Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-20 / 67. szám

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. ctiéaHrőt) A III. ötéves tenv azzal szá­molt, hogy az ipari termelés 32—36 százalékkal emelkedik. Ténylegejsen az ipar 1970-iben 35 százalékkal termelt többet, mint 1965-beai. A termelés növekedése a tervidőszak első két évében viszonylag gyors, a következő két éviben, mérsé­keltebb, 1970-ben ismét gyor­sabb volt. A termelés- és a termelé­kenységnövekedés részben ab­ból származott, hogy a III. ötéves tervidőszakban az ipari beruházás 43 százalékkal na­gyobb volt, mint az előző öt évben. A beruházásokon belül különösen kiemelkedett né­hány nagy, központilag elha­tározott fejlesztési program. 1966—1970. években jelentő­sen változott az energiater­melés és -felhasználás szerke­zete. A széntermelés öt óv alatt — a gazdaságtalanul mű­ködő üzemek leállítása folytán — 11 százalékkal csökkent, a szénhidrogének termelése és behozatala a tervidőszak fo­lyamán lényegesen fokozódott. A földgáztermeléís több mint háromszorosára emelkedett. Mindezek folytán a szénhidro- giének 1970-ben az energia- hordozók termelésének 35 százalékát, felhasználásuknál? 44 százalékát adták. (A terv a felhasználáson belül leg- ailább 38 százalékos arány el­érését írta elő.) A vaskohászat elsősorban a meglevő termelőberendezések korszerűsítésére, intenzívebb kihasználására, valamint a termelés összetételének javí­tására, pl. a frnomkohászati termékek arányának növelé­sére törekedett. A nyersacél­termelés öt év alatt 23 száza­lékkal, 3,1 millió tonnára nőtt. A műanyagtermelés öt év alatt megkétszereződött, de a tervezett mennyiséget nem érte el. A műanyagszükséglet nagyobb hányadát behozatal­ból fedeztük. A műszálgyár­tás öt óv alatt másfélszeresre, ezen belül a szintetikus alapú szálaké két- és félszeresre emelkedett. Az építőanyag-ipar termeiébe öt év alatt 24—26 százalékkal emelkedett. A gyorsabb fej­lődést kapacitás- és munka­erőhiány, a beruházások el­húzódása, egyes ágazatokban gyakori üzemzavarok sbb. gá­tolták. Az építőanyag-iparon beLül a kimondottan építési anyagókat termelő ágazatok termelése mérsékelten, a fo­gyasztási cikkeket is gyártó iparágaké — a finomkerámia- ipané és az üvegiparé — je­lentősebben emelkedett. A mezőgazdasági gépgyártás az utóbbi években csökken­tette a traktorok és növelte a munkagépek gyártásét. Az építőipar szükségleteinek meg­felelően emelkedett a fém épületszerkezetek & az ipari fémszerkezetek termelése. — A gépek és gépi berendezések gyártása az 1966—1968. évi gyors fejlődés után 1969—1970. években stagnált. A tervidőszak első három évében az 'ipari értékesítés kevésbé nőtt mint a termelés, a készletfelhalmozás fokozó­dott. 1969-ben és 1970-ben a termelés jobban alkalmazko­dott a kereslethez, az értéke­sítés növekedése meghaladta a termelését, a készletfelhal­mozás mérséklődött. Építőipar A MI. ötéves terv időszaká­ban az építőipari termelés a 24—28 százalékos növekedési előirányzatot jóval meghaladó mértékben, 62 százalékkal emelkedett. A növekedés na­gyobb volt, mint az előző öt­éves időszakok bármelyiké­ben. Az állami építőipari vál­lalatok termelése 45 százalék­kal, az építőipari szövetkeze­teké 61 százalékkal, a nem építőipari szervezetek építői­pari tevékenysége pedig több mint kétszeresre emelkedett. Az építőipari termelés emelkedésének több mint háromnegyed részét, ezen be­lül az állami építőipari vál­lalatoknál valamivel több mint felét a létszámnövekedés fedezte. Hozzájárult a terme­lés növekedéséhez a gépesítés fokozódása is. Az állami épí­tőipari vállalatok gépállomá­nya a tervidőszak folyamán mintegy 44 százalékkal nőtt. Az építkezések korszerűsítését a technológiai fejlődés, a la­kásépítkezések vonatkozásá­ban pedig a házgyárak üzem­be helyezése segítette elő. Az építőipari termelés ter­vezettnél nagyobb növekedése nem szüntette meg az építő­ipari kapacitás és a fizetőké­pes építési igények közötti fe­szültséget. Az építőipari árak színvonala az 1968. évi 13 százalékos növekedés után 1969-ben és 1970-ben is évi 3—4 százalékkal emelkedett. Mezőgazdaság. élelmiszeripar. A mezőgazdaság bruttó ter­melése 1966—1970. években kb. 16 százalékkal volt na­gyobb, mint az előző ötéves időszakban. (A terv 13—15 százalékos emelkedést írt elő.) Az összes termelésen belül a növénytermesztés 17 százalékkal, az állattenyésztés 14 százalékkal nőtt. Öt év alatt a mezőgazdasá­gi üzemek 30 300 traktort, 7000 gabonakombájnt, 5700 traktoros sorvető gépet, 14 800 traktorekét, 4300 silókombájnt vásároltak, az öntözőberen­dezésekkel ellátott területet 370 000 hektárról 460 000 hek­tárra növelték, 450 000 szarvasmarha és 810 000 ser­tés számára új férőhelyeket létesítettek, a magtárak be­fogadóképességét 400 000 ton­nával bővítették. A jelentős beruházás ellenére a traktor- beszerzés és a talajjavítás elmaradt a tervezettől. A műtrágya-felhasználás a terv előirányzatának megfe­lelően emelkedett, és az 1966—1970. éviben kétszer annyi volt, mint az előző öt évben. Egy hektár területre (szántó, kert, szőlő, gyümöl­csös) hatóanyagban 1965-ben 63 kg, 1970-ben 146 kg mű­trágya jutott. A mezőgazdasági terület, azon belül a szántóterület is, valamivel kisebb volt, mint az előző ötéves időszakban. A vetésterületen belül nőtt a kenyérgabona, a zöldség, egyes szálas takarmánynövé­nyek aránya, a kukoricáé alig változott, több növényé viszont (köztük az árpáé, cu­korrépáé, a burgonyáé) csök­kent. A termésátlagok emel­kedtek, és a tervben számí­tottnál is magasabbak voltak. Az állattenyésztés termelé­sének növekedése nagyrészt az állomány minőségi válto­zásaiból adódott. A vágómarha-termelés az elmúlt öt év átlagában évi 300 000 tonna volt, 20 száza­lékkal több, mint a II. ötéves tervidőszakban. A vágósertés­termelés az előző öt évhez képest 6 százalékkal nőtt, és éves átlagban 690 000 tonnát tett ki. A vágóbaromfi-terme­lés kb. 28 százalékkal, a to­jástermelés 34 százalékkal, a tejtermelés 5 százalékkal volt több, mint az előző öt évben. A tehenenkénti tejhozam 12 százalékkal emelkedett 1966—1970-ben az előző öt évhez képest 15 százalékkal nőtt a fakitermelés és kedve­zően alakult a kitermelt fa választéka. A kemény lombos fafajokat nagyobb arányban használtuk fel farost- és for- gácslemezgyártás céljaira. Megszűnt a tűzifa behozatala, és nőtt a papírfaexport. Külkereskedelem. idegenforgalom A külkereskedelem szerepe a népgazdaságban az elmúlt öt évben tovább nőtt. 1970- ben 134 országgal volt ke­reskedelmi kapcsolatunk. Leg­jelentősebb külkereskedelmi partnerünk változatlanul a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország. Ezekkel az országokkal a tervidőszakban az áruforgalomnak kétharma­dát, a nem szocialista orszá­gokkal. egyharmadát bonyo­lítottuk le. A terv a külkereskedelmi tevékenység javítása érdeké­ben előírta az exportképes áruk termelésének növeléséta devizahozamnak, valamint az árukivitel gazdaságosságának fokozását. Az exportképesség javulását mutatja, hogy a kivitel a nemzeti jövedelemnél jobban, öt év alatt az előző öt évhez képest 53 százalékkal emelke­dett. Az állami támogatásban részesülő export aránya ki­sebb lett, az exportált termé­kek forintráfordításai csök­kentek. 1970-ben 1965-höz képest az összes export 53 százalékkal nőtt, ezen belül az iparcikkek és a mezőgazdasági élelmi- szeripari termékek kivitele nagyjából azonos mértékben emelkedett. Az összes export 77 százaléka ipari termék, 23 százaléka mezőgazdasági ere­detű termék volt. 1970-ben 65 százalékkal im­portáltunk többet, mint 1965- ben. Az összes importon be­lül az anyagok és energiahor­dozók aránya az 1965. évi 62 százalékról 1970-ben 58 százalékra csökkent, az ipari fogyasztási cikkeké 6 száza­lékról 10 százalékra emelke­dett. A kemizálás előrehala­dásával jelentősen nőtt a vegyipari anyagok és fél­kész termékek importja. A fogyasztási cikkek im­portján belül a személygép­kocsi, a rádió és a háztartási villamos gépek aránya csak­nem kétszeresére emelkedett. A ruházati cikkek importja bővítette a belföldi áruala­pot, és hatással volt a hazai termelés minőségére és vá­lasztékára is. Beruházások 1966—1970. években több mint 330 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra, összehasonlítható árakon szá­molva, kereken 50 százalékkal többet, mint a II. ötéves terv időszakában és 14 százalékkal többet, mint amennyit a terv előirányzott. 1968. óta a beruházások fi­nanszírozásában a költségve­tési források csökkenése mel­lett, fokozódott a vállalati ala­pok felhasználása és a hitel. 1970-ben a vállalati alapok a beruházási forrásoknak mint­egy 40 százalékát, a hitel több mint 10 százalékát fedezte. A III. ötéves terv idősza­kában a beruházási pénzfor­rások meghaladták az építő­ipari és a technológiai szerelő kapacitást és a gépbeszerzési lehetőségeket: a beruházási kereslet és kínálat nem volt egyensúlyban. Ennek folytán néhány nagyberuházás meg­valósítási üteme lassú volt, és üzembe helyezésük a követ­kező évekre húzódott át. A befejezetlen beruházások ál­lománya öt év alatt több mint kétszeresére nőtt és 1970. év végén megközelítette a 70 milliárd forintot. Népesség, foglalkoztatottság. életszínvonal Az 1970. év végén az ország népessége 10 347 000 fő volt, 187 000-rel több, mint 1965. év végén. Az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás az elő­ző öt évben 3, az utolsó öt évben 3,7 volt. A III. ötéves terv időszaká­ban 13 községet nyilvánítottak várossá. Jelenleg 76 város van az országban. 1970-ben a né­pesség 45 százaléka, 4 700 000 ember élt városokban, 300 000- rel több, mint öt évvel ko­rábban. Az aktív keresők száma a III. ötéves tervidőszakban több mint 300 000 fővel, 7 százalékkal nőtt és 1970 vé­gén meghaladta az 5 milliót. A foglalkoztatottság növeke­dése nagyobb volt, mint az előző öt évben és nagyobb mint a tervezett. A tervidő­szak kezdetén a népesség 46 százaléka volt aktív kereső, a végén pedig csaknem 49 szá­zaléka. A kereső férfiak szá­ma öt év alatt lényegében nem változott, a növekedés teljes egészében a nők foko­zódó munkavállalásából adó­dott. 1970-ben az aktív kere­sők kb 60 százaléka volt fér­fi, és kb 40 százaléka nő. A lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme öt év alatt 34 százalékkal nőtt, a III. ötéves terviben előirány­zott 14—16 százalékkal szem­ben. A reáljövedelem éven­kénti emelkedése az előző öt­éves időszaktól eltérően vi­szonylag egyenletes volt. A reáljövedelem-emelkedés döntő mértékben a pénzjöve- delem növekedéséből adódott. Az egy lakosra jutó mini­mális pénzbevétel öt év alatt 47 százalékkal emelkedett. Mi­vel a fogyasztód árak is emel­kedtek, az egy lakosra jutó pénzjövedelem reálértéke 1970-ben 42 százalékkal ha­ladta meg az 1965. évit. A reáljövedelem másik nagy tétele, a saját termelésből származó fogyasztás öt év alatt alig változott. A jövedelmeken belül az utóbbi években, különösen 1969-ben, nőtt a részesedési alapból kifizetett nyereségré­szesedés szerepe. 1970-ben az ilyen címen rendelkezésre ál­ló összegnek az előző évinél nagyobb részét, mint bért fo­lyósították. Az átlagbérek, va­lamint az egyéb bér jellegű kifizetések növekedését a fo­gyasztói árak emelkedése mér­sékelte, öt év alatt az egy ke­resőre jutó reálbér 18 száza­lékkal emelkedett. A mezőgazdasági munkából származó pénzbevétel öt év alatt jelentősen emelkedett. Ez egyrészt a termékértékesítés fokozódásaiból és az éntékesi- tésd árak emelkedéséiből, más­részt a tsz-alkalmazottak szá­mának növekedéséből, s a ré­szűikre kifizetett bének emel­kedéséiből adódott. A tsz-ta­gok a közös gazdaságban vég­zett munkáért is több pénzt kaptak, mint korábban és ja­vadalmazásukban változást jelentett, hogy 1968-tól kezd­ve egyre több szövetkezet a végzett munka ellenértékének nagy részét rendszeresen, ha­vonta, előlegtolyásítás formá­jában fizette ki a tagságnak. A parasztság jövedelmének még ma is csaknem egyhar­madát kitevő saját termelés­ből származó fogyasztása a tervidőszakban lényegében nem változott. Társadalmi juttatások A társadalmi juttatások gyors növekedése is hozzájá­rult ahhoz, hogy az ötéves terv időszakában az alacsony jövedelmű rétegek színvonala közelebb került az átlagoshoz és számottevően csökkent a legalacsonyabb .jövedelmi ka­tegóriákba tartozók száma. 1965-ben a lakosság 18 száza­léka élt havi 600 forintnál ki­sebb egy főre jutó jövedelem­ből, 1970-ben kb. 5 százaléka. Az egy főre jutó fogyasztás >970.ben 29 százalékkal volt nagyabb, mint 1965-ben. Az élelmiszerek fogyasztása öt év alatt az összes fogyasztás­nál mérsékeltebben, mintegy 17 százialékkal nőtt és az ösz- szes fogyasztásnak az 1965. évi 38 százalékkal szemben 1970-ben kb. 34 százalékát tet­te ki. A ruházató cikkek vásárlá­sa nagyjából a jövedelmekkel azonos mértékben nőtt, ará­nyuk az összes fogyasztáson beliül lényegesen nem válto­zott. Az ötéves terv folyamán ruházati cikkekből az áruel­látás színvonala lényegesen javult, amit 1970-ben az im­port jelentős fokozása is elő­segített A kínálat általános javulása mellett időnként egyes, főleg olcsó cikkek hiánya, a nem megfelelő vá­laszték és minőség, az ellátás rendszertelensége nehezítet­ték az igények kielégítósét. A lakosság fogyasztásán be­lül leggyorsabban a vegyes iparcikkek fogyasztása emel­kedett. A gyors növekedés mindenekelőtt a nagymérté­kű tartós fogyasztási oikkek — híradástechnikai cikkek, háztartási gépek stb. — hasz­nálatának tömegméretűvé vá­lásából adódott. A hazai ter­melés és az import fokozása lehetővé tette, hogy a meg­élénkült keresletet nem csak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is a korábbinál magasabb színvonalon elégít­sék ki. 1970-ben. a háztartások több. mint féle rendelkezett mosógéppel és televízióval, közel egyihanmada hűtőszek­rénnyel. A szamélygépkocsii- állomány öt óv alatt 100 000 da,rabról 236 000 darabra emel­kedett, A kiskereskedelmi forgalom értéke 1970-ben folyó árakon számítva 139 milliárd forint volt, az öt évvel ezelőttinél 51 milliárd forinttal több. Öt éw alatt a növekedés folyó árakon számítva 59 százalé­kot, összehasonlítható árakon 53 százalékot tett ki. A ni. ötéves terv időszaká­ban, összesen 327 000 lakás épült, 45 000-rel több, mint az előző ötéves időszakban. és 27 OOiO-rel több, mint amennyit a tenv előirányzott. A lakosság és a termelés céljaira a közművek 1970-ben 30 százalékkal több vizet szol­gáltatták, mint 1965-ben.. A III. ötéves tervidőszakban a közműves, vízvezetéki vízzel ellátott lakosság aránya 44 százalékról 55 százalékra, a csatornázott területem élő la­kosságé 24 százalékról 28 szá­zalékra emelkedett. 1970. óv végén 850 községben volt köz­műves vízellátás az 1966. évi 663-mal szemben. Jelentős összegeket fordítottunk az ár­víz- és a belvízvédelem cél­jainál, a károk elhárítására, 1970 végén az egészségügyi személyzet száma majdnem 100 000 fő volt, mintegy 20 000-rel több, mint öt évvel korábban. Az orvosok száma 4000 fővel 23 500-na emelke­dett, 10 000 lakosra 23 orvos jutott. Az egy körzeti orvos­ra jutó lakosok száma 7 szá­zalékkal csökkent. Az utóbbi öt év folyamán több új kórház kezdte meg működését, valamennyi vidé­ken,. A bővítéseket is figye­lembe véve a kórházi ágyaik száma öt év alatt csaknem 7000-rel gyarapodott és 1970 végén 84 500 db volt. Oktatás, népművelés Az 1970/71-es tanévben a különböző oktatási intézmé­nyekben, a szakmumkiásitanu­lőktaal együtt 1 800 000 fő ta­nult. Az általános iskolákban beiratkozott tanulók száma — a 6—14 éves korú gyermekek számának csökkenése folytán — majdnem 300 000 fővél ke­vesebb volt az öt évvel ez­előttinél. A középiskoláik és a felsőoktatási intézmények es­ti és levelező tagozatán. is csökkent a tanulók száma. A nappali tagozaton tanulók száma a középiskolákban ikns- mértékben (1 százalékkal) csökkent, a felsőoktatási in­tézményekben 6 százalékká! nőtt. A szakmunkástanulók szá­ma éviről évre emelkedett és az 1970/71-es tanévben kb 223 000 fő volt, mintegy 51 000-rel több az öt évvel korábbinál. Az utóbbi évek­ben gyorsan emelkedett az emelt szintű képzésben része­sülők száma. Öt év alatt csák- nem 300 000 fiatál tett szak­munkásvizsgát. A felsőfokú oktatási intéz­mények nappali tagozatán 55 ezren fejezték be taniukná- nyaákat, 22 ezerrel többen, minit 1961.—1965 években. A végzők 1/3 része, kb 18 400 fő műszaki oklevelet szerzett. 1970 végén 1 200 000 embernek volt legalább érettségije, a 18 évesnél idősebb népesség 16 százalékának, az öt évvel azelőtti 13 százalékkal szem­ben. A főiskolai végzettségű­ek száma öt év alatt 44 szá­zalékkal emelkedett és 1970 végén meghaladta a 300 Ottó­ét, a 25 éves és idősebb né­pességen. belüli arányuk pe­dig megközelítette az 5 szá­zalékot. A színházlátogatások száma kismértékben, a mozátátoga- tásoké jelentősebben, csökkent, A moaielőadősokna 1966—1970 években mintegy 450 miffliő jegyet adtak él, 140 miillilióval kevesebbet, mint az előző öt évben. A művelődési szokások vál­tozásában nagy szerepe volt a televízió gyors terjedésé­nek. A televízió-előfizetők száma az 1965. évi 830 000-rőI 1970 végéiig’ 1 800 000-re, az 1000 lakosra jutó előfizetőik száma 82-ről 171-re emelke­dett. A televízió heti átlagos adásideje 1965-ben 40 óra, 1970-ben 51 óra volt. 1970- ben kísérleti jelleggel meg­kezdődött a színes televízdő- közvetítós is. Az öt óv alatt kiadott köny­vek száma 23 300, példány- száma 236 millió volt. Az elő­ző ötéves időszakhoz képest a művek száma 4100-zal, a pél­dányszám 21 millióval emel­kedett. NÖGRÄD - 1971. március 20., szombat 3

Next

/
Thumbnails
Contents