Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)
1971-03-20 / 67. szám
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. ctiéaHrőt) A III. ötéves tenv azzal számolt, hogy az ipari termelés 32—36 százalékkal emelkedik. Ténylegejsen az ipar 1970-iben 35 százalékkal termelt többet, mint 1965-beai. A termelés növekedése a tervidőszak első két évében viszonylag gyors, a következő két éviben, mérsékeltebb, 1970-ben ismét gyorsabb volt. A termelés- és a termelékenységnövekedés részben abból származott, hogy a III. ötéves tervidőszakban az ipari beruházás 43 százalékkal nagyobb volt, mint az előző öt évben. A beruházásokon belül különösen kiemelkedett néhány nagy, központilag elhatározott fejlesztési program. 1966—1970. években jelentősen változott az energiatermelés és -felhasználás szerkezete. A széntermelés öt óv alatt — a gazdaságtalanul működő üzemek leállítása folytán — 11 százalékkal csökkent, a szénhidrogének termelése és behozatala a tervidőszak folyamán lényegesen fokozódott. A földgáztermeléís több mint háromszorosára emelkedett. Mindezek folytán a szénhidro- giének 1970-ben az energia- hordozók termelésének 35 százalékát, felhasználásuknál? 44 százalékát adták. (A terv a felhasználáson belül leg- ailább 38 százalékos arány elérését írta elő.) A vaskohászat elsősorban a meglevő termelőberendezések korszerűsítésére, intenzívebb kihasználására, valamint a termelés összetételének javítására, pl. a frnomkohászati termékek arányának növelésére törekedett. A nyersacéltermelés öt év alatt 23 százalékkal, 3,1 millió tonnára nőtt. A műanyagtermelés öt év alatt megkétszereződött, de a tervezett mennyiséget nem érte el. A műanyagszükséglet nagyobb hányadát behozatalból fedeztük. A műszálgyártás öt óv alatt másfélszeresre, ezen belül a szintetikus alapú szálaké két- és félszeresre emelkedett. Az építőanyag-ipar termeiébe öt év alatt 24—26 százalékkal emelkedett. A gyorsabb fejlődést kapacitás- és munkaerőhiány, a beruházások elhúzódása, egyes ágazatokban gyakori üzemzavarok sbb. gátolták. Az építőanyag-iparon beLül a kimondottan építési anyagókat termelő ágazatok termelése mérsékelten, a fogyasztási cikkeket is gyártó iparágaké — a finomkerámia- ipané és az üvegiparé — jelentősebben emelkedett. A mezőgazdasági gépgyártás az utóbbi években csökkentette a traktorok és növelte a munkagépek gyártásét. Az építőipar szükségleteinek megfelelően emelkedett a fém épületszerkezetek & az ipari fémszerkezetek termelése. — A gépek és gépi berendezések gyártása az 1966—1968. évi gyors fejlődés után 1969—1970. években stagnált. A tervidőszak első három évében az 'ipari értékesítés kevésbé nőtt mint a termelés, a készletfelhalmozás fokozódott. 1969-ben és 1970-ben a termelés jobban alkalmazkodott a kereslethez, az értékesítés növekedése meghaladta a termelését, a készletfelhalmozás mérséklődött. Építőipar A MI. ötéves terv időszakában az építőipari termelés a 24—28 százalékos növekedési előirányzatot jóval meghaladó mértékben, 62 százalékkal emelkedett. A növekedés nagyobb volt, mint az előző ötéves időszakok bármelyikében. Az állami építőipari vállalatok termelése 45 százalékkal, az építőipari szövetkezeteké 61 százalékkal, a nem építőipari szervezetek építőipari tevékenysége pedig több mint kétszeresre emelkedett. Az építőipari termelés emelkedésének több mint háromnegyed részét, ezen belül az állami építőipari vállalatoknál valamivel több mint felét a létszámnövekedés fedezte. Hozzájárult a termelés növekedéséhez a gépesítés fokozódása is. Az állami építőipari vállalatok gépállománya a tervidőszak folyamán mintegy 44 százalékkal nőtt. Az építkezések korszerűsítését a technológiai fejlődés, a lakásépítkezések vonatkozásában pedig a házgyárak üzembe helyezése segítette elő. Az építőipari termelés tervezettnél nagyobb növekedése nem szüntette meg az építőipari kapacitás és a fizetőképes építési igények közötti feszültséget. Az építőipari árak színvonala az 1968. évi 13 százalékos növekedés után 1969-ben és 1970-ben is évi 3—4 százalékkal emelkedett. Mezőgazdaság. élelmiszeripar. A mezőgazdaság bruttó termelése 1966—1970. években kb. 16 százalékkal volt nagyobb, mint az előző ötéves időszakban. (A terv 13—15 százalékos emelkedést írt elő.) Az összes termelésen belül a növénytermesztés 17 százalékkal, az állattenyésztés 14 százalékkal nőtt. Öt év alatt a mezőgazdasági üzemek 30 300 traktort, 7000 gabonakombájnt, 5700 traktoros sorvető gépet, 14 800 traktorekét, 4300 silókombájnt vásároltak, az öntözőberendezésekkel ellátott területet 370 000 hektárról 460 000 hektárra növelték, 450 000 szarvasmarha és 810 000 sertés számára új férőhelyeket létesítettek, a magtárak befogadóképességét 400 000 tonnával bővítették. A jelentős beruházás ellenére a traktor- beszerzés és a talajjavítás elmaradt a tervezettől. A műtrágya-felhasználás a terv előirányzatának megfelelően emelkedett, és az 1966—1970. éviben kétszer annyi volt, mint az előző öt évben. Egy hektár területre (szántó, kert, szőlő, gyümölcsös) hatóanyagban 1965-ben 63 kg, 1970-ben 146 kg műtrágya jutott. A mezőgazdasági terület, azon belül a szántóterület is, valamivel kisebb volt, mint az előző ötéves időszakban. A vetésterületen belül nőtt a kenyérgabona, a zöldség, egyes szálas takarmánynövények aránya, a kukoricáé alig változott, több növényé viszont (köztük az árpáé, cukorrépáé, a burgonyáé) csökkent. A termésátlagok emelkedtek, és a tervben számítottnál is magasabbak voltak. Az állattenyésztés termelésének növekedése nagyrészt az állomány minőségi változásaiból adódott. A vágómarha-termelés az elmúlt öt év átlagában évi 300 000 tonna volt, 20 százalékkal több, mint a II. ötéves tervidőszakban. A vágósertéstermelés az előző öt évhez képest 6 százalékkal nőtt, és éves átlagban 690 000 tonnát tett ki. A vágóbaromfi-termelés kb. 28 százalékkal, a tojástermelés 34 százalékkal, a tejtermelés 5 százalékkal volt több, mint az előző öt évben. A tehenenkénti tejhozam 12 százalékkal emelkedett 1966—1970-ben az előző öt évhez képest 15 százalékkal nőtt a fakitermelés és kedvezően alakult a kitermelt fa választéka. A kemény lombos fafajokat nagyobb arányban használtuk fel farost- és for- gácslemezgyártás céljaira. Megszűnt a tűzifa behozatala, és nőtt a papírfaexport. Külkereskedelem. idegenforgalom A külkereskedelem szerepe a népgazdaságban az elmúlt öt évben tovább nőtt. 1970- ben 134 országgal volt kereskedelmi kapcsolatunk. Legjelentősebb külkereskedelmi partnerünk változatlanul a Szovjetunió és a többi szocialista ország. Ezekkel az országokkal a tervidőszakban az áruforgalomnak kétharmadát, a nem szocialista országokkal. egyharmadát bonyolítottuk le. A terv a külkereskedelmi tevékenység javítása érdekében előírta az exportképes áruk termelésének növeléséta devizahozamnak, valamint az árukivitel gazdaságosságának fokozását. Az exportképesség javulását mutatja, hogy a kivitel a nemzeti jövedelemnél jobban, öt év alatt az előző öt évhez képest 53 százalékkal emelkedett. Az állami támogatásban részesülő export aránya kisebb lett, az exportált termékek forintráfordításai csökkentek. 1970-ben 1965-höz képest az összes export 53 százalékkal nőtt, ezen belül az iparcikkek és a mezőgazdasági élelmi- szeripari termékek kivitele nagyjából azonos mértékben emelkedett. Az összes export 77 százaléka ipari termék, 23 százaléka mezőgazdasági eredetű termék volt. 1970-ben 65 százalékkal importáltunk többet, mint 1965- ben. Az összes importon belül az anyagok és energiahordozók aránya az 1965. évi 62 százalékról 1970-ben 58 százalékra csökkent, az ipari fogyasztási cikkeké 6 százalékról 10 százalékra emelkedett. A kemizálás előrehaladásával jelentősen nőtt a vegyipari anyagok és félkész termékek importja. A fogyasztási cikkek importján belül a személygépkocsi, a rádió és a háztartási villamos gépek aránya csaknem kétszeresére emelkedett. A ruházati cikkek importja bővítette a belföldi árualapot, és hatással volt a hazai termelés minőségére és választékára is. Beruházások 1966—1970. években több mint 330 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra, összehasonlítható árakon számolva, kereken 50 százalékkal többet, mint a II. ötéves terv időszakában és 14 százalékkal többet, mint amennyit a terv előirányzott. 1968. óta a beruházások finanszírozásában a költségvetési források csökkenése mellett, fokozódott a vállalati alapok felhasználása és a hitel. 1970-ben a vállalati alapok a beruházási forrásoknak mintegy 40 százalékát, a hitel több mint 10 százalékát fedezte. A III. ötéves terv időszakában a beruházási pénzforrások meghaladták az építőipari és a technológiai szerelő kapacitást és a gépbeszerzési lehetőségeket: a beruházási kereslet és kínálat nem volt egyensúlyban. Ennek folytán néhány nagyberuházás megvalósítási üteme lassú volt, és üzembe helyezésük a következő évekre húzódott át. A befejezetlen beruházások állománya öt év alatt több mint kétszeresére nőtt és 1970. év végén megközelítette a 70 milliárd forintot. Népesség, foglalkoztatottság. életszínvonal Az 1970. év végén az ország népessége 10 347 000 fő volt, 187 000-rel több, mint 1965. év végén. Az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás az előző öt évben 3, az utolsó öt évben 3,7 volt. A III. ötéves terv időszakában 13 községet nyilvánítottak várossá. Jelenleg 76 város van az országban. 1970-ben a népesség 45 százaléka, 4 700 000 ember élt városokban, 300 000- rel több, mint öt évvel korábban. Az aktív keresők száma a III. ötéves tervidőszakban több mint 300 000 fővel, 7 százalékkal nőtt és 1970 végén meghaladta az 5 milliót. A foglalkoztatottság növekedése nagyobb volt, mint az előző öt évben és nagyobb mint a tervezett. A tervidőszak kezdetén a népesség 46 százaléka volt aktív kereső, a végén pedig csaknem 49 százaléka. A kereső férfiak száma öt év alatt lényegében nem változott, a növekedés teljes egészében a nők fokozódó munkavállalásából adódott. 1970-ben az aktív keresők kb 60 százaléka volt férfi, és kb 40 százaléka nő. A lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme öt év alatt 34 százalékkal nőtt, a III. ötéves terviben előirányzott 14—16 százalékkal szemben. A reáljövedelem évenkénti emelkedése az előző ötéves időszaktól eltérően viszonylag egyenletes volt. A reáljövedelem-emelkedés döntő mértékben a pénzjöve- delem növekedéséből adódott. Az egy lakosra jutó minimális pénzbevétel öt év alatt 47 százalékkal emelkedett. Mivel a fogyasztód árak is emelkedtek, az egy lakosra jutó pénzjövedelem reálértéke 1970-ben 42 százalékkal haladta meg az 1965. évit. A reáljövedelem másik nagy tétele, a saját termelésből származó fogyasztás öt év alatt alig változott. A jövedelmeken belül az utóbbi években, különösen 1969-ben, nőtt a részesedési alapból kifizetett nyereségrészesedés szerepe. 1970-ben az ilyen címen rendelkezésre álló összegnek az előző évinél nagyobb részét, mint bért folyósították. Az átlagbérek, valamint az egyéb bér jellegű kifizetések növekedését a fogyasztói árak emelkedése mérsékelte, öt év alatt az egy keresőre jutó reálbér 18 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági munkából származó pénzbevétel öt év alatt jelentősen emelkedett. Ez egyrészt a termékértékesítés fokozódásaiból és az éntékesi- tésd árak emelkedéséiből, másrészt a tsz-alkalmazottak számának növekedéséből, s a részűikre kifizetett bének emelkedéséiből adódott. A tsz-tagok a közös gazdaságban végzett munkáért is több pénzt kaptak, mint korábban és javadalmazásukban változást jelentett, hogy 1968-tól kezdve egyre több szövetkezet a végzett munka ellenértékének nagy részét rendszeresen, havonta, előlegtolyásítás formájában fizette ki a tagságnak. A parasztság jövedelmének még ma is csaknem egyharmadát kitevő saját termelésből származó fogyasztása a tervidőszakban lényegében nem változott. Társadalmi juttatások A társadalmi juttatások gyors növekedése is hozzájárult ahhoz, hogy az ötéves terv időszakában az alacsony jövedelmű rétegek színvonala közelebb került az átlagoshoz és számottevően csökkent a legalacsonyabb .jövedelmi kategóriákba tartozók száma. 1965-ben a lakosság 18 százaléka élt havi 600 forintnál kisebb egy főre jutó jövedelemből, 1970-ben kb. 5 százaléka. Az egy főre jutó fogyasztás >970.ben 29 százalékkal volt nagyabb, mint 1965-ben. Az élelmiszerek fogyasztása öt év alatt az összes fogyasztásnál mérsékeltebben, mintegy 17 százialékkal nőtt és az ösz- szes fogyasztásnak az 1965. évi 38 százalékkal szemben 1970-ben kb. 34 százalékát tette ki. A ruházató cikkek vásárlása nagyjából a jövedelmekkel azonos mértékben nőtt, arányuk az összes fogyasztáson beliül lényegesen nem változott. Az ötéves terv folyamán ruházati cikkekből az áruellátás színvonala lényegesen javult, amit 1970-ben az import jelentős fokozása is elősegített A kínálat általános javulása mellett időnként egyes, főleg olcsó cikkek hiánya, a nem megfelelő választék és minőség, az ellátás rendszertelensége nehezítették az igények kielégítósét. A lakosság fogyasztásán belül leggyorsabban a vegyes iparcikkek fogyasztása emelkedett. A gyors növekedés mindenekelőtt a nagymértékű tartós fogyasztási oikkek — híradástechnikai cikkek, háztartási gépek stb. — használatának tömegméretűvé válásából adódott. A hazai termelés és az import fokozása lehetővé tette, hogy a megélénkült keresletet nem csak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is a korábbinál magasabb színvonalon elégítsék ki. 1970-ben. a háztartások több. mint féle rendelkezett mosógéppel és televízióval, közel egyihanmada hűtőszekrénnyel. A szamélygépkocsii- állomány öt óv alatt 100 000 da,rabról 236 000 darabra emelkedett, A kiskereskedelmi forgalom értéke 1970-ben folyó árakon számítva 139 milliárd forint volt, az öt évvel ezelőttinél 51 milliárd forinttal több. Öt éw alatt a növekedés folyó árakon számítva 59 százalékot, összehasonlítható árakon 53 százalékot tett ki. A ni. ötéves terv időszakában, összesen 327 000 lakás épült, 45 000-rel több, mint az előző ötéves időszakban. és 27 OOiO-rel több, mint amennyit a tenv előirányzott. A lakosság és a termelés céljaira a közművek 1970-ben 30 százalékkal több vizet szolgáltatták, mint 1965-ben.. A III. ötéves tervidőszakban a közműves, vízvezetéki vízzel ellátott lakosság aránya 44 százalékról 55 százalékra, a csatornázott területem élő lakosságé 24 százalékról 28 százalékra emelkedett. 1970. óv végén 850 községben volt közműves vízellátás az 1966. évi 663-mal szemben. Jelentős összegeket fordítottunk az árvíz- és a belvízvédelem céljainál, a károk elhárítására, 1970 végén az egészségügyi személyzet száma majdnem 100 000 fő volt, mintegy 20 000-rel több, mint öt évvel korábban. Az orvosok száma 4000 fővel 23 500-na emelkedett, 10 000 lakosra 23 orvos jutott. Az egy körzeti orvosra jutó lakosok száma 7 százalékkal csökkent. Az utóbbi öt év folyamán több új kórház kezdte meg működését, valamennyi vidéken,. A bővítéseket is figyelembe véve a kórházi ágyaik száma öt év alatt csaknem 7000-rel gyarapodott és 1970 végén 84 500 db volt. Oktatás, népművelés Az 1970/71-es tanévben a különböző oktatási intézményekben, a szakmumkiásitanulőktaal együtt 1 800 000 fő tanult. Az általános iskolákban beiratkozott tanulók száma — a 6—14 éves korú gyermekek számának csökkenése folytán — majdnem 300 000 fővél kevesebb volt az öt évvel ezelőttinél. A középiskoláik és a felsőoktatási intézmények esti és levelező tagozatán. is csökkent a tanulók száma. A nappali tagozaton tanulók száma a középiskolákban ikns- mértékben (1 százalékkal) csökkent, a felsőoktatási intézményekben 6 százalékká! nőtt. A szakmunkástanulók száma éviről évre emelkedett és az 1970/71-es tanévben kb 223 000 fő volt, mintegy 51 000-rel több az öt évvel korábbinál. Az utóbbi években gyorsan emelkedett az emelt szintű képzésben részesülők száma. Öt év alatt csák- nem 300 000 fiatál tett szakmunkásvizsgát. A felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatán 55 ezren fejezték be taniukná- nyaákat, 22 ezerrel többen, minit 1961.—1965 években. A végzők 1/3 része, kb 18 400 fő műszaki oklevelet szerzett. 1970 végén 1 200 000 embernek volt legalább érettségije, a 18 évesnél idősebb népesség 16 százalékának, az öt évvel azelőtti 13 százalékkal szemben. A főiskolai végzettségűek száma öt év alatt 44 százalékkal emelkedett és 1970 végén meghaladta a 300 Ottóét, a 25 éves és idősebb népességen. belüli arányuk pedig megközelítette az 5 százalékot. A színházlátogatások száma kismértékben, a mozátátoga- tásoké jelentősebben, csökkent, A moaielőadősokna 1966—1970 években mintegy 450 miffliő jegyet adtak él, 140 miillilióval kevesebbet, mint az előző öt évben. A művelődési szokások változásában nagy szerepe volt a televízió gyors terjedésének. A televízió-előfizetők száma az 1965. évi 830 000-rőI 1970 végéiig’ 1 800 000-re, az 1000 lakosra jutó előfizetőik száma 82-ről 171-re emelkedett. A televízió heti átlagos adásideje 1965-ben 40 óra, 1970-ben 51 óra volt. 1970- ben kísérleti jelleggel megkezdődött a színes televízdő- közvetítós is. Az öt óv alatt kiadott könyvek száma 23 300, példány- száma 236 millió volt. Az előző ötéves időszakhoz képest a művek száma 4100-zal, a példányszám 21 millióval emelkedett. NÖGRÄD - 1971. március 20., szombat 3
