Nógrád. 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-15 / 88. szám

AZ OLVA Vátaszol az illetékes Lesz távfűtés Salgótarjánban lapnak tegnap! számában, a 8. oldaton. „Péntektől meg­szűnik a távfűtés” címmel cikket közöltünk, amelyben megírtuk, bogy az utóbbi na­pok átlagos hőmérséklete 12 C-fok felett van, ami azt je­lentette, hogy április 15-én este 8 órától fokozatosan csokikén tik a hőszolgáltatásit, 9 pénteken reggeltől meg­szűnik a távfűtés Salgótarján bérházaiban, intézményeiben. írásunkban megjegyzést tet­tunk arra, hogy ugyan a me­teorológiai távprognózds az elkövetkező napokra sem jó­sol hideget, mégis hidegebbek ae éjszakáik, hűvös van a la­kásokban, intézményekben, a melegre továbbra is szükség lenne. Cikkünk nyomán tegnap délelőtt felhívta szerkesztő­ségünket az Ingatlankezelő Vállalat távfűtési üzemétől Korbás Viktor energetikus, aki a következőket közölte: — Mivel a meteorológiai . távprognózns valóban nem je­lentett az elkövetkezendő na­pokra hideget, kedden és szerdán különleges érdeklő­déssel figyeltük a narrf átla­gos hőmérséklet alakulását. Kedden, az átlagos hőmér­séklet 9,7 C-fok volt. A szer­da reggeli hajnali hőmérsék­let plusz—mínusz nulla fok volt, számításaik szerint az átlagos hőmérséklet szerdán sem haladja majd meg a 12 C-fokot. A rendelkezés úgy szól, hogy a fűtést abban az eset­ben lehet leállítani, ha a na­pi átlagos hőmérséklet három napion át 12 fok felett van. Ez most nem következett be, így a távfűtési hőszolgáltatást pénteken nem állítjuk le. ha­nem azt bizonytalan ideig to­vábbra is biztosítjuk. T. K. Salgótarján A I Nem az alkohol teszi az embert Szerintem egyik legszebb dolog a megemlékezés. Ilyen­kor fel idézzük a múltat, a jelent és elmélkedünk a jö­vőről. A jövő húsvétiról, ami talán, szebb lesz, mint: a mos­tani volt. A húsvétot „min­den bizonnyal pogány őseink hagyták nekünk emlékbe, hogy mindig tánccal, dallal, vidámsággal köszön tsülk az aranyban csillogó napot.” Ha ez így lenne, nagyon szép lenne. Sajnos, nem így van. A pogányok lehet; hogy lóháton mentek locsolkodnj, a mai fiatalok viszont bicik­livel. motorral járnak felele­veníteni a múltat. Az első háznál keventet isznak, a kö­vetkezőnél szS’vapálinkával folytatják. Először feszengve, később már gátlástalanul nyúlnak a pohár után. A pá­linkát felváltja a bor, a sör. De mivei is kínálnák a lányos háznál a fiatalokat, ha nem itallal és étellel. Ma már nem nagy divat a hímé» tojás és a pénzadás. Italt adnasto. De kávét már nem, mondván; az tönkre. Mi is kérjük Salgótarjánban, a Bolyai Gimnázium felé vezető úton, a dömperek őrült gyorsaság­gal hordják a földet. Ez azzal jár, hogy nagy. rögök hullnak az utcára, s a napsütésben a föld megszárad, porrá válto­znia. Ennek, következtében, ha gépkocsik vagy dömperek közlekednek az utcában, olyan porfelhő van, hogy az ember azt hinné, valami tájfun köze­ledik. Ez nem csak a lakókra, de az ott játszadozó gyerme­kekre, sőt az iskola tanulóira Csak éppen fordítva Furcsa nyitvatartás A kettős húsvéti ünnepek előtt, nagy érdeklődéssel ol­vastam az üzletek bejáratain az úgynevezett ünnepi nyitva­tartási idő beosztását. Szinte valamennyi üzletnél — a hir­detmény elolvasása után — tudomásul vettem: hol, mi a helyzet, a kettős ünnepen, hol, mit tudok majd beszerezni, ha netalán valamiben hiányt szenvednék. A salgótarjáni Csemege ABC kirakata előtt azonban több esetben megálltam. Néz­Mi lesz a kert­helyiségekkel? Már nyílnak a virágok Nógrád dimbes-dombos lan­káin, de a vendéglátóipari kerthelyiségek még mindig zárva vannak. Pedig a tava- szias napsütésben szívesebben keresi fel a vendég a zöld­vendéglőt, vágyik ki a sza­badba. A Duna-kanyarban va­sárnap már lehetett tapasztal­ni, hogy minden kisvendéglő, csárda, presszó kerthelyiségét megnyitották. Vácott, a híres Pokolcsárdában vén fák alatt még a kávé is jobban ízlett, mint esetleg a belső terem­ben. Wógrádban vendéglátással az állami vendéglátóipar és a szövetkezeti vendéglátók fog­lalkoznak. Kevés a kerthelyi­ség, de a meglevőkkel is job­ban kellene sáfárkodni, hogy a kedves vendég a nyár köze­ledtével is kellemesen érezze magát. Meddig kell erre vár­ni? Rozsnyói Iván Salgótarján Kisbágyenba is megérkezett a gólya ► Fotó: Koppány KOSSUTH KA1HO: 8.20: Teher fuszuly ka virág. Győző László népdal játéka. — 9.25: Francia szerzők müveiből. — 10.05: Rádió- egyetem. Arany László. Németh G. Béla előadása. — 10.35: Zene­kari muzsika, r— 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz perc­ben. — 12.30: Melódiák aktéi. ~ 14.00: Mozart: D-dúr divertimen­to. — 14.25: Kóruspódium. — 11.51: Rádiószínház. jCsongor és Tünde, vörösmarthy Mihály drá­mai költeményének rádióváltoza­ta. — 17.31: Elfogadjuk-e a vá­laszt? Pctress István műsora, ^ 17.50: Bodza Klára népdalokat énekel, Keszthelyi Pál furulyá­zik. — 20.15: Verdi Simone Boc- canegra. HáromíeiV''.násos opera. — 23.24: Verbunkosok, népdalok. teszi a szívüket, mert coffieint tartalmaz. Aztán négyen-ötem ossz ekapaszkodva, nótázva in­dulnak hazafelé. Elindulnak az úton. és landolnak az árok­ban. Jó idő van: kívülről süt a nap, belülről fűt az alkohol. Két fiú fekszik az árokpar­ton. Felemelem őket, de ösz- stzierogynaäk. Aztán a hátaimon viszem őket a szobába. Egy- egy erős kávé, hidagvízes lo­csolás, néhány pofon és kez­denek ébredezni. Próbálom hazafelé Invitálni őket. de méltaitf.ainikodn.ak. Erőszakos vagyok, nem hagyom őket to­vább aludni a heverem. Jó! vám, talán igazuk is van. Megkiondul a harang, alsza­nak. Leütök melléjük és gon­dolkodom: odahaza talán var­jai őket az anyüka. de az iá lehet, hogy nyugodt a gyer­meke ügyében, mondván: vagy a Marükiáéfknál. vagy a Bözsikéétenól nézik a dél­előtti tévéadáslt. Figyelmeztető ee az év a jövőre is. Lowtos Jeremáőts lalborass^sBtenk a locsolóautót is egészségveszélyes. Mi, a 13-as épület és a Pécskő utcai toronyházak lakói sajnos, a betóduló por és piszok miatt ablakainkat kinyitni nem tud­juk. Kérjük a T. városi tanácsút, intézkedjék: a locsolóautó a gimnázium felé vezető úton is járjon, s a locsolással szün­tessék meg a már tűrhetetlen pormennyiséget. A Pécskő utcai lakók Salgótarján Sem, olvastam a feliratot, de nem nagyon értettem. Ezt ol­vastam: Ünnepi nyitvatartás: Vasárnap, hétfőn zárva. Csak egy kérdésem van. Mi­ért ünnepi nyitvatartás, ha mind a két napon zárva tart­ják az üzletet. Nem lett vol­na talán helyesebb ez a ki­írás. Vasárnap és hétfőn zárva tartunk. Ezt sokkal érthetőbb­nek tartottam volna. — ő.lő—-0.25: A Magyar Rádió és Televízió énekkarának operettfel­vételeiből. PETŐFI RÄOIÖ: 8.05: Zenekari muzsika. <—- 9.(Mi: Részletek Kál­mán línre operettjeiből. — 10.00: A zene bullám hosszán. i— 12.00: Könnyűzenei Híradó. — 12.32: Hangszerszólók. — 13.03: Rette­gett Iván. Részletek Bizet onerá- jából. *— 14.00: Kettőtől hatig. . . A Petőfi rádió zenés délutánja. — 18.40: Romantikus kórusmű­vek. — 19.00: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. — 19.20? Rádióhangversenyekről. Somfai László műsora. — 19.53: Jó estét, gverekek? ^ !>0.15: A Magvar Rádió és Televízió népi zeneka­rnak hangversenve. — 21.i5r Ta- •ó Okozások. A műsort szerkeszted ­6 NÓGRÁD — 1971. április 15., csütörtök Ráko*-. Sándor. — ^3.15: Rttrrms ós melódia., vönnyíí/enc. — 23,1*: Lendvay Kamilló: Orogenesis. Oj A világ legdrágább autója A felvételünkön látható autó, a Mercedes-Landaulet, a világ legdrágább autója. Mindössze 18 da­rabot gyártottak eddig ebből, a 200 000 márkás kocsiból — éspedig kizárólag megrendelésre és ex­portra. Az első „kevert kocsi”-t (elöl Limousine, hátul Cabriolet) VI. Pál pápa kapta meg, egy hidraulikusan elmozdítható trónüléssel. Mao Ce-tung is egy Land auletet vásároltatott magának, akárcsak Jugoszlávia államelnöke, Tito, s továbbá a perzsa sah és Bhumibol, thaiföldi király. A nyolchengeres, 6,24 méter hosszú és 4r—6 ajtós kocsi komfortjához tartozik többek között egy tele­fonkészülék, magnó, bár és egy légkondicionáló berendezés Színházi esték Vörösmarty a színpadon Színházaink nemes hagyo­mánya, vállalkozása, hogy időről időre felújítják klasszi­kus drámairodalmunk kor­szakzáró, egyben új korszakot nyitó művét, a Csongor és Tündét. Három nagy, legjelentősebb nemzeti alkotásunk között, a Bánk bán, Az ember tragédi­ája oldalán méltán foglal he­lyet Vörösmarty Csongor és Tündéje. A filozófiai mélysé­gű mesedráma voltaképpen egy XVI. századi történetből, a jó ideig Balassinak tulajdo­nított Árgirus históriájából meríti anyagát, s amely szám­talan kiadásban, a legkedvel­tebb olvasmányok egyike volt. A széphistória tulajdonkép­peni szerzője, Gergei Albert neve csak később vált bizo­nyossá, de kétségtelen, hogy a meseszövés művészi igényessé­gében. népiesen naiv bájában, nyelvi és verselési tisztaságá­ban, a kortársi irodalom ra­gyogó művelője lehetett, s kár, hogy nevén ta'vül alig tudunk többet róla. Maga, az Árgi- cus-história is az akkoriban bőséggel fakadó vándorló tör­ténetek közül való, s ősfor­rása Itáliába vezet. Vörösmarty Gergei szép- históriájában olyan nemes anyagra tapintott, amely mí­ves keze nyomán végül is a Csongor és Tündében időtálló remekművé teljesedett. A vál-* Lalkozás eredményességében azonban nem kis mértékben játszott közre a reformkor po­litikai állapota, az irodalmi romantika kedvező légköre, de mi ndenekfölott az; hogy a költő akkor — az 1830-as évekre — már túljut benső válságain, az egyéni boldog­ságkeresés szakaszán — mely még a Rom című elbeszélő költeményében is tükröződik, s a Csongor és Tündében a személyes boldogságvágy Ynár az egész emberiség boldogság­vágyává szélesül; általánosító érvényűvé válik. A XVI. szá­zadi Árgirus Csongor ifjú hős­sé lényegül s Tündével, a tündérlánnyal egymást kereső, poétikus drámájává formáló­dik. De a kozmikus éjszakától éjszakáig tartó cselekményben a légies alakok oldalán na- gyonis földön járó, népi alakok is helyet kapnak. Az irrealitások Vörösmartytól szokatlan realitással ötvöződ­nek, s ez tulajdonképpeni kor­szakos jelentősége a drámá­nak, mert a népi alakok meg­jelenítésével, a tőle korábban szokatlan népi-hangvételütés- sel, irodalmi zsákutcából nyit friss, irodalmi lehetőségek fe­lé kitekintést, közvetlenül Pe­tőfi útját készíti elő. Vörösmarty a népmese! mo­tívumokat élő, realisztikus anyaggal elegyíti költői alko- tó-retortájában, de nem a ko­rabeli német drámák érzelgős egyvelegévé, — példaképe sokkal inkább az angol, pon­tosabban a shakespearei drá­mai iskola, ezért is érezzük bizonyos tekintetben Csongor és Tünde történetét rokontő­ről sarjadtnak a Szentivánéji álom-mai, vagy a Vízkereszt, vagy aimát afeartok-kal. De Shakespeare-töl tanulni még Vörösmsrtynalk sem szégyen.: kivált, ha e tanulékonyság olyam eredményre vezet, hogy egy korábbihoz mérten merő­ben új irodalmi komszataunk nyitányát is jelen,ti. A költői drámát igen gon­dos előkészítésben, Both Béla vendégrendezésében és ven­dégszereplők közreműködésé­vel mutatta be Salgótarján­ban, a szolnoki Szigligeti Szín­ház. A mű, amelyről hosszú ide­ig azt tartották, hogy alkal­matlan színpadi létre, s meg­írásától, 1829—1830-tól első bemutatójáig negyven évnek kellett eltelnie — most, a születéstől számlált csaknem másfél évszázad múltán is élvezetes és emelkedett han­gulatú színházi élmény. Eb­ben termésletesen jelentős az érdeme Both Béla mű iránti tapintatos, mégis korszerűen friss rendezői munkájának: az eszmei mondanivaló áttetsző, tiszta értelmezésének és ér- telmeztetésének, a szereplők­kel és közönséggel, A kis színpad lehetőségei­vel úgy élt a rendező, hogy általa a játék és a tartalmi mondandó összefogottabbá vált, ez a „sűrűsödés” is a könnyebb értelmezést segítet­te. A szereplő együttesben szép feladatát Csongor alakjában lendületesen, érzelmi hévvel, mozgásában is nagy színpadi kultúrával oldotta meg Cs. Németh Lajos. Szilvássy An­namária alkatilag ideális Tün­de, ez a nyelvi stílus azonban idegen a fiatal művésztől, így szövegmondása olykor skan­dáló. Annál szebben érvénye­sült a klasszikus színpadi dik- eió, a szép magyar beszéd, a stílusos lejtés a Mirigy dé- monikus figuráját formáló Hegedűs Ágnes tolmácsolásá­ban. Remekbe sikerült a há­rom zabolátlan ördögfiókában Szombathy Gyula, Lencz György, Hollósi Frigyes já­téka. A mesedráma vaíóságtala- ,iáról sarjaztatott népi alakjai jó ízeket, derűt és életerőt hordoztak Baranyai Ibolya Ilmájában és Halász László Balgájában. Az együttes tagjai közül dicséretre érdemeset nyújtott Liska Zsuzsa, Papp Zoltán, Lukács József, Bod­nár Erika és Győző László is. Jánosa Lajos díszlete a maga puritánságában jól szol­gálta a játéklehetőséget, úgy­szintén segítette a produkció összhatását Sulyok Tamás to- takodásmentes kísérőzenéje. Az előadás összhatása újabb bensőséges salgótarjáni sikert eredményezett a szolnoki szín­háznak. (barna) Városi expresszvonatok begyek születtek oratórium Vlagyimir iljics Lenin emlékeze­tére. *-? Urbán Gyula költemé­nyére. 34.00:—0.10: Hírek, idő­járás. TELEVÍZIÓ: 9.00-12.35: Iskola- tévé. — 14.00—16.20: Iskolatévé. — 17.23: Műsorismertetés. —, 17.25: Hírek. ,— 17.30: Kukkantó. — 18.15: Jó estét, Magyarország! I. rész. - 19.30: Tv-liíradó. — 20.00: Jó estét, Magyarország! n. rész. — 20.10: Minden kilométerkőnél... Magyarul beszélő bolgár filmso­rozat. 2. A gitár. — 21.10: Jó es­tét, Magyarország: ni. rész. Kb. 22.20: Tv-híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 10.35: «. Godzunov énekel. (Ism.) — 19.00 és 22.05: Tv-L*ratíó. — 20.00: Koc­kázat, lengyel filmsorozat. — 20.55: Népi táncok. — 21.25: Di- vat-show. — 21.50: sport. Az egyik francia cég szak­emberei új rendszert dolgoz­tak ki a gyors városi közle­kedés céljára. Ez a rendszer nagy' sebességgel halad«), megállás nélküli expressz-sze­rel vény ékből. és a hozzájuk megfelelő helyeken kapcsoló­dó ..ürítő”, vonatokból áll. amelyek az utasok menetköz­ben! ki- és beszállására szol­gálnak. Az expressz- és az ..ürítő” szerelvények párhu­zamos pályán haladnak az állomásol-: között. Az ex- presszből az ,-ürítő” szerel­vénybe történő átszállás vé­geztével az ürítoszerelvény eltávolodik az expressziül és megáll az állomáson. A ter­vezet számítógéppel szándé­kozik megoldani a szerelvé­nyek irányítását. A szakértők feltételezik, hogv az új köz­lekedési rendszeri a közeli években bevezetik a mar- seiille-í es a lyon-j fői dal at** - ná'l.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents