Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)
1971-03-21 / 68. szám
Sugárhajtású vonat Számos országban kísérleteznek sugárhajtású mozdonyokkal a vasúti közlekedésben. Ezen a téren természetesen elsősorban azok az államok vannak előnyben, melyeknek Ipara a rakétamotorok és sugárhajtóművek gyártásában már a repülés és űrkutatás kapcsán Is jó eredményeket ért el. A Szovjetunióban néhány éve szintén beható kísérleteket folytatnak sugárhajtású mozdonyok létrehozásában. A képünkön látható vonatot 250 kilométeres sebességre tervezték. A hajtóműhöz modern vagonokat kapcsolnak, amilyenek a villamosított szovjet vasútvonalak jelentős részén közlekednek. A hajtómű kifejlesztésében Jakovlev, neves szovjet repülőgép-tervező is részt vett Aktuátts gondunk t a leyegő szennyezettsége A Minisztertanács március U-i ülésén — többek között • levegő tlastaságvédelml szabályozásának alapelveit tárgyalta. .. a kormány megállapította a Magyarországon megengedhető minőségi normákat, s az ország egyes területeit védettségi kategóriákba sorolta. A kormányhatározat a levegő tisztaságvédelmi előírásainak megszegőire azonnali hatállyal szigorú bírság kiszabását rendeli eL Vajon mi tette szükségessé, hogy legmagasabb államigazgatási szervünk megtárgyalja a látszólag korlátlanul rendelkezésre álló levegő tisztaságának védelmét, és erről határozatot hozzon, súlyos pénzügyi szankciókkal? A levegő valóban kimeríthetetlen mennyiségben rendelkezésre áll, de tisztaságával kapcsolatban máris súlyos problémák merülnek fel. A levegőszennyezettség természetesen nemcsak hazai ügy: világjelenség. A fejlődő iparosodás következményeként egyre több szennyező anyag jut a levegőbe, amelyet a szelek szétterítenek az egész Föld körül. Egy angol folyóiratban találó rajz jelent meg: a füstgomolyokba burkolt Föld mellett elsuhan egy Űrrakéta, benne ül két idegen égitestről származó egyén. Az egyik mondja a társának: „ne szálljunk le, ez az égitest alkalmatlan az életre í” Ma még természetesen sok a túlzás ebben, de az emberiségnek mindent el kell követnie, hogy ne következzék be Ilyen állapot. S ehhez kapcsolódik a Minisztertanács legújabb határozata is. Repülőgéppel a város felett 800 millió forintos kár A szennyezettség azonban nem helyi jelenség; szétterjed a levegővel, túllépi a város határait és nagy területeket érinthet. Sokszor a védő erdősávok sem elegendők, mert a szennyeződés mesz- szebbre hatol, károsítva a mezőgazdaságot, a természetes állat- és növényvilágot. Egy hőerőmű körzetében például 30 km távolban is mérhető az erőműből származó por és kéndioxid. Csak a budapesti kárbecslések alapján megállapították, hogy évente mintegy 800 millió forint műszaki és mezőgazdasági jellegű kárt okoz a levegőszennyeződés. Es ebben még nincs benne az emberek egészségében, a belélegzett szennyezett levegő által okozott kár, amely pénzben nem mérhető. A levegőszennyezettség kérdése természetesen nem újkeletű probléma. Már évek óta folyik hazánkban — különösen a legerősebben iparosodott, és a hegykoszorúval félig körülzárt Budapesten — a levegőszennyeződés korszerű mérése. 1959 óta rendszeres repülőgépes vizsgálatokat végeznek. Levegőmintákat vesznek különböző területeken, különböző magasságokban, amelyekből kimutatják a baktériumokat, s a levegőben levő leggyakoribb szennyező gázokat (például kéndioxid, széndioxid, szénmonoxid, nlt- rogénoxidok stb.) és a port Budapesten kívül méréseket végeztek a legiparosodottabb vidéki városaink légterében: Miskolcon, Pécsett, Tatabányán és Ozdon. Veszélyhelyzet, riadó! Az ipari üzemeken kívül, nagy mennyiségű szennyező anyagot „termelnek” a szénfűtésű kazánok, a mozdonyok és a rosszul beállított robbanómotorok. Ezeket is — megfelelő eszközökkel — a jövőben szigorúbban fogják ellenőrizni. Több országban például már betiltották — vagy betiltását tervezik — a kétütemű motoroknak, amelyek szintén bűnösek a levegő- szennyezésben. Egyes veszélyeztetett nyugati városokban riasztórendszert dolgoztak ki. Ha a városban a mérgező anyagok töménysége a megengedett szint fölé emelkedik, megszólalnak a jelzőszirénák és csökkentik, illetve Időlegesen leállítják; a gépkocsi-közlekedést, a gyárak, erőművek üzemelését. Mi még messze vagyunk az ilyen súlyos veszélytől. Csak ritkán fordul elő a szennyező anyagok veszélyes mértékű halmozódása. És mindent el kell követnünk, hogy nálunk ne következzen be ilyen, szirénákkal jelzett „rendkívüli állapot”. Horti József Szemvizsgáló műszer Itt a műcigaretta Nyugati nagy vegyi toom- raeOTieik nemcsak aat ígérik, hogy ebben az évtizedben megjelenik a piacon, a miko- 1,mimentes „műdohány”, hanem már versenyeznek is egymással, ki tud előbb piacra dobni „műcligareittát”. Az egyik nagy angol vegyipari konszern kísérleti célokra vállalatot hozott létre egy nagy angol cigarettagyárral közösen. Még ebben az évben további leányvállalatokat akarnak az angolok létesíteni Angliáiban, az NSZK-ban és az USA-ban. Azért olyan sürgő® a dolog, mert az egyik amerikai vegyipari tröszt maris kérte a műdobány szabadalmazását, és egy másik angol vegyi üzem is hozzáfogott a műdobány kísérleti előállításához. Vándoroltak-e a kontinensek? Az Atlanti-óceán keleti peremvidéke lényegesen fiatalabb, mint a nyugati. Ezt a meglepő felfedezést a „Glomar Challenger” amerikai fúró-kutató hajó mélytengeri fúrásai eredményezték. Mint közölték Nyugat-Afrikánál az óceánkéreg üledéke kb. 110 millió éves, vagyis 45 millió évvel fiatalabb, mint az USA keleti partja előtt talált üledékek. Az üledékek mindkét esetben közvetlenül az eredeti óceánkéreg fedőrétegének számító bazalt felett feküdtek. E legfelső réteg kora a közvetlen felette fekvő üledékrétegben levő kövületma- radványok segítségével határozható meg. A kontinensvándorlás elmélete szerint az óceánkéreg Amerika és Afrika partjainál nagyjából egyidős, hiszen ezen elmélet szerint a két kontinens eredetileg összefüggő szárazföldet alkotott. Az ellentmondást jelenleg még nem tudják megmagyarázni. A kutatásban résztvevő geológusok feltételezik, hogy Afrikához közel Jóval a tulajdonképpeni kontinenseltolódások előtt egy >^-Atlanti-óceán keletkezett, majd később eltűnt. Lehetségesnek tartják azonban azt Is, hogy a két kontinens sohasem fügött teljesen ftssaa. A készülő „mflagaTietta^ ü- ló anyagokkal dúsítva állítólag teljesen illúziót keltő lesz, íze nem különbözik a dohánnyal töltött cigarettáétól, de mince semmiféle károsító hatása az ember keringési rendszerére, s nincsenek benne rákkeltő anyagok. A „műcigaretta” bevezetéséinek sikere teljesen az ártól függ — mondják. Valószínűleg olcsóbb lesz, mint a hagyományos, s akkor nagy üzlet lesz belőle. A hiirek szerint az állam nem fog adót szedni a „müdgaretta” után, éppen azért, hogy olcsóbb ára is kedvet csináljon az egészségre ártalmas hagyományos cigarettáról való leszokáshoz. Tudomány, technika Ha repülőgéppel érkezünk egy ipari város fölé, az első, amj szembetűnik, a várost lepelként borító füst. Önként adódik a kérdés: hogyan lehrt itt lélegzetű? Leszállás után viszont tapasztalhatjuk, hogy az emberek nyugodtan végzik munkájukat, tehát lélegezniük is kelL Esetleg valaki felpillantva megjegyzi; ma megint fátyolos az ég! Egy város levegőszennyezettségének mértéke függ attól, hogy mennyi a kibocsátott szenyező anyag, milyen a környék domborzata, és milyenek a meteorológiai viszonyok. A szennyező anyagok mennyisége és minősége a város nagyságának és Ipari szerkezetének a következménye. Különösen a gyáriparral rendelkező városokban súlyos a helyzet, ahol a füst, a korom és a különféle gázok összesűrűsödnek a levegőben. Van-e humorérzékük az állatoknak? Az állatok nagy része rendelkezik bizonyos érzelmi skálával, különösein az emlősök és a maradiak. Jól szemléltetik ezt a „Daiktari” képed is. Természetesen ez a skála rendkívül „hézagos”. Ennek kapcsán felmerülhet a kérdés: vajon valóban képesek-e az állatok arra, hoigy vidámak, pajkosak vagy akiár humorosak legyenek? A humor szó emberi alkotás, az ember fejlesztette ki és virágoztaitta fel a humort. Amikor az ember e fogalmat állatokra viszi át, alapvető tévedésbe esik. Regékben, történetekben ugyanis a macska, a róka és a kiskakas minit furfangos, agyafúrt kópé lép elénk, s e tulajdonságokkal a biológiai megítélés során is óhatatlanul felruházzuk az állatokat. Sóik humorosnak tűnő állat- történet ismeretes, különösen aiz állatkertekben tartott állatokkal kapcsolatiban. Harry például, a hatalmas ázsiai elefánt, egy alkalommal különös módon, tréfálta mag egyik látogatóját, amikor «/““»fSs saaimalkaliapját a szél a lábai elé sodorta. Felemelte a fejfedőt a földről, majd ormányával feje fölé tartva büszkén sétált vele körbe-körbe a kifutójában. Később a feje búbjára tette a kalapot s fejét a szokásosnál magasabbra szegve egyensúlyozta, hogy le ne csússzon. Megelégelve a produkciót óvatosan leemelte a kalapot, a földre helyezte, majd diád,almasan rátaposott. Néhány másodpercig kerek 80 mázsa nehezedett a szalmaka- laipra, mely a felismeríhetet- lenségig összesajtolódotit. Ekkor az elefánt lassan ismét felvette a lapos tányért és könnyed mozdulattal a bámészkodóik közé hajította. Hozzá kell tennünk, hogy Harry korábban soha sem volt idomított cirkuszi elefánt. Vagy nézzünk egy másik esetet. A hatalmas tölgyfa tövében, a rókalyuk bejárata előtt éberen figyelve ül a rókapár. Előttük libasorban járnak körbe a kölykök, fogaival mindegyik belekapaszkodik az előtte haladó farkába. Fic- kándozva bandukolnak, valamennyinek vidám, pajkos a tekintete. Ki állná meg mosoly nélkül ezt a humoros jelenetet? Az ilyen és hasonló, az ember szemüvegén keresztül nézve humorral teld áilaitmeg- fltgyeflésefcmek se szeri se száma. De tudomásul kell vennünk, hogy Harry elefánt közel sem olyan humoros beállítottságú, mint hisszük. Egyszerűen életmódjához tartozik, hogy mozgásigényét valami kielégítse, jelen esetben ezt történetesen egy szalmakalap segítségével tette. A kis rókák viselkedését sem szabad túlértékelnünk, hiszen, csupán az anyjuk tanítja őket az egymás mögött való haladásra, mivel így a veszély pillanatában gyorsan biztonságba helyezhetők. A bevezetőben feltett kérdésre tehát egyértelmű lehet a válasz: egyszerűen arról van szó, hogy az ember humoros képességeket magyaráz bele olyan dolgokba, amelyek az állat mindennapos viselkedési módjának felelnek meg. És így van, ez Judy esetében, is. Az embernek a külvilággal való kapcsolatában, legfontosabb része a szeme. Bár az emberi szem rendkívül védett, magát a szemgödröt zsírban gazdag lágy részek bélelik ki, mégis néha sérüléseknek, betegségeknek van kitéve. A szem több részből áll. Vizsgálati szempontból a külső ínhártya, a középső érhártya és az ideghártya jelentenek fontos zónákat Az orvos '•zámára napjainkban korszerű optikai és elektronikus berendezések biztosítják a szembetegségekkel kapcsolatos diagnózis pontos felállítását. Képünk: A szem belső részét behálózó véredények pulzációs térfogatának mérésére szolgáló oftalmopletizmograf NÓGRÁD — 1971. március 21., vasárnap 21
