Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-21 / 68. szám

Nem Ismerik a ERESZT7 Tdmyelvtink — anyanyelvűnk A bíróság előtt Gondatlan veszélyeztetésért... A közlekedési balesetek jö része a bíróságon folytatódik. A, gépjárművezetők KRESZ-ismereteit senki nem vonja két­ségbe. Mégis a közúti közlekedés szabályainak figyelmen kívül hagyása okozza a balesetek 90 százalékát. A figyelmet­len, gondatlan gépjárművezetőnek a szabályszegésért, azért hogy mások életét is veszélynek tette ki, súlyosan kell fizet­nie. A Balassagyarmati Járásbíróságon három olyan közle­kedési bűntettet tárgyaltak, amelyekben az elkövetők gon­datlan veszélyeztetésért álltak vádlottként a bíróság előtt. Motort úra — súlyos sérülések Mit mond a KRESZ 61. pa­ragrafusának 3. bekezdése a kikerülésiről? „Kikerülés köz­ben az álló jármű vagy aka­dály mellett — a haladási se­bességihez képest — kellő biztonságot nyújtó oldaltávol- ségban kell elhaladni.” — ol­vashatjuk- Ezt a szabályt szegte meg, s okozott balese­tet Vigh Endre 19 éves diós- jenőd forgalmista, aki foglal­kozás körében elkövetett sú­lyos testi sértést okozó, gon­datlan veszélyeztetésért került a bíróság elé. Két motorkerékpáron né­gyen indultak el a 2-es számú úton. Vigh Endre motorjával baj volt, ezért később indult, carntborája azonban egy lány- nyál a háta mögött már nagy­ban száguldott, amikor a lány megkérte a motor vezetőjét, hogy várják meg Vighéket. Megálltak, de néni szálltak le a motorról. Vigh közben uta­sával elindult a 67—70 kdlo- méteres sebességgel közele­dett, s amikor megközelítette az átló motorkerékpárt, olyan közel haladt él mellette, hogy hozzáért és mindkét motor felborult. Az eredmény: száir- kapocstörés, agyrázkódás, bo­katörés és kulcscsonttörés, egyszóval hárman szenvedtek súlyos sérülést a balesetnél. Ezt a bíróság súlyosbító kö- rülmónyként értékelte akikor, amikor Vigh Endrét 8 hónap szabadságvesztésre ítélte, de a büntetés végrehajtását fel­tételesen három évi próbaidő­re felfüggesztette. A bírósága gép járművezetéstől 1 évre eä- teltotta Vi'gihet. Kitörte o te'efonoszlopot Sagyilbó Szilveszter 41 éves nomhányi gépkocsivezetőnek bizonyára emlékezetes mariad a múlt év november 6-a, ami­kor Bemecebaráti felől Para- sapuszta felé közeledett egy tehergépkocsival, amelyen te­jeskannákat szállított. A gép­kocsin ült egy rakodómunkás is. Nedves, gödrös veit az út. Egy lejtős úikanyar követke­zeit, de Sagyibó nem csökken­tette a gépkocsi sebességét. A jámmű megcsúszott, felborult és kitört egy telefonoszlopot A gépkocsi rakodómunkása fejsérülést szenvedett és nem kevés • anyagi kár — 16 ezer formt — is keletkezett a bal­esetnél A tehergépkocsi vezetője a KRESZ 57. paragrafusát sér­tette meg, amikor nem az adott útviszonyoknak megfe­lelő sebességgel -/esette jár­művét. Az említett paragrafus 2. bekezdése pedig világosan kimondja: „A jármű sebessé­gét — a biztonságos közleke­désre vonatkozó szabályok szem előtt tartásával — úgy kell megválasztani, hogy az megfeleljen a látási, forgalmi ás útviszonyoknak...” A báró. ság Sagyibó Szilvesztert, fog­lalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés és társadalmi tulajdont károsító gondatlan rongálásban mond­ta ki bűnösnek