Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)
1971-03-07 / 56. szám
Géppisztoly — fúráshoz. A vasbeton fúrása sok gondot okoz az építőknek és a szerelőknek. Különösen a hosszú, közepes átmérőjű lyukakkal van sok vesződségük. Kisebb átmérők esetén ugyanis jó segítőtárs az elektromos ütve-fúró gép, a nagy átmérőjű nyílások készítése pedig lég kalapácsokkal oldható meg. A képen látható hosszú csövű, géppisztoly formájú, pneumatikus falfúró gépet a 15—35 milliméter átmérőjű lyukak készítésének megkönnyítésére gyártja a szovjet ipar. A tokmányba befogott, üreges szárú gyémántfúrót, melyben hűtés céljából viz, vagy emulzió áramoltatható, a támasztó saru hoz csatlakozó rúd vezeti. A főtengely végén levő tokmányt sűrített levegővel működtetett, kb. egy lóerős motor hozza forgásba, melynek sebessége változtatható. A fúró maximálisan 220 milliméterre képes behatolni az anyagba. A fúrógép súlya, mindössze 5 kilogramm. A hangsebesség háromszorosé vai ' TUDOMÁNY TECHNIKA Hi drogra fusok munkában A Nflius folyón az eibő vízállás-megfigyeléseket már 4000 évvel ezelőtt végezték, a hidrológia tudománya tehá* több ezer éves múltra tekinthet vissza, A hidrológusok a meteorológusokkal karöltve a hiidrölógiaá körfolyamatokat kutatják. A hódrográfusok a hidrológiai eredményeket gyakorlatban hasznosítják. Munkájukban segítséget nyújtanak a vízi építmények tervezésénél, folyamok vízhozamának meghatározásában, a hidnoiógiaá folyamaitok előrejelzésében. A hidrográfiad hálózat jelentős részét a hegységekben építik ki. A hegyi állomások munkatársad állandóan szemmel tartják a hegyekben lehullott csapadékmennyiséget, feljegyzik a hótakanó változásait, vízhozam-prognózisokat készítenek. Ez utóbbi tevékenységük nemcsak az esetlegles árvizek előrejelzésénél jelentős, de a hegyi folyók vízhozamának pontos felmérése lehetőséget nyújt az öntözéses gazdálkodás helyes megszervezésére is. Munkában egy magashegységi hidrográfiai állomáson „Seiko Mara*3 Infarktus ellen Gyansalbkaa^ magasabbra, gyobb térfogától üaemanyagfájvolaJbbra! — a htanigsöbösség fcartályoklkal, gazdaságosaibban gépek tervezői alapvétő célkitűzéseket e három szóba sűrítik. A polgári lógiszállítás számára az ilyen repülőgépek rövidebb utazási időt, kényelmesebb repülést, hosszabb útvonalon kevesebb közbenső Leszállást jelentenek. Tömören kifejezve — a repülőgépek komfortjának és alkalmazásuk gozdaságosságáruak fokozására nyílik lehetőség. A többszörös hangsebesség elérése a harci repülőgépek számára még ennél is többet jelent. Egy különösen gyorsan emelkedő és sebesen repülő elfogó vadászgép például harci feladatát rövidebb idő alatt teljesíti. A nagy szolgálati magasság azt jelenti, hogy a repülőgép több légvédelmi tűzeszköz hatáskörzetén kívül tevékenykedhet. A nagyobb hatótávolság végül a már említet* tényezőkkel együtt feltétele annak, hegy a fontos célokat az ellenség védelme mögött is leküzdheti. A korábbiaknál távolabbra juthat el a repülőgép, ha naszereldk fed. A nagyobb szolgálati magasság elérése új követelményeket állít mind a hajtómű, mind a biztonsági és a mentőberendezések elé. A gyorsabb repülés egy sor más problémát is magával hoz, melyeket a tervezők csak nagy nehézségek árán képesek megoldaná. Ilyen például a „hőhatár” jelensége, amely a hangsebesség háromszorosát meghaladó repülőknél jelentkezik. Az első motoros repülés óta a repülési sebességek több mint tízszeresére emelkedtek. Ma már például több szovjet katonai repülőgép- típus elérte a hang terjedési sebességének háromszoros, sőt kísérleti repülőgépek több esetiben túl is szárnyalták ez*. A 3—4 ezer km/ó. körüli sebességeknél a repülőgép felülete hozzávetőlegesen 350 C°- ra melegszik fed. Ezt a sajátosságot nevezték el „hőha- támafc”. A felmelegedés abból adódik, hogy a levegőrészecskék nagy sebességgel csapódnak a repülőgép felületéhez, mozgási energiájúk hővé áfákul át, ami felmelagfti a gépet. ; --Cl-' Az új repülőgépek erősen Igénybe vett részed titán-ötvözetből készülnek, s ez az ötvözet 500—600 C°-ra hevülve fas megőrzi szilárdságói. A hd- perszőnükus, a hangsebesség háromszorosánál is gyorsabban repülő gépek tervezésénél és építésénél a hagyományos aliumínium-ötrvözetek felhasználásáról már le kell mondani. A szovjet repüléstechnika a közelmúltban kifejlesztett, csaknem háromszoros hangsebességet elérő katonai és polgári repülőgéptípusainak létrehozásakor a tudomány és a technika gyorrsitemű fejlődésének eredményeire támaszkodott, amelyek a további előrehaladás összes feltétedéit is megteremtik. A szovjet repülőgép-tervezők egy csoportja már olyan hiperszóndkus repülési sebességek elérésére képes gépek megépítésén dolgozik, amelyek a hang sebességét 6—8-szorosan túlhaladják majd. Képünkön: Az egyik szovjet világrekordéi- gép. A szuperhajó A teljesen automatikus tengerhajók előfutára a japán „Seiko Mara” 138 ezer tonnás tartályhajó, amely most első ízben jelent meg rakodásra készen Jokohama kikötőjében. Komputer-berendezés teljes emberi beavatkozás nélkül is irányítani tudja a hajó útját, elvégzi a tájolást, a be- és kirakodás irányítását, a tűzoltást, s megvédi a hajót — radar segítségével — esetleges összeütközéstől is. S a hajó komputere még mást is tud: amennyiben a 36 főnyi legénységből netán valaki megbetegszik, a komputer diagnózist állít fel, és megállapítja, milyen gyógyszerekre és kezelésre van szükség. Ha az első komputer vezérlésű hajó beválik, japán hajóépítők szerint a jövőben 15 ember elegendő lesz egy ilyen hatalmas hajó ellátására és vezetésére. Vannak, akik rendszeres futással küzdenek a dvflizáeiős ártalmak (túltápláltság, szív- és vérkeringési zavarok stb.) ellen, mások sportolással igyekeznek megelőzni az ülőfoglalkozásból eredő későbbi kellemetlenségeket. A nyugat-berlini posta irodaházában kis sportszobát rendeztek be, s — munkaidőn kívül — bárki igénybe veheti a helyben járó kerékpárt, az evezőpadot, az expandert, s a többi izornmo«- gató sporteszközt. A tapasztalat azt mutatja, hogy az irodai dolgozók szívesen rászánnak egy-egy fél órát a testmozgásra, ha az ott helyben megoldható, s nem kell elmenniük máshová. Hírek a Déli-sarkról A meteorológiai mesterséges holdak által szolgáltatott információ nagy segítséget nyújt a tizenötödik déli sarki szovjet expedíció egymástól több ezer kilométerre fekvő állomásainak, amelyek közül a „Mirnij” és „Mologyozsna- ja” egyidejűleg veszi a szput- nyikok sugározta meteorológiai információit. Az elmúlt évben kezdték meg az Antarktisz légkörének meteorológiai rakétákkal való szondázását. A „Mo- logyozsnaja” ma már rendszeresen bocsát fel rakétaszondákat. A meteorológiai információt nagyobb részt a Szovjetunió Hidrometeoroló- giai Szolgálatához, külföldi kutatóállomásokhoz, valamint az Antarktisz vizein tartózkodó bálnavadász-flo- tillákhoz és halászati kutatóhajókhoz továbbítják. A tizenötödik szovjet sarkkutató expedíció egyik csoportja 1410 kilométeres, szán- hemyótalpas járműveken megtett útja során jelzőkarókat helyezett el, amelyek segítik az Antarktisz belsejében felhalmozódott hó vizsgálatát, de ezen kívül tájékozódási bázisul is szolgálnak későbbi hasonló expedíciók számára. A Földünk hidegpólusa fölött, 3500 méteres magasságban felállított „Vosztok” nevű állomáson jégfúró csoport dolgozik. A rövid nyári időszakban, amikor a hőmérő nem mutat mínusz 45 foknál kevesebbet, fúróberendezést, csőrlőt, termikus fúrófejeket és más technikát juttattak el a mérhetetlenül vastag jég fölött létesített kutatóállomásra. NÓGRÁD — 1971. március 7., vasárnap U
