Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)
1971-03-16 / 63. szám
Kamarazene-fesztivál Kmetty Kálmán, a Balassagyarmati városi Tanács VB elnökhelyettese nyitotta meg vasárnap a IV. megyei kamarazene-fesztivált. Megnyitójában szólott arról, hogy a gyorsuló, rohanó világ megfáradó embereinek milyen szellemi üdülést nyújt a kamara- muzsikálás. A zenét tanuló embernek az együtt zenélés külön, örömet jelent. Társadalmunk komoly anyagi és erkölcsi segítséggel támogatja hazánkban a zene tanítását. Ennek a nagy befektetésnek a jelei megmutatkoznak, ezt tapasztalhattuk ezen a találkozón. A balassagyarmati fesztivál immár negyedik volt megyénk zenei életében. A zsűri — amelynek Péter Miklós, a Művelődésügyi Minisztérium zenei főelőadója, Fassang Árpád, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója, Dobray István, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola tanára, valamint Kalmár Márton főiskolai tanár voltak tagjai — a hangverseny után értékelte a produkciókat. Megállapította, hogy mindhárom zeneiskola — Balassagyarmat, Nagybátony, Salgótarján — változatos, gondos összeállítással szerepelt. A salgótarjániak főleg vonósokkal, a bá- tonyiak a vonós és fúvós csoportok egyensúlyozásával, a gyarmatiak énekesekkel, kétzongorás számokkal tették színesebbé a fesztivált. A műsorban az országos átlagnak megfelelő produkciókat lehetett hallani. A salgótarjáni Bozó Marietta és Falusi Vera éretten, szépen játszott Mozart-duókat Előadásuk tökéletes kamaramuzsikálás volt, a tercmene- tek tisztasága, a dallamvonalak rajza mindig érződött. Honegger klarinét-zongora szonatinája a műsor egyik csúcsa volt, amelyet Sándor János, a nagybátonyi zeneiskola tanulója meleg klarinét- hangon, Szüts Katalin komoly zongoratudással szólaltatott meg. A nagybátonyi gitártrió (Mező Attila, Pintér Sándor, Veres Zoltán) Asriel Két blues című művét mutatta be csiszoltan, ízlésesen. Ki kell emelnünk Szüts Pál Szonatináját, amelyet kürtön Kis János, zongorán Orosz Éva adott elő. Szüts Pál műve pedagógiai szempontból is kitűnő alkotás. A balassagyarmati Gyárik Éva és Ko- valcsik András Bartók kétzongorás darabjaiból adott elő. A Bolgár ritmus című alkotás felfogásában olyan szintet értek el, ami meghaladja az átlagot. Szokolay Gyermek-kvartettjét a balassagyarmati Vásárhelyi Judit — Szabó Piroska — Réti Emőke — Perkits Magdolna összeállítású négyes szólaltatta meg kitűnően. Jó produkciót nyújtottak a gyarmati Vásárhelyi-testvérek, akik Corelli e-moll szonátáját adták elő hegedűn és zongorán. Összeszokott, könnyed muzsikálást hallhattunk a már négy éve együtt zenélő salgótarjáni Bozó Bélától (hegedű), Horváth Máriától (hegedű) és Verebélyi Zsuzsától (zongora), akik Seibert: Táncok a XX. századból című művét adták elő. Kellemes színfoltot jelentett a balassagyarmatiak kamarakórusa. Ízlésesen, kultúráltan adta elő a különböző népek dalaiból összeállított csokrot. összegezve: NŐgrád megye zeneiskoláinak tanulói, tanárai ismét bemutatták a szakértőknek és a közönségnek, hogy a zeneiskolák falain belül eredményes, jó munka folyik. Réti Zoltán 7/n/ usi este Az autó álmosan zötykölő- dik a göröngyös, hepe-hupás úton. Sehol egy lélek. A takaros téglaházak lassan tüne- deznek fel a kanyar mögött. A nagy ablakok süketen ásí- toznak a sötétben. Este szállt a falura. I* Bizonytalan léptekkel hala- . dók a kikövezett járdán a 'tornác felé. Kopogok egyszer, kétszer, senki nem jelentkezik. Elköhintem magam, krá- kogok, jó hangosam. Kis idő múlva öreg néni tipeg elő valahonnan, hátulról. Jó estét kívánunk egymásnak, aztán megkerülve a házat, bevezet a nyárikonyhába. Fehérre mázolt kis tákolmány, mindössze egyetlen parányi ablakot ütöttek rája. Nem vagyok magas, de így is le kell hajolnom, nehogy az ajtófának ütközzem. A néni gyors mozdulattal széket tol alám, ő a szúette kis asztalnak támaszkodik. A nagy gőzben alig látok valamit, a párás levegő fojtogat. — Krumplit főzök a malackának — magyarázza a néni —, hagy hízzon az a jószág. Kell a disznóság ilyen nagy családnak, mint a mienk. Nem kell mindig az üzletbe szaladgálni egy kis zsírért, szalonnáért. Dicsérem a nagy házat, hogy milyen takaros, milyen szép. A néni arcát büszkeség tölti el. — A fiam építette. Van benne egy konyha, meg két nagy szoba. Unokák is vannak már, hogyne. Három kis lurkó. Érdeklődöm, hol jár most a család? — A menyem késő estig dolgozik, a tsz-ben, irodista. Szegénynek nagyon sok a munkája. Számol, meg ír egész nap. A fiam ipari munkás, késő délután ér haza. Jólesik ilyenkor a haverokkal iszogatni. A gyerekek meg a szomszédban játszanak. Míg a néni beszél le nem veszem a szemem a tűzhely környékéről. A fekete kis masina mellett, a sarokban egy asztal tetején nagyképemnyős tévé izzadja magáról a víz- cseppeket. Az öregasszony követi a tekintetemet, aztán szorosabbra húzza a kendőt a fején. Kérdést sem várva mondani kezdi: — Nagyon szeretjük a tévét nézni mindnyájan. Hogyne, én is elnézegetem, még szívesen. A meccseket is az unokákkal izgulom végig. Bosszankodtunk is, amikor otv hete bedöglött, pedig egy éve sincs hogy vettük. — Miért itt tartják a konyhában? Nem lenne jobb helye a szobában? — Hát, tudja, itt mindig jó meleg van, nem is mszkohmk annyit. A nagy házban csak ritkán fűtünk be, vigvázunk, a holmira, sok pénz fekszik a házban. A nagy ház ajtajában, a lépcső tetején vendéglátóm lerúgja foltos kis posztópapucsát, én automatikusan követem. Nem szól semmit, csak elégedetten bólogat, amikor szeme a lábamra siklik. Az üvegezett veranda kis virágházhoz hasonlít. Szúrós kaktuszok sorakoznak az ablakpárkányon. A konyha, mint a gyógyszertár. Minden vakítóan fehér, csak a falvédők, a kis térítők tarkítják a képet. A néni végigvezet a szobákon. Szőnyegek mindenütt; a falon és a padlón egyaránt. Az első szobában kombinált bútor, a másikban hálószoba- garnitúra: kényelmes, széles ágyak, éjjeliszekrények. Az ágy felett hatalmas szentkép. — Mégis, mikor tartózkodnak a nagy házban? — kérdezem. — Neves ünnepeken feljön ide a család. Akkor aztán bedurrantunk a kályhába. A néni átmegy az unokákért a szomszédba. Én is vele megyek. A szomszédékat a házban találjuk. Űj, téglaház ez is, nyitott tornáccal, takaros udvarral. A konyhában népes társaság fogad. Sorba rakott székeken ül a ház népe, és egy tucat gyerek. Tévét néznek. A nyitott szobaajtón átlátni a sarokba állított készülékre. Leülünk mi is a szíves invitálásra. Pogácsával, borral kínálnak. Már csak a gyerekek nézik a műsort, mi, felnőttek beszélgetünk. A szomszédék — középkorú házaspár — a házról beszélnek. Fiatal éveik munkájának eredménye. Sokat dolgoztak, míg eljutottak idáig. Kérdeztem: van-e nyárikonyhájuk? Persze, van, mondja az asz- szony. A piszkos munkát ott végzik. Egyébként itt- tartózkodnak a nagykonyhában. Már a gyerekeket sem köti le a tévé. — Ne menjen üresbe — mondja az asszony, és a már előre lerakott papírdarabokon lépkedve, végiglépked a szobán, hogy kikapcsolja a készüléket *Ismét kint vagyok. Nézem az út két oldalán meredező házakat. A szobák ablakai a legtöbb helyen sötétek. Arra gondolok, hogy úgy lenne igazán szép ez a falusi este, ha a szobák fénye világítaná be a kormos sötétséget. — vkm — Művelődési terv Pásztóit Romkert — történeti kiállítással PÄSZTÖ történetében a múllt év fordulópontot jelentett nagyikötzségigé alakult, s Hasznos, Mátraikereszties tanácsának beolvadásával létrejött a nagyközségi közös tanács. így a tervezés, az irányítás és a végrehajtás minden területén közös gondok jelentkeztek. De az együttműködés, az anyagi erők jobb kihasználása ugyani akkor eredményeket is ígér. A művelődés idei programjának megvalósulása jelentősen járul hozzá a műveltségi szint emeléséhez, a szocialista tendenciák erősödéséhez. Pásztón, az ipartelepítés lényegében befejeződött, a meglevő üzemek, vállalatok fejlesztésének: szorgalmazása került napirendre, figyelembe;, véve a vonzási körzet muinika- erő-tarbalékiailt a korszerű