és 6 hónap javító-nevelő munkára ítélte, 10 százalékos bée-osökkentós mefflett. Autóbusz a patak fedett Tavaly október IS-áSi tör­tént. Az Ipolyvidáfci Erdő­ás Fafeldolgozó Gazdaság Műszaki, Erdészetének telep­helyéről — Litke közeléből —. egy tehergépkocsival munka, ba indult Kovács Barnabás 31 éves egyházasgergei gépkocsi­vezető. Korán volt, és még sö­tét, ráadásul ködös volt az idő. Kovács beült a vezetőfül­fcäbe és fefezBÄ a rakodó­munkás is, akit a gepfcocsrwe- aetó megkérdezett; indul­hat-e? A nakodómankés jobb­ra nézett és igent mondott... Ebben a pűftanasfcan 30 utassal egy autóbusz tűnt fel az úton, amelynek vezetője lassított, mert megálló követ­kezett Hirtelen észrevette az úttestre kihajtó tehergépko­csit az autóbuszvezető. Féke­zett a kormányt jobbra rán­totta, de az ütközést már nem tudta elkerülni. Az autóbusz nekiment a tehergépkocsinak, majd a hídoszlopnak ütközött s a kocsi eleje a patak fölött állt meg. Kovács Barnabás sem ke­rült volna bíróság elé, ba be­tartja a KRESZ 53. paragra­fusának 6. bekezdését, amely kimondja: „Várakozó- vagy megállóhelyről, házból {kapu­aljból, telekről) kikanyarodó jármű vezetője elsőbbséget köteles biztosítani a forga­lomban folyamatosan haladó járműveknek! A bíróság Ko­vács Barnabást foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetésért és társadal­mi tulajdont károsító kisebb súlyú rongálásért — a bal­esetnél 7 ezer forint anyagi kár is keletkezett — 6 hónap javító-nevelő munkára köte­lezte 10 százalékos bérosök- kerabés mellett. Folytathatnánk tovább a sort, sorolhatnánk azoknak a neveit, akik bíróság ebé ke­rültek, mert nem tartották be, semmibe vettek a közleke­dési szabályokat. A közút ve­szélyes terület. Elég egy pilla­natnyi kihagyás és már meg­van a haj, a sérülés, az anya­gi kár. Mindezek mellett még a bírósági tárgyalás is — mondják, akik oda kerülnek, pedig jól tudják, hogy figyel­metlenségükből sokszor haj­szál híjáin tragédia keletkez­hetett volna. Legyen figyel' meztetó, hogy évről évre emelkedik a közúti balesetek száma és hogy tavaly 23-an veszítettek életüket Nógrád útjain. Szakács László A tájnyelvről általában A^, mondjak, Göcsejben nem lehet utolérni a tájnyel- vet. Mindenütt a szomszéd faltéba utasítják az embert: Jftt még nem. de ott már »göcsejiesen« beszélnek”. Hasonló tapasztalatok kí­sérnék — hosszú évek óta — Nógrád megye középiskolái­ban is. Ha a tanár véletlenül rákérdez valamilyen nyelvjá­rási jelenségre, majdnem min­dig ez a válasz: „Nálunk nem mondják, de a szomszéd faluiban már hallottam”. Nem hiszem, hogy feltétle­nül a tájszólás eltitkolása vagy valamiféle szégyenlőse jelentkezne az effajta meg­nyilvánulásokban. A nyelv nemcsak keletkezésében tár­sadalmi jelenség, hanem ab­ban isi, hogy eltéréseit, sajá­tosságait elsősorban a társa­dalom viszonylatában érzéke­li az em/ber. Saját beszédünk, szűkebb környezetünk nyelv- használata olyan természetes közeg a számiunkra, mint a hal számára a víz. A különb­ségekre általában mások döbbennek rá; — vagy úgy, hogy az eltérésekre felhívják a figyelmünket, vagy úgy, hogy a mások nyelvhasznála­tára ügyelve tudatosodik ben­nünk a mienk. Tudatosító különbségek bő­ven adódnak a legszűkebb környezetünkben