Nógrád. 1971. március (27. évfolyam. 51-76. szám)

1971-03-14 / 62. szám

Térkép a láthatatlan hegyekről A szénimezőik felkutatása, a szén vagyon megállapítása rendkívül költséges anyagi be. fektetést és hosszadalmas munkát igényel.. A hagyomá­nyos módszernél egyetlen 400 —800 méter mélységű fúrás — ezekből pedig nagyon sok kell — csaknem egymillió fo­rintba ikerül, s gyakran elő­fordul. hogy eredménytelenül végződik a munka. A ikonszerű geofizikai mód­szerek fejlődése mind több le­hetőséget nyújt a fölöslegesen telepített fúrásuk kiküszöbölé, sére, meggyorsítja a munkát, s tetemes összegű megtakarítást eredményez. Ilyen korszerű geofizikai módszernél állapí­tották meg azoknak a terüle­teknek a szérwaigyonát, amer­re a Komárom megyei szén* bányák terjeszkednek majd. Gyermely, Számár, Zsámtoék és Máry térségében például úgynevezett elektromos szán- dévai mérték fel a területet. A kutatás fő célja a mélység­be süllyedt alaphegység dom­borzati viszonyainak megálla­pítása volt. A szénre hegek fekvésétől függően ugyanis meg kell állapítana a sraónme- zők alatti mélybe süllyedt hegység helyzetét a későbbi adnamélyítés, bányanyitás szempontjálból. A láthatatlan hegyek térképezése, asz elekt­romos szondázás lényegéiben az üledékes kőzetek elektro­mos ellenálláséiból nyeri ada­tait. A felszín közvetlen közeké­ben telepített szorudákbain elektromos energiát gerjesz­tőnek, s az elektromos hullá­mok a kőaetirétegek minősé­gétől, szerkezetétől függően más és más intenzitással bocsátják át, verik vissza a hullámokat Az érzékelő műszer a hely­színen értékelhető adatokat közi*], mintegy kirajzolja a mélybe süllyedi hegység dom­borzati képét. Ezzel a mérési módszerrel akár ezer méteres mélységiből is megbízható ada­tok birtokába jutnak a kuta­tók. A sok tekintetben újszerű elektromos szondázás nemcsak tudományos, de gazdasági szempontból is figyelemre mél­tó eljáráa A kutatásoknál csökkenthetik a fúrások szá­mát, ami önmagáiban is nagy összegű megtakarítást jelent, de ezenkívül a méréssorozat gyorsasága, a kapott adtaitok pontossága is sokszor előnyt jelenít a hagyományos mód­szerekhez viszonyítva. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ Próba szerencse? VÍZSZINTES: 2. kepe de Tega szellemes megállapítása (folytatás a függőleges 16. szám alatt) 4. Ketté repeaZt, szétrepeszt 9. Rendelkezése, uendelete. 11. Háziállatok:. IS. .Mázolta. 14. Műanyag, főleg fízlgebelésre használják. 16. Erdei gyümölcs. 17. Zúdul, erősen esik. 19. Bűnhődik bű­neiért 21. Hibázik az hréetoetn. 23. Fiatal tehén. 24. A* 6 ré­széire. 26. Régi súlymérték. 27 Ez a „cső” nagyító, mik­roszkóp. 28. Minden bőnap kezdőnapja. 32. Teiátai. 33. Ezt a másika*. 34. EsitoiuJöu- Iként 37. VBágoa angol sör. 39. Tolsztoj keresztneve. 43. Miár élőire. 46. Női név. 47. Kiét azonos morzejel. 48. Meg­talált. kiásott régiség. 49. Gye­ire gyorsan! 51. L E. R. 52. Nagy szemeket... (csodálkoz­va néz). 54. Hintette. 56. Az egyik vilégtáij. 57. „Az** akta. 58. Oda se néki, nem teas semmit! FÜGGŐLEGES?: 1. MSnfafil és homokból készült habarék. 2. Helyrag, -ben, párja. 