technika alkalmazásét, a szolgáltatóüzemeik új ágakkal való bővítését stb. Mindebből következően a munkaerő-szerkezet alakulásában lényeges változás nem várható, de növekszik a szabad idő, ami a művelődési igény növekedését is magával hozhatja. Minderről az 1971-es év művelődési tervének összeállítói in részletesen szóltak a főbb művelődéspolitikád feladatok meghatározása bevezetéséként. A tenv mindenekelőtt a politikai és világnézeti nevelésről szól1, hiszen továbbra is alapvető politikai célkitűzésnek számít a marxista világnézet alakítása, a szocialista tudat fejlesztése a népművelés eszközeivel ás. Miit tehet a közművelődés ennek érdekében? Például segítheti a KISZ és a szakszervezetek áltál. szervezett politikai oktatásokat. A társadalmi, tudományos, közgazdasági stb. ismeretek magasabb sainttű nyújtásával pedig elő ke® segíteni a politikai események mozgjaibóerőiinek felismerését, az imperializmus agresszív megnyilvánulásainak leleplezését. E munkában elsősorban a TIT szerepét szükséges hangsúlyoznunk. A közéleti demokratizmus fejlesztése, a hélyi önkormányzat erősítése érdiekében bővíteni keil a lakosság alkotmányjogi ismereteit is. A közelgő választások miatt ez különösen időszerű. A KÖZMŰVELŐDÉSNEK Pásztón is mind nagyobb részt ke® vállalnia a szocialista tartalmú emberi kapcsolatok Walaikításában. hogy a szocialista brigádokban, munkahelyi közösségekben minél inkább ismerjék a szocialista erkölcs magatartásnormáit. A szocialista hazaifiság és a proletár internacionalizmus erősítése érdekében például tovább kívánják szélesíteni a kapcsolatokat elsősorban a Szovjetuniőval és Csehszlovákiával. Ez trtóbbá helyen Prievidzával. Szántén a szocialista házalásáig jegyében szándékoznak fejleszteni a honismereti mozgalmsat. Megteremtik a feltételeket a falufcróni- kásoknak Pásztón kívül Hasznoson és Mátrakeresatesen is. Fokozott gondot fordítanak a néprajzi és a munkásmozgalmi hagyományok ápolására, tavasszal pedig megnyitják — s az idegenforgalom számára ismertetőkkel látják el — a rrxmifcertet, s az ahhoz kapcsolódó kiállítást. A későbbiekben bemutatják a volt cisztercita kolostorban a Pásztó története című kiállítást. Az általános és a szakműveltség fejlesztése jegyében ugyancsak több intézkedést terveznek. A következő tanévtől például ismét meg szeretnék nyitni a II. számú általános iskolában a dolgozók esti iskoláját. A dolgozók középiskolája iránt megfelelő az érdeklődés. Természetesen, továbbra is jelentős szerepet kap az általános műveltség emelésében az ismeretterjesztés, azonban szükségesnek tetszik, hogy az üzemek és a termelőszövetkezetek ne csak igényeljék a TIT előadásait, de azok lebonyolítására is legyen gondjuk. A szakmai műveltség emelését, az ezzel ösz- szefüggő feladatokat az üzemek és téeszek szakember- szükséglete határozza meg, s a népművelésnek segítséget kél! nyújtania ehhez. Az ízlésformálás feladatairól szólva kiemelten szükséges foglalkozni az ifjúság művészeti nevelésével. Az általános iskolai úttörőcsapatok és a gimnáziumi KlSZ-szervezet az öntevékeny művészeti csoportok szervezésével, helyi bemutatók rendezésével sitb. segítik: elő a csoportok belső nevelőfunkciójának erősítését, a tehetségek kiválasztásét. A pásztói Lovász József Művelődési Központban irodalombarát. és képzőművészeti kör működése kívánatos. A zenei művéltség fejlesztése érdekében a zeneiskolai beiskolázás arányát kívánják fokozni elsősorban. A színházi kultúra színvonal árnak emelkedése pedig az üzemekre, a téeszek,re is feladatokat ró (például bérletvásárlás stb.). E FELADATOK, s azok is, amelyekről ezúttal nem szólottáink, feltételezik, hogy a közművelődési intézményhálózat alkalmas a differenciált igények kielégítésére. Feltételezi továbbá az anyagi erőforrások koncén Íratását, a társadalmi összefogást és a megfelelő közművelődés személyi ellátottságát egyaránt. T. E. Költségszint és végtermék Aes anyagok ármozgását az utóbbi években már megszokták üzemeinknél és számolnak vele. Ab utóbbi időben azonban egyre több a panasz dtt, ahol rögzített, úgynevezett fix áras termékeket állítanák elő. Itt ugyanis az anyagárak és ezen keresztül az anyagköltségek, végső soron a Ikölt- sógsZint növekszik, ugyanakkor a késztermék ára változatlan marad. A nógrádi szénbányáiknál például vagy 12 ezer féle Helyreállítják a simontornyai várat. Még ebben az évben befejezik a Tolna megyében levő, simontornyai vár restaurálását. A vár falai már az eredeti állapotban állnak, a belső termeket és szobákat most alakítják át. A várban múzeumot, könyvtárat rendeznek be, s az alagsorban a vár kazamatáiban tájjellegű borkóstolót, vendéglőt nyitnak. A kb. hatszázéves múltra visszatekintő vár, a környék idegenforgalmi büszkesége lesz (MTI-fotó — Kozák Albert felv.) anyaggal dolgoznak. Ezek közül több mint a felének változott az ára az elmúlt évben. Olyan is volt, de elenyészően kevés, aminek az ára csökkent. Hatvan olyan anyagtételt vizsgáltak meg, amiből jelentősebb mennyiséget használtak fel és kiderült, hogy 6 miilldó 774 ezer forint többletköltséget okozott az ármozgás. A végtermék, a szén ára természetesen, azonos szinten maradt. Az eredményromláshoz, tehát sok más tényező mellett ez is hozzájárult. Az idén az előjelek még rosszabbak. A vállalat anyag- osztályához szinte naponta érkeznék az értesítések árak változtatásáról, növeléséről és ha több nem jönne, a szakembereik szerény számítása szerint már ez is még egyszer akkora mérvű romlást eredményezne, mint az elmúlt évben. A szén ára ugyanis rögzített, maradt. Az OBV Zagyvapálfaüvi Bányagépgyárában a termelés nagy részét ugyancsak a rogzú tett áru termékek előállítása jelenti. Var. szabad áras, úgynevezett egyedi termékük is. Itt a megrendelő és a gyártó vállalat között jóformán alku tárgya az ár, tehát követni tudják az anyag ármozgását. Itt nincs is különösebb Band, de a sorozatban gyártott, rögzített áras termékeknél annál több van. Ilyen például a szalaggörgő, amiből 180 ezer darabot készítenék az idén. Ezekhez többek között néhány gumialkatrészre is szükség van. A gjumdheveder ára mellett, ezeknek az alkat- részéknék az ára ugrásszerűen megnőtt. Van, amit eddig 50 fillérért kapták darabonként, most már 2 forint 38 fillérért számlázzák. Van olyan is, aminek az ára 36 forint 80 fillérről 221 forint 78 fillérre „mozgott” élőre, tehát több mint hatszorosára a korábbi árnak. Ezek az apróbb-na- gyobb gumitétélek a gyár nyereségének mintegy 40 százalékát elvihetik a közgazdászok számítása szerint, ha valami módon, nem tudják ellensúlyozni az ármozgást. Ez egyébként az idén ennél az évi 160 milliós kapacitású üzemnél 3 millió 760 ezer forint olyan költségnövekedést jelent, amit a késztermék árában nem tudnak realizálni. Két vállalat példáját említettük, de bizonyára sok helyen szorít a cipő. Az is igaz viszont, hogy vannak üzemek, ahol ennék az ellenkező hatása érvényesül. A monopol- helyzet sokszor előnyt jelént, míg másutt a kénysrzer arra késztet, hogy valami más úton- módon próbálják ellensúlyozná a költségszint és a késztermék ária közötti ellentmondást. Az egyik helyen tdsébb erőfeszítéssel esetleg nagyobb nyereséget lehet elérni, tehát könnyebb nagyobb anyagi elismerésre szert tenni, ugyanakkor másutt igen nagy erőfeszítésekre van szükség. Ugyan ki ne akarná az így átmenetileg veszteségessé vált terméket minél előbb nyereségessé tenni? Az ösztönzés azonban csak bizonyos határok között hat kedvezően. Túlfeszíteni nem lehet, mert ellenkező hatást is kiválthat, ha az irreális. Ez pedig nem érdeke a népgazdaságnak! B. J. Picasso napja az USA-ban? Az Egyesült Államokban egyetlen nap leforgása alatt három Picasso-kép tűnt él a múzeumokból és galériákból: egy rajz és két festmény, öt művet lopták eb öt különböző múzeumból és képtárból. Pieasso-napot ünnepelnének a tolvajok? — kérdezték a spanyol művésztől. Azt felelte: „Nehezen tudnék visszaemlékezni hasonló elismerésre életem folyamán”. NÓGRAD — 1971. március 16., kedd
