Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-11 / 59. szám

ß®n1icfzi estek $ehér akácok- Jbunajevozkij-muzsik A MteaaiIwidtalSHt ftcwetó weklben, amilkór Dunajevszkij névé); cB miusssEaáijá# megäs- rnwnns kezdtük, az a hír ka­pott lábra, hogy a mépsaarű stavjet komponista valójá­ban, magyar emngráne és ene- dötiteg Dunád volt a neve. A teWbol kapott, szóbeszédttek annyi magva mégis van, hogy Dtnns.jeviszikíj zenei stílusa (kétségkívül Leíhár, Katonám Snnre és még inkább Ábrahóim Páli hatását, stílusjegyeit hor- ctazza; áradó dáltlambősége, zeniej öttetességie, hamigsiBeine- Iés8 aasadiagsóigának pampája ar. említettekével rokon. Nem ^étetüen hát. hogy rövldre mért éjeiében a tegked’vel'tóbb, itegnéPRzerűtoti színpadi én ifffitawiperett-kiomnpanistóik e«yá- ke lett, akiinek számait mii. ültök ismerik nemcsak hazájá­ban, cte külföldön, is, Ná'.uink a Cirkusz című film zenéjével tagadba el a közönség, de ál­talános, vérbeli, nagy süketét • Szabad szél című operett­je bemutatójával aratta —. s meg kell mondani, nem csu­pán Urad és mozgósító hatá­sú tóamipaziciójável, de szö­vegkönyvének pompás megvá- basEtásávail is, mely eltért a műfaj szokványaitól, a szere­tem mellett egészen jelentős tankciót nyert — és nem be- teerősaaócodit módon — a szo- etedista világnézetű alapállás is. Ilyen forradalmi vóilladiko- zasna a műfajiban Lehár: A mosoly országa óiba — mely az apere«! addig Motete* seBaft«?»­mák tartott, azóta js alkalma­zott — happy end megoldását veti eü — DumialjietvsBikijig nincs példa. Dunajevszkij ..podátíkusairi” űjiitfe meg a műfajit, etzael utat nyit és je­löl továbbélésének és egész­ségesebb szellemiségű ferjlődé- sének. A szolnoki SriigJSgpts Seóav ház produkciójában látott Fe­hér akácok a librettó kívá­nalmait illetően távoliról sem ér fed Dunajevsaítoij legjava műved SEdntjéSg. Erős érzéseim, hogy a Fehér akácok vallójá­ban posthumus műve, s hát­rahagyott, még ismeretlen mű­ves és korábbi sikeres száméi közül váltogatták egybe a szö­vegírók, mint ahogy Schubert esetében a Három a Walány- myali. Johann SltraiusstaC. a Bé­csi vértnél, vagy Ctsagkovsiz- kajnál a Diadalmas assaony- nyad tették. A lényeg azonban végül is az, hogy hamisdtaitlan Durxa- jevsdkij -dallaimokat élvezhe­tünk, a a safapadá törteméit, ha nem is tér el — legfeljebb környezetében — a műfaj szokványos vonalvezetésétől, mindvégig rendkívül szóra­koztató, élvezetest S dicsére­tére a szövegíróiknak: még a happy end-del is mértétótairtón bánnak, nem kívánnak; min­den szerepdőpárt. egymáshoz baronálnd. És egészséges mér­téktartás érezhető a mese lí­rai vonulatában is —l ami­iganopowBiit m­Utcán az FBI-titkok KéidB reggel megrohantak kifosztották az Amerikai ^Szövetségi Nyomozó Hivatal, a hírhedt FBI egyik pennsyl­vaniai központját. A tettesek ■elvitték az összes feljegyzést, kartotékot, aktát. Egy ismeretlen telefonáló ■röviddel ezután közölte egy *i»elyi újságíróval, hogy a ^taövetségi nyomozó hivatal tevékenységének kivizsgálásá­ra alakult polgári bizottság »magához vette az irodában ta- ®á!t összes dokumentumot”. A »csoport a bejelentés szerint most majd vizsgálat tárgyává teszi az aktákat és az anyag alapján „fölméri az FBI meg­félemlítő tevékenységét”. A dokumentumokat ezután olyan közéleti személyiségek rendelkezésére bocsátják, akik eddig „elég bátorságot és el­tökéltséget tanúsítottak az FBI elnyomó politikájával szemben”. Az egyik FBI-szóvivő kér­désekre válaszolva csupán a tény lakonikus közlésére szo­rítkozott, majd savanyú arc­cal hozzátette: „nyomozunk”. (Reutert gacsoBsá válna a színpad —, inkább a humor eszközeit dú­sítják és aknázzák ki a szer­zőik mdindeni rendelkezésre álló helyzetben. Így a Fehér ataá- t»k három órányi, agyvétgté- ben tartó, szinte állandósult derű, mulatság — ennek: kel­lemes közérzetével búcsúzunk a produkciótól. Az előadás rendezője, Bor Ambrus ezúttal is igen jó tem­pójú előadást állított színpad­ra, szlpoirlfcáizó játékött/etek egész sora a rendező inten­cióit sejtett Elismerés illeti a színpadtechnikai lehetőségein­ket jól ismerő és maradékta­lanul kihasználná tudó Tomay Miklóst látványos és pratotá- fcun däezletkiarnpCGd előtért, a DunajevsklájjmEsillcáit érző és zenekaréival szépségében tetmáicsoiLó Pázmány Tibort, hatásos, mutatós jelmezeiért Gombár Juditot, jeÉemnajaoló msszkjaii/ént Dobos Ferencet. Az előadási együttesből én ezúttal legelső helyen egy nagyszerűen mulatságos epi- zódfiigurát említenék, mely­nek megformálása (Anasztáz Konabljov. színházi fodrász) MucH Sándor érdeme. Valami egészen sajátos, egyén ftó és karíkíroetó adattságoWkal bír ez a kitűnő színész. A darab humorából eredően egyébként is a nevettetőké a vezérhang a színpadion. Na­gyon tetszett a léhűtő Fety- káit. a .^usZki jampecet” min­tázó ifj. XJjlaky László, Halász László és Szombathy Gyula esetten matróz-kettőse, nem­különben Albert Piroska sze- leburdim terrteeramentumos Kiátjátja, Sebestyén Éva bohó- káts Szerafinja, Baranyai Ibo­lya spanyolosam várt» Lartsz- szráija. Baranyai László vén tengeri medvéje. Az előadás nagyobb szere­peiben a kellemesen szép han­gú, jelenségében is keliemas Bókái Mária, a férfias tar­tásai, jó ónékkészségű Huszár László és az ugyancsak kitű­nő hamgamyaigú Hubay Anikó képviselték. Rászolgált sükeré- ®e Czibulás Páter, Jantsek Rudolf és Horváth Attila is. (barna.) io. Hevesi Sándor sohasem a nézőtér mélyéből, a ren­dezői lámpa fénykénéből ad­ta fel utasításait a szín­padra: ő magyarázva, cseveg­ve, járkálva, mintegy bőbe­szédű sétálgatás közben épít­gette a darabot. Minél több próbát írt ki. S elvárta, hogy ellentmondjanak neki. Ebben is különbözött a német szín­pad professzorától, Rein- hard-tól. Hevesi nem a fe­gyelem, hanem a megértés csodáját akarta létrehozni. Azt vallotta, hogy a rende­zőt ne tévesszük össze a kar­naggyal. Hiszen a jó társulat nem instrumentum, amelyen a rendező játszik, hanem a meggyőzés erejével összehan­golt, organikus együttes. Hevesi egy választógyűlé­sen bizonyára nagy szavazat- többséget kapott volna. De ne becsüljük le az el­lenfelet sem. Az igazgató Ivánfinak is, Hevesinek is zöld utat nyi­tott. Ez igen rokonszenves ál­láspont volt. De az Ivánfi-fé- le romantikus és a Hevesi hirdette impresszionista-rea­lista játékmód egy átmeneti, a hagyományokat rosszul őr­ző és az újat következetesen hozott létre. S megingatta a társulat biztonságérzetét. Azon a tavaszon, amikor hősnőnk már látogatta a pró­bákat — Jászai Mari, Blaha Lujza, Rákosi Szidi, P. Már­kus Emília, Kiss Irén, Vízvá­ri Mariska, Cs. Aczél Ilona, a férfiak közül meg Űjházi, Gabányi, Pethes, Ödry, Ró­zsahegyi a színház vezető művészei. E névsort Európa bármelyik társulata megiri­gyelhetné. De Jászai és Blaha ekkor már 62 éves volt, Rá­kosi Szidi 60, s Márkus Emí­liát is csak hízelegve mond­hatták fiatalnak. Jászai, a nemzet tragikája még játszhatta nagy szerepe­it: Medeát, Elektrát,' Stuart Máriát, Margit királynét; hi­szen ezekből a fenséges szü­zekből és démoni nőstények­ből — lévén nagyságuk szin­te kortalan — nehéz kiöre­gedni. De a klasszikus tragé­diák mindjobban leszorultak a Nemzeti színpadáról. S a Nagyasszony ritkán jutott szó­hoz. Mégis mintha éjjel-nap­pal ott állt volna a színpa­don, a kulisszák szűk közé­ben, a pillanatra várva, ami­kor a drámába léphet; így érezte mindenki; mintha örökké ott állna, súlyosan tfs mosolytalanul, a jogos sér­tettség és jogtalan rosszin­dulat fenségében. Mert kis­szerű emberi indulatait is majesztétisen viselte. Emelke­detten volt rosszmájú és gya­nakvó. Hogy irigyelte példá­ul Márkus Emíliát! „Mennyi­vel könnyebb lett volna az életem — mondta néhány nappal a halála előtt —, ha nem irigyeltem volna ezt az asszonyt olyan, elkeseredet­ten. ..” Pedig Márkus Emma 1912- ben már túlélte második fia­talságát: ősszel lesz 52 éves. Széles arca a piszécske orral és sötét udvarú világos sze­mekkel még megfelelt a kor­eszménynek, haját a háború után is reklámozták a P. Márkus Emília-féle szépség­ápolószer cimkéi, s változat­lanul a század legsokoldalúbb színésznője volt — de hiába, már nem tudta az összes lány- és asszonykorosztályok hősnőit egyforma hűségigei ala­kítani. Az ötvenéves Márkust tehát sebzetten érték a Nagy­asszony intrikái. S a rá- háramló irigységet továbblök­te a fiatalokra. De indulatát oly sok személyre — kevéssé méltókra és méltatlanokra — szórta szét, hogy hatását vesztette. Jászai magába me­revített, hallgatag sértettsé­gével szemben Márkus Emí­lia féltékenysége nőies volt és szertelen: képtelenségeket vegyitett nagyon komolynak látszó érvekkel. Ebben az évben szerződött a Nemzetihez a biharugrai re­formátus paplány: Kiss Irén. S Márkus, noha csak néhány napig, még őt is szűk szem­mel nézte. Éppen Kiss Irént! NÓGRÁD — 1971. márous 11., csütörtök A tavaszi fáradékonyságról A TAVASZ béküseiöntese etótt az ember gyakran érzi, hogy álmos, fáradékony, ide­ges, gyorsan kimerül, ami a szervezet ellenállásának é6 teherbíró képessége csökkené­sének a jele. Ilyenkor meg- eaaporodiniak az ún_ megfázá­sos betegségek, szaporodik a panaszkodik és az orvosi rendelést felkeresők száma. Ez az állapot megelőzhető, ha a tél folyamán éfletmódumikait, táplálkozásiunlkaá úgy rendez­zük, hogy szervezetünk a tel okozta nagyobb igénybevétel­inek is elten tudjon álltai. A táplálkozás, az életmód ren­dezése nemcsak a teli felké­szülés szempontjából fontos, hanem a tel végi fánadélkany- ság feloldására is. Feltétlenül ismerni kei! a helyes táplálkozás igényeit, mert ezek birtokában meg- eflőzheitjük nemcsak a tavaszi fáradtságot, hanem felerősít- hetjüik szervezetünk ellenálló képességéit, amit a viszontag­ságos tél és az egyoldalú táp­lálkozás legyengített. AZ EMBERNEK életműkö­dései és egészsége fenntartá­sához szüksége van tápanya­gokra: fehérjéikre, szénhidrá­tokra, zsírokra, ásványi sókra és vitaminokra- Szervezetünk meg nem indítja a D-witumwi termelését. GYAKRAN felmerül a kér­dés: vajon nem túlzottan so­kat foglaikozunik-e a vitami­nokkal az utóbbi időiben? Köztudomású, hogy a gyógy­szerek formájában forgalom­ba hozott; vitaminokat nagy­mértékben fogyaszthatja a la­kosság, s ezen a téren talán pazarlás is folyik. De vajon ezek a mestensé­számára az energiát elsősor­ban az éteteinlkbem levő zsira­dékok és szénhidrátok bizto­sítják. A fehérjék és ásványi anyagok főiéig szervezetünk felépítésében vesznek részt. Ezenkívül feltétlenül szükség van még az anyagcsere-folya­maitokat elősegítő kis meny- nyiségű anyagokra, a vitami­nokra is. A téfi időszakiban fogyasa- tott élelmiszerek zsír-, fehér­je- és cukortartalma általá­ban elegendő. Vitám ineillétá- eumk — ez különösein a C-<vá- tamánna vonatkozók — azon­ban az idő múláséval egyre csökken és tavaszra majdnem a nulláira zsugorodik. A vha- mmofe hiánya fokozza az idegrendszer ingerlékenységét, és ugyanakkor fáradékonysá­gát is. Az ember ezért lesz tavasszal sokkal fáradéko­nyabb és ingerlékenyebb. Nem képes követni a megúju­lás ritmuséit, nem tud ja kel­lően éftvezná a tavasz nyújtot­ta szépségeket mindaddig, amíg a nap fénye bőiéiben ges vitaminkészítményeik ugyanolyan értékesek-e, mint a gyümölcsökben és zöldiőze- lékefcben levő vttamintonrá- sok? Tudományos kísértetek során kiderült, bogy a termé­szetes vitaimiinoknák nagyobb élettani hatása van a mester­séges úton eiőálilított készít­ményeknél. Együnk tehát mi­nél több főzelékfélét, mert stz ezekben levő értékes vitami­nokat szervezetünk jobban használja fel. TÖREKEDNI kell ama, hogy különféle tartósított főzelék­éé gyümölcsikészítményelkkel (konaerveik, Mirelit-készítmé­nyek) egészítsük ki a húsban, zsiradékban és lisztben gaz­dag téld étrendet. A helyes ét­rendnek nemcsak változatos­nak, hanem a tápanyagok szempontjából is kielégítőnek kell lenmá. Az egyes étkezé­sekhez az ételek rendjét úgy kell összeállítaná, hogy azok káegészftsék egymást. A nö­vényi fehérjéket tartalmazó zöldség- és főzelékfélék ki­egészítésére például alkalma­saik a hús, a tojás, a tej és tejtermékeik. A citrom, az alma, a héjá­ban főtt burgonya és belsősé­gek mellett oiicsó, gazdag téli C-vitemi,niforrásunk a sava­nyú káposzta, melynek előnye, hogy sokféleképpen elkészít­hető. Legjobb, ha nyersen fo­gyasztjuk, ilyen alakban kitű­nő salátákat is készíthetünk belőle. A savanyú káposzta nemcsiaik C-vitamin tartalma miatt értékes eledel, Iranern azért is, mert ásványi sókat is tartalmaz. A nyugodt körülmények között fogyasztott és helyesen összeállított étrendünk az egész napi tedjeritményünlkben és közérzetünkben is megmu­tatkozik. AZ EGÉSZSÉGES életrit­mus kialakítását nemcsak a helyes táplálkozással érjük ed, hanem az évszaikváitazáshoz való alkalmazkodással is. A kifáradt szervezetet fokozato­san szoktassuk hozzá a friss, tavasai levegőhöz. A legcél­szerűbb ajánlat — miindenihol és mindenki száméra élérhető — a séta. Még a városi utcá­kon való sétálgatás is sokkal egészségesebb, mint a lakás vésőt falai közötti elfoglaltság, de még előnyösebb a séta a zöldövezetben. A friss levegőn töltött sza­bad idő azonban csak akkor válóik maradéktalanul egész­ségünkre, ha ésszerűen, az időjárás változásainak megfe­lelően öltözködünk. Csaknem hasonló áttaSános- sáfigal ajánlhatjuk a turiszti­kái. Ennek úgyszólván az élet- kor sem szab határt, csupán helyesen kell beosztani, mé­retezni a megteendő utat. A több órás vagy egész napos ki­rándulás hasznosabb az egész­ségre, mint a tétlen pihenés. TAVASSZAL az életkornak, foglalkozásinak, egészségi álla­potnak megfelelően több tehe­tőség nyűik sportolására, test­mozgásra, a szabad idő aktív kihasználására. A sport egész­ségvédő és kondíciómegőrző hatását ma már mindenki is­meri. igaz, vagy fiz évvel fiatalabb volt nála, s igen tehetséges is — viszont az ország egyik legelőnytelenebb külsejű szí­nésznője. Vetélytársa legfel­jebb Vízvári Mariska lehe­tett, aki a Pathelin mester előadásain épp ez idő tájt vált unalmas drámai hősnő­ből ldtűnő vígtjátéfcszímészmő- vé. (TJ Tarosok hazánk térképén A vidéki ipartelepítés ha­tására hazánkban is meggyor­sult az urbanizációs folyamat. Ipari településeink lakosság- száma gyorsan növekszik, ja­vul a kommunális, kulturális, egészségügyi ellátottság, egyre Az Elnöki Tanács kijelölte a regionális központok szere­pét betöltő megyei városokat is. Ezeket a városainkat — a városhálózatban elfoglalt he­lyük alapján — a kormány kiemelten kezeli, közvetlen És a fiatalok? Paulay Erzsi, a nagy emlé­kezetű Paulay Ede leánya szép is volt, ifjú is, de nem átütő tehetség: inkább a szükség, s az apja iránti ke­gyelet osztotta rá a főszere­peket. D. Ligeti Juliskát fő­leg a népszínművekből kipat­tant, falusi menyecskék el­játszására használták. Somló Emma, Lövik Károly író fe­lesége nagy ígéretnek indult, de néhány éve elpártolt a színpadtól... A Nemzeti Színháznak te­hát szüksége volt egy fiatal művészegyéniségre, aki Már­kus Emília megüresedett sze­repkörét foglalná el, s ugyan­akkor valami modern, nagy­városi, csillogó színt jelente­ne ; egy feltűnő és érdekes tehetségre, akiből a drámai szendék konzervált infanti- lizmusa éppoly kevéssé hi­ányzik, mint a kurtizánhős­nők pajkossága, amely min­denfajta naívságot kétértel­művé, s ezáltal izgalmassá tesz; aki a még század végi, szentimentális közízlést kép­viseli, de iróniájával meg is hökkenti a közönséget; s aki­nek egyelőre még nem tud­tak nevet adni. A nagy egyéniségek jelent­kezését hiányérzet előzi meg. Az ország első színpadán már kész volt a hely Bajor Gizi számára. inkább városias külsőt is mu­tatnak. Az urbanizáció előrehalad­tával városaink száma 1945- től napjainkig 50-ről 79-re, a városi lakosság aránya 1949- től napjainkig 36 százalékról 45 százalékra növekedett. A folyamat legintenzívebben az elmúlt évek során megszerve­zett nagyközségekben folyik. Közülük kerülnek ki — a szükséges szint elérése után — újabb városaink. Az Elnöki Tanács határozata alapján 1971. április 25-én Balatonfü- red, Csorna, Nagyatád alakul várossá. irányításukat azonban a me­gyékkel egyenrangú főváros­sal szemben a megyei szervek intézik. A határozat alapján Debrecen, Miskolc, Pécs, Sze­ged mellett Győr a Kisalföld és Észak-Dunántúl központja is kiemelt státuszt kapott. A város járműgyártással, textil-, ruházati- és élelmiszeriparral, házgyárral rendelkező nagy ipari centrum. További fejlő­dését a IV. ötéves terv jár­műprogramjából ráháruló feladatok biztosítják. A mű­szaki,szakember-Képzést a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola Győrbe te­lepítésével oldják meg. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents