Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)
1971-03-16 / 63. szám
Ki lehet p rój éta farednybmm? 04 Tavalyi adósságok Nézetek, vélemények — indokolatlan igények Szita Boldizsár elment a szövetkezetből. Amikor az elnök hozzájárulását kérte, látszott rajta, hogy nehezen szánta rá magát erre a lépésre. Több mint tíz esztendőn át szorgalmasan dolgozott a közösben. Most, hogy gondok szorongatták a gazdaságot, nem bírta kitartással. Elmenekült a városba, valamelyik ipari üzemben vállalt munkát Fizetés nélkül A múlt esztendő eredményei mélyen alatta maradtak annak a várakozásnak, amely az esztendő fordulását megelőzte Varsányban. Király Mihály joggal háborgott: a határ termékeny, a tagok is szorgalmasak, mégsem tudnak előbbre jutni. A szövetkezet az év utolsó hónapjaiban fizetési zavarokkal küzdött. Decemberi járandóságukat nem is kapták meg a tagok, az esztendőre tervezett bért 2,2 millió forinttal túllépték. Ha ezt nem teszik, akkor már szeptemberben is fizetés nélkül maradtak volna a szövetkezet munkásai. Ezek voltak aiz előzmények, amelyek a tagok elégedetlenségét zavart nyugtalansággá szították. Közülük többen is követték Szita Boldizsárt, otthagyták a szövetkezetei. A nagy többség azonban méltatlankodik, zúgolódik, de marad. Ahogy Fábián István * közös reménységeket, a közös tulajdont féltő gazda hevességével magyarázta-: itt akarnak megélni. Ezért aztán olykor metszőén éles volt a szavuk, amikor az esztendők óta ismétlődő gondokról, a szervezetlen munkáról, a vezetés gyengeségeiről, a fegyelmezetlenül dolgozó tagokról, alkalmazottakról szóltam. Sem Bárány István, sem pedig Kiss Vince, az ellenőrző bizottság elnöke nem titkolta, hogy az Időjárás sok gondot okozott. Azonban a veszteséget semmiképpen sem lehet egyetlen esztendő, és ott is csak az időjárás számlájára írni. A gondok már tavaly előrevetették árnyékukat Egy éve, amikor a zárszámadó közgyűlésen Tóth István, Fábián Lajos, Csele Ferencné, Szép Antal és Bárány János, a növénytermesztés, az állattenyésztés, gyengébb eredményeit tették szóvá, már látszott a baj. A vezetési módszerek korszerűsítését, a szervezettebb és fegyelmezettebb munkát sürgették. Később kiderült, hogy a pénzzel sem bántak elég óvatosan a szövetkezetben. Nem tartalékoltak, hanem fizettek még jogtalan prémiumot is, és így történt, hogy hiányos alapokkal, adósságokkal indultak ae esztendőnek. Nem sikerűit Tavaly sok tartozás*, rendeztek, de valamennyire nem futotta a szövetkezet erejéből. Francia József, az elnök, 2 millió 700 ezer forintban összegezte a közös gazdaság veszteségét, a különböző alapok hiányát Azzal mindenki egyetértett Varsányban, hogy a szeszélyes időjárás ellenére i6 megvolt a lehetősége az eredményesebb évnek. Hogy mégsem sikerült jóra fordítani a dolgokat? Ennek mindenekelőtt az az oka, hogy sem a vezetők, sem a tagok, sem a szövetkezetben dolgozó kommunisták nem tanultak eleget az 1900-es esztendőből. A mezőgazdasági munka gondos szervezése helyett a melléküzemek nem egészen sima útjára tévedtek. Csele Ferencné arról is beszélt, hogy a tagok, az alkalmazottak sem egyforma lelkiismerettel dől' ’F«rv4«xfliM Hitelpolitika, hitelverseny A gazdálkodó egységek sagát esefcözedtaem, fejjkeaate&i alapjaikon kívül bankhitelt vehetnek ieénybe a folyó ter- mties-sel és értékesítéssel járó kiadásaik, beruházási köWeé- geátk fedezésére. A hitel asz