Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-19 / 66. szám

A választás joga — A választás lehetősége (3.) ft Jelölések, a felölő gyűlések Jobban akarnak gazdálkodni A 2-es számú Vetem Veäla- lafc gazdasági párt- és szak. szervezeti vezetősége, egyetér­tésben a dolgozéikfca! azt az alapvető célt tűzte maga elé, hogy az idén a vállalat gaz­dálkodását a jéLenuegi alacsony szintről, a hasonló körülmé­nyek között üzemelő vállala­tok szántjére emelnék. A kollektíváival teljes össz­hangban biztosítani ldvámjátk az alábbi feladatok elvégzését. A teherautó-közlekedésben az elmúlt évi 2,6 millió tonna el­szállított áru helyett az idén 3 millió 200 ezsar tonnát to­vábbítanak a kívánt helyre. Ennék megfelelően az áru- tomna kilométer 34 millióról 44 millió kilométerre, a fu­varéi j bevétel pedig 89 millió­ról 109 millióra nő. Ennek megfelelően 0,1 százalékkal emelk edett a gépkocsi-kihasz­nálás, ugyanakkor csökken a fajlagos állásidő. Az autóbusz-közlekedésben az elszállításra kerülő utasok száma több mint 2 millióval, a menetdíjbevétel pedig 8 millióval lesz több mint 1970. ben. Hozzászólás cikkünkhöz A hozzáértés hiánya A ,.Meditáció — és mi lesz az eredmény” című írás, ze­nei életünkre vonatkozó bekezdését — amely Csikász Ist­ván tollából jelent meg március 14-én, — feltételezem, hogy nem ellenséges érzület, nem rosszindulat, nem személyi el­lentét, hanem csupán tájékozatlanság és a hozzáértés hiá­nya okozta, diktálta. Állításomat a cikkben említett bekezdés is — „A zené­szek külön világ megyénkben” — igazolja. Biztosan tudom és hiszem, hogy ezzel a felfogással megyénkben már na­gyon kevés ember ért egyet. Kevés az olyan ember, akitől annyira távol áll a zene, a zenei élet, hogy azt külön vi­lágnak érezze. Kormányzatunk felmérhetetlenül sokat áldo­zott és áldGZ most is zenekultúránk „emberközelbe” hozása érdekében. És nem eredménytelenül. Ahhoz persze sok-sok idő kell, hogy megyénk kifejezetten interpretáló és alkotó muzsikusokat is elbírjon. De kérdem: az országban, az or­szág többi megyéjében hol van ilyen? Vagy talán képzőmű­vészeink, íróink mindegyike az alkotásaiból biztosítja meg­élhetését? Nem tudom elképzelni. Befejezésül még csak annyit, hogy a magam részéről (de gondolom, a kollégáim, kartársaim nevében is kijelent­hetem) úgy mint eddig, ezután is a legnagyobb készséggel és örömmel teszek és teszünk eleget az esetleges meghívá­soknak, szerepléseknek. Természetesen mellőzve és határo­zottan visszautasítva a cikkíró által említett „magamutoga­tás” és hasonló jelzők ránk vonatkozó állításait, feltétele­zéseit. Borsányi Mátyás LYEG ■YŰJTÖKNE i " - -AVWWVWU'NWo- ­mai Győr mai életére utalnak. A választások előkészületei­nek legfontosabb mozzanata az országgyűlési képviselők és a tanácstagok demokratikus jelölése. A mostani választá­sok alkalmával a jelölő gyű­léseket március 15-e és 31-e között tartják. A jelölő gyűlé­seket a Hazafias Népfront te­rületileg illetékes bizottságai a tanácsokkal, a választási szervekkel és a tömegszerve­zetekkel, üzemekkel, termelő­szövetkezetekkel együttmű­ködve hívják össze. A jelölő gyűlések tulajdonképpen nyil­vános népgyűlések, fontos po­litikai fórumok, amelyeken a népfront programjáról, és a helyi lakosságot érintő társa­dalmi, gazdasági problémák­ról folytatott közvetlen esz­mecserékben, valamint a je­löltek személyéről történő döntésekben egyenlő jogokat élvez minden választásra jo­gosult magyar állampolgár. A jelöltek személyéről k a választók döntenek