Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-30 / 75. szám

Képernyő előtt A legboltéibb és legkedvesebb varos... 4 tudományos műsorok hasznáról Mi történik, ha a nátha tartósodik, ha a megfázás láz­zal és torokfájással jelentke­zik? Már a legtöbb család­ban orvoshoz sem mennek, csak benyúlnak a gyógyszeres fiókba és Vegacillint kezdenek szedni, ráadásul a legnagyobb rendszertelenséggel. Ámde a jobban ellátott házi gyógy­szertárakból más gyógyszerek is előkerülhetnek, hiszen az antibiotikumok tárháza ma már roppant nagy: Beaclllin, Promteíllin, Retardillin, Methicillin, Oxacillin, Chlo- rocid,Tetran—B, Erythromicin, hogy csak a felit, a laikusok körében is ismerteket említ­sem meg. Hiszen amióta Fle­ming fölfedezte a Penicillint, (1929), és Waksmann más gombákból előállította a Streptomycint (1940), azóta már kémiai úton is előállíta­nak antibiotikumokat, ame­lyek ma már szinte az összes kórokozó baktériumok és számos vírus által Okozott fer­tőzés esetén kezelési lehetősé­get biztosítanak. Az antibiotikumok tehát forradalmi változást hoztak az orvostudományban, úgy látszott, hogy a gennykeltő mikroorganizmusok (szabad szemmel nem látható, legki­sebb élő szervezetek, baktéri­umok) okozta betegségek véglegesen gyógyíthatók lesz­nek. Kiderült azonban, hogy a baktériumok rövidesen el­lenállókká, rezisztenssé váltak egyes antibiotikumokkal szem­ben, ml több ezt az ellenál­lóképességet egy szeretkezés­hez hasonló folyamatban más baktériumoknak is átadták, s létrejött egy több oldalú, ál­talános, az úgynevezett kevert rezisztencia, amikor a gyógy­szer már nem pusztítja, ha­nem táplálja a kártékony baktériumokat. Ez az ellenállóképesség a bennünk lakó baktériumokban tehát csak fokozódik, ha mi olyankor is antibiotikumo­kat szedünk, amikor az hely­telen, például influenzavírus okozta fertőzés esetén, hi­szen az ellenálló mikroorga­nizmusokat pusztítjuk vele. Orvosi rendelet nélkül, és az orvosi utasítástól eltérően fo­gyasztott antibiotikum többet árt, mint használ. Félreértés ne essék, ezeket a bölcsességeket, mint tréfá­san mondani szokás, nem a saját kútfejemből vettem, ha­nem a televízió egyik, egyre népszerűbb műsorából, az An­tennából. Ugyanott ismerked­tem meg a mentálhigiénével, a pszichiátria új ágával is, amely olyan életmegnyllvánu- lásokkal foglalkozik, amelyek­kel az emberek testi és lelki egészségét biztosítani lehet. (Mens sana, in corpore sano. Ép testben ép lélek.) De az Antenna adásából a konverti­bilitással és egyéb közgazda- sági fogalmakkal is megismer­kedhettünk. Hasonló izgalmas fél órát nyújtott a vasárnaponként je­lentkező Delta is, amely a le­vegő és a vizek szennyeződé­sével, különböző korszerű ár­talmakkal foglalkozott tu­dományos igénnyel, de na­gyon népszerű formában, amelyben megismerkedhet­tünk a technika újabbnál újabb vívmányaival, sőt olyan kísérletekkel is, ame­lyek egyelőre még csak a la­boratóriumok falain belül folynak. Láthattuk többek között azt a hatalmas, szov­jet gépkomplexumot, amely szinte minden világvárosban szabadalmaztatva van. Cso­dálatos képességű és elkép­zelhetetlen erejű óriás: egy­szerűen kipréseli, ostyaszelet­té szárítja a szennyet a víz­ből. Ilyenkor döbbenünk rá, mi­lyen keveset tudunk civilizá­ciónk lenyűgöző fejlődéséről! Ezért is népszerűek korszerű gondjainkkal foglalkozó tudo­mányos televizlómfisoraink. Sokszor érdekesebbek egy kri­minél, vagy úgynevezett eszt- rádműsomál is, hiszen kor­szerű gondjaikra keresik, vagy mutatják meg a megol­dást. . Lakos György Beszélgetés a szép mozgásról, a táncról a művészi és közösségi nevelés eszközéről A munkaidő befejeztével miért rohamnak az anyukáik a gyerekekért sokszor egé­szen távoli óvodákba, miért kísérik az apukák, nagyma­mák a kisiskolásokat hóiban, fagyban, esőben, szélben a művelődési központba — a mozgásművészeti, gyenmek- tánc-tanfolyamra. Értelmisé­giek mellett sok a munkás és parasztgyerek is. Mi indítja a szülőket arra, hogy balett­re járassák gyermekeiket? Nagy zás ? Különcködés ? — Ahogy a kultúra és a művészet közkiaccsé lett. úgy tartozók a szorosabb igények­hez az is, hogy a gyerekek képességének, szépérzékének sokoldalú fejlesztése a legfo­gékonyabb korban elkezdőd­jék. Ezért szerveztük meg és tartjuk fenn a gyermek tánc­tanfolyamot — magyarázza Hemerfca Gyula, a balassa­gyarmati Mikszáth Művelő­dési Ház igazgatója. A kicsik megtanulják a szép mozgást és a közös foglalkozásokon a közösségi életet is- • • — Hogy ez helyes és jó dolog, a szülők is igazolhat­ják. Egyetértenek célkitűzé­seinkkel — veszi át a szót Bánáti Béla támcpedagógus —, nincs lemorzsolódás, sőt me­net közben új gyerekek je­lentkeznek. Az esztétikai ne­velés szerves része az általá­nos nevelésnek — magyaráz­za Bánáti Béla, aki a KISZ vfb vezetőségének tagja, aki szintén részt vállal a balas­sagyarmati gyermekek iskolán kívüli képzésében. A műve­lődési központ a gvarmek- támc-tanfolyaimot nem úgy te­kinti, mint bevételi forrást, évente csak két alkalommal rendeznek bemutatást. Az egyikre a közeljövőben kerül sor, ez nyilvános szereplés lesz. A másik a záróvizsga. Két csoport működik: az óvodásoké és az általános is­kolásoké. Ezekből nevelődnek ld idővel azok a tdhetséges gyerekek, akik az ugyancsak a művelődési központban mű­ködő társasági tánctanfolyam növendékei, a versenylón co- sofc. — Égy kissé utánpótlás­képzésnek fogom fel ezt a nagyon kedves feladatot — mondja Bánáti Béla, a gye­rekek népszerű Béla bácsija. A szülők elégedettek a színvo­nallal, az igazgató is elisme­réssel szól a táncpedagógus munkájáról, növendékei pe­dig ragaszkodnak hozzá. E. E. ,,A* ember nyugodtan elmondhatja a véleményét’* Világnézeti óra a IV. B-ben Peregnek a filmkockák. Ná­ci bűnösök a vádlottak pad­ján. Keményen hangzanak a szavak: béke ellen elkövetett cselekedet, az emberi méltó­ság eltiprása... Aztán változik a kép. A levegőben repülőgépek szán­tanak, a lövészárkok mélyén ferdeszemű férfiak és nők tartják magasba a géppuskát. Lerombolt épületek, szomo­rú szemű gyerekek: Vietnam. Felgyullad a lámpa. A né­zők még néhány percig szó nélkül ülnek a helyükön. A vetítővászon mellett, a feke­te táblán kérdések: Mi a há­ború? Milyen típusú háborúk voltak a társadalmi fejlődés során? Lassan megélénkülnek a sorok, magasba lendülnek a kezek. A kisterenyei gimnázium IV. B. osztályában világnézeti óra folyik. Dr. Szomszéd Im­réné tanárnő figyelmesen hall­gatja a válaszokat, ha kell se­gít is. — Milyen háborúk folynak napjainkban? Magas, szőke gyerek je­lentkezik. Magabiztosan so­rolja a Közel-Kelet esemé­nyeit, az indokínai háború ki- szélesítését, aztán