állami gazdasági szabályozóé egyik eszköze. A hitelpolitikának iBwndeneikelőtt a népgazdaság egyensúlyát, a hatékony gazdasági fejlődést keli szoigálrma. As egyensúly Jröveteknémye behatárolja a különböző címen nyújthattó hájteleik (beleértve a lakosság ssemäyi, építkezési és áruhiteleit is) összegének nagyságát, sőt bizonyos fokig annak megosztásait is. (Ha például szűk asz ország építési kapacitása, célszerű a keresletet a hitelnyújtás mértékével, feltételeivel is korlátozni.) A hatékony gazdasági fejlődést pedig azzal szolgálja a 'mteÄpoütika, hogy a rendelkezésre álló kereteken belül rangsorolja a különböző hiteligényeketnepgiatoasá*?! fontosságok, eredményességük szerint. A kormány gazdaságpolitika javai összhangban á®o hitelpolitikai irányéLveket hagy jóvá. Aiz irányelvek tartalmazzák a beruházásra, a termelésre, a szoJgáltaifeásoikira. a forgalomra nyújtható hitelek összegét, időtartamát, a hitel- folyósítás elveit, továbbá azokat az ágazatokat, amelyek fejlődésé: a hitelezés révén is támogatni, illetve korlátozni kell. A bankrendszer az irányelvek alapján engedélyezheti, elutasíthatja, felmondhatja a hiteleket, meghatározza összegsac- úségét, lejáratát, kamatlábát, stb. A bank hatáskörét tehái behatárolják a kormány hitelpolitikai irányelvei, A hitelnyújtás sízelektivitása (az igények rangsorolása) részben, a népgazdasági tervben eliha* árazott szerkezeti át- atafkuSásaktói függ. (A kiemelt fejlesztés:; programokat. a lakossági szolgáltatások, a hiánycikkek, gyártásának fejlesztését példáiul eleve előnyben, részesítik a nagyobb hitelkerettel, kedvezményes hiíetíeltótelekfcel.) Egy-egy ágazaton, iparágon belül azonban a hitefoverseny érvényesül. A rangsorolás szűrőjén általában azok a hiteligények akadnak fenn, amelyek egy bizonyos, mmimélisan meghatározott nyereséget sem biztosítanak, illetve amelyeknél a visszafizetés feltételei nincsenek meg. Hitelre elsősorban az ágazat legmagasabb jövedelmet hozó beruházásai azámíthaitnak, közülük is főként azok, amelyek igényiéi a legkedvezőbb visszafizetési határidőt vállalják. A hitelversenyben előnyben részeseik a rekonstrukciós jellegű fejlesztésekéi, a gépbeszeraé- aeäaat, az építési igények rovásaira. Két azonos célú és nagyjából azonos jövedeUmezőségű javaslat esetéin az a vállalat részesül előnyben, amely nagyobb összeget fordít saját fejlesztési alapjából annak megvalÓEÍtásáre. goztak. A tsz drága árat, majd 3 millió forintot fizetett a mulasztásokért. A vezetők maradnak Mindezek ellenére, egyetlen tag sem kívánta a vezetők távozását Azt joggal kérték, hogy jobban dolgozzanak, és bízzanak a tagokban. Nem ok nélkül mondták ezt, és ebből következik, hogy nem is egészen csendesen. De a legkeményebb szavak mögött is jól látszott a szándék, hogy őszintén segíteni akarnak a szövetkezeten, könnyíteni saját sorsukon. Látták, hogy a vezetők nem voltak irigylésre méltó helyzetben tavaly. Az elnök, a főagronómus és a főkönyvelő az év közepén került a gazdaság élére. Nem lehet minden gondért-bajért egyértelműen őket okolni. Azért azt el kellett ismerniük, hogy többet tehettek volna önerejükből. Ha hibás nyomokba léptek is, nem volt törvényszerű, hogy végig a rosszul jelölt úton járjanak. Valaki tréfát mesélt Varsányban, amelynek az volt a lényege, hogy jól kapaszkodjon, aki a szövetkezet élén akar maradni. Volt valami elgondolkodtató ebben a