Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-06 / 55. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NOGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVF., 55. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. MÁRCIUS 6., SZOMBAT Mire lehetnek büszkék ? (3. oidad) A ki egyensúlyozott pénzgazdálkodás alapja (5. oldail) Napjaink ifjúsága (6. oldal) Nélkülöxlietetleo az anyagi- műszaki bázis fejlesztése Befejeződött a taz-rezetök továbbképzése Befejeződött a megye ter­melőszövetkezeti vezetőinek Salgótarjánban megrendezett háromnapos továbbképzése. Tegnap dr. Lőrincz József, a MÉM főosztályvezetője tar­tott előadást az élelmiszer- gazdaság IV. ötéves terv ter­melésfejlesztés és célkitűzései megvalósításához szükséges műszaki, anyagi bázis meg­teremtésének lehetőségeiről. A továbbképzésen résztvevők részéről az előadás nagy ér­deklődést váltott ki. Az előadó megerősítette, hogy az anyagi-műszaiká el­látás javítása meghatározza a fejlődés mértékét. Elmondot­ta, hogy a kialakult üzemi ke­retek, a megindult szakosodás és koncentráció Nógrádban még le sem mérhető haté­konyságot tesz lehetővé a kor­szerű gépek, berendezések, termelési eljárások és mód­szerek alkalmazása esetén. Indokolt tehát a nagyüzemi keretek adta lehetőségek és a termelés során alkalmazott műszaki-technikai eszközök es anyagok korszerűsége kö­zött fennálló feszültséget csökkenteni és végső soron feloldani. Ez viszont országos gond, ami céltudatos, a népgazdaság más ágaival összehangolt te­vékenységgel, a korszerű anyagi-műszaki eszközök biz­tosításával, azok széles körű alkalmazásával érhető eL A MÉM főosztályvezetője ezzel kapcsolatosan a IV. öt­éves terv időszakában várható gépesítés lehetőségeiről be­szélt. 1971—1975 között 18 milliárd forint értékű gép, és berendezés termelésbe tör­ténő bekapcsolására van lehe­tőség. Ezen belül 45—50 000 traktor, 38 000 pótkocsi, 8000 tehergépkocsi, 5000 nagy tel­jesítményű gabonakombájn, 4000 markoló rakodó, 4000 silókombájn és 5000 kukorica­betakarító gép beszerzése le­hetséges, és kialakulnak az ágazati, komplex géprendsze­rek. Fontossági sorrendben a legjelentősebb fejlődést a ta- lajmüvelés, a talajtermelé­kenység javításának gépesíté­sénél jelölte meg az előadó. Hasonlóan fontosnak mondta a szállítás, rakodás gépesíté­sét. A kukorica, cukorrépa, burgonya és szálas takarmá­nyok betakarításának, tárolá­sának, tartósításának gépesí­tését a jelenleginél magasabb fokon. Jelentősnek tartotta az állattartás — sertéshizlalás és tehenészet gépesítését. Az előadó ismertette azo­kat a nehézségeket is, ame­lyek a gépesítés ütemét las­sítják. Elmondta, hogy nincs biztosítva kellő mennyiségben és választékban a gépek és berendezések. A gépeknek ala­csony az üzembiztonsága, ki­fogásolható a korszerűsége. Évek óta nem oldották meg a zökkenőmentes alkatrészel­látást. Ezért a gyártó üze­mek a felelősek. A hazai me­zőgazdasági gépeket gyártó vállalatok munkájában vál­tozásnak kell bekövetkezni, összhangot kell teremteni a gyártó kapacitásban. Tovább­ra is számítunk, elsősorban a szocialista országok támogatá­sára a mezőgazdasági gépellá­tásunk megjavításához. Itt nagy lehetőségeink vannak, amit ki kell használnunk. A főosztályvezető előadása sokirányú volt. Amikor a tájékoztatóját befejezte, a