ás. Első „nyelvészeti eszmélődésemet” például a következő tájnyeüvi jelenségnek köszönhetem. S'zffiőfeltirnlban — egy Vas megyei kisközségben — hizo- nyos számokat máshogy ej­tettek a nők, mint a férfiak. Az asszonyok így számoltak: ötfen, hatfan, helfen, a fér­fiak meg így: ödvem, hadvan, hedven. Máshogy számolt te­hát az anyám, mint az apám. Emlékszem, nem kis vívódás után osatLákoztam végül is az apám irányzatához. Az övét férfiasabbnak éreztem. De azért — mint akinek mindvé­gig fáj, amit megtagadott — gyakran suttogtam magam­ban: öfcfen, hatfan, hetfen... Ha Gyarmatról Pásztora utazom, csakúgy röpköd a buszban — ma is az a kihalt­nak vélt mássalhangzó, ame­lyet a palócság egy része őriz még a régiségből: az —1 és a —i összeolvadó együttese, amelyet még holtában is megtisztelünk az —ly betű­vel. Ugyanezt a hangot nem érzékelem, ha Salgótarjánba visz az út Hallok viszont olyan csodálatos minő-két á közhasználatú milyen helyett, hogy odavagyok a gyönyörű­ségtől. Vagy iáz éve utazgattam már Nógrád megyében, de soha sem sikerült elkapnom az olyan — szakirodalomból ismert — palóc nyelvi változa­tokat, mint elment a bírónál, gyere nálunk. De ami késik, valóban nem múlik. Egyszer a pásztói főutcán álldogál­tam, és szinte beleremegtem a csodálkozásba. Egy fejken­dős öregasszony így kedves­kedett az ismerőse kisgyereké­nek: „Miikor gyüssz el már mináliunk?” „Gyere rrtiná- lunfc!” Annak idején a faluimban az egyik embernek botval volt a gúnyneve. Fiatal korá­ban Nógrád megyében, volt katona. Annyira megtetszett neki a palóc hasonulás nélkü­liség, hogy hazakerülve is szívesen forgatta így a szava­kat. Ez a szokása végül is gúnynév alapjává vált. Tájszólás van tehát, és lé­tezik ma is. A maga helyén, természetes beszédmódnak tűnik, tehát nem figyelünk rá Sajátosságai összevetések során tudatosodnak. A göcse­ji ember a saját nyelvét tart­ja természetesnek. Számára ott kezdődik a „göcseji be­széd”, ahol az 6 nyelvhaszná­latától eltérő vonósokat ér­zékel. Dr. Szabó Károly Medicinroller Tanmese sok színhellyel és még több tanulsággal 1. SZÍNHELY: Iroda. Benne néhány szék, fogas, íróasztal. Szereplők: Az üzem főmér­nöke és a TMK-csoport ve­zetője. Főmérnök: Jónapot X, Y. szaki. Azért hívtam, hogy közöljem, vasárnap be kell jönnie dolgozni. TMK-csoport vezető: Igenis főmérnök elvtárs. 2. SZÍNHELY: TMK-mű­hely, szereplők ugyanazok, időpont, vasárnap reggel. Főmérnök: Jó reggelt X. Y. szaki. Legyen szíves, csinál­jon nekem egy medicinrollert. Az egész család .már egy hó­napja rágja érte a fülemet 6ALSAI Pongrác : io. Molnár Ferenc Úri árvát című darabja a máris világhí­rű író „lírai selejtjéhez” tar­tozik; afféle szentimentális pesti történet, amely a köny- irayet — a könny most olcsó, hiszen bőven ömlik — irodal­mi „fogyasztási cikké” teszi. De Bajor Gizi, Paula szere­pében, életet hoz a színpad­ra, elmondva nekünk az ösz- szes elnyomott kis egziszten­ciák panaszait. Az ellenfél tehát oldalról támad. A teljesítmény minő­sége helyett a föllépések sű­rűségét célozza meg. A Bor­szem Jankó című élclap — az irigyek, mellőzötték és pozi- oiéféltők su gal mazására — az alábbi glosszát közű: „A Nemzeti Színház elő­adta Molnár Ferenc új szín­művét, Bajor Gizávál a női főszerepben. A bemutatóig A dada és a Pacsirtaszó válta­koztak, Bajor Gizivel a fő­szerepben. A színiház legköze­lebb bemutatja a János vitéz című magyar operettet és idegen szerzőnek Lear király című tragédiáját. Mindkettő­nek címszerepét Bajor Gizel­la fogja játszani. Ezeken kí­vül arról is értesülünk, hogy a színház egyik tehetséges, ifjú művésznője, Bajor Gi- zus. a Hamlet címszerepét tanulja. A nagy sikerű nadrág, szerepben, alkalmunk lesz a sokoldalú művésznő minden oldalát megcsodálni...” Nem, a Hamlet valóban csak tréfa. De Ambrus leg­közelebb átad Gizinek egy Shakespeare-kotetet. Benne apró cédulajel. Ha a könyvet felütik, a lapok a Rómeó és Júliá-nál nyitnak ketté. Közben tant a világháború. Egyre több az érdemrend és a hősi halott. Magyarország vezetői híven, teszik a dolgu­kat: siettetek az orszé«? össze­omlását. Beyer Rudolf utászföhad- nagyoi, harminchat havi front, szolgálat jutalmául, kitüntetek a Károly-csapatkereszttel. Ezt majd mindenki megkapja. A kitüntetés annyiba kerül, amekkora az érem gyártásá­hoz felhasznált réz súlya. Vajda Ödön tüzérzásztóst di- csőszentmártoini. védettebb helyzetéből az orosz frontra dobják. S ahogy nő a távolság, úgy lesz erősebb a szív húzása is. Vajda a halálveszélyben is megőrzi spbeenes fölényéit és higgadtságát De a szeretem­ben elbizonytalanodik. Egyik levelét a municiósládán, zseblámpa-fényben írja. A másikat a hajnak árokparton, tűzszünetben. A harmadikat állág a földbe ásva, oly süketí­tő robbanások közben, hogy a jobb fülére átmeneteiéig el is veszte a hallását. Am ezekben a levelekben a közvetlen ha- láJvesaélyt meg sem említi; nem állapota reménytelen vaMóról, csupán a rámért vi- saomtagságokról panaszfcocEk; s félelem helyett csak féltést érez. Ahogy Sztnakoniczky nak kontrasztját: „Te mégy előre, mint' egy üstökös, és én minit egy vakondok, csak éjjel bújhatok elő a gödörből. Vajda a tűzvopalbói is tüze­sen udvaróL De az udvarlás oharmeaiur-fogásaá mögül elő­tetszenek a szenvedő ember arcrándulásai. Ezekben a fel- fűtöitt bókokban a féltékeny­ség nem holmi stelusfordulat többé. 1918 tavaszán, amikor a Jú- fia-szerepre sor kerül, már a színésznő ellenségei is elné­multak. A remekművek arról ismer- szenek meg, hogy koronként Kaiéi megjósolta korai vesz­tét, úgy bízik Vajda a szemé­lyes jó szerencsében. De fölé­nye nem elég ahhoz, hagy fe­ledtetni tudja a sikeres szí­nésznő s a lövészárakbain veszteglő fnont’katoina sorsá­ujra föl lehet fedezni őket. Hiszen elődeink akárhány kérdéséi-e adtaik választ, szá­munkra is van még közölni­valójuk. tFolytatjuk) Szerintük már mindenkinek van, csak nekik nincs. TMK - csoportvezető: Igenis, főmérnök elvtárs. Főmérnök: Magának már van? Ha nincs, csináljon ma­gának is. TMK-csoportvezető: Köszö­nöm, főmérnök elvtárs, nekem már van. (Vett a vöm gon­dolja.) Főmérnök: Szeretném már ma hazavinni. TMK-csoportvezető: Meg­lesz főmérnök elvtárs. Főmérnök: Természetesen, hogy ne károsodjon, föld alat­ti műszakot írok magának. 3. SZÍNHELY: Egy családi ház konyhája. A család (apa, anya, nagymama, nagylány, vő, unoka) éppen ebédel. Anya (férjéhez): Mit csinál­tál ma apa? Voltál a bányá­ban? Elfáradtál ugye? Apa: Nem fáradtam eL Jó munkám volt. A főmérnöknek csináltam medicinrollert. Anya (megdöbbenve): Me­dicinrollert?!! Apa: Igen. Jó drága medi­cinroller volt A föld alatti pótlékkal együtt 350 forint. 4. SZÍNHELY: Egy presszó. A TMK-csoportvezető el­mondja barátainak, vasárnap Ismét nem tud ott lenni a szokott poharazgatáson. Már negyedszer rendelik be vasár­napi munkára. Barátok; Sajnálkoznak. TMK-csoportvezető: No, nem olyan nagy baj. Jól jön az a pénz. A munka meg nem nehéz. Tizenegyre min­dig készen vagyok vele. Me­dicinrollert csinálok a főnö­keimnek. Még föld alatti pót­lékot is kapok rá. Barátok (hangosan mond­ják): Akkor jól jártál ezzel a munkával. Mázlis ember vajjy. És még a főnököket is lekö­telezed. (Magukban egészen mást gondolnak.) 5—6. SZÍNHELY: A nagy­lány és a vő munkahelyeiken elmesélik a kollégáknak, egyes vezetők mennyire visz- szaélnek a beosztásukkal, csáki szalmájának tekintik a társadalmi tulajdont, hitbizo- mánynak a gyárat, üzemet stb. A hallgatók: kellőképpen felháborodnak, ki-ki elmesél hasonló történeteket. Sok-sok színhely, ahol az emberek beszélgetés közben a fenti példára és még néhány­ra hivatkozva általánosítanak és értelmezik a szocializmus.., A medicinroller a bérterhe­ket figyelembe véve, jóval többe került az üzemnek 400 forintnál. Ennél már az is lé­nyegesen olcsóbb lett volna, ha közületi blokkra vállalati költségen 100 forintért üzlet­ben vásárolja meg a „főmér­nök elvtárs”. Természetesen, nem általá­nos jelenségről van szó. Bár néha úgy tűnik, mi úgy ba- gatelizálunk el egyes elgon­dolkoztató jelenségeket, hogy azt mondjuk: „nem jellemző”, nem tipikus stb. (Még szeren­cse! Különben hol tarta­nánk?!) Az igazság az, hogy az ilyen esetek hallatlanul nagy kárt okoznak a „köz- gondolkodásban.” Elősegítik az úgynevezett maszek szocia­lizmus (kéz kezet mos) kia­lakulását, jó táptalaja a kor­rupciónak. Történetünkben mindenki jól járt. A főmér­nöknek nem kell kifizetnie száz forintot, a családnak „ingyen ’ lett medinicrollerje, a dolgozó kapott 350 forintot. Kárt „csak” az üzemi kollek­tíva, a népgazdaság, szocialis­ta társadalmunk és a szocia­lista erkölcs szenvedett. V. I. Nagybátony Delta 4tlantis2, az elsüllyedt világrész emlékeit új nyomokon kutat­ják a tudósok. Eredményeik­ről izgalmas képeg riportban ad hírt a Deila Magazin új saáma, amely beszámol a fel­derítő, kémkedésire használ­ható műholdakról, a lézer hí­radástechnikai alkalmazásáról, a legkorszerűbb sífelszerelé­seikről. és részletesen tudósít a termonukleáris fúzión ala­puló erőművek jövőjéről. „Nem minden influenza, ami nátha” címmel az emiberrml- liokat megkínzó „gyógyítha- itaiüain” nátha és az idén „tűz­szünetet” tartó influenza ví­ruséinak kutatásáról kozol részletes cikket, ezenkívül is­merteti a „hegymászó” terep­járó autók új típusát, sok­féle korszerű irodabútort, a Wamkel motoros kerékpárt, s színes képeken mutatja be a tenger alatt] növényvilágot és a keltetett tojásban fejlődő kiscsirkét, Számos tudomá­nyos és technikai informáci­ót, ötletet, találmányt, újdon­ságot tartalmaz a Delta, ez­úttal is száznál több — java» részt srimesi — látványos fényképtel1vétellel. 4 NOGRÄD — 1971, március 21., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents