Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-14 / 62. szám

Tájékoztató Nógrád megye IV. ötéves tervéről ä-eddigi ismereteink szerint ■— jelentősebb fejlesztésekre is sor kerül. Így: Salgótarjánban: Salgótarjáni síküveggyár Zagyva III. húzóüzeme, Salgótarjáni Kohászati Üze­mek huzaknű rekonstruk­ciója, ZIM-rekonstrukció befejezé­se, Vegyiműveket Szerelő Vál­lalat új gyáregysége, Budapesti Rádiótechnikai Gyár új üzeme, Országos Bányagépgyártó Vállalat rekonstrukciója, Nagybátonyban: FÜTŐBER új üzeme. Budapesti Harisnyagyár új üzeme, Ganz-MÄVAG új mátrano- vókd üzeme, Balassagyarmaton: Ipoly-bútorgyár új üzeme, Magyar Kábelművek új üze­me, Budapesti Finomkötöttáru­gyár új telepe, Pásztónr: Közlekedési Nyomda új pász­tói üzeme, Váci Kötöttárugyár új pász­tói üzeme, Rétságon: Csdszotókorong- és Kőedény­gyár üzeme, Globus Nyomda új üzeme Szécsény: ELZETT gyáregységének bővítése, a megyei állami és tanácsi építőipari vállalatok új te­lephelyei. Az ipar strukturálás összeté­tele kedvezően változik. A nehézipar aránya mérséklő­dik, a tervidőszak végére a szénbányászat helyett a gép­éé könnyűipar lesz a megye két vezető iparága. Megho­nosodnak olyan dinamiku­san fejlődő iparágiak, mint a híradás- és vákumtechni- kai ipar, műszeripar. Csök­ken a salgótarjáni medence, ugyanakkor növekszik ba­lassagyarmati, pásztói, szé- csényi, rétsági körzetek rész­aránya. százalékkal, ezen belül“ a tehénállomány 5—6 szá­zalékkal növekszik. A tervidőszakban 15 szako­sított tehenészeti telep lé­tesítésére nyűik lehető­ség; b) a sertéstenyésztés fej­lesztését segítik elő a tsz közös vállalkozások 2 db ipamszerű termelést bizto­sító komplex telep évi öt­ezer, illetve tízezer db hí­zósertés kibocsátásával. Az állami gazdaságok ugyancsak 2 db, közel 10— 10 000 db sertés kibocsá­táséit biztosító komplex te­lepet alakítanak M; c) a juhállomány mintegy 3—3 százalékkal, ezen be­lül az anyaáűomány 5—6 százalékkal növekszik. A hústermelést 15—20 szá­zalékkal tervezzük emel­ni, ezt segíti elő 3 db iparszerű termelést bizto­sító bárányhizlaló telep. 3. Élelmiszeripar A főbb élelmiszeripari ter­mékek 1 főre eső fogyasz­tása — a kenyér kivételével — alacsonyabb az országos átlagnál. Célkitűzés az or­szágos szint elérése. Meg kell teremteni a feltételét a hús 24 százalékos, a péksü­temény és tej 17 százalékos, a zöldség 13 százalékos, a gyümölcsfogyasztás 47 szá­zalékos emelésének. VII. Közlekedés Építőipar A tervidőszakban küíönö- burkolattal ellátott utak sen a közúti forgalom nö- aránya az országos céükitű- vekszik jelentősen, a _sze- 60 mély gépkocsik állománya , , közei megháromszorozódik. százal,ekos k®2-* Az államS építőipar ter­melése a tervidőszakban mintegy 70 százalékkal bő­vül, 1975-re várhatóan eléri az évi 600 millió forintot. Az építőipari szövetkezetek kapacitásnövekedése 50 szá­zalékos, a TÖVÁLL mintegy 30 százalékos lesz. A kivitelező és beruházó szervezetek tájékoztatása alapján összeállított fásmérleg 5 év összesenféban mintegy 400 millió forint kapacitáshiányt jelez. A növekvő építőipari fel­adatok a tervezői kapacitás- fejlesztést is szükségessé te­szik. Ennek kapcsán bővül a Tanácsi Tervező Iroda, az Építő és Tervező Ktsz te­vékenysége, a Nógrádi Szén­bányák Vállalat tervezorész­VL Élelmiszer-gazdaság A mezőgazdaságban foko­zatosan csökkenő területen, kevesebb élőmunkával egy­re nagyobb éríéktömeget kell létrehozni. Ennek érde­kében szükséges a szocialis­ta nagyüzemek további erő­sítése, anyagi-műszaki felté­telednek fejlesztése, a ter­melés színvonalának növelé­se, a gazdaságosság fokozá­sa. 1. Növénytermelés Ä vetésszerkezet alakulá- , sálban lényeges változással fjnem számolunk. A kenyér­gabona vetésterülete várha­tóan 5—6 százalékkal csök­ken, ennek ellensúlyozására a termésátlagok növelése szükséges. Kis mértékben nő a takarmánygabona és mint­egy 4—5 százalékkal az éve­lő pillangós takarmánynö­vények vetésterülete. A töb­bi főbb növény- és zöldség- termelő terület várhatóan szinten marad. A bogyós gyümölcsűek területe mint­egy 1000 kh-ai nő. A tervidőszakban 3000 kfa 25 százalék feletti lejtős és szántó termelésből való ki­vonással számolunk. Az üzemtervek szerint 1975-ig 1500 kh erdőtelepítés vár­ható. 2. Állattenyésztés Az állattenyésztés terme­lésének 14—15 százalékos növekedésével számolunk, melynek 60 százalékát «ter­melési színvonal javításával, 40 százalékát állományfej- lesztéssel kell elérni. Meg­gyorsul az iparszerű terme­lésre alkalmas szakosított telepek kialakítása, a) szarvasmarha-állomány 1975-ig várhatóan 3—4 1. A vasúti közlekedés kor­szerűsítése keretében meg­valósul a balassagyarmat— nógnádkövesdi vonal re­konstrukciója és 6 állomás (Nagybátony, Kisterenye, Pásztó, Nógrádkövesd, Becs­ke, Magyarnándor) vágány- korszerűsítése, valamint a hatvan—salgótarjáni vonal dleselesítése. Elkészül Salgó­tarjánban a körzeti teher­pályaudvar. 2. Az országos közú&áhóza- öon belül a 21. sz. főút sal­gótarjáni átkelési szakaszá­nak, a 22. sz. rétság—salgó­tarjáni és a 23. sz. kistere­nye—tamaleleszi Út egyes szakaszainak, valamint szé­csény—pásztói út korszerű­sítésére kerül sor. A korsze­rűsítések eredményeként ja­vul a megye országos köz- utainak kiépítettsége, azon­ban elmaradásunk továbbra 1 A hírközlési fejlesztések eredményéként a helyi táv­beszélő-hálózat 1400—1500 állomással bővül és megépül 4 postahivatal (Rétság, Rom­hány, Kálló, Nógrádkövesd). Megvalósul Salgótarjániban a Távbeszélő Igazgatóság új épülete. A lakosság utazásának kö­rülményeit javítja a salgó­tarjáni aotóbuszállomás épí­tése. Az autóbusz-állomány 80 darabbal, a helyi közle­kedés 11 járattal bővül. 4 Tanácsi keretiből 466 000 négyzetméter út, 33 híd fel­újítására, közei 160 000 négyzetméter út és 29 híd korszerűsítésére nyílik le­hetőség. A tanácsi belterüle­ti utakból a pormentes út aránya mintegy kétszeresére emelkedik, 1975-re eléri a 61 százalékot. 1967-ben kezdte meg működését 625 ággyal a megyei kórház, amely lehetővé teszi a korszerű betegellátást Nógrád megyében riák között a belterületi nagyközségiek pormentes út­utak kiépítettsége nivelláló- jainak aránya is eléri a 100 dák, a városok mellett a százalékot. Vili. Kereskedelem és idegenforgalom 1. A kiskereskedelmi áru­forgalom növekedése várha­tóan eléri a 42 százalékot. A növekvő forgalom ellátá­sára, valamint az elhaszná­lódás, szanálás pótlására, mintegy 40 000 négyzetmé­ter alapterület fejlesztése szükséges, melynek köziéi háromnegyed része a bolti kiskereskedelmet szolgálja. A hálózatfejlesztés során előtérbe kerülnék a fogyasz­tói szokásokkal, az üzlet Üj Öéltníszerbolt várja a Napsugár-lakótelep vásárlóit Salgótarjánban megközelítésével, valamint a boltok külső és belső meg­jelenésével, felszereltségé­vel kapcsolatos igények ki­elégítése. A kereskedelmi centrumokban a forgalom tömegméretű lebonyolításá­ra alkalmas széles választé­kot tartó korszerű áruházak fejlesztésére kerül sor. Ven­déglátásban célkitűzés ax ételszolgáltatás szélesítése, a kulturált szórakozási lehe­tőségeket nyújtó egységek létrehozása. Jelentősebb fejlesztések: lakberendezési áruház, ABC- áruház, vásárcsarnok, önki- szolgáló étterem Salgótar­jánban. iparcikk áru ház Ba­lassagyarmaton. Szécsényben áruház, Pász- tón étterem és szálloda, Rét­ságon, Romhányban, Nagy­orosziban, Kisterenyón ABC- áruház, Balassagyarmaton, Drégelyp alánkon, Palotáson étterem épül. 2. Fejlesztjük megyénk ide­genforgalmi létesítményeit. Az ipolytamód leleteket fel­tárjuk és kiépítjük az ennek bemutatását szolgáló létesít­ményeket. Folytatjuk a hol­lókői népi rezervátum kiala­kítását, a szécsényi For- gách-kastéQy helyreállítását (Ez utóbbiban kapnak he­lyet a mezőgazdasági mú­zeum, a Rákóczá-emlékszoba és egyéb kiállítási termek.) A banki tó környékét komp­lex idegenforgalmi üdülő­helyé fejlesztjük. A lakos­ság pihenési lehetőségeinek bővítését, célozza az ereszt­vén yi 128 ágyas új turista­szálló építése.

Next

/
Thumbnails
Contents