termelőszövetkezeteink vezetői sok kérdéssel halmozták el. Többek között a hegyvidéki gazdálkodással kapcsolatos kormány-állásfoglalásról, az aprómagtermesztéséről. a do­hánytermesztés gépesítéséről. Általában a megyénket köze­lebbről érintő problémákról, amelyre részletes felvilágosi tást adott dr. Lőrincz József, a MÉM főosztályvezetője. Az anyagi-műszaki bázisról szóló előadást követően Jed- licska Gyula, az MSZMP Nóg- rád megyei Bizottságának el­ső titkára tartott előadást a X. kongresszus határozataiban megjelölt feladatokról. A ter­melőszövetkezetek vezetőinek háromnapos tanácskozását Géczi János, a Nógrád megyei Tanács VB elnöke zárta be azzal, hogy a résztvevők a tanultakat munkahelyeiken hasznosítsák. Gondjaikra figyel a társadalom A Magyar Nők Országos Tanácsának ütése A nemzetközi nőnap alkal­mából a Magyar Nők Országos Tanácsa pénteken a Parla­ment Vadásztermében ünnepi ülést tartott. (Az eseményről a 2. oldalon képet közlünk.) Makoldi Mihálynénak, a MNOT alelnökének megnyitó szavai után Erdei LÁszlóné, á Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöke ünnepi be­szédben méltatta az eltelt, több mint hat évtizedben vi­lágméretekben kibontakozott nőmozgalom eredményekben gazdag történetét. Hangsú­lyozta: a magyar nőmozgalom minden erejével támogatja a világ asszonyainak szolidari­tását, a béke erőit. Ezt követően házár György munkaügyi miniszter a kor­mány nevében köszöntötte az ünnepi ülés résztvevőit, s összegezte azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a párt központi Bizottsága határoza­tának megjelenése óta, az el­múlt esztendőben elértünk a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének megja­vításában. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa Elnökségének ne­vében Somoskői Gábor, a SZOT titkára hangsúlyozta: a szakszervezeti mozgalom nagy felelősségérzettel vállalta és vállalja a nőpolitikái kérdés­ben kialakított központi bi­zottsági állásfoglalásból adódó feladatokat, gondot fordít a dolgozó nők munkakörülmé­nyeinek, egészségvédelmének javítására. Pullaj Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára a nemzetközi nőnap alkalmából a párt Központi Bizottságának szívből jövő üdvözletét, jó­kívánságait tolmácsolta a nő­mozgalomban tevékenykedő asszonyoknak és leányoknak, hazánk egész nőtársadalmá­nak, majd a párthatározat megjelenése óta eltelt idő­szak munkájáról, az elért eredményekről szólt. — Jóleső érzés nap mint nap közvetlenül figyelemmel kísérni azt a serény igyeke­zetei, alkotó tevékenységet, amely társadalmi életünk legkülönbözőbb területein ta­pasztalható, annak érdekében, hogy a nők helyzetét átfogóan rendező párthatározat ne ma­radjon csupán elvi kinyilat­koztatás, hanem a mindenna­munkájá­valósággá formálódjék — mondotta. — Nagy eredmény, és poli­tikai szempontból is lényeges, hogy a dolgozó nők, az édes­anyák, a fiatal lányok sajátos problémáira sikerült irányí­tani szinte egész társadal­munk figyelmét, s a közvéle­mény fokozódó érdeklődése mindinkább a nők gondjai­nak enyhítésére irányuló tet­tekben nyilvánul meg. Üvegipari kiváló ifjúsági brigádok Pénteken délelőtt Salgótar­jánban, az öblösüveggyár KISZ-klubjában értékelték az Üvegipari Művek szocialista munkaverseny-mozgalmának keretén belül 1970.. évben meghirdetett „Kiváló ifjúsági brigád” cím odaítélését. Az Üvegipari Művek 12 gyárá­ban közel hatezer fiatal dol­gozik, és az elmúlt évi ver­senyben 77 brigád küldte el a nevezését és ebből 43-at értékeltek a gyári KISZ-tit- károkkal együttesen a VSZB- vel karöltve. A péntek dél­előtti ünnepélyes ered­ményhirdetésen dr. Szűcs Já­nos, az Üvegipari Művek ve­zérigazgató-helyettese adta át a Kiváló ifjúsági brigád okle­veleket, és 35 OOO forint ju­talmat osztott szét a 11 bri­gád között. Az öt szakmában megrendezett, egyéves ver­seny során megyénk vala­mennyi üveggyára érdekelt volt. A gyárak által bekül­dött, legjob eredményt elért 43 versenyző brigád értékelé­séből nem volt könnyű kivá­lasztani a brigádokat. A vers enyvállalások ér­tékelése azt bizonyítja, hogy ifjúsági brigádjaink jól segí­tik a gazdaságosabb, eredmé­nyesebb termelést és kulturá­lis fejlődésünket. A különbö­ző kategóriákban az alábbi brigádok nyerték el a Kiváló ifjúsági brigád címet. Üveg­fúvók, salgótarjáni öblösüveg­gyár: Kakuk Zoltán brigád­ja. Automata és félautomata: salgótarjáni öblösüveggyár: Dományi Gyula és Szeles Barnabás brigádja. Lakatos és TMK: Ebben a szakágban másodszor nyerték el a pász­tói szerszám- és készülékgyár Dózsa-brigádja a vándorzász­lót. Az ünnepélyes díjkiosztás után a különböző üveggyárak KISZ-titkárait és brigádveze­tőit a salgótarjáni öblösüveg­gyár vezetősége ebéden látta vendégül. Képünkön: Dr. Szűcs János vezérigazgató­helyettes átadja a jutalmat Lórik József brigádvezető­helyettesnek, a pásztói szer­szám- és készülékgyár dolgo­zójának. — kallián — pi élet tetteiben, ban mindinkább í\ó^rádi Szénbányák Vállalat Felosztották a nyereségrészesedést Éjfélkor lejárt a tűzszünet Izrael adja fel terveit A közel-keleti tűzszünet utolsó óráiban — szomba­ton éjfélkor ért véget az EAK által életbeléptetett 30 napos fegyvernyugvás — feszült figyelemmel fordult a világ New York és Kairó felé, egyrészt a négy nagy­hatalom állásfoglalásáról, másrészt Szadat elnök va­sárnapi beszédétől várja az ismét robbanásig fokozott feszültség enyhülését. Az EAK pozitív választ adott Jarringnak, vállalva, hogy kész teljesíteni a BT- határcxaat előírásait: béke­egyezményt kötni Izraellel. Az EAK következetesen ki­tart amellett, hogy a közel- keleti béke elválaszthatat­lan a megszállt területek teljes kiürítésétől. Az izraeli csapatok visszavonása nem lehet alku tárgya, az agresz- szor nem számíthat területi engedményekre az agresszió áldozatától. Az EAK megtett minden tőle telhetőt, a békés rende­zés előmozdításáért: Izrael­nek kell feladnia annexiós terveit ahhoz, hogy végre kedvező fordulat következ- hesséb be a Közel-Keleten. Az izraeli magatartás mó­dosulásának kulcsa pedig az Egyesült Államok kezében van. Amíg Washington nyíltam vagy burkoltan tá­mogatja az izraeli expanzi­ót, addig a négy nagyhata­lom és a Biztonsági Tanács sem léphet fel hatékonyan a közel-keleti agresszorral szemben. (MTI) Csütörtökön ülésezett a nógrádi szénbányák szakszer­vezeti bizottsága majd ezt követően a szakszervezeti tanács is megtárgyalta az 1970. évi nyereségrészese­dés felosztását. A vállalatnál az elmúlt évi eredmények alapján 13 millió 460 ezer forint felosztható részesedési alap keletkezett, amiből az év végi részesedés címén 8 millió 76 ezer forint kerül ki­fizetésre. A kollektív szerző­dés előírásai szerint pénzbe- ni juttatás 5 millió 384 ezer forint, amiből év közben már 2 millió 780 ezer forintot fel­használtak, a többi most ke­rül kifizetésre. A vállalatnál a dolgozók 4 százaléka lehet kiváló dolgo­zó. Ez azt jelenti, hogy a leg­közelebbi termelési tanácsko­zásokon összesen 346 dolgo­zónak ítélhetik oda ezt a megtisztelő címet, amivel kétheti bérnek megfelelő ju­talom jár. Erre a célra 700 ezer forintot fordítanak. A kollektív szerződés elő­írása szerint nyereségprémiu­mot is kell fizetni. Erre a célra 600 ezer forintot fordí­tanak, ugyanakkor munka- premizálásra 1 millió 44 ezer forint kerül. A vállalatvezetőség és a szakszervezeti tanács döntött az Elüzem cím odaítéléséről is. A versenyszabályzat felté­telekhez szabja e cím odaíté­lését, és így csak a vállalat tervező irodáját illeti meg a kitüntetés. Ezzel együtt tíz­ezer forint jutalmat kapnak a tervezők. A termelőüzemek közül Tiribes-akna ért el leg­jobb gazdasági eredménye­ket, azonban a baleseti mu­tatószámok romlása miatt nem kaphatta meg a kitün­tetést. Differenciált a vállalatveze­tőség és a szakszervezeti ta­nács a részesedés felosztásá­nál is, mert csak ott fizetnek, ahol az üzemek a számukra előírt nyereségfeladatokat tel­jesítették. Ennek alapján ré­szesedést fizetnek a salgótar­jáni aknaüzemnél, a mátra- nováki aknaüzemnél, Gusz- táv-aknán, Tiribesen és Mén- kesen. Mizserfán az üzemve­zetőség és a segédüzem dol­gozói is kapnak nyereségré­szesedést. A nem szénterme­lő üzemek, irodák mindegyi­ke túlteljesítette nyereségfel­adatát, így részesedésre is jo­gosultak. Gondoltak arra is a válla­latnál, hogy mindenütt van­nak jó eredményt elért bri­gádok, csapatok, amelyek az üzemrész eredményétől füg­getlenül túlteljesítették nor­májukat, versenyfelajánlásu­kat. Ha az afcnaüzemnél nem is osztanak nyereségrészese­dést, mód van arra, hogy ezek a brigádok jutalomban része, süljenek. Egyrészt a Kívánó dolgozó cím odaítélésénél, másrészt a jutalmazásnál fi­gyelembe veszik a végzett munkát. Ilyen célra a nagy- bátonyi bányaüzem számára 539 ezer, Mizsería számára 300 ezer, a gépüzem számára 100 ezer, a vegyesüzemére 75 ezer, az építőüzem részére pedig 30 ezer forintot biztosí­tottak. Ez az összeg úgy fi­zethető ki a munkás prémi­umkeret terhére, hogy az egy dolgozóra eső jutalom 300 fo­rintnál kisebb, és 800 forint­nál nagyobb nem lehet A nyereségreszesedés fel­osztásával kapcsolatban a vállalatnál a jövedelem ala­kulásáról is tárgyaltak. Meg­állapították, hogy tavaly az előző évhez képest 6,6 száza­lékkal nőtt a bruttó bér, a szabadnap! termelésre kifi­zetett összegekkel együtt, míg e nélkül 3 százalékos a növe­kedés. Az egy főre eső átlag- kereset tehát az 1969. évihez viszonyítva, 1970-ben 2303 fo­rinttal növekedett. Ennek évi kihatása mintegy 25 millió forintot tesz ki. A kormány végső sorban tehát enged­ményt adott a nógrádi szón, bányáknak azzal, hogy a sza­badnapi termelések miatt ki­fizetett mintegy 16,6 millió forint bérnövekményt nem kellett levonni most a nyere­ségrészesedés összegéből. Az igaz, hogy a tavalyihoz ké­pest az év végi részesedés fe­lére csökkent, viszont a bér- fejlesztés következtében a dolgozók jövedelme nem csökkent, hanem növekedett.

Next

/
Thumbnails
Contents