Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)
1971-03-26 / 72. szám
Jahilcnmi őr Úttörők az egységes ifjúsági szövetségben A Magyar Ifjúság Népi Szövetsége társadalmi hivatásának megfelelően következetesen munkálkodott az egységes ifjúsági szervezetek megteremtésén. Az ifjúság jelentős részét érintő előkészítő folyamat az úttörőmozgalomban is éreztette hatását. Az egyes rétegszervezetek 1949. június 18—19-én ünne- Délyesen átvették soraikba az úttörőket. Együtt készültek a VIT-re, elkísérték a gyermekeket a nyári táborokba, Balassagyarmaton és Salgótarjánban az ifik csapatzászlót ajándékoztak az úttörőknek. A MINSZ 4—6 hetes táborait végzett ifik tömegesen vállaltak úttörővezetői megbízatást. Steib Pál Selypen, Benedek Erzsébet Becskén, Pajerszki Erzsébet Salgótarjánban nyújtott segédkezet az úttörőknek. A nagyszámú ifivezető beáramlása természetszerűen indította el a — később még többször fellángoló — vitát az ifik szerepével, arányával kapcsolatban. Több helyen az a tévhit terjedt el, hogy az ifjúmunkások tömeges képzésével a pedagógusokat kívánják kiszorítani a mozgalomból, nem ismerték fel az ifivezetők munkába állításának előnyeit. Az egyesítő kongresszusra készülve az úttörőcsapatokban nagyarányú tagtoborzás kezdődött. Ugrásszerűen növekedett a létszám, több kisebb csapatnál szinte minden tanuló automatikusan úttörő lett. E tömegesítés igen nagy vitát váltott ki az úttörővezetők körében. Néhónyan — főleg akik előzőleg a cserkészettel kapcsolatban voltak — szót emeltek a kis létszámú elit szervezet mellett. Az ifjúsági szervezeti tagságra való előkészítés szükségszerűen tűzte napirendre az úttörőélet demokratizmusát, az úttörőtanácsok létrehozását, illetve megerősítését és az önkormányzat fejlesztését. Az egységes ifjúsági szervezetek létrehozását megelőző küldöttválasztó gyűlésekre az úttörők minden helységbe képviselőt küldtek. így a DISZ létrehozásában formálisan is részt vettek. A DISZ létrejöttével — 1950. június 17—18. — úttörőmozgalmunk az egységes ifjúsági szövetség közvetlen irányítása alá került. Közvetlen munkaformai, főleg az elsők között alkuit csapatokban — Balassagyarmat, Salgótarján városokban és az iparmedencében — tovább gazdagodtak. 1950 nyarán, a táborozást az ifjúturista-mozgajom keretében szélesítették. A megyénk számára fenntartott két túrahelyen — Diósjenőn és Szolnokon — 280 úttörő táborozott. Ezenkívül a megyében több mint húsz hét végi tábor működött. Több csapat — Baglyasalja, Salgó, Zagyvaróna stb. — 40—50 úttörővel 10—14 napos önálló tábort szervezett. Ebben az évben táboroztak először úttörők — közöttük Macsuda Anna sal- gói pajtás — a Szovjetunióban, Artyekben. A táborozók száma — nem gyors ütemben —, de évenként fokozatosan gyarapodott. Az úttörők tevékenységében mind nagyobb helyet kap a tanulás segítése, a mulasztások, hiányzások csökkentése. Ezekben az években — az úttörőmozgalom irányításával — széles körben elterjedtek a szakkörök. Nóg- rádban 1950 májusában még csak 31, két ér múlva már 210 szakkör működött. Az olvasómozgalom kibontakozása hozzájárult az olvasás megszerettetéséhez, az órán kívüli ismeretterjesztéssel előtérbe került a természettudományos nevelés. 1953-ban 115 úttörőcsapatban szerveztek ismeretterjesztő sorozatot. A DISZ irányításával úttörőszervezeteinkben élénk erkölcsi, politikai nevelés folyt. Soha nem látott méreteket öltött az úttörőknek a társadalom javára végzett közhasznú munkája. Járdákat építettek, csatornát, legelőt tisztítottak, évente 15—20 ezer facsemetét ültettek, nagy tömegű hulladékot gyűjtöttek. Mozgalmunk szempontjából e korszak legjelentősebb eseménye a salgótarjáni úttörőház megnyitása volt 1952 márciusában. E jól felszerelt otthon 15 szakkörének 35 csoportjában fejlődhettek munkásvárosunk gyermekei. Itt nyitotta meg kapuit — Krajnák Tibor vezetésével — a város első gyermekkönyvtára. A ház tanulószobájában naponta 80—100 olyan tanuló kapott tanári segítséget, akiknek szülei dolgoztak, vagy többen voltak testvérek. Az úttörőmozgalom a DISZ irányításával egyre nagyobb figyelmet fordított a vezetők nevelésére, képzésére. Az úttörő-önkormányzat erősítése, a gyermekvezetők képzése érdekében 1951. december 26. és 31. között a csapatok többségében megrendezték a csapatgárdisták hetét. A következő években nagyszámú gyermekvezetőt részesítettek magasabb szintű képzésben Csillebércen, Balassagyarmaton és Salgótarjánban. Az ifjúsági szövetség megyei és járási bizottságai mind nagyobb hozzáértéssel irányították az úttörőszervezetek munkáját. 1953. szeptember 26-án a DISZ megyei aktívaülése, az iskolás gyermekek közötti legfőbb tennivalóként az úttörőcsapatok szervezeti megerősítését, az önkormányzat demokratizmusának fejlesztését, a helyenként még megtalálható formális eszközök, frázisos nevelés elleni küzdelmet, úttörőink életkorának megfelelő vidám élményt nyújtó foglalkozások tartását jelölte meg. Az aktívaülést követő kezdeményezések sok új formával gazdagították, egyben tartalmasabbá tették az úttörők tevékenységéi Nádházi Lajos A nagybátonyi Szolgáltató Vállalat kisterenyei üzemében a Csepeli Papírgyár részére 4 millió forintért különböző típusú, 29 darab kábeltartó hidat készítenek C zent- Györgyi Albert neve a köztudatban a C. vitamin felfedezésével kapcsolódik össze s a legtöbb ember csak annyit tud az USA Massachusetts állama Woods Hote-i Izomkutató In- l életében dolgozó idős professzorról, hogy 1937-ben ő kapta a fiziológia és orvos- tudományi Nobel-dájat. A most megjelent bt- ologus gondolatai” című kötet válogatás a nagy tudós és gondolkodó műveiből. Természetesen az izombioikémiai kutatásokról, a biológiai oxidációikról stb. szóló ismertetések csak a tudományágban jártasok számára jeleníthetnek élményt, a laikus olvasó nem tud eligazodni a molekuláris és szubmolekuLáris elvi különbségei között. De a természettudományos gondol, kodás fontosságáról vallott nézeteit mindenkinek meg kell szívlelnie. .,A tudomány alapvető tétele a következő: Ha problémátok van. bánjatok vele problémáihoz illendően. Gyűjteetek adatokat, aztán semleges elmével, hideg fejjel igyekezzetek megtalálni a legjobb megoldást, érzelem, gyűlölet, félelem vagy haszon által nem befolyásolva. meg nem alkuvó értelmi tisztességgel, jóakarattal és méltányossággal.” Ezzé] a szigorú emberi és értelmi tisztességgel vizsgálja azt a kérdést is. hogy mi szükséges az emberi iaj fennmaradásához. Abból a reális megállapításból indul ki, hogy Psalmus Humánus — a Béke a világ a „véletlenül kirobbanó” háború szakaszában él. Többször visszatér fejtegetéseiben modelljéhez az N-edik ősapáihoz, aki még családjával a barlangban lakott, és meg volt a maga alapvető erkölcsi parancsa: „Nem ölheted meg a saját barlangod lakóit." Szent-Györgyi profesz- szor szerint a Föld ma már nem egyéb, mint az ősszülők barlangja. A távolságok szinte megszűnték, és ami az egyik sarakban történik, az feltétlenül érinti a másik sarokban meghúzódókat is. Ebben a helyzetben az erkölcsi parancs csakis az lehet: „Atombombával játszani a Dar lángban szigorúan tilos!" Fejtegetéseinek középpontjában a biológus meglátásai allnak. Véleménye szerint a gondolati és értékrendszer forradalmi átalakítására van oizükség. Az ember elég okos ahhoz, hogy felszabadítsa az uj energiákat, amelyek a világmindenséget formálják, de agya még nem alkalmas gépezet arra. hogy a hatalmába juttatott mérhetetlen pusztító potenciát felismerje. Az ember tudja mi az a forró víz. de nem képes felfogni a tizenötmillió fokos hőséget. Az új dimenziókat az emberek nagy többsége képtelen megérteni. Azok a jó szándékú Himnusza emberek, akik veszélybe jutott szomszédjukon erkölcsi kötelességnek érzik segíteni, szánté mosolyogva beszélnék olykor százmillióik legyilkolá- sáról. Azt tapasztaltam — írja 1942-ben —, hogy az ember jóindulatú és intelligens, de később neki is látnia kell, „nogy az ember a legvérengzőbb és a legoktalanabb minden állatok között”. Ebből tiszai le a végső konklúzió: az ember nem rossz, de elvadítható. Ez ellen az el vádi tás ellen küzd akkor is, amikor Béke Himnuszt ír, amelyben azért esdekel, hogy pusztítás helyett hadd árassza el „e földi létet fénnyel, melegséggel és boldogsággal”. Az emiber, ha akarja, valóban paradicsommá változtathatja a földet, de ehhez ösz- szefogásra, helyes értékelésre, humanizmusra van szüksége. „Vagy nem nevetséges-e. ha egy nemzet munkájának nagy részét fordítja arra, hogy távoli csillagok elérésére űrhajósokat küldjön a világűrbe, ugyanakkor itt a földön falak választják el az embert az embertől? Nem erkölcstelen-e, hogy az emberiség egyharmada termékfeleslegének nagy részét egymás ellen titokban gyártott, halált hozó fegyverekbe fekteti, és ugyanakkor egy másik harmada éhezik?” A kivezető utat csak akkor lehet megtalálni, ha vállaljuk a felelősséget saját sorsunkért, és addig terjesztjük a tudományos gondolkodást és erkölcsöket, amíg ezek elég erősekké válnak ahhoz, hogy megteremtsék saját világukat. „Űj szellő fújdogál. amely emberek milliárdjainak a szívében felébresztette a reményeket és a vágyakat egy ragyogóbb élet iránt” — írta 1961-iben és ezért; találja idétlennek az intézményesített Halál legostobább formáját, a tudományos-technikai háborút. „Komputerekhez kapcsolt két radar — egy a Szovjetunióban, egy az Egyesült Államokban — figyeli egymást, s ha a másik oldalról rakétát lát közeledni, kiadja a tűaparanosot. Mlndösz- sze tizenöt perc áll renedel- kezésre ahhoz, hogy az ember eldöntse, mit akar...” tiszteletre méltó életű tudós, egész élete munkájával és irodalmi alkotásaival is sugallja a reményt, hogy az emberiség letér a pusztulás és pusztítás veszedelmes útjáról, és az ember- milliók tiltakozása a halál apostolaival szemben végtelenné tágítja az életet és a békét. Csukly László Pályaválasztás — reális alapon A Ktoterenyw Általános Iskola nyolctantermes, 250 férőhelyes. Ennek ellenére csak délelőttönként mintegy 5Ö0 tanulót foglalkoztat az intézmény. A szükség így kívánja. A körzetesítés folytán ugyanis ide csatolták Kisterenye-bá- nyatelepet és a környező pusztákat is. A tanítás váltott műszakban folyik az alsó tagozatban. A felső tagozatosok állandó délelőttösek, mivel sok köztük a bejáró. Az épületben jelenleg három nyolcadik osztály működik. ' A velük való foglalkozás fokozott munkát igényel, hiszen a tanároknak nem mindegy, hogy diákjaik az általános iskola elvégzése után az élet mely területein keresik a boldogulást. Ahhoz, hogy a tanulók reálisan fel tudják mérni képességeiket, hogy adottságaiknak megfelelő pályát tudjanak választani, a tanárok kitartó, szívós munkájára van szükség. Elképzelés es realitás Az idén végző 90 gyetekből 17-en jelentkeztek gimnáziumba. Ezek közül kettő Salgótarjánba, szakosított tantervű osztályba. 14 fő szakközépiskolában kíván tovább tanulni, a leendő szakmunkás- tanulók száma pedig 52 fő. Kereskedelmi, vendéglátóipari pályára — javarészt lányok — 15-en jelentkeztek. Mezőgazdasági pályát négy gyerek választott. Az általános iskola igazgatójától, Fenyvesi Józseftől arról érdeklődünk, reálisnak tartja-e a számok, statisztikai adatok mögött rejlő elképzeléseket? — Elégedettek vagyunk tanulóink pályaválasztási elképzeléseivel. Egyedül a kereskedelmi és a vendéglátóipari szakmára jelentkezők számát sokalkun. Bár a gyerekek nagy része adottságai alapján alkalmas lenne erre a pályára, ám a telítettség miatt nem látszik biztosítottnak valamennyiek felvétele. — Milyen az 1971. évi arány az előző évekhez viszonyítva? — Évek óta jó a beiskolázás nálunk. Gyermekeink nemcsak az úgynevezett divatos szakmák iránt érdeklődnek. Ipari vidék vagyunk, mégis akadnak olyanok, akik mezőgazdasági pályára készülnek. Tavaly például 12 fő merrt gyümölcstermesztőnek; állattenyésztőnek és mezőgazdasági gépésznek. Nem kuriózum Az iskola tanulóinak 90 százalékát a fizikai dolgozók gyermekei adják. Ezek között sok a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű és a cigány tanuló. Utóbbiak száma összesen 103. A végzős tanulók közül 11 a cigány. — Nem megy kuriózum '• számba az, hogy végzős cigánytanulóink középiskolába mennek. 1963-ban két — iskolánk volt növendékei — cigányfiatal érettségizett a gépipari technikumban. Jelenleg megbecsült művezetők. 1966-ban ugyancsak ketten tettek érettségi vizsgát. Ez évben a 11-ből négyen középiskolába, hatan pedig ipari tanulónak jelentkeztek. Az Igazgató elmondja, hogy a hátrányos helyzetű gyerekekkel külön is foglalkoznak. Ellátják őket a szükséges tanszerekkel, a szülők számára kihelyezett szülői értekezleteket tartanak. F elkészítés — már ötödik osztálytól — Milyen eszközökkel segítik a fiatalok pályaválasztását? — A felkészítés már az ötödik osztályban kezdődik. Itt az első és legfontosabb a szülőkkel való jó kapcsolat kialakítása. Ez részben a szülői értekezleteken, másrészt egyéni beszélgetések során valósítható meg. Jó viszonyban vagyunk az üzemekkel is. Mintegy 50 helyről kapunk tájékoztatást a különböző szakmákról. A nyolcadikosok meglátogatták a helyi és a környékbeli üzemeket, gyárakat, beszélgettek az ott dolgozó munkásokkal. Az osztályfőnöki munkaközösség is sokat segít nekik a problémák megoldásában. A munka gyümölcse A Kisterenyei Általános Iskolából tovább tanult diákokról volt tanáraik jó híreket kapnak. Megállják a helyüket a tanulásban, munkájukat szorgalommal, kitartással végzik. S ebben része van az iskola áldozatos munkájának is. — vkm — A legénység nélküli flotta előhírnöke A „Szeiko Maru”, a világ első, szuperautomatizált hajója nem származik a mam- mut tartályhajóknak abból a családjából, melyet a japánok már nagyban építenek: űrtartalma 138 370 bruttó re- gisztertoana. Felszereléséihez számítógép tartozik, amely rengeteg munkát végez el a hajón, többet bármelyik elődjénél, amelyek az elektronikát beköltöztették a hajózásba. A „Szeiko Maru” új, szinte teljesen legénység nélkül futó hajónemzedék hírnöke. Japánban eddig néhány automatizált hajót gyártottak, de ezeken a számítógépek főleg a be- és kirakodás feladatait végezték. A „Szeiko Maru” kompúterét a legkülönfélébb feladatok elvégzésére programozták be. Radarral összekötve bármilyen időjárási viszonyok között elhárítja az összeütközés lehetőségét. Bármely pillanatban kiszámíthatja a hajó helyzetét, a Föld körül a sarkvidéki pályákon keringő mesterséges bolygók jelzéseit használva fel. Elektronikus úton, állandóan ellenőrzi a motorok munkáját, hogy megelőzze a meghibásodásokat, vagyis megállapítsa a hibákat és utasítást adjon ki javításukra mielőtt még nagy lenne a kár. Természetesen a be- és kirakodást is irányítja. Mindezt annyira tökéletesített elektronikus agy végzi, hogy a rendkívül lecsökkent létszámú személyzetnek semmiféle különösebb szaktudásra nincsen szüksége: a 15 főnyi legénységnek csak annyit kell tudnia, mikor melyik gomb megnyomása szükséges. A szuperautomatizált tartályhajót a vezető japán cég, az „Isikavadzsima Harima” építette. Az 1970-ben leszállított hajók (összesen 51) össz- űrtartalma 2 048 442 bruttó regksztertomna. Ebből! 15 hajó került japán tulajdonba, 36- ot pedig exportáltak. NÓGRÁD - 1971, március 26-, péntek 5