Módosított választási tör­vényünk úgy intézkedik, hogy a szocialista demokrácia fej­lődésével összhangban a jelö­lés jogát egyedül és kizárólag a választók jelölő gyűlései gyakorolják. Ilyen gyűlések szervezhetők a lakóterülete­ken, továbbá üzemekben, vál­lalatoknál, termelőszövetke­zetekben. állami gazdaságok­ban, hivatalokban és intézmé­nyekben, valamint a fegyve­res testületekben. Korábban a jelölő gyűlések javasoltak, s a népfront szer­vei döntöttek arról, hogy kik legyenek a jelöltek. Most ez fordítva történik. A jelölő Nappal busz Autóbuszjáratot létesítenek az angliai ipari központ, B radford és a pakasz tárni La­hore között. Az útvonal hosz- siza 14 ezer kilométer. A mérsékelt jegyár (negy­ven font sterling) negyed ré­sze a repülőjegy árának. Ez le­hetővé teszi, hagy a Bradford­17. Ambrus Zoltánnak minden- ki örült. Az újságok hetekig dicsérték Wlasics államtitkár döntését. Kiválóbb férfi Pau- lay Ede óta nem ült a Nem­zeti Színház igazgatói széké­ben — írták a lapok, mondták az írók, szavatolták a benn­fentesek. Az új igazgatót színház- körökben már jól ismerték. Ez a név: Ambrus, két erényt jelentett egyszerre: a szakér­telmet és a tisztességet Tud­ták róla, hogy sokoldalúan művelt szellem, magától érte­tődően becsületes és nagy gyakorlata van a józan ha­dakozásban. „Az írók írója” könyvei között élt. A valósá­got csak azért becsülte, mert lehetőséget látott benne hogy végső megoldatlanságában irodalommá nemesedjék. Az utcán keveset járt Dolga ha­zulról a legrövidebb úton vit­te a redakcióba, az Otthon Körbe, vagy a színházba. Ma­gányos, szikár, rosszkedvű alakja minden bemutatón megjelent. Ambrus amúgy is szűk szemrését még jobban összehúzva, gyanakvón fi­gyelte az előadást, s ez a gyűléseken a jelöltek szemé­lyére javaslatot tehetnek a Hazafias Népfront szervei, a társadalmi szervezetek, üzemi és termelőszövetkezeti közös­ségek és bármely választó- polgár, de azt, hogy ki lehet jelölt, ki kerülhet a szavazó­lapra, nyílt vita és kellő meg­fontolás után, a jeiölő gyű­lések döntik el. Országgyűlési képviselők je­lölése esetében egy-egy vá­lasztókerületen rendszerint két, vagy esetleg több jelölő gyűlést szerveznek, hogy a több ezer választópolgár kö­zül minél többen részt ve­hessenek és módjuk legyen ki­fejteni véleményüket, tény­legesen gyakorolni a jelölés jogát. A helyi tanácstagok je­lölésére tanácstagi választóke­rületenként egy jelölő gyű­lést szerveznek. Ki tekinthető jelöltnek? A választójogi törvény úgy intézkedik, hogy jelöltnek te­kintendő az a választójoggal rendelkező magyar állampol­gár, akinek jelölésére szava­zott a jelölő gyűlés, illetve jelölő gyűlések résztvevőinek legalább egyharmada, vagy ennél nagyobb hányada, és a jelölt nyilatkozott arról, hogy a jelölést elfogadta. Egy-egy jelölő gyűlés két vagy több jelöltet is állíthat. A válasz­tópolgárok elvitathatatlan jo­ga, hogy a jelölő gyűlésen, amelyen nyilvános szavazás­sal döntenek a jelöltről, vagy jelöltekről; mérlegeljenek és — társadalmi igény esetén — két, vagy több jelöltet is megszavazzanak. mondván: majd a szavazás napján tit­kos szavazással eldöntik, — éjjel sátor b»n dolgozó pakisztáni safe sza­badságuk idejére hazautazza­nak. Az utasoknak mindössze azt tanácsol jáfc, hogy sátorral szereljék fel magúikat arra a tizenhat éjszakára, amit jó­részt a szabad éig alatt, kiet­len vidékeken fognak eltölte­ni. szigor néz ránk kritikáiból is. De Illés Endre valami fonto­sat vett észre: „Ennek a ko­mor, szigorú kritikusnak iga­zán csak a báj iránt volt ér­zéke. A lengeség, a kecsesség, Mailhac Frou-Frou-ja előtt bókolt... Irigyelte az operett­hajlékonyságot, az édes dal­lamot, mindazt, ami nem ada­tott meg neki.” S ami a fiatal Bajor Gizi volt. Ambrus már kinevezése előtt így nyilatkozott róla: „Hozzá fogható színésznő Duse Eleonóra óta nem járt még a földön.” Az új igazgató naponta déli tizenkettőkor megjelent a színházban, végigülte a hiva­talos órákat, s csukott ajtó mögött kidolgozta a műsorter­veit. Tanácsot ritkán tartott. A színészekkel csak akkor tárgyalt, ha fölkeresték. Va­lahányszor kopogtak az ajtón, felállt, meghajolt, finoman he­lyet mutatott a vendégnek, majd parázsig beszívott szi­varját egyre kijjebb csúsztat­va a szájából, meghallgatta a kérést, röviden elmondta ész­revételeit, s újabb meghajlás­sal jelezte, hogy vége az audienciának. De Bajor Gizi számára hogy végül is ki képviselje őket az országgyűlésben, vagy a helyi tanácsban. Megfontolt mérlegeléssel A most sorra kerülő válasz­tások előkészületei során te­hát megnövekedett politikai, közéleti szerepet töltenek be a képviselői és tanácstagi je­lölő gyűlések. Hiszen a szo­cialista demokráciát helyesen értelmezve nemcsak több jog, hanem nagyobb felelősség is hárul a választópolgárok je­lölő gyűléseire. Minden ja­vaslatot tevő szervnek és ál­lampolgárnak megfontoltan mérlegelnie kell javaslatát és a jelölő gyűlések résztvevőinek is a közösség iránti lelkiisme­reti kérdés, hogy demokrati­kus jogokkal élve valóban olyan jelöltet, vagy jelölteket állítsanak, akik emberi ma­gatartásuknál, képességüknél, tenniakarásuknál fogva a kö­zösség, a választóik érdeké­ben képesek dolgozni az or­szággyűlésben vagy a helyi tanácsokban. Szívesen látott jelölteik A jelöltek kiválasztásánál minden bizonnyal nő majd a választópolgárok igényessége, erősödik kritikai érzékük. A jelöltek között szívesen látják azokat, akik rendelkeznek megfelelő közéleti tapasztala­tokkal, eddig is aktívan ki­vették a részüket a képviseleti szervek — a parlament, a megyei, a járási és a helyi tanácsok munkájából, s ez­zel gyakorlatban bizonyítot­tak választóik előtt. Am a bizalmat előlegezni is érde­mes, különösen a nőknek és a fiataloknak, akiknek eddig — többnyire rajtuk kívül álló okok miatt — esetleg nem volt alkalmuk bizonyítani, nem volt lehetőségük kellő tapasztalatokat gyűjteni. Vi­szont azt temérdek tapaszta­lat bizonyítja, hogy szívükre és lelkesedésükre épp ügy le­het építeni, mint emberi fe­lelősségérzetükre és a szocia­lista haladás iránti elkötele­zettségükre. mindig nyitva hagyta az ajtót Történt, hogy ketten vára­koztak Ambrus előszobájában, a két kifáradt ellenfél: Jászai Mari és Márkus Emília. Kapcsolatuk utóbb már a kényszer-kibékülések és szé- gyelt haragtartások kínjában mutált: Jászai becsülte Már­kust, maga is pirulva figyel­te saját, ellenséges ösztöneit, s gyakran kész lett volna va­lami „nagylelkű” cselekedetre, amit később biztosan megbán; Márkus pedig a legmagasabb polcra helyezte Jászait, de tudta, hogy nagylelkűsége éppoly kiszámíthatatlan, mint a haragja, és félt a megszé- gyenüléstől. így aztán nem tudták se igazán gyűlölni egy­mást, se őszintén összemele­gedni. E felemás érzések feszültsé­gében ültek akkor is, az egyik már öregesen, a másik örege­dőn, nagy lázaik múltán, Ambrusra várva. Jászai érkezett elsőnek. Utána Márkus. Ebben a sorrendben lépnek majd a szobába is, ha a benti tárgya­lás véget ér. De addig szóval, és tekintettel méregették egy­mást; ösztöneik úgy tapoga­tóztak kifelé a kollegiális te- refere köréből, mint a csiga szarva, amely rögtön vissza- ijed, mihelyt szilárd felület­hez ér; s nyilván szégyellték is, hogy itt találkoztak, hogy így kell előszobázniok. Aztán nyílt a pámás ajtói Ambrus elvált látogatójától, már meghajolt Jászai felé, már finoman intett is neki — amikor Bajor Gizi lépett az előszobába. A direktor földerütt. Bocsá­natot kért az éppen felálló Jászaitól, egyben Márkus Emíliának is címezve a men­tegetőzést; majd Bajorra né­zett, és sürgős tárgyalásukra Március 27ten lesz 700. év­fordulója, hogy Győr V. Ist­ván királytól árumegállító jo­got és királyi városi rangot kapott. A több matat 80 ezer lakosú, fontos ipart város ün­nepéhez a Magyar Posta is csatlakozik és 2 forint névérté­kű afcze* nyomású bélyeget ad hivatkozva, feléje nyitotta a félbe maradt mozdulatot. Amikor az ajtó becsukódott Bajor Gizi és Ambrus mö­gött, a két ellenfél kövülten meredt egymásra. „No, Már­kus Emília — mondta Jászai tekintete, s ezt utóbb följe­gyezte a naplójába is —, hogy ízlik a megtorlás? Ilyen meg­aláztatásnak még te sem bírtál engem kitenni, pedig te „Szőke Csoda” voltál... S, hogy mi történt Ambrus Zoltán szobájában, akkor és később is, valahányszor négy* szemközt maradtak? Semmi, amit tapintatból el kellene titkolnunk. Bajort, az igazgató szemé­lyében egy jóságos nagybácsi fogadta. A színésznő pedig azzal kezdte, hogy kinyitotta az ablakokat. Mire a mord műítész odújában Kikavaro­dott a szivarfüst, az asztalon pörögni kezdtek a könyvek lapjai, megelevenedtek a ke­serű cikklevonatok, irodalmi periratok és följegyzések. Ambrus-nagybácsi kitűnően találta magát abban az ártat­lan gavallér-szerepben, ame­lyet eddig sohasem gyakorolt; s külön előzékenységgel akarta jóvá tenni elmulasztott fiatalságát. A Bajor-unokahúg pedig kipróbálta rajta az öregedő széptevők kezelési eszközét: a játékos kétértel­műséget. Boldogan irult-pi- rult, tisztelettudóan incselke­dett, fontoskodva mondott esacsiságokat —, s fölöttébb élvezte Ambrus jóindulattal palástolt zavarát. Ó, aki min­denkinek a gyöngéjére rá­érzett, aki mindenki nyelvét ösztönösen megtanulta — ép­pen az igazgatója ízlését ne tudta volna eltalálni? (Folytatjuk) ki. A tervrajzot Vagyóczlky Károly. a Pénzjegynyomda fi­atal grafikusművésze készítet­te, akiinek ez az első alkotása, amelyet bélyegen megvalósí­tottak. A bélyeg Győr látké­pét 1594-ből, a végvári har­cok idejéből idézi fel, a jobb felső sarokban a város mai címerét látjuk. A bélyegterv a győri Xamtus János Múzeumiban őrzött réz­metszet alapján készült, amely Georg Hufnagel (Joris Heofna- gel 1542—1600, más adatok szerint 1545—1618) német­alföldi festő alkotása. A mű­vész Civitates orbis terrarum (A világ városai) című könyv­ben több magyar várost meg­örökített. A vastag falak a város akikori hadászati jelen­tőségére utalnák, de békében és háborúban egyaránt évez­redek óta szerepel e település neve. A kelták és rómaiak Amalboma néven ismerték, ké­sőbb Jaunimum elnevezéssel jelölik. A német nyelvű köny­vek Raáb néven tartják nyil­ván és gyakran szólnak a vá­rosról, ahol a nyugati ország­ból érkező vándor Buda felé haladtában megpihenhet. Carte maximumok képzésé­hez a töröli kori város teljes panorámáját elénk táró ké­pes levelezőlapot hoznak for­galomba. Az ügyes kivitelű első napi boríték rajza eredeti színekben mutatja be a há­rom folyó városának címerét, KOSSUTH RADIO: 8.