vár egy kicsit majd. . . — Arra kell törekedni, hogy a mi gyermekeink mind­ezt már csak a történelem- könyvből ismerjék — mond­ja. Ismét vetítenek. Rakéták, hadászati fegyverek jelennek meg a filmvásznon. Egy ta­nuló a hatóerejükről, ren­deltetésükről számol be. Kicsöngetnek. A X. kong­resszus véleménye a nemzet­közi helyzetről című vázlat­pont már csak a következő órán kerülhet megtárgyalásra. — Mi a véleményetek a vi­lágnézet nevű tantárgyról? — kérdezem a szünetben a gye­rekektől ? A magas, szőke fiú, Jessze Sándor kér szót először: — A világnézet tanulása nagyon megkönnyítette a dol­gunkat. Elsősorban a politikai tisztánlátást segíti elő, de hasznát vesszük más tantár­gyaknál pl. á történelemnél, irodalomnál is. Azért említem éppen a humán tárgyakat, mert érdeklődési köröm ilyen irányú. A képzőművészeti fő­iskolára jelentkezem. — Ugyanaz a véleményem, mint Sanyinak. Talán még annyival bővíteném: jó lenne ha már harmadik osztályban is tanítanák ezt a tantárgyat — mondja Simon Éva, aki magyar—német szakos tanár­nak készül. Zubercsány József szerint azért jók a világnézeti órák, mert az ember nyügodtan el­mondhatja a véleményét úgy, hogy nem szakítják félbe, nem szólnak közbe. S hogy jó avagy rossz amit az illető mondott, azt az osztály dönti el a tanárnő segítségével. — A tanárnőről külön kell szólni — mondják a gyere­kek. Nagyon érdekes órákat tart, jól magyaráz és olyan légkört tud teremteni, ami ritkaság. * Amikor a dicsérő szavakat tolmácsolom, dr. Szomszéd Imréné kicsit zavartan mo­solyog. — Szeretem a gyerekeket, szeretem ezt a tantárgyat: ennyi az egész. Amikor az i 970-es tanévben bevezették a gimnáziumban a világnézeti oktatást, engem kértek meg, hogy vállaljam a tanítását. Ürömmel tettem. — Miben tudná összefog­lalni a világnézeti oktatás je­lentőségét? — Ennek a tárgynak szin­tetizáló szerepe van. A már előző években tanult tantár­gyakra — történelem, fizika, biológia, kémia — támaszko­dik. Éppen ezért csak úgy lehet eredményes az oktatá­sa, ha a szaktanárok fele­lősséggel készítik fel a tanu­lókat. Szabó Lőrinc-emlékkiállítás Balassagyarmaton Vagy negyvenen gyűltünk össze vasárn-aip délelőtt Ba- lassagyarmaton,, hogy tiszte­legjünk egy költő emléke előtt, aki Budapesten lett em­ber-, Debreceniben volt diák, s Balassagyarmatán kezdte az eternit. Vagy negyvenen vol­tunk kíváncsiak erre a talál­kozóra, hogy megszoríthassuk özvegye Kezét, tisatetegive fér­je előtt, s hogy meghallgas­suk lányának édesapját idéző verem ondását. De talán nem is ez hatott meg bennünket, akik csendben mindig is tisz­telői és rajongói voltunk és vagyunk ennek a mindössze ötvenkét évet megélt, ám több évszázadnyi emberséget és életérzést megfogalmazó köl­tőnek. A város iránti tiszte­iéit, az otthont adás melege dominált ebben asz alig egy­órás együttlétben, amely ki­törölhetetlen nyomot hagyott miindamnydiunkbani. Kezünkben a -meghívóval, mi is oly apró halnak éreztük magunkat, amint az megfo­galmazódott az Üj idők 1943- as számában közölt Emlékezés Balassagyarmatra című visz- ezaemLÓkezésfoen, 6 amely tes­tet öltött a Tücsökzenében, s amit Kabdebó Lóránt kandi­dátus az emlékkiállítás meg­nyitó beszédében oly érzékle­tesen fogalmazott meg: Szabó Lőrinc egy alapvető igazságot fedezett fed: mindazt, amelyet nagy kortársaá az elvont láto­mások formájában fejeztek ki, azt tetten lelhet érni az egyes emberek mindennapi életében. Saját életét tette rá e kísér­letre, saját magán végzett megfigyelései során gondolta végig századunk polgárainak somsát. Elbből az egyetlen, személyes véletlenekből szö­vődő életből kereste ki azokat a mozzanatokat, melyeikben általánosan fontos tényekre,' viszonyítási pontokra tudott rámhaitnd, melyekben éle­tünk során oly sokszor fi­gyelmeztetést, tanulságot, példát és okos tanácsot talál­hatunk saját egyéni problé­máinkra is. A Szabó Lőnimc- verslben nem úgy élnek benne századunk emberének kérdé­sed, hogy hasonlóan egy ttt- fcosíráislhoz, előbb bekódolni keiül az előttük levő szöveget; — de úgy, hogy mindnyájan, azonnal megértjük üzenetét, mert az szervezetünk, érzése­ink, idegrezdüléeeink nyelvén, az emberi természet nyelvén fogalmazódott. Álltunk a szarvak súlyától meghatódva abban a kis ga­lériában, amely a képzőmű­vészetnek ad hajlékot, s amely íme, ezen a tavasai délelóttön egy költő emléke előtt tiszte­leg. Hallgattuk Gáborjára Klárát, Kisklára magasba törő altját, hallgattuk a szabólő- rincd vallomást: „Balassagyar­mat — óh, hogy szeretem! /Legszebb ott volt fiatal éle­tem,/ ott nem bántott talán még semmi se /s ha bántott, rögtön gyógyult a sebe/,” Hippi-Rónai szenvedélyes portréjára tévedt tekintetünk közben, a nyugtalan, a fejét oldalra vető költőre, hogy to­vább lépve szembenézzünk ve­le, ha mér nem is a valóság­ban, de Kemény László és Bemáth Aurél festményein. Böngészhettünk a kézira­tokban, kereshettük az írás­ban az első tanító néni, Kacs- kovics Márta keze nyomát, s feltólhetttük a gyarmati élmé­nyek hatását feleségén is, ahogy a versék hangzása közben homlokára tett kézzel ült az ablak mellett. Igen, beszélgettünk özvegy Szabó Lőrincnével a gyarma­ti emlékekről, az Ipoly part­ról, ahol együtt sétáltak fér­jével évtizedekkel később, a gondtalanság ízét keresve, s ahol együtt élték át az ifjú­ság három évének alig egy óra alatt bejárható városát. Köziben nagyokat hallgat­tunk. A krónikás csak követ­te az emlékezés oly megkapó szüneteit, csak nézni tudta az élettáns szeméből fakadó szo­morúságot, amely most már egyre zártabb befelé, minél jobbam halad az idő. A hosz- szú, néma percekben szinte szemünk előtt kelt életre az árvízi tutajozás, a „legtündé- niibb” emlékek egyike, hogy aztán egy sóhajtással megsza­kadjon a szál, s elhangozzék a csendet feloldozó halk mon­dat: — Ennyi most elég is. Ne kérdezzen többet, emléknek ez is elegendő. S mintegy élő valóságként, köteteket tettek a vitrin tete­jére, Szabó Lőrinc verseit, s az özvegy neve is odakerült az első lapokra. Kis Iskolás lányka lépkedett hozzá, s csak nyújtotta félénken könyvét, hogy az aláírás percnyi moz­zanata megteljék a közelség varázsával. Aztán a család elindult, megkeresni azt a házat, ahol a költő lakott, nevelkedett, s ahol — visszatekintve — ez a magába zárkózott, első elermis- ta már kiütő volt. Koszorú került az emléktáblára, rajta a felirat: Hálával emlékezve — Balassagyarmat város. A Saabé Lörinc-emílékkiáf- llítáis vasárnap délelőtt nyílt meg a balassagyarmati Hor­váth Endre Galériában, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ és a Petőfi Irodalmi Múzeum rendezésében. Meg­nyitót dr, Kabdébó Lóránt, az irodaiamtud'ományok kandidá­tusa mondott. Közreműköd­tek: Gáborján! Klára edőadó- művésznő, Sárkány Zsuzsa és Kiskuti Péter, s a Madách Im­re irodalmi színpad tagjai. A kiállítás április 15-ig tekinthe­tő meg. Molnár Zsolt A gimnázium korszerűen felszerelt audiovizuális elő­adóteremmel rendelkezik. Itt tartják a világnézti órákat is. — A motiválás, az érzelmi ráhangolás szempontjából en­nek óriási jelentősége van. Az iskolai filmtár gazdag anyaggal segíti a munkát. A tankönyvben sűrítve, kör­vonalaiban a marxizmus mindhárom fejezete — poli­tikai gazdaságtan, filozófia, a munkásmozgalom története — megtalálható. — Hogyan történik a felel- tetés? — A szó szoros értelmében vett feleltetésről nem beszél­hetünk. Az osztályozás az órákon való aktivitás alapján történik. A tanulók önként vállalkoznak az anyaghoz kap­csolódó egy-egy témakör rész­letesebb feldolgozáséra és elő­adására. Elégtelent senki nem kap, hiszen világnézete — formálódó, vagy már kifor­rott, — minden tanulónak van. Dr. Szomszéd Imréné 1967- ig a balassagyarmati leány- kollégium igazgatója volt. A kisterenyei gimnáziumban a világnézet mellett magyart is tanít. Aktívan dolgozott az ifjúsági mozgalomban. Szor­galmas munkája, megbízható­sága alapján 1970. őszén őlett az iskola párttitkára. A gimnázium igazgatója, Szabó Ferenc így nyilatko­zott róla: — Mint pedagógus és mint ember egyaránt kiváló. Min­denben számíthatunk rá. V. Kiss Mária Csaknem 900 ezer forintot osztottak 7 ermelési tanácskozás a fogyasztási szövetkezetnél Mintegy négyszáz szövetke­zeti dolgozó tanácskozott a múlt hét végén Szécsényben. Az összejövetelein az 1970-es tevékenységet értékelték. Le- szák Ferenc, az ÁFÉSZ-elnö" ke elöljáróban a Hl. ötéves terv eredményeit értékelte. Mint mondotta, ez idő alatt 267 millió forintnyi élelmi­szert, 144 millió értékű ruhá­zati cikket értékesítettek. Je­lentősen fellendült a szövet­kezet ipari tevékenysége is. Tavaly már csaknem 60 szá­zalékkal magasabb termelési értékű volt mint 1965-ben. A szövetkezet összes forgalma megközelítette a múlt évben a 204 millió forintot. A IV. ötéves tervben pedig azzal számodnak, hogy a forgalom elérd a 1,3 milliárd forintot. A tanácskozás on elismerés­sel szóltak azokról a szövet­kezeti dolgozókról, akik rend­szeres részesei a munkaver ­semyeknek. Üt évvel azelőtt nyodc egység 34 dolgozója vett részt a szocialista brigá­dok versenyében. Tavaly a résztvevők száma már elérte a 116 főt. összességében a dolgozók csaknem 50 százalé­ka részt vett a munkaver­senyben. Tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak a szövetkezetek eredményeihez. Részük volt abban, hogy a szövetkezet elnyerte a Kiváló földművesszövetkezet címet, és megkapta a SZÓ VOSZ, va­lamint a KPVDSZ elismerő oklevelét, vánd'orzászlaját. A termelési tanácskozáson megjutalmazták a munka ver­seny legjobbjait. Tizenöt kol­lektíva nyerte eil a Szocialis­ta brigád címet, 13 bolt kö­zössége a Kiváló egység dm tulajdonosa lett, 18-am Ki­váló dolgozó kitüntetést kap­tak. A kifizetett nyereségré­szesedés és jutalmak összege 892 000 forint, volt Jelenet a „Forsyte Saga” című folytatásos tv-film 13. részé­ből. LA Tv április 1-i (csütörtöki) műsorához!] NÚGRAD — 1971. március 30., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents