Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-18 / 65. szám

AZ OLVASÓK! Mulaszt kaptunk segített a sürgetés Tervező Ktez készítette. A lefonon is — az Építő és Ter- müszaki átadás-átvétel még vező Ktsz-t, amely azonban 1970 novemberében megtör- semmi eredménnyel nem járt. tant, jegyzőkönyvben közel Azon túl, hogy a hiánypót- hatvanezer forint összegű hi- lásiolkra szánt összeget visz- ányt rögzítettek. Ezt a ha- saaltartjulk, más hatékony esz- táridőlt az Építő és Tervező közzel sajnos nem reodelike- Ktsz nem tartotta be, sőt még ziinlk, amivel maggyorsíthat- a mai napig sem rendezte a fiánk a munkák megfelelő, gyors elvégzésiét. Nem A közelmúltban közöltük a ,,Miikor lesz meleg?” című cik­künket az olvasók fórumában, amélyiben a salgótarjáni táv­fűtéses lakások Iákéi panasz­kodtak a rossz fűtésire. Most, az Ingatlankezelő Vállalat igazgiatója, Lengyel József vá­laszolt a NÖGRÁD-nak. A fű­tés elégtelenségéit a’ okozza, hagy ismétlődő üzemzavarok fordiulnak elő. amelyeknek el­hárításán teljes erővel dolgoz­nak szakembereink — írja. Hozzájárult ehhez a vásártéri 44-es jelű lakóépület külön gondja. Ennek az épületnek fűtésszerelését az Építő és hiányokat. Ezek között sze­repe] például egy ötezer lite­res forróví ztáróló, amit mór múlt év decemberére ígértek. Ez a késedelem kétségtele­nül bajt okoz, a lakók kifo- gálsai jogosak. A panaszok miatt vállalatunk már több­ször sürgette — írásban i®, te­Megjegyzésünk: az ilyen hosszadalmas huzavona sen­kinek nem kellemes. Ezt már alkatrészhiánnyal sem lehet magyarázni. Főként akikor nem, ha ez sók családnak tar­tós kellemetlenséget okoz. Gyors intézkedés Köszönetét Villanybekötés soron kívül mondunk A NÓGRÁD-ban mór több­ször foglalkoztunk Bíró Imre zagyvapálfalvi olvasónk pana­szával, illetve az ÉMÁSZ vá­laszával. Több olvasónk is érdeklődött, rendeződött-e a villany bekötésének ügye? Mai számunlklhan kedvező válaszról adhatunk hírt: az ÉMÁSZ illetékes ügyintézője felhívott berniünket telefonon, és közölte, hogy második cik­künk megjelenése utáni napon az ÉMÁSZ villanyszerelői so­ron kívül bekötötték az áramot Binoék házába. Ugyanis ad­Törődnek digna a szerelő kisáparos M- javíitotta az ÉMÁSZ szakem­berei által feltárt hibákat, ez tette lehetővé, hogy villany­hoz jusson a Bíró család. A gyors viMamybefclötés di­cséretes. Az ÉMÁSZ-t nem is hibáztatjuk, nyilván, nem dol­gozhatnak úgy, hogy baleset- veszélynek tegyenek ki vala­kit. Egy kérdés marad nyitva. Mi lett volna akkor, ha az ügy nem kei-ül az újságolva­sók nyilvánossága elé? i— -€86 a múlttal — Irtát a Mstererayei fűrészüzem asszonyai, lányai, azért a gondos­kodásért, amellyel körülvesznek bennünket az üzemben. Nemcsak a kedves nőnapi ünnepségre, a megvendégelésre, a virágra és csokoládéra gondolunk. Bár az is niagyon jól esett. Ügy érezzük, hogy a Központi Bizottság • emlé­kezetes határozata nem volt hiábavaló. Felülvizsgálták és ja­vították a nők bérbesorolását, támogatják az egyedülálló asz- szonyokat, akik gyermekeket is nevelnek. Az üzem vezetősége gondot fordít arra, hogy megfe­lelő beosztást kapjanak. A nem­zetközi nőnapon külön pénzjuta­lomban is részesítették az egye­dülálló dolgozó nőket. A kisterenyel fűrészüzem asz- szonyainak levelét szívesen kö­zöljük. Azzal a megjegyzéssel, hogy a tenmalcarás és jó szándé­kú segítség, amely munkájukat segíti, remélhetőleg a továbbiak­ban sem marad el. Kinek éri meg? Vajon miért rontják el azt, amit fáradságos, hosszadal­mas munkával, jelentős pénz­összeg ráfordításával egyszer már rendbe hoztunk? — kér­dez! Liptai Bertalan salgótar­jáni Ybl Miklós utcai olva­sónk. Emlékszem a NÓGRÁD-ban már foglalkozott azzal egy cikk, hogy miért engedjük a Pécskő Uzletház előtti parko­sított részt tönkretenni — ír­ja olvasónk. Sajnos, ennél na­gyobb kártevéseket is kényte­len az ember szomorúan vé­gignézni. Ez különsen fájó akkor, ba gondatlanságot, nemtörődömséget lát mögötte az ember. Ugyanis az történt, hogy a Tarján-vendéglő mö­götti részen, az Ybl Miklós utcában, a városi tanács bosz- szú idő eltelte után végre megcsináltatta a járdát és az úttestet Mindnyájan nagyon örültünk neki. Tavaly tavasz- szal aztán nyolc-tíz munkás heteken keresztül szorgos munkával kialakította a par­kot. Mindehhez bizonyára sok pénzbe kerülő „kellékekre” volt szükség. Az idén aztán a város bel­területéről ide hordták az ösz- szegyűjtött havat. Amikor már feltornyosodott a hótorlasz, egyik nap megjelent egy föld­gyalus traktor és a havát a járdáról, illetve a partról a patakba túrta be. Természe­tesen nem kímélve a már egyszer nagy pénzbe került munka eredményét. A pázsit­részt összeszántotta, a járdát és szegélyét behorpasztotta, tönkretette. Nyilván, megint rendbe kell majd hozatni — újabb pénz­ért! — Kinek éri ez meg? Á széesényá járásban, a je­len mindennapos problémái, a jövő tervei mellett, nagy figyelmet szentelnek a múlt hagyományainak ápolására is. Az ipolytarnóci ősleletek fel­tárására és megóvására irá­nyuló megyei beruházásról nemrég adtunk hírt. Hollókőn, a népi rezervátum további ki­alakítására, a népi építészet Európa-szerte ritka és joggal nagy érdeklődést kiváltó ere­deti palóc lakóházainak, az egész falukép „konzerválásá­ra” egymillió forint áll ren­delkezésre. És ami nagy örömmel tölti el a szécsényieket, befejező­dik végre a — régóta húzó­dó — Forgách-kastély tízmil­lió forint értékű felújítása. Szabó Gyula B. F. olvasónk kérdezi, hogy termelőszövetkezeti tagot hány év után illeti meg a nyugdíj, és hogyan alakul annak összege? A tsz-niyugdíjíörvény szerint öregségi nyugdíjra jogo­mul! az a 65. életévét betöltött tsz-tag nő, aki legalább tíz nyugdíjévét tud igazolni. Az öregségi nyugdíj összege tíz nyugdíjév után a havi átlagjövedelem 33 százaléka, amely minden további év után két százalékkal emelkedik, legfel­jebb azonban a havi átlagjövedelem 80 százalékáig. A nyugdíj összegét az előbbiekben említettek szerint a havi átlagjövedelem alapján állapítják meg. Az átlagjövede­lem összege havi 900 forintnál kisebb és ötezer forintnál nagyobb nem lehet. Az átlagjövedelem megállapítása úgy történik, hogy a tsz tagjait naptári évemként az előző év­ben elért személyi jövedelem alapján, úgynevezett nyugdíj- osztáilyiba besorolják. Huszonegy nyuigdíjosztály van. A nyugdíját a nyugdíj- osztályma megbatározott jövedelem havi átlaga alapján ál­lapítják meg, mégpedig amelyben olvasónk a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapítását megelőző hónap utolsó napjáig, valamint a közvetlenül megelőző négy naptári. _ év alatt volt besorolva. Miivel nem tudjuk, hogy levélírónk melyik nyugdíjosztályba lett besorolva, ezért egy példával világítjuk azt meg. Annak, aikinek például havi átlagjövedelme 2101—2300 forint között van, azt a 12. nyugdíjosztályba sorolják, 2200 forintos átlagkeresettel. Ha olvasónk az első nyugdíjosztály­ba tartozik (ennél alacsonyabbra nem lehet besorolná)^ ak­kor a nyugdíj megállapításánál havi 900 forint jövedelmet vesznek alapul feltéve, ha havi átlagjövedelme a 950 forin­tot nem haladja meg. Ha az átlagjövedelem csupán egy fo­rinttal haladja túl ezt az összeget, akkor mér a 2. nyugdíj - osztályba tartozik a tsz-tag, és akkor már egyezer forint a nyugdíjalap. Itt válaszolunk V. J.-né olvasónknak is. A jövedelembe be keli számítani a közös munka alap­ján elért részesedést, a családi vagy egyéni művelésben tel­jesített munkanapokra eső részesedést, és az olyan napokat, amelyeket a jogszabály szerint munkanapként kell figyelem­be venni, de önhibáján kívül nem végzett munkát, mint például levélírónk esetében a kórházban, eltöltött időt. Erre az időre átlagot leap, mégpedig keresetként azt az összeget keli számításba venni, amely a tsz-tagot a személyes mun­kavégzés alapján az előző naptári évben egy munkanapért megSilltetetJt A családi vagy egyéni művelésben elért telje­sítményért a nyugdíjosztályba történt besorolást megelőző naptári évben egy munkanapért átlagosan fizetett részese­dési -ööviedielmet) Ml.figyelembe, vonni. Még egy válasz Érsek vad k ertrő l „Címzett az érsekvaidkerfö tanács” — című levelünkre, amelyet a NÖGRÁD-iban kö- zödtüníc, gyors válasz* ikap- tunk a tanácstól. A levél hint ad arról, hogy a Fürst Sándor utca lakóinak jogos panasza Brsekvadikemten sajnos, nem ritkaságszámba menő problé­ma. Miért? Azért, ment nem egyedül ez a sáros utca van a községben.. Gyakran beszélünk arról, hogy Érsek vadkert Nógrád megye egyik legna­gyobb, legszámottevőbb közsé­ge. Elvileg ez igaz is, de ha az utakat nézzük, nem a szá­mottevőek között foglal he­lyet. A továbbiakban ezt írja a tanács elnöke, Görbe Imre. Rendkívül nagy gondot okoz, hogy a Fürst Sándor ut­ca a nagy költséget igénylő munkálatok közé itantozilk. Mintegy hárommillió forintba kerülne az út rendbehozatala. Ugyanis szükséges a talajvíz elvezetése, és a patakiburkolás is, mint járulékos beruházás. Nem öröm a községi tanács vezetésének, hogy ilyen útja­ink vannak, de sajmosi, ägazod- niueik kell lehetőségaiinlklhez. Felelőtlen ígéretet időpont megjelölésével nem alkarunk, és nem is lenne célszerű ten­ni. De minden erőfeszítésünk arra irányul, hogy az egész község egységesen fejlődjön. Amint módunk lesz rá, meg­építjük az utat — fejeződik be a levél. Addig is kérjük, hogy a lakosság segítsen. a tanácsnak a gondok megoldá­sában. 8300 loriot elveszett Visszaadta a becsületes megtaláló Nap mint nap érkeznek a levelek a NÖGRÁD Szerkesz­tőségébe, amelyekben olvasó­ink panaszolják el sérelmei­ket, gondjaikat, kérnek taná­csokat. A sok levél között ma egy olyan is akadt, amely egy ember becsületességét dicséri. Ezért örültünk különösen az Ersekvadkertről érkező so­roknak. Egy munkában elfáradt, öreg ember, Bálik János 87 éves érsekvadkerti lakos ke­reste fel néhány nappal ez­előtt a községi tanács elnö­két. Sírva panaszolta, hogy kevés nyugdíjából összera- kosgatott. megtakarított pén­zét, 8300 forintot elvesztett. Felesége is, ő is beteg, ezért érthetően megtörte a nagy veszteség. A faluban kihirdették az esetet, bízva az emberek lel-' kiismeretében. És bebizonyo­sodott, hogy nem hiába. Mert a tanácson már aznap jelent­kezett Dénik Sándorné érsek­vadkerti lakos, aki hiánytala­nul visszahozta a pénzt. Bá­lik bácsi örömét nem szüksé­ges különösképpen ecsetelni. A becsületes megtalálóra is csak egy jelzőt lehet monda­ni: lelkiismeretből kitűnőre vizsgázott. — cs — A lakók a kárvallottak Vistólás-tJjlakon — a járási ta­nács építési csoportjának és a salgótarjáni Víz- és Csatornamü­vek engedélyével — vízhálózatot vezettek át a Május 1. és az Is­kola úton. A munkát még 1969- ben elkezdték. A földet kiemel­ték, s ezzel a tanács által a Május 1. úton megépített utat teljesen tönkretették. A községi tanács kifogásolta ezt a munkát a két engedélyező szervnél. Megígérték, hogy min­dent helyreállítanak. A/. ígéret­ből eddig még semmi sincs. Már maga az is furcsa, hogy egy szál vízvezetéket egy évig fektettek le, holott a munkánál gépek is segítettek. Ennél is kel­lemetlenebb azonban — legalábbis az ott lakóknak, hogy több mint egy fél évig semmiféle járművel nem közlekedhettek az úton, a tüzelőt az utca végéről taligával hordták a lakásig. Igaza van az ott élő emberek­nek: lelkiismeretesebben kellett volna ezt a munkát elvégezni. De ha már így esett, akkor ne csak ígéretekkel halmozzák el a helyi tanácsot és a kárvallott embereket. Sándor V ilmos Födelet a kocsi fölé Éjszakázás a csillaggarázsban — Garázsok szövetkezeti Hazánkban — jelenleg — 175 000 személygépkocsi talál­ható a lakosság tulajdonában. Nógrád megye 2633 személy- kocsival szerepel az országos nyilvántartásban. Ma ott tar­tunk, hogy a garázsépítésben, a kocsik megkímélése feltéte­lének biztosításában már nem elegendő egyszerűen lépést tartanunk az újonnan kiadás­ra kerülő kocsik számával, hanem pótolnunk kell az utóbbi évek lemaradását is. Pótolnunk —, de hogyan? A városrendezési tervek csak korlátozott mennyiség­ben, meghatározott formában, és helyen engedélyezik gép­kocsigarázsok építését. Már pedig éppen a városokban je­lent idegesítő gondot a táro­lás, az éjszakai elhelyezés. A megoldásra a SZÖVOSZ la­kásszövetkezeti osztálya ja­vaslatot dolgozott ki a közel­múltban. Szövetkezeti alapon Miért előnyös a garázsépí­tő és fenntartó szövetkezet? Az építkezést, a gépkocsik biztonságos tárolását és szak­szerű karbantartását a jelen­leginél sokkal gazdaságosab­ban megvalósíthatják a szö­vetkezeti tagok. Lehetőség van arra is, hogy a garázs­csoportok mellett kisebb szol­gáltató-karbantartó műhelyt építsenek. A szövetkezet könnyebben, olcsóbban meg­szerezheti a területet, egysé­gesen tud gondoskodni az építési anyagról, a tervekről, az engedélyekről. Előzetes számítások szerint az előre­gyártott elemekből, helyszínen összeszerelhető garázsok ára 10—16 000 forint. A téglából, hagyományos módon épült garázsokat 10—12 ezer fo­rintból kihozhatják, de lehe­tőség van arra is, hogy a salakblokkos építkezést vá­lasszák a szövetkezők. Ez a legolcsóbb! A SZÖVOSZ olyan javasla­tot adott ki — a MESZÖV- ökön keresztül — a gépkocsi­tulajdonosok számára, ame­fulajdonban lyik nemcsak a jogszabályokat tartalmazza, hanem részletes tanáccsal is ellátja a garázs­szövetkezetbe tömörülőket A most megjelent SZÜ- VOSZ-tájékoztató már a MÉSZÖV birtokában van. Sőt — vele kapcsolatban — nem­régiben országos bemutatót is rendeztek Győrben, ahol eddig már három garázsépítő és -fenntartó szövetkezet alakult, négyszáz gépkocsi-tulajdonos részvételével. Ugyanis csak akkor gazdaságos egy-egy telep kialakítása, ha legalább 40—50 garázst magában fog­lal, és a gépkocsi-tulajdono­sok lakásától egykilométeres körzetben helyezkedik el. Csak a tanácsok segítségével! A SZÖVOSZ ajánlása csu­pán a lehetőséget teremti meg az ilyen garázsszövetke­zetek megalakításához. A leg­fontosabb, hogy a tanácsok — városokban és a nagyközsé­gekben, ahol igénylik az ilyen közösségek létrehozását, mi­előbb kijelöljék azokat a te­rületeket, amelyeken a sorga­rázsok megépülhetnek. A másik: a MÉSZÖV — a fo­gyasztási szövetkezetek és a Magyar Autóklub segítségé­vel — területenként gyűjtse össze az igényeket. Szövetke­zet terület nélkül, és megfe­lelő telekigények nélkül, sem­mit sem ér. A kettőt a ME- SZÖV-nek kell minél előbb összehangolnia egy általános, az egész megyére kiterjedő felmérés alapján. Szükségesnek látszik, hogy a SZÖVOSZ lakásszövetkezeti osztályának részletes tájé­koztatóját sokszorosítsák és (akár térítés ellenében) el­sősorban a Magyar Autóklub révén, eljuttassák a gépkocsi­tulajdonosokhoz, de a városi és nagyközségi tanácsok épí­tési hatóságaihoz is. Csak akkor várhatunk gyors ered­ményt, ha minél előbb, és minél többen megismerked­nek a lehetőségekkel. G. Egy vagon lucernaliszt 10 óra alatt A tolmácsi termelőszövet- szükséges lucematermesztő te­kezetben. elsőnek a megyé­ben. megvalósítják a forróle­vegős lucernaszárítást, majd a lucernának lisztté őrlését. A szárító építését megkezd­ték, amelyre 2 millió 800 ezer forintot fordítanak. A szá­rító napi teljesítménye tíz­órás műszakban 1 vagon lu- oemaliiszt. Már kialakítottak a Kilenc évig Emil Büluind kilenc évet töltött Stockholm központjá­ban a Djungarden szigeten egy hatalmas tölgyfa odvábán, Reggelenlkéinjt felkelt, elment dolgozni a városba, megebé­delt egy olcsó kifőzdében, es­tefelé azután hazatért „szige­tére”, s bemászott a tölgyfa rüieteket is. A szárító május elsején kezdi meg az üzeme­lést. A Gabonafelvásárlió Vál­lalat 60 vagon lucernaliszt le­szállítására kötött szerződést a tolmácsi termelőszövetkezettel. Más állattartó gazdaságok is bejelentették igényüket a lu­cernalisztre. egv odúban odvábán elhelyezett háJóasák­jálba. Nyáron és télen, hőség­ben és fagyban egyaránt ezt az életmódot folytatta, A ,,'bölgyfalakó” különleges szokása egyszerű okkal ma­gyarázható : Bülumdnalk nines lakása. Választ adunk a pásztói termelőszövetkezet dolgozóinak A pásztói Béke Termelőszö­vetkezet harminc alkalmazott dolgozója írt levelet szerkesz­tőségünkbe, amelyben az őket foglalkoztató kérdésekre kér­nek választ. Enne a következőket üzen­jük: a termelőszövetkezet — minit azt olvasóink tudják — rossz gazdasági évet zárt, amelynek hátrányai nyilván érződnek. Mátraivölgyi Béla, a termelőszövetkezeit főagronő- müsa mondotta: az 1969. évi gazdálkodás után a régi ve­zetőség valóban felvette a prémiumot. Azóta leváltották őket, de a szanálási bizottság javaslatára olyan határozatot NÖGRÁD — 1971. mőrcttts T8., csütörtök 5 hozott a termelősaövieitkieaet, hogy a felvett prémiumot vissza kell fizetniök! Második kérdésükre vála­szunk a következő: sajnos, a fizetés húsz százalékát a ter­melőszövetkezet csak azoknak az alkalmazottaknak tudja ki­fizetni, akik száz százalékos bérfizetésre szerződtek a kö­zös gazdasággal és ez a szer­ződésben benne van, Azok a z alkalmazottak, akiknek ilyen szerződésük nincsen, panasz- szál fordulhatnak a termelő­szövetkezet vezetőségéhez, a döntőbizottsághoz, illetve a járásbírósághoz.

Next

/
Thumbnails
Contents