«*: Hírek. *— 8.20: Zenekari muzsika. ~ 9.00: Pilátus. XII. rész. — 9.20: Beethoven négykezes zongoraver­seny. — 9.40: Mezők, falvak éne­ke. — 10.05: Nyitnikék. — 10.40: Édes anyanyelvűnk. — 10.45: Tq- ronyzene. — 10.50: Lottó. — 11.00: Állam a Titano hegyen. — 11.10: Operaegyüttesek. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Dalkóstoló Nagy- bátonyban. Hegyi Füstös István összeállítása. — 13.45: Egy lakás- szövetkezet naplójából. — 14.00: Szomszédolás. A Gyermekrádió műsora. — 14.25: Iskolarádió. — 15.10: Csendes Don. VI. rész. — 16.0«: A világgazdaság hírei. —* 16.13; Kóruspódium. — 16.22: Helló, Dolly! — 16.3«: Holnap közveítjük... — 17.05: Külpoliti­kai figyelő. 17.20: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. A MRT énekka­rának hangversenye. — 17.55: Mikrofórum. — 18.10: Népzenei Magazin. — 18.50: Könnyűzene. — 19.25: Sporthíradó. —. 19.35: „Holdra néző” kaleidoszkóp. — 19.50: „Tüzes golyómmal az egekbe szállók...” — 20.10: örök­zöldek ezüstfényben. m 20.20: Utazás a Holdba. — 22.20: Tho­mas Beeohara lemezeiből. — 23.49—0.25: Gilbert operettjeiből. PETŐFI RADIO: 8.05: Déki La­katos Sándor népi zenekara ját­A címer alatt ezüstezürke színiben rajzolódik id a város­háza épüilete. ahonnan Győr fejlődését irányítják. 'Színházi világnap Március 27-én néhány perc­re a világ vaLamemyi színpa­dán megállnak a színészek, az emberiség a színművészetnek hódol. Hálát adunk az elődök­nek és a kultúra mai muiu kásáinak, akik a világot je­lentő deszkákon fáradozva olyan sok szépséget és élveze­tet nyújtanak. A tílateliiaták színházi albuma gazdag. Több fejezetre oszlik; külön gyűjte­ményt képeznek a színészeket, a szerzőket, az egyes darabok színpadképeit, a színházakat bemutató bélyegek. A Magyar Posta 1962-ben Egressy Gábor arekópének és a Nemaets Szín­ház látképének bemutatásává! köszöntötte a nemzet első színháza fennállásénak 125. évfordulóját. Bélyeg ad ízeli, tőül a szegedd szabadtéri já­tékok nagyszerűségéből. A szerzők közül többek között Madách, Petőfi, Vörösmanthy, Katona arcképével találkozunk az albumokban. A város ro­mantikus hangulatát hűen tükröző, érdekes rajzú bélyeg­ző emlékezik meg a Szentend­rei Teátrum működéséről, amely színjátszásunk múltját kelti életre. szik. — 8.50: Időszerű nemzetkö­zi kérdések. — 9.00—10.00: Bzer- egy délelőtt. — 10.00: A zen. hullámhosszán. — 11.44: Kolozs­vári Grandpierre Emil két szatí­rája. — 12.00: A MRT szimfoni­kus zenekarának hangversenye. — 13.08: Kamarazene. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. —> 14.00—18.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Rossini: Semiramis. Két­felvonásos opera. — 21.47: Lát­tuk, hallottuk. — 22.07: Kórusok magyar költők verseire. — 22.21: — Senki többet? harmadszor. .. Gellért Endre Írása. — 22.3«: Be­mutatjuk a Román Rádió és Te­levízió új tánczenei felvételeit. -* 23.15: Esti hangulatban,.. TELEVÍZIÓ: 8.05:—12.20: Iskola­tévé. — 13.10—16.20: iskolatévé. 17.23: Hírek. — 17.30: „Rizibizi”. — 17.54: Fabula. Irodalmi műsor. — 18.40: Reklám. — 18.45: Nem elég a jog... Riportfilm. — 19.15: Es­ti mese. — 19.30: Tv-híradé. — 20.00: Telitalálat! — Kb.: 21.10: Jégkorong VB. Csehszlovákia— U SA mérkőzés. BESZTERCEBÁNYA: to.oo: Ze­nés műsor. — 10.20: Kockázat. 4. rész. — 17.25: Dickens-elbeszélc- sek. — 19.00 és 22,15: Tv-híradó. — 19.55: Csehszlovákia—USA jég­korong-mérkőzés. — 22.35: Szóra­koztató műsor. 4 NÓGRÁD — 1971. március 19., péntek B. L. amelynek bal oldali mezőjében a modern termelés szimbólu­A I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents