Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-13 / 61. szám

Schütz bizakodó A Berlinben kiadott jelen­tés szerint, négy óra hosszat tartott pénteken Nyugat-Ber- linben, a schőnebergi város­házán, az NDK kormányának Günter Kohrt államtitkár és a nyugat-berlini szenátus Ul­rich Müller szenátusi iroda­igazgató vezette küldöttségé­nek, a két felet kölcsönösen érdeklő kérdésekkel foglalko­zó tárgyalása. A küldöttségek vezetői megegyeztek abban, hogy a tárgyalásokat rövide­sen folytatják az NDK fővá­rosában, az NDK Miniszter- tanácsának épületében. Az időpontban még nem történt megállapodás. A schőnebergi városházáról távozóban Günter Kohrt ál­lamtitkár csak annyit mon­dott az ott várakozó újság­íróknak, hogy a megbeszélé­sek folytatódnak. Az NDK és a szenátus kül­döttségének második találko­zója után (az elsőre múlt szombaton került sor) Klaus Schütz nyugat-berlini kor­mányzó polgármester, a sze­nátus küldöttségének beszá­moltatása után, rövid sajtó- konferenciát tartott. Ezen megismételte ismert álláspont­ját, hogy a négyhatalmi érte­kezlet megfelelő előrehaladá­sa, illetve a három nyugati hatalom hozzájárulása nélkül, a nyugat-berlini szenátus nem kezdhet tárgyalásokat az NDK-val, a nyugat-berlini la­kosok NDK-beli és berlini lá­togatásának hosszabb időszak­ra szóló rendezéséről. Utalt arra, hogy az NDK átfogó ja­vaslatot terjesztett elő, amely­nek megtárgyalását a szenátus —, mivel az említett előfelté­telek jelenleg nem forognak fenn —, nem kezdheti meg. Egyidejűleg kijelentette: a pénteki megbeszélés az NDK és a szenátus képviselői kö­zött, megerősítette őt abban a várakozásában, hogy Willi Stoph miniszterelnök levelé­ben foglaltak alapján húsvét- ra lehetővé válik a nyugat­berliniek számára az NDK fővárosának és magának az NDK-nak a meglátogatása. Ezzel kapcsolatban valószí­nűbbnek mondotta az NDK egyoldalú intézkedését, mint ezzel kapcsolatos megállapo­dás létrejöttét az NDK és a szenátus között. (MTI) Szétzúzták a tervezett katonai főlényt A Quan Dói Nhan Dan, a vietnami néphadsereg lapja pénteki számának első olda­lán elemzést közöl a dél-vi­etnami hazafias erőknek és a laoszi felszabadító hadse­regnek a Dél-Laosz ellen in­dított amerikai—saigoni ag- ressziós hadművelet összehan­golt elhárításában elért győ­zelmeiről. A Dél-Vietnam legészakibb részét Dél-Laosszal össze­kötő 9. számú országút men­tén kialakult hadszíntér az agresszorok temetője lett — állapítja meg a lap: hozzá­vetőleg lD 000 amerikai és saigoni katona vesztette éle­tét, sebesült meg, illetve esett fogságba, több mint 300 repülőgépet és helikoptert vesztettek, megsemmisült ugyancsak több mint 300 harckocsijuk és páncélozott járművük, több tucat hadi­hajójuk és jelentős készlete­ket vesztettek. A dél-laoszi arcvonalon a laoszi népi felszabadító had­sereg meghiúsította a legha­tékonyabbnak tartott ameri­kai—saigoni taktikát: a heli­kopteres csapatszállítások, a maximális tüzérségi és légi támogatással tervezett gyalog­sági támadások és a hegy­tetőkön kialakítandó elszige­telt állások taktikáját. A hanoi lap rámutat: a saigoni csapatok stratégiai tartalék- alakulatainak részbeni meg­semmisítésével a 9-es számú országút harcosai meghiúsí­tották a saigoni hadsereg ön­állósítására és a katonai fö­lény egyidejű fenntartására vonatkozó amerikai elgondo­lásokat. (MTI) Remény van a kétharmadra is Pénteken délig az indiai 403 mandátum sorsa vált is- parlamenti választások szava- méretessé. Megoszlásuk a kö- zatának összeszámolása során vetkező: Nemzeti KongresszusPárt (Indira Gandhi pártja) 304 A Kongresszus Párt jobboldali szárnya 15 Dzsan Szangh 21 Szvatantra 5 Szamjukta Szocialista Párt 3 Pradzsa Szocialista Párt 1 Indiai Kommunista Párt 14 Indiai Marxista Kommunista Pár. 5 független képviselők és kisebb regionális pártok 35 403 A Kongresszus Pártnak már csak 42 mandátum hiány­zik az alkotmánymódosítást is lehetővé tevő kétharmados többség megszerzéséhez. Jó remény van rá, hogy a hátra­levő szavazatokból ez is ki­kerül. A három, helyi parlamentet is választó államban a kö­vetkező a helyzet: Orissában a 140 tagú helyi parlament mandátumaiból 99 ismert; a Kongresszus Párt kapott 43 mandátumot, a volt kormány­zó Szvatantra 28-at. Tamil Nadu (a volt Madras) állam­ban a helyi DNK 209 mandá­tumot szerzett már meg a 234 tagú parlamentben. Nyu- gat-Bengáliában 94 mandátum sorsa ismeretes: 40-et kapott a Kongresszus Párt, 35-öt az Indiai Marxista Kommunista Párt (MTI) Sztrájkok a fasizmus terjedése étién Folytatódnak az antifasiszta tömegtüntetések és tiltakozá­sok Olaszországban. Munkások és diákok rész­vételével antifasiszta tö­megtüntetésre került sor Far­méban. Genovában a munká­Kishlrek a NAGYVILÁGBÓL Egyre szorosabbá válik a magyar—csehszlovák kultu­ráfldis kapcsolat az utóbbi idő­ben. Ez különösképpen meg­nyilvánul ‘klasszikus és újabb Rendőrség támadt a tüntető diáitokra San Jüanban, az Egyesült Államokhoz tartozó Puerto Rico fővárosában. Az országrész függetlenségét köve­tniagyar művek színpadra tű- belő diákok közül egy, vala- aésében. mint két rendőr életét vesz­tette, ötvenen megsebesültek, A perui fővárosban meg- hatvan személyt letartóztat­nyil/t az Andok menti omszá- gok csoportjának külügymi­niszteri értekezlete. Bolívia, Államosítják az országban Chile, Equador, Kolumbia és a földgázlalőhelyeket — jelen- Peru külügyminiszterei meg- tette be Rafael Caldera vene­vizsgálják a másfél éve ala­kult szervezet eddigi tevé­kenységét. zueQai köztársasági elnök. Ál­lami ellenőrzés alá vonják a földgázexportot is, amedy el­sősorban az Egyesült Álla­mokba irányul. Oíasz baloldali képviselő­csoport tett látogatást a líbiai forradalmi parancsnokság Hasznosnak meghívására Tripoli loan. Ade- minősítette légBcióban az olasz kotnmu- ügyminiszbénium nisitákat Carlo Pajetta, az szóvivője Dragutin és sikeresnek a jugoszláv kül- hivatalos Haramája horvát kormányelnöknék ha­zánkban a közelmúltban tett látogatását é6 tárgyalásait. A japán—kínai diplomáciai kapcsolatok felvételéért küzdő nemzeti tanács ülésén, számolt be pekingi látogatásáról Fu- zsijama vélt japán külügymi­niszter. Sürgette a kormányt, ismerje el: a kínai népet a pekingi kormány képviseli. Fehér könyvet adták ki az Ír Köztársaság- Guineában a tavaly novembe- A munkáltatók kényte- ri portugál agresszióról, amely voltak teljesíteni a gazdag dokumentumanyagával OKP PB tagja képviselte. Az ENSZ emberi jogok bi­zottsága Genfiben folyó ülés­szakán ukrán javaslatot fo­gadott el, amely hangsúlyoz­za, hogy a gyarmatosítás dur­ván sérti az emberi jogokat. A határozati javaslatot az ENSZ közgyűlése elé terjesz­tik. Sikerrel ért véget a közle­kedési dolgozók hatnapos sztrájkja ban. lének munkakörülmények követelő feltételieket. javítását bemutatja az invázió méreteit, valaiminit az afrikai köztársa­ság Iákéinak reagálását. Nagy tömegek részvételével folyik a népszavazás Szíriá- Napok óta éhségsztrájkot bán, amely arra hivatott, hogy tart az 1932—35-ös bolíviai— megerősítse Asszad tábornok paraguayi háború 1800 vete- elnökltaé választáséit. A nép- romja, nyugdíjemelési igényeik szavazás eredményét ma je- alátámasztására. Harminc ve- lenitáik be, s vasárnap összeül terámt már kórházba kellett a népi tanács is. szállítani. 