Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-23 / 69. szám

Moszkva kongresszus előtt (III.) Ktküidott mun katarsunktót: Gazdagabb kirakatokai, magas életszínvonalat Aid Bigyelmeseri oévasta a ■téziseiket, vagy olvasott e tézi­sekről a mezőgazdaság gyom» ütemű fejlődése mellett — a IX. öteves tervben aranya lesz itt a beruházott érték, mint a két megelőző ötéves tervben együttvéve — észrevehette, hogy a B-szekto>r, az úgyne­vezett fogyasztási ipar gyor­sabban fejlődik, mint a köz- gaadiasagi szakemberek áltail A-nak nevezett, küznyelivileg mehezipaímak nevezett ágazat. Ez az első olya» ötéves terv a Szovjetunió etetőben, ahol en­nek az iparáginak a fejlődési üteme gyorsabb, mint a ne­héziparé. Aligha Miét letagadni még a rosszindulatú szemlólődő- nek sem, hogy az elmúlt években a közfogyasztási ja­vak mértékében, is kedvezőbb a fejlődés a Szovjetunióban. Ma már ott tart a szovjet ipar, hogy mennyiségben már képes ellátni az alapvető köz­szükségleti cikkekkel a több mint 200 milliós lakosságát. Sőt számos, elsősorban rádió­technikai dkkjben a lakosság számára kedvező árleszállítás­ra is mód nyílt, olyan volt a mennyiségi és már a váilasz- tékbani felfutás is. A feladat azonban az és ezt meg lehet állapítani a mind több kira­katot mind szívesebben néze­gető külföldi számára is, hogy a választék területén szűkös még a kereskedelem ajánlata. Van baj és gond bőven — is­merős probléma ez nálunk is — a szolgáltatásokkal, vízcsa­pot és televíziót javíttatná pél­dául semmivel sem kisebb feladat, mint nálunk. Sok, de még mindlig kevés az üzlet, nagy gond a kereskedelem, a szolgáltatóipar munkaerő-el­látása is. Az új ötéves terv e terüle­ten, is döntő mértékben kíván előbbre lépni: meg akarja te­remteni a szovjet emberek számára az áru bősége mellett az áruk választékénak és mi­nőségének is széles skáláját. Alapvetően javítaná kíván a szolgáltatásokon — mindent meg akar tenni, ami ésszerű és célszerű a nép életszínvo­nalának emelésére. — Ká kell mondanunk őszintén, hogy a háború után egyrészt az újjáépítés, más­részt az imperializmus fenye­getése miatt egyszerűen nem volt módunk arra, hogy erő­teljesen és hatékonyan nyúl­junk ezekhez a kérdésekhez — mondatta az egyik fiatal közgazdász, majd hozzátette magabiztos mosollyal: — Ter­mészetesen most már arra is lesz erőnk, hogy erőteljesen emeljük a nép életszínvonalát, s ugyanakkor egy jottányit se csökkentsük a haza védelmé­nek erőforrásait. Sokan gondolhatnák, hogy a fogyasztói ipar fejlődése visz- szaveti a nehézipar fejleszté­sét a Szovjetunióban; Termé­szetesen erről szó sincs. Ezt nyomatékosam hangsúlyozták minden fórumon, hangsúlyoz­zák ezt a tézisek is. Egyetlen számadatot, és érdekes szám­adatot ennek illusztrálására: az ötéves terv végére a nehéz­ipar például 30 százalékkal részesedik a fogyasztási javak termelésében! A gépkocsi, a televízió, az elektronika szá­mos fogyasztási terméke ki­mondottan a nehézipar ága­zataiból kerül a piacra. Telje- ne naiv elképzelés az, amely osztó kézzel jobbra-balra, il­letőleg nehéz- vagy könnyű­iparra választja szét az ipar struktúráját. Csak a végter­mék szerint lehet itt dönteni: ha a gáz a lakások fűtésére megy, fogyasztási „javnak’’ számít, ha egy vegyianyag- gyár használja fel, sikkor ez mái- nehézipar szerves részévé válik. Az ing es a számítógép házassága De keresh etünk egy másik példát is: a nehézipar és az ing kapcsolatát mondjuk, A szovjet vegyipar fejlődése tet­te lehetővé — s a vegyipar ige». csak ae „A”-saekfor gja, as új iteehnfflca egyszerűen „gyermeke” —, hogy például lehetetlenné teszi a termelés az eddigi importba) a majd- régi kereteit. Keresni kezdték hót a megoldást, azokat a módszereket, amelyek szétfe­szítik' és új tartalommal töltik moszkvai üzletek ma már meg ezeket a kereteket. S a nem teljes belső ellátásira tér­jenek ár a Szovjetunióiban a nyloningtek gyártáséiban. A nemcsak nylon és egyéb szin- tetákiuB fénfiiáingek, női blúzok. módszer: az összevonás. Az első lépés Mediny városkája­fehérneműk tekintetében naik egy kis épületéhez veze- nyújtanak színes és jó válasz- tett, amelyben a helyi szervek tékot, de a hagyományos és a segítségéved két hónap alatt kevert szálú termékek is nagy új fiókvádlalatot szervezitek, keresletnek örvendenék és magukba szippantva egyúttal nem utolsó sorban éppen a az itt felesleges munkaerőt, nehézipar segítségével nyílik ugyanakkor tehermentesítve a majd lehetőség e kereslet sok­oldalú és teljes kielégítésére. moszkvai gyárat, ahol jelenleg a gépesítés elleniére is, 600 Erről beszélgettünk többek munkást várnának a szalagok, között L J. Kremenckijjel, a a gépek mellé, moszkvai Egyesült Féhénne- S ez az új kis gyáracska hat műgyár igazgatójával és arról hónap alatt megtérítette a be­is természetesem, hogy a szov­jet kereskedelem és az ipar fektetést — 1 200 000 férffiiini- get gyárt évente. Összesen a kapcsolata hogyan szolgálja a már hét gyárrésizlegben — né- jóbfo ánuéüáitást, s egyáltalá- gi üzemek korszerűsítve! — ban hogyan tükrözi az ipar ötezer emberrel dolgozik az a közönség igényelnék fejlő- egyesülés, négymillió férfiin­dését és változását. Elöljáróban feltétlenül meg teli említeni, hogy ez az üzem az ország egyik legkorszerűbb ilyen jellegű gyára, ahol ma­gét gyártva- évente. De hát mi az értelme ennek az egyesülésnek? Eddig minden gyár mindent csinált: most specializálódtak glas fokú gépesítéssel, korszerű az üzemek. Igaz, 32 ezer ru- bechnológiával és önálló szá- beibe kerül pluszköltségként mítóközpomt segítségével fo- az üzemek közötti szállítás, de lyik a nagyarányú termelés, a termelékenység növekedése Valamikor az átlagember előtt révén 10 millió rubel nyeresé- paradoxonmak tűnhetett a fér- giet hozott a népgazdaság szá- űing és koriunk legmodernebb mára az üzem. Minden üzem boehndkájéraak, a számítógép- részére a számítógépek segít­niek a „házassága' — Nekem is annak tűnt az­előtt — mondta Nyírta Poluchima, ségével dolgozzák ki a techno­lógiát, végzik el a nyilvántar- mosolyogva tást, szervezik és tervezik a a számító- termelést, itt a központban központ fiatal ás csinos tech- történik a szabás^ — az üze­nikiusa —, de ma már olyany- nydra nyilvánvaló, hogy egy ilyen hatalmas gyár „napra­mek specializáltságuknak megfelelően pedig készter­mékként „szerelik” össze a kész állapota”, a készleteink különböző típusú férfiingeket, helyzete, a raktárak felitöltött- ségi állapota, és egy sor még 60— 70 moaell alapvető kérdés egyszerűen megoldhatatlan tenne ezek nélkül a tudós gépek nélkül. A tudós gépet az üzem ötö­dik emeletén, az igazgatói iro­da fölött vannak. Minden zonnyal nem valamiféle dományos” megfontolás he­lyezte az épület -agy szárnyé­S ezek az ingek egyre kere­settebbek: a szovjet piacon, mert a gyár divattervezőivel központilag, saját erejéből is bi- képes 60—70 új modellt piaic- tu- na dobná a kereskedelmi áru­bemutatók keretében, a szov­jet fogyasztók örömére. És ra, egymás alá és fölé az igaz- még egy, ami rendkívül don­gától irodát és a pontot — mégis hogy az ember ne számítóköz- tő: a divat változásait, a ke- óhatatlan, reskedelem új iránti igényét, figyeljen néhány rövid hónap lefongá­fel ennek szimbolikus jelen- sa alatt ma már képes szallag­tőségére. Mondom ezt a vállalat igaz­gatójának is, aki már 21 esz­tendeje áfi a gyár éten, s ő mosolyogva bólint: szerűen is, nagy sorozatokban tejlesíteni a korszerű gyár. Szó sincs arról, hogy a szá- mítótechnrkát aibszolutizál- jük. De kétségteten, hogy az — Szimbólumnak sziimbó- irányelveknek megfelelően az lum, de nagyon is reális tar­talma van. Valóban az van! Az új gyár 1062-ben épült, új technikával, új technológiával, s nem kel­lett sok idő hozzá, hogy a gyár vezetői megérezzék és megértsék: ez az új technoló- élet. e szellemben történt centrali­záció, s az ezzel párhuzamo­san bevezetett számítógép- technika tette lehetővé ennek a gyárnak ilyen arányú felfu­tását. Az elveket így igazolja az (Folytatjuk) Á zászlók visszatértek IJarmine évvel ezelőtt, 1941. március “ 23-án, vasárnap délben érkeztek a zászlók Lavocsne község vasútállomására, az akkori magyar—szovjet határra. Paszke. vies, L Miklós cár hadvezére zsákmá­nyolta őket. Ezúttal a Szovjetunió hadse­regének magas rangú tisztjei kisérték a hadi lobogókat, ők adták át a Horthy hadügyminisztériuma által kivezényelt díszalakulatnak. A zászlókat fényes kül sőségek között vitték fel a Várba. Az ötvenhat zászló „hazaérkezett”, az újságok és a rádió harsányan hirdette az 1848—1849-es hadierényeket, de nem tu­dott mit kezdeni velük, hiszen a szabad­ságharc a német elnyomás ellen folyt, a császári reakció tiporta el a magyar nép felkelését, hősies küzdelmét. Semmi sem volt olyan idegen az ural­kodó osztályok érzés- és gondolatvilágától, mint 1848 igazi szelleme, mint a sza­badság, egyenlőség és testvériség eszméje, mint bármiféle kollektivitás. A zászlókat hazai földön múzeumba zárták, az esz­mék, melyeket egykor jelképeztek, a fa­siszta Magyarországon nem voltak idősze­rűek. Alig telt el három hónap, és a náci hadigépezet rázúdult a szovjet határokra, hogy néhány nappal később, Magyarország is részesévé váljék annak az iszonyatos pusztításnak és pusztulásnak, amit a má­sodik világháború jelentett. A Szovjetunió három évtizeddel ezelőtti gesztusa, a zászlók visszaküldésé figyel­meztetés volt, hogy a szovjet nép, mely legyőzte a cári rendszert, nem ellensége Magyarország dolgozó népének, ne szövet­kezzék a magyar kormány az európai ha­ladás, a béke, a demokrácia, az emberség legkíméletlenebb ellenségével, a hitleri fa­sizmussal. A figyelmeztetés hiábavalónak bizonyult. Horthyt és rendszerét nem le­hetett feltartóztatni a maga választotta úton, hiszen megszületése is a véres ellen- forradalom jegyében fogant. A népjogok, s a szabadságeszmék elleni gyűlölet ve­zette egészen a pusztulásáig. A harmincadik évforduló jo alkalom e történelmi tanulságok összegezésére. V. F. 18 évesen A párt tilsai lesznek Két 18 éves fiú, a kistere- nyei gimnázium két alap- szervezeti KISZ-titkára — élve az új lehetőséggel — felvételét kérte a pártba. Ér­deklődési körük nem teljesen azonos, mégis barátnak mondják egymást. Közös vo­násuk: döntésük felnőttre valló felelősségből, komoly megfontolásból fakad. A gimnázium foäyosörnai-' csendjét még nem törte meg az óra végét jelző csengőszó. Vermes Lajos, a IV. b. osz­tály tanulója, KISZ-titkár belép a tanáriba. Barna ha­jú, szerény mosolyú fiú. — Sanyi dolgozatot ár, csak később jön. Leül, kérdésekre vár. Ti­zenéveseknél szokatlan, hogy csaknem minden egyes mon­datát kis hallgatás előzi meg, a mérlegelés csendje. — Nagy újságolvasó va­gyok, érdekel a politika — mondja. — A Szervezeti Sza­bályzat módosításáról szóló írásokat különös érdeklődés­sel olvastam. Amikor először tudomást szereztem erről a lehetőségről, gondolkodóba Vermes példamutató Lajos tettekre Terveznek A dejtári termelőszövetke­zetben körültekmtő munká­val készülnek a tervtárgyaló közgyűlésire. A könyvelésben összegezik az adatokat, ame­lyeket a tagok véleménye alapján ámítottak össze. Eb­ben a tsz-'ben hagyományos, hogy kikérik a tagság véle­ményét az intézkedések előtt. A vezetők ennek alapján döntenek. A tervtárgyaló köz­gyűlést olyan törvényhozó ak­tusnak tartják, amely egy esz­tendőre megjelöli a tenniva­lókat. Tulajdonképpen a készülő­dés már az elmúlt esztendő őszén megkezdődött. Mészáros Józsefné, a növénytermesztő brigád vezetője tanúskodott arról, hogy a tsz munkaerejé­nek nagy százalékát biztosító asszonyokkal, a múlt év végén megbeszéléseket folytattak. Megkérdezték őket, hogy eb­ben az évben milyen munkát vállalnak. A vezetőség csal: akkor tervezhet, ha tudja, hogy a tagok megteszik kö­telességüket. Dejtáron a ker­tészet 130 hodd. Káposztát, paradicsomot, paprikát ter­mesztenek nagy mennyiség­ben. Valamennyi munkaigé­nyes növény. Az asszonyai-; szerződésben vállalták, hogy megművelik a földet. Ennek alapján kidolgozták az idei feladattervet. Nyolcvannégy holdat maguk művelnek, a további negyvenhat holdat dinnyésnek adják ki. Mészá- rosné azt mondta: a növény­termesztő brigádban dolgozó asszonyok teljes részletesség­gel ismerik, hogy ebben az évben egyenként is milyen feladat hárul rájuk. A terv­tárgyaló közgyűlésen már csak „törvényerőre” emelik a ma­guk határozta feladatokat. A tsz vezetősége ilyen előkészí­tés után a kertészet jövedel­mére biztosan számíthat. A termésre megkötötték az érté­kesítési szerződést. Az állattenyésztőik is elké­szültek az idei tervükkel. A központi Íróidéban összegezték az elképzelésüket. Párák Mik­lóst, az állattenyésztőt, nem lepte meg az a kérdés, hogy milyen célokat tűznek maguk elé 1971-re. Ök is megbeszél­ték elképzeléseiket a tagokkal. Az évi feladatot gondozókig lebontották, az állattenyész­tésiben dolgozók valamennyien ismerik a feladatukat. Az egyik legégetőbb számukra a tehenészet gazdaságossá téte­le. Az egy tehénre jutó fejési átlag évi 2400 liter. Itt még nagy tartalékok rejlenek, amit mindenképpen szeretnének ki­használni. Az állattenyésztő bizakodik. Az újig tartalékol­tak hat-hét vagon lucernát, három vagon jó minőségű réti szénát. A szükséges táp is rendelkezésre áll. De a maga­sabb tejhozam eléréséhez újabb lucernatáblákat kértek a tövényteimesztóktól, amit már kijelöltek a számukra. Erre az évre 104 hízott mar­hát értékesítenek. Tudomá­nyos igénnyel kidolgozták az állatok etetését. Arra törek­szenek. hogy hízók kiváló mi­nőségűek legyenek. A sertés­tenyészetben biztos jövedelem, re számítanak a hízott sertések után, amelyből az idén 460-at értékesítenek. Ebből 213 már a hizlaldában van. Az állat­tenyésztők magabiztosan men­nek a tervtárgyaló közgyűlés re. A fogatosbrigád is tudja mit kell tennie. Molnár Fe­renc, a brigád vezetője nél- fcülönzhetetlennek tartja a gazdaságban a fogatosok mun­káját. Nekik kel-1 segítséget nyújtani a kertészetnek, az állattenyésztőknek, kielégíte­ni a háztáji gazdaságok fu­varigényeit. Ahogyan a bri­gád vezetője mondta, a foga­tosok nélkül akadozna a mun. ka. Ök is benyújtották a ve­zetőségnek az egy éves ter­vüket. Mostt várják a tervtár­gyaló közgyűlést. Számítanak arra. hogy munkájukról a ta­gok véleményt is mondanak. Molnár Ferenc vallja, hogy a véleményalkotás a tsz-tagok kötelessége és ha azt okosan fogalmazzák meg, a mondani­való tartalmas, csak előre lendítheti a munkát. B Gy. ri. Nálunk, a gimnáziumban az utóbbi egy évben válto­zott a helyzet, a vertikális alapszervezetek bevezetésé­vel megpezsdült a KISZ-élet. — Mit vársz a párttagság­tól? Hosszan gondolkodik, la­tolgatja a szót. — Az az igazság, hogy eb­ben a korban az ember még ellinkeskedi ezt-azt, esetleg ellóg helyekről, eigy s más dolgot nem vesz komolyan. A párttagság viszont vélemé­nyem szerint egyfajta maga­tartásra kötelezi az embert: komolyságra, példamutató tettekre. A felnőttség és az érettség magas fokát jelenti. Az, hogy tagja lehetek majd a pártnak, kötelezettségek mércéjét állítja elém. Mind­ennek vállalásával jelentkez­tem. A csendes szavú vallomást éles berregés szakítja meg, vége az órának. A dolgozat- írás izgalmaitól kipirulva megérkezik Koós Sándor, a IV. a osztály tanulója és KISZ-titkára. A hosszú, vé­kony fiú magával hoz egy ke­veset az előző óra feszült lég­köréből. — A mi alapszervezetünk kultúrpolitikai alapszerve­zet. Nem véletlen, osztálytár­saim között sok a „politikus”. estem, s a gondolatok erős Egy-egy politikai esemény elhatározást érleltek. Aztán „vérremenő” vitákat vált ki megbeszéltem a dolgot a az osztályban, jóformán nincs KISZ-összekötő tanárunkkal, is olyan esemény, amit meg Greman Józseffel, s ő he- ne tárgyalnánk egymás kö- lyeselte szándékomat. Az ő z°tt. Jómagam megragadok őszinte véleménye tette vég- minden lehetőséget, hogy tá- legessé az elhatározást. Arra jékozódjak. Hogy nézne az gondoltam, hogy ha leérett- hogy valaki tőlem várja fib Koós emberré Sándor: „Önmagam válását várom a tói.” teljes párt­ségizem, elkerülök valahová, éveket kell várnom, míg megismernek, s ajánlanak. Én pedig nem szeretnék éve­ket várni... Vermes Lajost mindenkép­pen tetteinek megfontolása, s a már kész elhatározás terv­s en bizonytalan a választ vagyok?! Vonzódik a fizika, a tech- nika világához. A Kandó Kálmán Műszaki Főiskolára készül. A felvételi vizsgára „alapozik” most, s ezzel pár­huzamosan politikai képzett­cóöót 1 4 :---------j i „ s zerű végrehajtása jellemzi, segét is új ismeretekkel erő­síti. Most minden energiáját a tanulásra fordítja, hogy egyszer, idővel majd tanít­hasson is. — Én úgy fogom fel a parttagságot, mint a KISZ- rnunka folytatását — mond­ja. — Együvé tartozó folya­mat ez, nem szakadhat meg Az • érettségi után a Közgaz­daságtudományi Egyetemre készül. Hogy terve sikerül­jön, már tavaly előkészítő táborban volt, idén szintén oda készül. A számítástech­nika érdekli, a matematika most is legkedveltebb tárgyai közé tartozik. Nehéz nála el­dönteni, mi köti le jobban, csak magasabb fokon, szigo- a politika, vagy a matemati- rúbb követelmények mellett ka. folytatódik. Világnézetem — S ha az egyetem nem végleges kialakulását, önma­sikerül? Som teljes emberré válását — Akkor politikai főisko- várom a párttól. Iára szeretnék menni. Lehet, Közben csengőszó jelzi, vé- hogy egy 18 éves fiú szájé- §e a szünetnek. Reflexsz’erű- ból furcsán hangzik ez: — erl mozdul a két fiú. Világ- Szeretném, ha egyszer jópo- nézeti órájuk lesz, nem szí- litikus lehetne belőlem. vesen késnének el. — Kielégített a KISZ-ben Ajánlójuk a KlSZ-taggyű­végzett munka? — Nem teljesen. Az a vé­leményem, hogy az iskolai KISZ-szervezet eléggé formá­lis. Elvesztette élcsapat jel­legét, nem nézik meg eléggé, hogy ki az, aki felvételét ké­-es es egy-egy tanáruk — Greman József és Kormos Zoltán — lesz. S ajánlójuk lesz elhatározásuk szilárdsá­ga, gondolkodásuk komoly­sága, felnőttsége is... — szendi — NOGRAD - 1971. március 23., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents