Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-13 / 37. szám

Zárszámadás idején Nagy lehetőségek A pataki cermelösaövetkeaeC as megtartotta az elmúlt évi gazdálkodásról szóló zárszá- madó közgyűlését. A tagok­nak, vezetőknek sincs miért srégyenkeznáöík. Árbevételük 20 millió 619 ezer forint lett. A közös vagyon 23 millió 649 ezer forintra emelkedett. A ísz-tagok részesedésére és az alkalmazottak fizetésére 5 millió 900 ezer forintot for­dítottak. Végeredményben a tízórás munkanapra 86,83 fo­rintot fizettek. A gondos gaz­dálkodást bizonyítja, hogy er­re az esztendőre 2 millió 715 ezer forintot tartalékoltak. Öt esztendő A zárszámadáson nyilvá­nosságra hozott számadatokat akikor érthetjük meg, ha visz- szatekintiink a tsz ötesztendős múltjára. Patakon 1965-re erősen leromlott a közös gaz­daság. Az árbevétel mindösz- sze hatmillió forint, a közös vagyon tízenhárommillió fo­rint volt. A tagok részesedése meg olyan alacsony, hogy nagy számban készülitek el az üzemtől. Akkor választották a tsz élére a jelenlegi vezetőséget. A tsz-demokrácia hélyreállí- tósáva'l, a munkafegyelem megszilárdításával, gondosan készített tervekkel kezdte meg a munkát, öt éven ke­resztül szívósan dolgoztak. Megváltoztatták a vetésszer­kezetet, a lehetőségekhez mér­ten gépesítették a munkafo­lyamatokat, emelték az állat­állomány minőségét, kiegé­szítő üzemágaikat létesítettek. Az eredmény: az elmúlt esz­tendőben, a kedvezőtlen idő­járás ellenére a tsz anyagi helyzete a tervezettnek meg­felelően alakult. Termelési ter­veiket minden üzemágban túl­teljesítették. Tanulságként érdemes meg­említeni, hogy a növényter­mesztés közel egymillió fo­rinttal többet hozott a ter­vezettnél. Őszi búzából példá­ul 19,2 mázsát takarítottak be egy holdról. Őket is egész esztendőiben áztatta az eső. De a jól végzett vetési munká­val, a gondos növényápolás­sal, a rendkívül nagy gonddal megszervezett betakarítással legyőzték az időt Az áttatte- nyésztés is a tervezettnek megfelelően teljesítette az éves tervét. Az elmúlt esz­tendőben fejezték be a szarvasmarha-állomány tbc- nnentesítósót, amely a tejter­melést átmenetileg fékezte. De már dolgoznak, hogy mi­nőségi munkával, tudomá­nyos igénnyel végzett takar­mányozással emeljék a tej­termelést A fiatalokért Az eredmények eigenere a termelőszövetkezeti zárszá­madáson felszínre került: a tsz-nek az elmúlt öt esztendő eredményein túl kell lépni. A gazdálkodásban olyan új célo­kat kell feladatúi tűzni, ame­lyek magasabb jövedelmet biz­tosítanak a közösnek. Ha a mélypontról feljöttek, akkor a vezetőség és a tagság arra is képes, hogy most tovább lépjenek. A közgyűlést megelőző he­tekben brigádértekezietet tar­tottak, a sok vitás kérdést már itt tisztázták. De ezek a ta­nácskozások jók voltak azért is, most aprólékosan megbe­szélhették a tsz jövőjét A legnagyobb gondot a munka­erőhiány okozza. Megtárgyal­ták, hogy a fiatalokat, akik­nek többsége az ipari üzemek­ben dolgozik, vissza kell hódí­tani a mezőgazdaságnak. A közgyűlésen Molnár Jó­zsef, az építési brögádvezető a tagság véleményét mondta el: többek között fürdőket, öltözőket kell építeni. A fa­luban megfelelő szórakozási lehetőségeiket, az ipari üze­mekhez hasonló jövedelmet kell biztosítani a fiataloknak. Akkor majd szívesebben jön­nek a mezőgazdaságba dol­gozni. Sajgó Ferenc azt kér­te, hogy a növénytermesztés­ben a vetésszerkezetet úgy alakítsák, hogy a gazdaságban lehetőség legyen a gépi mun­kára. Korszerű munka Az üzemben tömörült fiatal agrárszakemberek mindannyi­an egyet is értenek a tervek­kel. így fogalmaznak: az üzemben még nagy tehetősé­gek rejlenek, amelyeket, ha a fejlődés szolgálatába állítanak, az elmúlt évek eredményeit magasabb szinten meg tud­ják ismételni. Ezt szolgálja már az is, hogy csökkentették a gabonatermő területet a gyümölcsös javára, aminek megművelését a szedésen kí­vül, gépesítik. A munka korszerűsítése azonban nem zökkenőmentes. A fiatal szakemberek elképze­léseit az idősebb nemzedék egy csoportja nem érti meg. Még akadályokat is gördít megvalósítása elé. Pedig ha a rejtett tartalékokat nem tud­ják felszabadítani, a fejlődés is megakadhat. A gazdaság vezetőinek sokoldalúan fon­tolóra kell venni a dolgot. A módosított gazdasági szabá­lyozó érzékenyen érinti őket. Másfél millió forint többlet- kiadásuk keletkezett belőle. Csak a földadójuk 300 000 fo­rint. Ezt az összeget ki kell gazdálkodni, hogy sem a kö­zös vágyon gyarapodása, sem a tagok részesedése ne csök­kenjem. A pártszervezet az élen Aki a gazdálkodásban be­vezetett újítások ellen fordul, az a közös gazdaság fejlő­dése elé vet gátat. Sok vita folyik errőL Jó viszont, hogy a pártszervezet irányításával nagy erők támogatják a kor­szerűsítést. A közgyűlés is elfogadta, hogy az idén kom­bájnt, DT-t, két másfajta erő­gépet és munkagépet vásárol­janak. A fiatalok kívánságá­nak megfelelően, a majorban öltözőt és zuhanyozót építe­nek. Szorgalmazzák a köz­ségben a kulturális intézmé­nyek létesítését. A tsz-tagok az elmúlt öt évben bebizonyították; ha a vezetők megteremtik a mun­kához szükséges feltételeket, kiváló eredményeket tudnak felmutatni. Most is a község lakosságán, a tsz-tagokon mú­lik, hogy képesek lesznek-e megújítani egy magasabb szintien az elmúlt őt esztendő eredményeit. Bobál Gyula Ahol kis nincsenek A körzeti pártnapok tapasztalatai Vetetim a m vá­rosunk.'’ „Nagyszerű a mi fejlődésünk — büaafcéfc lehetünk arra, amit — Salgótarjánban tettünk a dolgozóié érdekében Ilyen és ehhez hasonló meg­állapítások hangzottak el az elmúlt napokban a város körzeti pártszervezeteinek pántnap jam, amikor a városi tanács első számú vezetői — a pártszervezetek kérésére és a városi pártbizottság javasla­tára — beszámolókat tartottak a harmadik ötéves terv ered­ményeiről és a negyedik öt­éves terv célkitűzéseiről. Ezeken a pártmaipökom — mintegy a beszámoló alátá­masztásaként — bemutatták a város hanmarük öteves terv időszakában készült létesít- ményékről szóló színes fil­met. „Könnyű” volt ezután a to­vábbi építés gondjáéról, prob­lémáiról szólni. Hogyan lehetne néhány gondolatban összegezni e pártnapok tapasztalatáét? Mi volt a párttiapokrói az átfogó véleménye a tanács vezetői­nek, a pártszervezetek veze­tőinek (pá-rttagságniaík), a vá­rosi pártbizottság instrukto­rainak? „Megelégedéssel, örömmel tapasztaltuk — állapították meg a városi tanács vezetői —, hogy e nagy városépítő ás rekonstrukciós munkában a dolgozók vélünk egyetértenek: örömmel és elismeréssel nyug­tázták a párt és a tanács munkáját: jó volit a közvetlen találkozás a dolgozókkal: tet­szett a dolgozók aktivitása, se­gítő készsége és mindez Újalbb erőt ad a további nagy feladatok megoldásához! De agyiben tanulságul is szolgál, főleg azon a téren, hogy a nagy városi rekonstrukciós munkák méliletó nem szabad megfeledkeznünk, a „kis ügyekről” sem, ami egy-egy utcasor, egy-egy városrészt és annak lakosságát érinti, vagy esetenként joggal bosszantja”. A tanács vezetői ígérték, hogy a pártszervezetek veze­tőségét írásban értesítik a fel­vetett gondok megoldásénak módjáról és lehetőségedről, így aztán a legközelebbi tag­gyűléseiken ás egyéb rendez­vényeken ismertetni lehet a felvetődött protoliémáikfcatl kap­csolatos tanácsi választ. A pártszervezetek és a pánt- tagság is elégedettek voltak, mert a közvetlen beszélgetés, tájékoztaitás a tanács első szá­mú vezetőivel közvelenül és közvetetten segíti a politikai munkáit, a lakosság atotivázá- lódásáit. Tetszett, hogy a veaeitő elv­társiak nyíltan ás őszintén be­széltek a tervidőszak során felmerült problémákról, a ne­gyedik ötéves terv nagy gond­jairól és a még bizonytalan­nak látszó, de egyébként szük­séges létesítményekről. Kérték a pártszervezetek, hogy a jövőben gyakrabban menjenek ki a vezetők a tá­volabbi körzetekbe (Salgóra, Somlyó-bányaitselepre. Károly- akná-ra, a bányakolóniaá terü­letre sitto.) is, hogy valóban itozeflebordi érezzék a perifé­riák kásebb-nagyobb gondjait És végül — á fentieken túl — milyen tapasztalatokai mondhatnak el segítő, jó szán­dékkal a városi pártbizottság instruktorai. Jogos volt a körzeti párttit- kári értekezlet részvevőinek igénye amikor azt kérték, hogy a soron levő párt napo­kat a tanács első számú veze­tői tartsák meg, mert ez se­gíti a pártszervezetek tevé­kenységét és a vezetők jobban látják a külső városi területeit nehézségeit, gondjait. Hiba volrt viszont az, hogy e körzeti pártszervezetek négy-öt területet kivéve — nem végeztek kellő mozgósí­tást a pártnapafcna. A párttag,ok és a pártonki- vüliek is elmondták: kár, hogy csak ennyien vettünk részt ezeken a pártnapokon, mert amit iitt láttunk és hal­lottunk, mindannyiunk szá­mára érdekes, s nem mindegy az, mi történik vagy minek kellene még megvalósulni a területünkön életünk szebbé, könnyebbé tétele érdekében. A jövőben tehát több erőfe­szítését jobb szervező munkát kell végezni az ilyen tájékoz­tatások kiszélesítése érdeké­ben, melyhez jelentős segítsé­get adhatnak a Hazafias Nép­front aktivistái, a KÍSZ-fiata- lok, a helyi tanácstagok, és nem utolsó sorban az üzemi pártszervezetek vezetői és dol­gozói is. ha a pártvezetőség idő­ben tájékoztatja őket. B. K. Segítenek a szőtök Sok segítséget adnak az is­kolának a diósjenői szülök. Most társadalmi munkában dekoritlemez-lábazattal látják el az osztályokat és a folyo­sót. A mintegy 22 000 forint értékű munkára a szülői mun­kaközösség szervezte a részt­vevőket. A szükséges anyagot a községi tanács szerezte meg, ‘S a munka nagy részén már túl vannak. Sokat dolgozott ..Jancsó János, Bőgér Gergely és Osurgó Sándor, hogy az általános iskola még szebb legyen. Rossz a hangulat az öblös­üveggyár ' mérőhenger üzem­részében, mert nincs elegendő munka — kaptuk a tájékoz, tatást a gyárból. Mi az igaz. ság? — kérdeztük Varga Gyu­lától, a gyár igazgatójától. — A mérőhengerekkel kap. esolatos exportigények a kü. lönböző piaci hatások miatt az idén egyharmadára csők. kentek. Emiatt szükségessé vált az itt dolgozók egy ré­szének átcsoportosítása azok. ra a munkahelyekre, ahol bőven van megrendelés. Egyébként az üzemen belüli munkaerő.mozgatás nálunk természetes dolog, mert az üvegáru divatcikk, az igények gyorsan változnak. Az áteső, portositást indokolja az eddig végrehajtott technikai.techno. logiai fejlődés is. 4 Hasemlő gondok más " megközelítésben, más vonatkozásban és felfogásban, megyénk más üzemében is felvetődnek. Van, ahol ezt a jelenséget a termelés fejlő­désével kapcsolatban termé­szetesnek tekintik, másutt fi­gyelmen kívül hagyják* a gazdálkodásban bekövetkezett új követelményeket és isten csapásaként fogják fel. Pe­dig az igényék gyors kielé­gítése feltételezi a munkaerő­átcsoportosítást még akkor is, ha az egyesek számára átmenetileg a szokatlan ság, vagy a kényelmetlenség érzé­sét kelti. Ha a gyárak vezetői másként cselekednének, ak­kor a dolgozók jogos érdekeit sértenék meg. Azután, ahogy nő a gazdaság dinamizmusa, úgy válik szükségessé a mun. foje-Avpl való ésszerű, helves gazdálkodás, mind a fizikai munkásoknál mind pedig az alkalmazottaknál és a széllé­Velejárója... mi munkakörben tevékenyke. dő kisebu-nagyobb vezető, tisztséget ellátóknál. Az idegenkedésnek több oka van. Elsősonban abból fakad, hogy a dolgozók aggály os- kodnak: vajon az új helyen meglesz-e a korábbi kereset? Ha erre megnyugtató választ kapnak, könnyebb szívvel fog. lalják el az új helyet. Kisebb probléma ugyan, de egyesek, nél igen elöntő, vajon az új helyen hogyan fogadják őket, miként segítik. találnaik-e megértő társakra. A tartózko­dásban része van a szakmai képzetlenségnek is, bár az utóbbiról nem szívesen be. szélnek. Érthető, mert ez a jelenség egy korábbi mulasz­tásra vet fényt, ugyanakkor felhívja a figyelmet: ha gyor­sabban akarunk fejlődni, ak­kor a jelenlegi helyzeten sür­gősen változtatni kelL O Méltányolva a jogos ““ emberi érzéseket, az ag­gályokat. a tartózkodást, egyetlen üzemben, gyárban sem lehet fellépni azzal az igénnyel a dolgozóknak, hogy olyan megrendelést vállalja­nak el a vezetők, ami nem jár semmiféle belső munka­erő-átcsoportosítással. A gon­dolat felvetése is képtelenség a technikailag gyorsan vál­tozó világunkban, amikor egyik napról a másikra új. az emberiség kényelmét, jö­vőjét szolgáló technikai „cso­dák” jönnek létre. Azok az üzemek vezetői és dolgozói járnak jó útón. azok biztosítják tartósan jövőjüket, akik a munkaerő-átcsoportosí­tást, a hatékonyabb munka, a nagyobb nyereség, a gyors fejlődés elmaradhatatlan ve­lejárójának tekintik. S hogy nemcsak szükség van erre, hanem e tekintetben igen na­gyok a lehetőségek, azt a Nóg. rád megyei Fémipari Válla­lat példája bizonyította. Ta­núja voltam annak a műsza­ki megbeszélésnek, ahol hosz- szú huzavona után kiderült, hogy az egyik üzemrész köl­csönözni tud munkaerőt a másiknak, csak mit szólnak majd ehhez az érintett dol­gozók — aggályoskodott az üzemrész művezetője. A kérdésre igen határozott és egyértelmű volt a válasz. A vállalat vezetőségének nemcsak joga, hanem köteles­sége is a rendelkezésre álló munkaerőt ott és olyan mér­tékben foglalkoztatni, ahol az legjobban szolgálja a közösség és az illető egyén saját érde­két. ükének kapcsán vetődik fel egy újabb gondolat: va­jon az ezzel kapcsolatos mun­kaügyi törvényeink minden­ben igazodnak az új helyzet­hez, az új követelmények­hez? Azt hiszem, a dolgozók érdekében szükség van né. hány üzemünkben a kollek­tív szerződés ez irányú kor. rekciójára. A másik dolog: szembe kell nézni azzal is, hogy a munkások zömének szakmai képzettsége nem éri el a kí­vánt szintet, igen sok köztük a betanított munkás. Ez rész­ben összefügg azzal, hogy az iparszerkezet előnyös megvál. toztatása révén olyan köny- nyüipari üzemek kezdték meg a termelést, ahol magas képzettséget igénylő munká­kat csak kis mértékben vé­geznek'. Ez a helyzet bizonyos fokú egyoldalúságot alakított ki az új munkásokban, mun­kavállalókban. Ennek előnyös megváltoztatását kívánja a vállalatok léte, fejlődése. A szakmai képzés bővítése az­zal is jár, hogy az új dolgo­zók megtanulnak a vállalat­tal élni, vele gondolkodni, megkeresik azokat az össze­függéseket, amelyek a válla­lati termelés változása és egyé. ni jólétük között összefügg. O A munkaerő-átcsoporto- sítás szükségességiónéi keveset szólunk arról, ami. ről Varga Gyula igazgató is beszélt: a technikai fejlesz­tésről, a tudományos kutatá. sok gyakorlatban való alkal­mazásáról. Ha csak az utóbbi éveket nézzük, a gyárban olyan technológiákat kísérle. teztek ki. vezettek be, ame­lyeknek szükségességéit az élet már korábban is felve­tette. S hogy erre most ke­rült sor, annak elsősorban társadalmi kényszerítő okai vannak: az élő munkával va­ló gondosabb gazdálkodás, az enyhe munkaerő-kereslet. Szükség van a gyors mun­kaerő-átcsoportosításra. a munkafegyelem megszilárdí­tása szempontjából is. Az objektív okok miatt órabér­ben fizetett tétlenség is ká­ros a közösség gyarapodáséi­ra, mert egyesekkel elhite­ti. másokban erősíti azt a felfogást, hogy munka nél­kül is lehet pénzt keresni. Venesse Károly Fotózzon a NÖGRÁD-nak! Kinézel Géza (Salgótarján): „Hazafelé” című fényképére a zsűri 3 pontot adott Elvándorolt milliók Megyénk hét építő, illetve építőamyagipari vállalatánál egy év alatt 3299 dolgozó lépett munkába, ugyanakkor 3147 mondott búcsút munkahelyének. Közgazdászok kiszámították már, hogy egy-egy munkahely változta tás, vagy ha úgy tetszik helycsere 6—7 ezer fo­rint kárt jelem a népgazdaságnak. Ezek után nem nehéz kiszámí­tani azt sem, hogy a már említett iparágban megyénkben mintegy lg milliós kár keletkezett. Ez az összeg bőségesen elégendő lenne mintegy 90 új lakás felépítésére. Kétségtelen: egy bizonyos fokú munkaerő-vándorlásra szükség van azétrt, hogy lehetőleg mindenki szaktudásának, rátermettségének megfelelő helyre kerüljön. Ez azonban egyáltalán nem indokolja- hogy valaki úgy váltogassa munkahelyét, mint más a fehérneműt és évente többször cseréljen helyet. Az ilyen vándormadaraik ellen egységesen kell fellépni valamennyi vállalatnál, mert a fenti példa is azt igaoolja, hogy nem babra megy a játék. Haszna nincs az ilyen munkaerő-vándorlásnak, de annál nagyobb a kára, amit a becsületes dolgozók saját zsebükön is érezhetnek. B. J. NÖGttAD — 1971. február 13.f szombat /

Next

/
Thumbnails
Contents