tréfában. Francia József úgy lett elnök, hogy előtte már négyen kísérelték meg vezetni, irányítani a szövetkezetei. Akadt közöttük varsányi, si- peki és rimóci ember is. Egyszóval valamennyien „otthon” voltak, de egyik sem tudott próféta lenni a saját faluján ban. így néhány év távlatából nyomon követhető az is, hogy az elődök, hol vétették el a lépést. Francia József szerint, a takarékos gazdálkodás, az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása, a gondosan szervezett munka, a vezetők és a tagok kapcsolatának erősítése, a megindulás és a haladás záloga Varsányban. Viucze Istvánné (Folytatjuk) Ifjúsági klubtanács A KISZ Négrőd megyei bizottsága és a megyei József Attila Művelődési Központ közös szervezésében ifjúsági klubtanács alakult Salgótarjánban. A klubtanács célja, hogy a Jövőben az eddiginél hatékonyabban segíthesse a megyei ifjúsági klubok munkáját, támogassa a Kiváló ifjúsági klub pályázatra benevezett klubokat, a programok kialakításához módszertani segítséget nyújtson, hogy így a gyakorlati tevékenység élénküljön, színvonalasabbá, tartalmasabbá váljon. Az ifjúsági klubtanács alakuló ülését március 11-én tartotta Salgótarjánban, a megyei művelődési központban. Több ofc miatt te érdemes utólag tanulmánynem a vállalati szakszervezeti választásokon készített jegyzőkönyveket A fő ofc a munkával kapcsolatos: a jegyzőkönyvekben azok a feladatok is szerepéinek. amelyek a mindennapokra és a következő négy esztendőre egyaránt meghatározzák a szakszervezett testületek feladatait. A másik, cseppet sem kisebb jelentőségű az előbbinél. A jegyzőkönyvek tükrözik a dolgozók hangulatát a vállalati éLefcrőL, a termelésről, a demokratizmusról, az üzemi légkörről és s<Xk más, a napi élettel összefüggő kérdésről. Jó tanácsúk, javaslatok, jogos bírálatok is szép számmal találhatók ebben a választási dokumentumban, amelyeket érdemes megszívlelni, hiszen nagy többségük a dolgozókban felhalmozódott tapasztalatokból fakadt. Olvashatók azonban a jegyzőkönyvekben olyan nézetek és vélemények is, amelyek indokolatlan igényeket támasztanak a szakszervezeti testületek munkájával szemben. Ezekre a kérdésekre is válaszolni kell, nehogy később olyan vád hangozzék el, hogy megfeledkeztek a taggyűlésien hallottakról. „Azt hérem az új szakszervezeti bizottságtól, hogy a kollektív szerződés megkötése után vegyen részt a vállalati ügyrend elkészítésében és az így készített ügyrendet mellékletként csatolják a szerződéshez” — olvastam az együk jegyzőkönyvben, de hasonló tartalmú megjegyzést találtam másokban is. Emiéi kapcsolatban tisztázásira szarul egy hatásköri kérdés. Ha valami a kollektív szerződés mellékleteiként szerepel, az már önmagában feltételezi a vállalat vezetőjének és szakszervezett bizottságának az egyetértését A vállalati ügyrend azonban nem egyetértést igénylő dokumentum, hanem az igazgató önál- ló döntési jogkörébe tartozó szabályozás. A szakszervezeti szervek nem vállalhatják magukra az ügyrenddel kapcsolatos felelősséget- hiszem a fettételek biztosításához sincs lehetőségük. Az azonban feladatuk. hogy késztessék a vezetőket a régi, elavult ügyrend korszerűsítésére. Más kérdés tehát a javaslat, sőt a véleményezés erről, mert nem sérti, hanem erősíti döntésében a vállalati Vtócetófcet. .Javasolom az szb-nek, hogy vegyen ítészt közvetlenebbül a vállalón fegyelmi bizottságban, Biztosítsa, hogy a szak- szervezet képviselete nélkül ne szülessen fegyelmi intézkedés ...” — szerepelt egy másik jegyzőkönyvben. A szakszervezeti bestü letefktnefc vodóban felelősségteljes feladataik vannak a munkafegyelem erősítésében, ezek azonban elsősorban nevelő jellegűek. Az szb ne képviseltesse magát semmiféle vállalati fegyelmi bizottságban, legalább két ok miatt. Egyrészt azért, mert a fegyelmi eljárások és intézkedésiek szintén a gazdasági vezetés önálló döntési jogkörébe tartoznak, másrészt pedig, mert ez a részvétel csorbítja a szakszervezeti érdekvédelem hatáskörét Hány alkalommal előfordult, hogy később derült ki: a fegyelmi eljárás indokolatlan, sőt törvénysértő volt. Nem kell magyarázni, hogy milyen helyzetbe kerülhet az olyan — fegyelmi eljárás ellen fellépni köteles — szakszervezeti bizottság, amelynek meghízottja előzőleg részt vett a döntésiben. ,A szakszervezeti bizottság készítse él a munkakörülmények javítását szolgáló tervet és annak végrehajtását igényelje a vállalati vezetőknél” — szólít a harmadik javaslat. Ennék megszívlelése siem lenne célszerű, mert a munkakörülmények javításának tervezése szintén a gazdasági vezetés önálló döntési jogkörébe tartozik. Szakszervezeti feladat azonban figyelemmel kísérni és megkövetelni a munkakörülmények javítását célzó vállalati tervek teljesítését. Hangsúlyozom: a vállalat által készített tervek végrehajtásáról van szó, amelyek úgy készültek, hogy éleve számoltak a szüksógies anyagi fedezet biztosításával A kérdéshez tartozik még, hogy a munkakörülmények javítását szolgáló előírások általában nem önálló tervfeje- zefcek. hanem a vállalati terv különböző részeihez kapcsolódó előírások. A munkakörülHa vajaidnak az a képtelen ötlete támadna, hogy kiszedi a Balassagyarmati Baromfi- keltető Állomás gépeiben levő tojásokat; és rántottét készít belőlük, akkor ugyancsak gondban lenne a tojások elosztását illetőleg: a város mind a tizenhárom és fél ezer lakosára — beleértve a csecsemőket, sőt, az étvágytalanokat is! — egy tizenkét tojásos adagot kellene rátukmálnia. A Nógrád megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának Balassagyarmati Baromfikeltető Állomásán — ez az intézmény hivatalos neve — ugyanis húsz, egyenként 10 000 tyúktojás keltetésére alkalmas gép van. Mindegyik Gx-. azaz Gergely-féle típus. Az állomásvezetőtől, Szarvas Istvántól tudom meg, hogy Magyarország az ezzel foglalkozó Gergely család révén, „nagyhatalom” a keltetőgépek gyártásában. A tojások huszonegy napig vannak a gépekben. A gépekben állandóan 38 fokos hómérséklet uralkodik; fenntartásáról az elektromos fűtés, illetve a 0,4 fokos eltérést engedő, automatikus szabályozó berendezés gondoskodik. Kísérőm csak néhány pillanatra nyitja ki az. egyik gépszekrényt — a szobahőmérsékletű levegőnek a tojások közé Indulásával egyidőben, egy riasztóberendezés máris éles hangon felcsörög, jelzi a lehűlést. A berendezés akkor is működésbe lép, ha például elszakad a meleg levegőt egyenletesen elosztó ventillátor ékszíja. — Ez utóbbi jelzőszerkezet Hagy András mű szaki előadó saját találmánya — tájékoztat az állomásvezető. A Balassagyarmati Baromfi- keltető Állomáson nemcsak magáról a keltetésről gondoskodnak. Az itt dolgozók feladata a tojások beszerzése, és a naposáüatok értékesítése is. Előzetesen megkötött szerződések után, kizárólag olyan nagyüzemi módon gazdálkodó téeszektől veszik át folyamatosan a tojást, amelyeknek tojóállományát vérvizsgál atilag menyeket nemcsak a munkásszállás, az üzemi étkezde, a szeTlőzőberemdeziések javítják, hanem ezeknél sokkal közvetlenebbül a műszaki-technikai fejlesztés, a szervezés tökéletesítése vagy a munka biztonságainak javítása —, hogy csak néhányat említsek. Hozzá tartozik még ehhez, hogy a vállalatok szakszervezeti vezető testületéinek feladata és törvényes joga előzetesein véleményezni a gazdasági tervet. Nyilvánvaló, hogy ezen belül különösen nagy gondot kell fordítani az élet- és munkakörülmények javításával kapcsolatos előírásokra. A szakszervezeti vezetőségválasztó taggyűlések jegyzőkönyveiből csupán három kérdést, három javaslatot említettem, amelyek témájában ugyan eltérnek egymástól, kiindulópontjuk azonban, azonos. Olyan feladatok ellátását kérték a szakszervezeti testű - letektől, amelyek a gazdasági vezetők hatáskörébe tartoznak, nekik kell végrehajtani, vagy végrehajtatni és a felelősséget is vállalni értük. Szükséges szóvá tenni a három jegyző- könyvi bejegyzést azért is, mert az utóbbi időben gyakran tapasztalható volt. hogy a megnövekedett szakszervezeti jog- és hatáskörökre hivatkozva egyesiek indokolatlan igényeket támasztottak és egyáltalán nem voltak figyelemmel arra, hogy a szakszervezeti szerveknek mikor, mihez van joguk, anyagi vagy erkölcsi lehetőségük. S végül szükséges volt a három példát megemlíteni, mert — a jegyzőkönyvek tanulsága szerint — elhangzásuk után a taggyűlésen nem kaptak megfelelő választ. rendszeresen ellenőrzik. Nbg- rádmegyer, Erdőkürt, Örha- lom, Szendehely, és Széesény termelőszövetkezete szállít az állomásnak rendszeresen Hamphshiere tyúktojást. De keltetnek itt liba-, kacsa- és pulykatojásokat is — igaz, a tyúktojásnál jóval kisebb mennyiségben. Az idei év 1300 000 egységes termelés döntő többsége: 1100 000 egység naposcsibe volt. Ennek megértéséhez tudni kell azt, hogy az állomáson használatos baromfiegység nem egyenlő egy állattal — míg egy csibe valóban egy egységet, addig egy liba négyet, egy kacsa illetve pulyka kettőt- kettőt tesz ki. A naposállat legnagyobb vásárlója a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdasága. De kerül Balassagyarmatról húshibridcsirke az NDK-ba és Csehszlovákiába is. — A naposállat aránylag elég hosszú időt, 24—36 órát bir ki táplálék hiányában károsodás nélkül — mondja el Szarvas István. — Fűthető szállítókocsikon eny- nyi idő alatt, több száz kilométerre is el lehet szállítani őket. A naposcsibéket a környék fogyasztási szövetkezetei is vásárolják. Az áru rajtuk keresztül kerül aztán a lakossághoz. De a vásárlók közé tartozik több termelőszövetkezet is. Ezek a téeszek előnevelik az állatokat, s amint elérték a négyhetes kort. szintén a magánvásárlóknak adják tovább őket. Az állomásvezető arról is tájékoztat, hogy idén jelentős eltolódás volt a naposcsibe- felvásárlásban. Míg korábban márciusban tetőzött a felvásárlási hullám, addig ebben az évben a magánvásárlók a felvásárlók már februárban több mint 60 000 csibét vettek meg. Az előretolódás oka egyrészt a takarmány szabad forgalmában, másrészt a mezőgazdasági munkaerők fokozódó felisraboKktlástábian keresendő — baranyai — Fotózzon a NÖGRAD-nak, Koos Pál (Salgótarján): Portré vwsm fényképére a zsűri 7 Boutot adott MŐGRiO — KBi imkíns lé,, kedd Kovács András Huszonegy napig 38 fokon K. A