2 NÓGRAD — 1971. március 13., szombat sok kétórás általános sztrájk­kal tiltakoztak a fasiszta moz­galom terjedése ellen. A fasiszta rohamosztagok feloszlatását követelte pénte­ken a Cagliari megyei és a Venetói tartományi Tanács. Pénteken 48 órás tiltakozó sztrájkba léptek az olasz ipar, kereskedelem- és kéz­műipari minisztérium alkal­mazottai, akik nem kapták meg azokat a külön juttatáso­kat, amelyet a legtöbb mi­nisztérium alkalmazottainak már folyósítottak. 24 órás sztrájkba léptek az olasz kenyérgyárak dolgozói azt követően, hogy zsákutcá­ba jutottak a munkáltatókkal folytatott tárgyalások az új kollektív szerződésekről. (MTI) Üzembezárás Angliában Angliában 2600 személyt foglalkoztató öt acélüzemet bezárnák. Az állami tulajdon­ban levő British Steel Corpo- ratign (BSC) szerint erre az üzemeknek adott megrendelé­sek csökkenése, valamint a nyersanyagárak és a termelési költségek emelkedése miatt került sor. (UPI) Ötvenegy százalék erkölcstelennek tekinti Nixon elnök pénteken ismét szót emelt a „neo-izolacioniz- mus veszélye” ellen a New- port-i (Rhode Island állam) haditengerészeti akadémia végzős növendékeinek felava­tása alkalmából. A tengerész­kadetek között volt Nixon el­nök 23 éves veje, David Eisen­hower, a néhai elnök unoká­ja is. Ezt az alkalmat megragad­va, Nixon elnök ugyanazt a témát „népszerűsítette”, ame­lyet New York Times szer­dai számában megjelent nyi­latkozatában is hangoztatott: az amerikai nép „nem hátrál­hat meg a szabad világ veze­tésével járó felelősség elől” és „vállalnia kell a felelősséggel járó terheket”. A Harris Közvélemény-ku­tató Intézet legfrissebb fel­mérése szerint a januári 44 százalékról 34 százalékra csökkent azok aránya, akik megbíznak Nixon elnök in­dokínai politikájában, ugyan­akkor 54-ről 61 százalékra emelkedett a „viefcnaimdzáíás- ból kiábrándult amerikaiak aránya.” Még jellemzőbb, hogy csupán 29 százalék véli „er­kölcsileg igazoltatónak” az Egyesült Államok vietnami háborúját, viszont 51 száza- ték kifejezetten erkölcstelen­nek tekinti az USA szerepét. Kedvezőtlen elől el Washingtonból Szadat egyiptomi elnök a hét folyamán üzenetet intézett Leonyid Brezsnyevhez, az SZKP főtitkárához, Nixon ame­rikai elnökhöz, Heath brit miniszterelnökhöz és Pompidou francia államfőhöz. Az üzenetek részét képezik annak a diplomáciai kampánynak, amely Szadat március 7-i beszédé, követően, a 30 napos fegyvernyugvás felfüggesztése után bontakozott ki a közel-keleti robbanás elhárítása végett. Mint ismeretes, a veszélyes helyzetet Izrael idézte elő azzal, hogy hivatalos ENSZ-dokumentumban tagadta meg a Biz­tonsági Tanács határozatának végrehajtását, az 1967. június 5-e előtti határokra való visszavonulást. Szadat üzenetei egyrészt azt bizonyítják, hogy az EAK ebben a kritikus időszakban közvetlen kapcsolatot tart fenn a négy nagyhatalommal, másrészt arra utalnak, hogy oiy«in határozott kezdeményezést vár a négy nagyhatalomtól, amely kimozdíthatná a holtpontról a Jarring-missziót, a po­litikai megoldás ügyét. Kairó azt kéri, és várja a négy nagytól, hogy közös nyilatkozatban támogassák U Thant felhívását, amelyben arra szólította fel Izraelt, hogy adjon pozitív választ Jarring kérdéseire, vállaljon kötelezettséget a megszállt egyiptomi területek teljes kiürítésére, az 1967. június 4-i határok visz- szaállítására és a menekültkérdés igazságos rendezésére. A négy nagyhatalom pozitív kezdeményezése azért kés­lekedik, mert az Egyesült Államok ellenzi Izrael határozott elítélését, s nem támogat egy olyan felhívást sem, amely a BT-határozat végrehajtására szólítaná fel Izraelt. Az EAK éppen ezért szólította fel Washingtont, hogy teljesítse azt a Nixon által vállalt és Rogers külügyminisz­ter által megerősített kötelezettségét, miszerint az USA elí­téli az erőszakos területhódítást, s elengedhetetlennek tartja az izraeli csapatok visszavonását az agresszió előtti nemzet közi határvonalakra: Az Al-Ahram értesülése szerint Ni- ; a jövő hét elején válaszol Szadat üzenetére. Kedvezőtlen elő­jel az amerikai hivatalos szóvivői nyilatkozat, amely szerint az USA nem gyakorol nyomást Izraelre, továbbá Sisco kül­ügyi államtitkárnak az a kijelentése, hogy Washington értel­mezése szerint a Biztonsági Tanács határozata nem kötelezi Izraelt a megszállt arab területek teljes kiürítésére. Sisco állásfoglalása nyíltan támogatja Izrael területi követeléseit, annexiós terveit, a BT-határozat szabotálását. Márpedig a2 izraeli expanzió amerikai támogatása összeegyeztethetetlen a politikai megoldás keresésével, s beláthatatlan veszélyeket idéz fel a Közel-Keleten. (MTI) Befejeződött a moszkvai pártkonferencia Pénteken fejezte be kétna- moszkvai pártbizottság első pos munkáját az SZKP titkárává, moszkvai városi pártértekez- Az értekezlet résztvevői lete. A tanácskozáson részt megvitatták a főváros pártbi- vettek. Leonyid Brezsnyev, zottságának és revíziós bi- Alekszej Koszigin, Nyikolaj zottságának beszámolóját, va- Podgomij és az SZKP más lamint az SZKP XXIV. kong­vezetői. A pártértekezleten megvá­lasztották a moszkvai pártbi­zottság plénumának küldötte­it, akik ismét Viktor Grisint, az SZKP Politikai Bizottságá­nak póttagját választották a resszusának az új ötéves terv­re vonatkozó irányelvterve­zetét. Ezenkívül megválasztot­ták a moszkvai pártszerveze­tek vezető szerveinek tagjait, s küldötteket hagytak jóvá az SZKP március 30-án kezdődő kongresszusára. (MTI) Viccnek is rossz Szinte vicclapba illő a UPI jelentése a National Airlines amerikai légiforgalmi társa­ság „nagylelkű” ajánlatáról. A társaság londoni szóvivő­je ugyanis bejelentette, hogy a National Airlines a háború következtében nyomorgó vi­etnami lakosság támogatására indított „amerikai segélyprog­ram” keretében Vietnamba kívánja küldeni a légiforgalmi társaság személyzetének el­használt egyenruháit. (MTI) Komoly aggodalmának adott hangot csütörtöki száméban New York Times, amikor Csou En-liaj hanoi látogatását és az arról kiadott közös köz­leményt kommentálta. Nem húzta meg ugyan a vészha­rangot, fogta azonban a köté­léit, s kevés tartotta vissza at­tól, hogy drámai kijelentések­kel kavarja fel az atoariikaa közvélemény egyébként is fel­zaklatott nyugalmát. Ha jól belegondolunk, a New York Times aggályai egyáltalán, nem alaptalanok. Ment alaptalan aggályok az amerikaiak hetedik flottá­ja, s ez egyszer már hírhedt szerepet töltött be a konflik­tus elmélyítésében. Másodsorban indokolja a New York Times aggodalmát az is, ami legutóbb kétszer is elhangzott a Fehér Ház részé­ről. Először Nixon elnök Elsősorban azért nem, mert a hangsúlyozta egy sajtótájékoz­tatón, hogy az Egyesült Álla­mok továbbra is csapatokat akar tartani Dél-Vietnamban, majd ugyanért megerősítette Rogers külügyminiszter is. Ebből félreérthetetlenül kitet­szik, hogy a Nixon által meg­hirdetett vietnamizálási dokt­rína csak a közvélemény megnyugtatására szolgált: az amerikai kormány továbbra is katonai győzelmet próbál kicsikarni Indokínában, s egyáltalán nincs terve a po­litikai rendezésre. A katonai siker esélyei azonban egyre kisebbek, mi­vel a laoszi, a kambodzsai és a dél-vietnami frontokon mind nagyobb veszteségeket kénytelen elkönyvelni a tá­madó. Ha azonban feltételez­zük — s a körülmények lát­tán ezt kell tennünk —, hogy koreai háború során is ha­sonló megnyilatkozást tapasz­talhattunk a kínai fél részé­ről, mielőtt a fronton megje­lentek volna a kínai önkénte­sek. Véleményünk szerint e pillanatban erről még nincs szó, arról viszont igen, hogy az Egyesült Államok indokí­nai kalandja lassan akkora méreteket ölt, amely már nemcsak a félsziget három or­szágának függetlenségét fe­nyegeti, hanem veszélyezteti egész Dél-Ázsia biztonságát. Fennáll annak a veszélye, hogy a már amúgy is széles méretekben folyó korlátozott háború még inkább kiterjed, hiszen az utóbbi időben a partizántovékenység Thaiföl- dön is megélénkült, ugyanak­kor a Vietnami Demokratikus Köztársaság határainak köz­rálbhi terveit, számolhatunk technikai és emberi erősíté­sekkel. Magyarán: a veszte­ségek miatt támadt réseket újabb repülőgépekkel, heli­kopterekkel és katonákkal próbálják eltömni, ami vi­szont azt is maga után vonja, hogy a frontok szélesednek. Küszöbön áll például Észak- Laosz elözönlésének lehetősé­ge. A térképre pillantva lát­hatjuk, hogy ez a terület már közvetlenül határos a Kínai közvetlen térség, hanem egész Dél-Ázsia szempontjából na­gyon veszélyes volt, amelynek végfejleményei pillanatnyilag még meg sem fogalmazhatók. A Washingtoniban fel-felhang­zó optimizmus félrevezető, » az hámozható ki belőle, hogy az USA kormánya szíveseb­ben venné Kína «semlegessé­géit. Erre mutat McCloskynak, a Fehér Ház szóvivőjének az a nyilatkozata, amelyben új­fent felajánlotta a KNK ve­zetőinek: újítsák fel a nagy­követek közötti varsói megbe­széléseket. Érdemes volt meg­figyelni, hogy most már azt a korábban hangsúlyozott kité­telt is elhagyta, ami szerint az adott helyzetben Kínának kell Népköztársasággal S ameny- kezdeményeznie a tárgyaláso- nytben az előzőn,lés bekövet- kát vettan közelében tartózkodik Washington, nem adja fel ko­heziik, a háború Kína közvet­len küszöbéhez érkezik. Hogy erre miként reagálnak Pe­kingiben, arra nehéz lenne ki­merítő választ adni, a hanoi közlemény azonban bizonyos következtetésekre feljogosít. Az amerikai elnök a laoszi beavatkozást — a már említett sajtóértekezletén — sikerként könyvelte el. Bármilyen ol­dalról nézzük, a magunk ré­széről csak kudarcként érté­kelhetjük mellékes, hogy Laosszal Washington és Saigon újabb lépést tett a há­ború kiszélesítése és állandó­sítása felé. S ez nemcsak a Ügy tűmiik, Kína nem ül tárgyalóasztalhoz a lengyel fővárosiban, s ezt meg is le­het érteni. Határainak közvet­len közelében háború dúl, egy olyan háború, amelyik már nemcsak a szomszédos Viet­nami Demokratikus Köztársa­ságot fenyegeti, hanem veszé­lyes Kínára nézve is. Jogosak tehát a New York Times ag­godalmai, s nem jogtalanok azok a figyelmeztetések sem, Ez azonban most amelyeket a Gsou En-llaij ha- Sókikal fontosabb, noi látogatását követően ki­adott kínai—vietnami közös közleményben hoztak nyilvá­nosságra. Sz. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents