tantervűkben szerepelnek. — Munkánk során nagy gondot fordítunk a művek elemzésére mondja Radics István — szinte így „tanul látni” az elemzésben résztvevő. Egyébként is köny- nyebb felfedezni a társak munkájában a hibát. Az aktív kritikusi magatartás sokat segíthet a művek megértésében. A képzőművészet témakörének megismerése és megértése szerepel még a feladataik között, mindez elvezet az egyes korok alkotó módszerének megismeréséhez is. A szakköri munka önkéntes jellegű. A tagok tudják, hogy nincsenek osztályzatok, így felszabadultabbak a munkában. Hozzájárulási ‘díjat sem fizetnek. Van azonban egy problémájuk: nincs modelljük, szeretnék ha költségvetésébe modellt is tervezne a művelődési ház vezetősége. Szükséges lenne továbbá különböző tanulmányi kirándulások, tárlatlátogatások szervezése is, ami lényegesen megfcönnyíthetné az esztétikai nevelést. Ezt egyelőre diafilm és pergőfilm vetítésével pótolják. Érdemes lenne számításokat végezni, hátha hozzájárulási díj befizetésével a kisebb problémák megöldha- tókká válnának. Nemrégiben a soproni főiskoláról kapott levelet Radics István —, amelyben a soproni szakkörvezető köszönetét mond az iskolájukban tanuló Danyi Gábor nagyszerű képzőművészeti előkészítéséért. Bukrán Editet pedig, aki Sámsonházáról járt be nemcsak a kisterenyei szakkörfoglalkozásokra, hanem Nagy- bátonyba is, a szegedi Képző- művészeti Gimnáziumba vették fel. A szakkör középiskolásai közül többen készülnek képzőművészeti főiskolára is: Kakuk Rozália, Nagy Anna, s még néhányan. Szinte valamennyi szakköri tag megérdemelné a felsorolást szorgalma, tehetsége, lelkes, kitartó munkája nyomán. Szóba került a szülők meg nem értő magatartása is. Cs. Zoli esetében például, aki rendkívül tehetséges szakköri tag volt, s minden szempontból kiérdemelte a továbbtanulás biztosítását, kiváló vésnök lehetett volna belőle, —, a kisiparos apa állta útját a képességek kibontakoztatásának. Most, édesapja műhelyében lakatostanuló. Feltehetőleg anyagi nehézségekbe sem ütközött volna a fiú továbbtanulása. A művelődési ház nagytermében évenként megrendezett kiállítások rendszeressé váltak. Tagjaik eredményesen szerepelnek a megyei tanulmányi versenyeken, részvételük a debreceni gyermekrajz- kiállításon ugyancsak rendszeres és sikeres. Ezenkívül szerepeltek már Prágában is, s legnagyobb sikerük: meghívás a japán EXPO TO gyér- mekrajz-kiállításra, ahonnan elismerő oklevelet kaptak, azonkívül a Japán Művészeti Nevetés Tataálosa a beküldött anyagért cserében tíz gyermekrajzot küldött, Most, a gimnázium KISZ- klubjának meghívására készülnek kiállítást rendezni. Radics István nagy szered tettel beszél a szakkör munkájáról, eredményeiről. Elfelejt azonban említést tenni arról, hogy a sikerekben éppen az ő odaadó, páratlan lelkiismeretességgel és hozzáértéssel végzett pedagógiai munkájáé a fő érdem. Osgyáni Lajosné KISZ-kongresszus előtt iyeket kiválóan el tudtak volna látni. A jövőben törekedni kell a fiatalok közéleti tevékenységének fejlesztésére. A tanácsok választásánál már érvényesült az új szellem, s az első tapasztalatok máris azt jelzik, hogy az elkövetkező esztendőkben gyökeres változás áll be a tanácsok összetételében, a tanácstagok sorában a fiatalok is helyet kapnak. Ebben az esztendőben valamennyi KISZ-bizottság és-alapszervezet számot vet a legutóbbi választás óta végzett munkájával. Ezek a visz- szapillantások jó alkalmat adnak az alkotó szellemű vitákra, s ezeknek segítségével olyan új módszereknek a kidolgozására, melyek eredményesebbé teszik az ifjúságpolitikai határozat végrehajtását. Nagy része lesz a fiataloknak az idei népgazdasági terv megyei, illetve helyi feladatainak teljesítésében is. A cél érdekében magasabb szintre keli emelni a KISZ termelési mozgalmait, új módszerekkel, friss ötletekkel „újítani” e mozgalmakon. Nagy segítséget nyújt az idei népgazdasági tervek teljesítéséhez, ha minél szélesebb körben kibontakozik a kongresszusi munkaverseny, s ebben — értékes felajánlásokkal — fiatalos lendülettel vesznek részt a dolgozó kiszesek. A kongresszus nemcsak a kiszesek „asztala”, éppen úgy az úttörők ügye is lesz. Ezért a választások előkészítésében és lebonyolításában az úttörőelnökségek és -csapatok is részt vesznek, s javaslataikkal segítik az úttörőmunka továbbfejlesztését. A KISZ-nek természetesen továbbra Is feladata lesz a gyermekszervezetekben folyó nevelőmunka támogatása. Javítani kell a kapcsolatot a KISZ-bizottságok és az -a! aps aer vezetek között. A KISZ-bizottságok fordítsanak a jövőben nagyobb gondot az alapszervezetek munkájának támogatására, a fiatalok igényeit kielégítő programok megvalósítására. Olyan programot kell összeállítani, hogy az minél több munkás- és mezőgazdasági fiatalnak tegye vonzóvá az ifjúsági szervezetet. A választások nágyszerű alkalmat nyújtanak arra, hogy — ott, ahol erre szükség van — frissítsék a vezetőséget. El kell érni, hogy minden szinten fejlődjék a vezetés színvonala, aktívabbá váljon az irányítószervek munkája. Olyan fiatalokat kell a vezetőségekbe választani, akik hozzáértésüknél, rátermettségüknél fogva minden tekintetben rászolgálnak a KISZ- tagság bizalmára. — sz — NÓGRÁD — 1971. április 16., péntek 5