3. Vas- és acélműben dolgozó .szakmunkás. 5. Megformál (színész a szerepét). 6. Ennyi­re nincs is szükség. 7. Ma­gasra emelkedő. 8. Fosztókép­ző. 10. Villamos-, trolibusz-ko. csiszím. 12. A tavasz kezdete — költői nyelven. 14. Sémii­kéi. 15. Világhírű magyar bor­termő vidék. 16. A vízszintes sosasma bot roayiwBHsa. io. HajóeebeeBóg-mérő készülték. 20. Űitnérbéfe. 22. Ab NDK-hoz tartozó sziget a Keleti-tenger­ben. 25. Aas elektromos fe- szOUség gyakbrtetí egysége. 20. Örömét... benne. 30. Hónap rövidítése. SÍ. A belsejét be­fedi valamreaL 32. Község SoBboio-Szatmár megyében. 35. Ax én társaságomban 36. EMkáraMt az anted* az éttae- zéábm ML TMyiih« mtndig Jót vád. 90. Ktenoantt fehér­nemű. 4L Sem betűi, bever­ve. 42. MdUerf&g átru­ház. 44, Ismert súlyemelőink (Győző). 45. Attila nevének változata. 50. Gazdasági épü­let. 53. A legtöbbször fád. 55. ... grófja (Rossúni vígoperá­ja). BeMBdendS: a vízszintes 2* ás a függőleges Ifi. számú so­rok megfejtése. Beküldési határidó: már­cius 18. Múlt heti fejtörőnk helyes megfejtése: Aranyt tojó tyúk, a jövő, de dőre kézzel ne vágd föl a begyét előre. Könyvjutalmat nyertek: Mahunka József Nagybátony, ifj. Ocskay János Salgótarján, Kosztelny Lajos Salgótarján. A könyveket postán küld­jük! „Vetem Iker négyén régen, amfioor még a budai hegyeket rengeteg erdők borították, amikor a Vérmező helyén tó á®t, a Vár- és a Geller t-he- gyet az Ördögárok zuhogó vi­ze szelte ketté, a meleg forrá­sok a hegyek tetején bugyog- tak ki a földiből” — írja a kró­nikás. Mivel a hőforrások mind a budai oldalon fakadtak, ide, a Duna jobb partjára települ­tek a kelták, a rómaiak. (A legrégibb római fürdő romjai még álltnak Aquincumiban). A törökök ig fürdői mdaitt ked­velték meg annyira Budát. Égése sereg új fürdőt emeltet­tek, a meglevőket bővítették. (A fürdőzés szokása keletről terjedt él Európában. A kö­zös gőzfürdőket a franciák és az angolok a mai napig tö­rök fürdőnek nevezik. Vala­mennyi keleti vallás előírja a tisztálkodásit, de különösen az iszlám fordít erre nagy figyel­met. Mohamed próféta azt mondta: „a tisztaság fele a hitnek”. — A hívőiknek: min­den ima előtt kezet arcot olykor egész testüket meg kel­lett mosniuk. Nem csoda, hogy a hívők mindenütt fürdőket emeltek.) Fővárosiunk csaknem vala­mennyi fürdőjének van tö­rök vonatkozása. Budapest fürdőkben a világ egyik leggazdagabb városa. Hévized, ásványi sókat tartal­mazó gyógyvizei, messze föl­dön híresek. Egy-egy forrás­csoportra több fürdő épült. Mint a Császár és a Lukács vagy a gellérthegyi csoporthoz tartozó Gellért, Rudas és Im­re (Rác) fürdő. A Lukács fürdő helyén a török időben, a Barat Derge- mime fürdő állt. A régi. épü­let 1699-ben tűzvész áldoza­ta lett A mai fürdőt Hild Jó­zsef emelte, de három nagy restaurálás sarán az eredeti kiasszicizáló épületek más jel­leget kaptak. A Lukacs-fürdő­től északra a Császár-fürdő patinás épületei emelkednek. Ez is Hild JÓBsef alkotása — a múl* század negyvenes éved­ből. Mátyás király. Szolimáin Buda hévizei «adtán és SzokoB Musatafla pasa építtette, bővíttette a für­dőt. 1570-ben Véli bég fürdője olyan hires volt hogy azt Mohamed Ben Rajazld török író is megénekelte. A két für­dő egymással összefüggő terü­letén 10 hőforrás fakad. 21— 50 fokos meszes, kénes gyógy­vizét reumás, mozgásszervi betegek gyógyítására és ivó­kúrára használják. A 63 fo­kos Lukács és a 60 fokos An­tal-forrás a főváros legmele­gebb természetes vize. A Csá­szár fürdő dór oszlopokkal, díszített folyosójú. platánfák­kal árnyas udvarán egész se­reg márványtábla. A múlt század közepének legdivato­sabb, legkeresettebb gyógy­fürdőjének vendégei vésették fel nevűiket, a gyógyulásuk kö­rülményeit. Szemben a Lukács és Csá­szár fürdővel az eredeti, zöld kupolás törökfürdő és a Musz- tafa Pasa által ásatott Malom- tó, melynek vízililiomait Ki- taábel Pál, a kiváló természet­tudós ültette. A Császár fürdő bővítését évek óta napirenden tartják. Megépítették az új nemzeti sportuszoda alapjait, (a mar- git-szigetit le kéül bontani, mert bauxitoementből ké­szült, s nem időtálló), de épí­tőipari kivitelező hiányában bizonytalan időre félbe hagy­ták. A Gellért tér alatti forrás­csoport 43 fokos meszes, kén­tartalmú és radioaktív hévize a legrégibb idők óta ismert. A mai Gellért helyén a Sáros fürdőnek nevezett tó mellett élt egykor a legendás hírű Szán* István remete, akinek prédikációi, csodái és a cso­dás hatású gyógyvíz sok be­teget gyógyított meg. A törö­kök is használták a díszes — akkori nevén — Acsik Hidasé fürdőt. S amikor 1686-ban a Sáros fürdő épp úgy, mint az összes többi fürdő kincstári tulajdonba került, I. Ldpót császár sziemélyi orvosának ajándékozta. A tizennyolcadjik század elején Buda városa megvette a fürdőt, s 1809-ben egy árverésen eladta, A ma­gánkézbe került fürdő mellé szállót, éttermet építettek, s parkosították a környéket A főváros csak 1901-ben vá­sárolta meg a Gellértet. s Stark Izidor, Sebestyén Arthur és Hegedűs Ármin tervei alap­ján megépítették a gyógyfür­dőt és a gyógyszállót Az impozáns szálló vendégei a hallal összekapcsolt gobelin­termen keresztül közeli thették meg a fürdőt. A csarnok leg­szebb ékessége a díszüvegezé­sű ablak, amelynek színes képei Arany eposzából, a Bu­da halálából vett jeleneteket ábrázolták. Később építették a hullám­fürdőt a parkban, s a téli kert helyére a pezsgőfürdőt, szétnyithaitó tetővel. A meden­cét alulról világítani lehet, és sűrtiberfct levegővel pezseg­te tik a vize*. A Rudas még ma is fővá­rosunk egyik építészeti és tör­téneti nevezetessége. NyolcOsz- lopog kupolája, mecsetszerű nagyterme hiánytalan eredeti­ségében mutatja a török épít­kezés nagyszerűségét. A hét évtizedig budai pasa, Muszta- fa 1556-ban építtette. Ekkor M úsztata fürdő volt. Mai ne­vét az épület sarkánál álló magas rúdiról kapta, amely minit árbóoos zászló, fontos szerepet játszott a hajóhídon való átkelésben. A hídór ma­gasból leste a hajókat, s ami­kor megpillantotta, felhúzta a jelzőzászlót a rúdra. A révé­szek erre a jelre kinyitották a pesti Vígadót és a Dötoren- tei teret összekötő ha jóiddá* és átengedték a hajót Ab Imre — Rác — fürdő Mátyás király uralkodása Ide­jén már áHatt A királyi vár­palotával boltozatos folyosó kötötte össze. A hagyomány siaerint a fürdő mellett lakott Budáin jártában Casanova. S a fürdőben, keresett vigaszta­lást, amikor a tabáni vendég­lős Koszties, bárddal fenyeget­ve kergette el lányától. A török időkben Kücsük Hid­asé néven emlegetett fürdőt 1808-ban Ybl Miklós bővítette tovább. — A második világ­háborúban súlyosan megsérült épület ma újból a Tabán ne­vezetes látnivalói közé tarto­zik^ A fürdökulitúna iránt a múlt század közepe óta újból megnőtt az érdeklődés. Az el­ső margit-szigeti hévizkutat 1866 és 1867-ben tárta fel Zsig­mondy Vilmos. Egy évvel ké­sőbb a Városligetben 970 mé­ter mélységiig fúrt hévízért. Munkájával elkészülve azt ír­ja: „A városligeti artézi kút tizedfél évi fáradtságos mun­ka után elkészült. Az általa elért eredmények minid tech­nikai, mind geológiai szem­pontból felette fontos lévén, kötelességemnek ismertem mindkét iránybani tapasztala­taimat egybegyűjtve a tudo­mányos világgal megismertet­ni”. Ma Budapest gyógyfürdői túlzsúfoltak. Ha csak a hazai betegeket akarnánk megfelelő­en ellátni, két újabb gyógy­fürdőre lenne szükség. Pedig a fürdőzés újból reneszánszát éli! Kádár Márta bréttim CENTRUM ÁRUHÁZ A Budapesti Közlekedési Vállalat állandó 1 műszakos beosztással aaoonaU belépéssé KERES kőműves, tetőfedő-, ács-, állványozó, kövező, épületasztalos, épületlakatos, épületbádogos, víz-, gázszerelő, központifűtés-szerelő, gépkezelő, vasesztergályos, vasbetonszerelő SZAKMUNKÁSOKAT. valamint építőipari betanított és segéd munkásokat. Felveszünk továbbá: szakma nélküli férfimunkaerőket vasúti pályajavitá- si és építési munkára, női munkaerőket: pályatakarí­tási munkára. Bérezés: a kollektív szerződés szerint Minden dolgozó és családtagja részére autóbuszra, villamosra és HÉV-re szóló díjmentes utazási lga- tolványt biztosítunk. Felvétel: Budapest. VII., Ker­tész utca 18, és a vállalat valamennyi telephelyén. Szervezett, jó szakmai felkészültséggel rendelkező, elsőrendű minőségi munkát végző építőipari brigádokat felvesz, kizárólag budapesti reprezentatív munkahelyeire, a Középületépítő Vállalat Budapest, V., Molnár u. 19. Jelentkezni és érdeklődni lehet a munkaügyi osztályán. VáRaiatunk 1971. szeptember l-ével ipari tanulókat VESZ FEL---■■■ni. én mTi l.an a z ara Dm flnKnsKnu kőműves, des, festő, fapadlózó, hidegburkoló, géplaka­tos, épületlakatos, üvegesé, épületasztalos, villanysze­relő, központifűtés-szerelő, víz- és gázszerelő, építőgé­pész, épületbádogos, valamint műkőkészitő. A vidéki fiatalokat tanulóotthonban helyezzük el, tel­jes ellátásukról gondoskodunk. JELENTKEZÉS: a 43. sz. Állami építőipari vállalat szakoktatási csoportjánál, Budapest, XI., Dombóvári út 19. A 21. sz. Állami Építőipari Vállalat beiskoláz ipari tanulókat az alábbi szakmákra: ÁCS-állványozó. KŐMŰVES, SZERKEZETLAKATOS, KÖZPONTIFÜTÉS- ÉS CSÖHALÓZAT-SZERELÖ, ÉPÜLETASZTALOS. A vidéki fiatalokat tanulóobth ónokban helyezzük eä és teljes ellátásban részesítjük. Jelentkezni Lehet személyesen vagy írásban a vállalat­nál. Budapest, V, Apáczai Csere János u. 7. sz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents