Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)
1971-02-12 / 36. szám
Laliásrendelef Egységes elvek, gyakorlati intézkedések Székiben a napokban a leg. Izgalmasabb beszédtéma az új lakásrendelet A fő elvek, a kormány által elfogadott és jóváhagyott jogszabályok mindenki előtt ismeretesek. Ennek ellenére sok még a bizonytalanság, a kis részleteikkel kapcsolatos rendelkezések. m. kedvezmények és a fizetni válók tekintetében. Sokan kérdezték meg, miért rolt szükség erre a rendelkezésre. hisz* ez rendkívül nagy munkát jelent a tanácsoknak:, ingatlankezelő vállalatoknak és munkahelyeknek egyformán. Költsége» fenntartás Az új jogszabályok egyrészt, kiküszöbölik azt az aránytalanságot. amely a lakásetoez- táában anyagi téren megnyilvánult. Minden egyes álfam- pölgár, aki lakájhoz jut a jövőben, fizet érte. Részt vállal — bár az összeg költségeket tekintve az elés kevés — az építkezés anyagi részéiből, ennek következtében a lakásnak nagyobb értéke lesz a családok szemében ja Másrészt az állami lakóházak fenntartása .nem olcsó mulatság. Mintákban. mérhető az az összeg, amely az államot terheli a lakásfelújítások, -tatarazások és más fenntartási munkák esetében. A mostam lakbérek korántsem elegendők erre. így más, fontos feladatoktól vonta ál a pénzt a lakóházak fenntartása. Az új rendelet bevezetésével rendeződnek az arányok, a lakbérek összege nagyobb lehetőséget nyújt a karbantartások, tatarozások anyagi fed©. zeténe. A jogszabály aet is pontosan szabályozza, melyek azok a' karbantartási, illetve javítási munkák, amelyekben a bérbeadót terheli kötelezettség és mélyek amik, amikor ugyanezt a bérlőnek kell elvégeznie. A lakáson belüli javításokat, felújításokat általában a lakás bérlőjének kell elvégeznie, míg a lakáson kívüli javítások a bérbeadót, az Ingatlankezelő Vállalatot érintik. Ha a lakás berendezését fel kell újítani, illetve cserére van szükség, ennek költségei fele-fele arányban megoszlanak a bérbeadó és bérlő között. Oj szabályok érvényesülnék a bér beszámításával kapcsolatosan is. Ha például a lakás bérlője végez el olyan munkát, saját költségén, amely egyébként a bérbeadó kötelezettsége lenne, ezt az összeget „leLakhatja” vagyis beleszámítják a lakbérbe, A tanácsok feladata Július elseje után a helyi tanácsok — elsősorban a városi, nagyközségi tanácsokra vonatkozik — jóval nagyobb szerepet kapnak a lakások elosztásában. Mivel a tanácsok isménk legjobban, a helyű gondokat é*? lehetőségeket, szabadabban gazdálkodnak majd a meglevő lakásokkal Ez a gyakorlatban annyit jelent. hogy a központi jogszabály csupán határértékeket állapít meg egy-egy város vagy község lakásigényét liléi tőén. A következőkben pedig a tanácsok mérlegelésére bízza a helyi lakáshelyzetet, illetve a lakásigény lök körülményeit figyelembe véve, hogy az alsó vagy a felső határhoz közelebb elégítik-e ki a jogos igényeket, Figyelemre méltó, hogy valamennyi tanács köteles kétévenként lakáselosztósi tervét. évenként pedig pontosan meghatározott és konkrét kiutalási tervet készíteni. Ezeket a terveket azután mindenki számára hozzáférhető helyen kifüggesztik, illetve meghatározzák, hogy a tanácson hol lelhet megtekinteni, A lakáskiutalások jogosságát, alaposságát, a körülmények és a szódáiig helyzetek mérlegelését társadalmi bizottságok ellenőrzik, egyúttal közreműködnek a lakáskiutalási terveik készítésében is Érdekes megoldás lesz — ez új lakáskategóriát, jelent — a vállalati bérlakások életre hívása. A jövőben ugyanis az üzemek, gyár''* válla, tatok építhetnek vagy vásárolhatnak a tanácstól lakásokat, amelyeknek bérlőit maguk jelölhetik ki, ebbe a tanácsnak beleszólása nincs. A lakásigények meg úji tana A régebbi kusza lakásrendelet, az áttekinthetetlen rész- letiszabályok, a nem egyszer egymásnak el lentim ondó la- kásügyí fogalmak szükségessé teszik, hogy az új lakásrendelet életibe lépésévé!, a lakásigénylők megújítsák kérelmükig. A gyakorlat azt mutatja. hogy sóik tanácson olyanoknak a kérelme is szerepel még, akik már valamilyen formában már kaptak lakást, illetve építkezéssé: megoldották lakásgondjukat, Ezért a tanácsok felülvizsgálnak minden egyes lakásigényt és a kérvényezőket felvilágosítják, mennyi idő múlva, és milyen formában tarthatnak igényt lakáskiutalásra. Ez megszünteti a felesleges várakozhat. Minden egyes család tudja mire számíthat: tanácsi, szövetkezeti lakást tudnak-e juttatni számára, vagy pedig más módon kell megoldásira lakásgondjait, Cff, CL Szülők iskolája A tanulóik otthoni környezetének alakításában, a szülők pedagógiai Ismereteinek bővítésében, az okitaitó-inevelő tevékenység srtnvotnalámak további emelésében fontos szerep jut Diósjenőn a Szülők «skálája nendetsvénysomzart.- naík. Aa évadban a helyi problémák ismeretében tizenkét előadás hangzóik el, a hamsatok kéthetenként, iemerkedhetaek meg kiváló eüőaddk tolmácsolásában, a modem pedagógia alapélveival, az iskola es a családi otthon 6 zárót, kapcsolatának jelentőségével, és így tovább. A Szülők iskolája legközelebbi előadására február 20-án kénül majd sor. Ezt az általános iskola Igazgatója tartja, a a tanulókra való személyes, közvetlen ráhatás módszereiről szól. A becs kei földcsuszamlás A tefwrvomí vasárnap este hátkor indult el Balassa gyár metrói. Magyamán dórnál megvárta a szemből jövő személyvonatot, s néhány perc múlva mar a mintegy három száz méter hosszú bocskeá alagútban dohogott. Kiért a sötétből, aztán... Hég mindig mosog a föld — Ránéztem a jelzőre, szabadot mutatott. Ebben a percben jobb oldalról erős ütést éreztem, a mozdony megingott, kiugrott a sínek közül, és nekiesett a másik oldalon, levő meredek partszakasznak, Az utánunk következő vagon első tengelye is lekerült a sínről, a szerelvény természetesen megállt. Én a hirtelen lökéstől nekiestem a mozdonyvezetőinek: az első pillanatban azt se tudtuk, mi történhetett — emlékszik vissza Varga János mozdonyfűtő. Az eseményről azóta beszámolt a sajtó, a rádió, a televízió: a Becske melletti alagút déli végén, ahol a vonat magas, meredek partoldalak közé bukkan ki, megcsúszott a föld, ráosnlott a mozdonyra. A vonat személyzete azonnal értesítette az illetékeseket, rögtön megindult a kár helyrehozatala. De két nappal később, mikor a feszített munka eredményeként már elérhető távolban látszott a forgalom megindítása, ismét megindult a föld, s ha kis- Mértekbem, de mozog azóta is. A tűltésoldánol nagyjából párhuzamosan mintegy negyven méter hosszúságú, tizenöt méter szélességű földtömeg csúszott el a sínek felé. A szakemberek az így megmozdult föld terjedelmét kétezer köbméterre becsülik Vizlenese a domboldalon Az eddig tapasztaltak szinte biztossá teszik, hogy a földcsuszamlás közvetett oka egy közeli, a partoldal belsejében levő vizlenese volt. A rendkívül csapadékos tavalyi és idei időjárás következtében a megszokottnál jóval több víz gyűlt össze abban a kissé homorú természetes medencében, amely az alagút kijárata felett fekszik, s mivel a talajban széles agyagrétegek vannak, ez a víz nem tudott mélyebbre lefolyni. A vízlencsében összegyűlt víz a felszín alatt vízmosásokat vájva, a medence közepén fekvő mesterséges mélyedés — az 1876—77-ben létesített alagútkijáró félé tört, meglazította a talajt, sikamlóssá tette az agyagot... Bár az újabb földmozgás«* nehezítették a munkát, jelenleg feszített tempóban folyik a pálya felszabadítása. Hatvan ember, négy exkavátor és három szerelvény dolgozik megállás nélkül a helyszínen, Tóth István nógrádkővesdl pá- lyamester Irányításával — éjjel nagy teljesítményű lámpák segítik őket. Az exkavátorok dobogása messzire hallatszik. Az egyik a sötét bar- lamgkijána/t előtt — mintegy őskori hüllő — forgolódik, tátogatja hatalmas „száját”, megállás nélkül emelgeti a sínekre zúdult földet az egymás után melléje álló vagonokra. Egy másik, magasan, fent a partoldalban munkálkodik — fokozatosan lanká- sabbra faragja a talajt, hogy elejéit vegye egy esetleges újabb partomlásnak. A víz- gócot azonban ez ideig még nem sikerült megtalálni. Az omlások és emberi beavatkozások nyomait viselő, feltúrt töltésoldalon a rögök között — bár nem esik az eső — apró vízmosások bukkannak ki, s tartanak a mélybe, a lent dolgozó emberek felé. S most érdemes megemlékezni a pályamunkásokról, akik a víz által felhígított, tapadós agyagban taposva hősies munkát végeznék. Ezt az agyagot szinte lehetetlenség lapátra szedni és a platós kocsikra dobálni. Ennek az agyagtömegnek a mélyből alig lehet előbányászni az egykor a partot tartó kőfal leomlott MH mond a p&rttlfkár? A tartalékok feltárása sok lehetőséget kínál AZ ÖTVÖZETŰ YARBAJi készül megyénk legnagyobb munlkasvédeüirü beruházása, a füstgáaelszív'ó berendezés. Rövidesen átadásra kerül az új központi irodaépület. Nem régi még a modem laboratórium. Épül a magánüzem. A fejlődésnek kézzel foghat» jelen vannak, azonban mindaz ami itt folyik sok gonddalbajjal jár. Eriről beszélgettünk Angyal Nándorral, az üzem pártszervezetének: titkáréval. A beruházások az őtvüzet- gyár fejlesztési alapját, anyagi erejét hosszú Időre lekötötték. Termékeik, amelyek nél- külozhetetlenek a hazad kohászatban, a gazdasági Irányítás új rendszerének bevezetése után állami ártámogatásra szorultak. Az első évben még 37 millió forint volt az állami dotáció mértéke, a következő évben már 22 millióra csökkent. Tavaly már nem igényelitek állami ártámogatást, sőt mintegy 6 milliós nyereséggel számolhatnak. Mennyi minden vari emögiötrt? Műszaki, szervezési intézkedések egész sora. A termelés struktúrájának ésszerűbb, gazdaságosabb alakítása. Olyan exportítörekvés, ami szintén giaadaságos az üzem, a népgazdaság számára — és nem utolsó sorban, a bekö tartalékok hasznosítása. Mindezzel elégedett a pórtvezetőség is, de az étert sikereknél tovább lát és egy sor megoldásra váró feladat foglalkoztatja. Olyanok, amelyek nagyon is befolyásolják az egész üzem mimikáját. Elsősorban a termelés emberi oldaláról, — Véleményünk szerint meg nagyon sok Olyan belső tartalék van, amdit fel kéül tárni és hasznosítaná — mondta a párttííkár, majd a munka elismerésével, az ösztönzéssel folytatta. — BEREZfiSI rendszerűd kön például még nagyon sok a finomítana való. Ezt a témáit tűzzük legközelebb a gazdasági vezetéssel közösen napirendre. A termelés például igén nagy mértékben attól függ, hogy a közvetlen irányítóik, vezetők fetea«eég)érze- te, mimikája milyen. Állíthatom, hogy a dotáció kiiktatásában is oreertánrósaük volt. Ha az anyagi elismerésüket ehhez mérjük, már nem lehetünk ennyire elégedettek. Az anyagi ösztönzést úgy kellene alakítanunk, hogy hatékonyabb legyem., jobban érvénydanabjaSt — a munkát azonban el kell végezni, a forgalomnak minél előbb el kell indulni. Vácon át — Le a kalappal előttük — mondja Csiszár Lajos, a józsefvárosi pályafenntartási főnökség vezetője... Hogy mikor áll helyre a forgalom, arra nem tud, és felelőtlen kijelentést téve nem is akar felelni. — Könnyebbet kérdezzen ... — üti el a kérdést mosolyogva. — A munka szépen halad, ha sikerült nagyjából visszaállítani az eredeti helyzetet, állandó figyelőszolgálat mellett megindulhat a közlekedés. De a pálya környékének végleges rendbehozatala nagyobb munka. Arra is sort kell keríteni a közeljövőben. Addig, míg a pályát nem sikerül — legalább ideiglenesen — rendbehozná, Ma- gyamándor, s Nógrádkö- vesd között — átszállással, autóbuszok bonyolítják le a forgalmat. A tehervonatokat az Aszód—Balassagyarmat vonal helyett az aszód—vác— balassagyarmatin közlekedtetik: ez mintegy hetven kilo méteres plusz utat jelent. S rengeteg időkiesést, figyelmet, munkát, az amúgy is zsúfolt menetrend további zsú- folódását. Nemcsak az utazó- közönség, a vasúti személyzet is nagyon várja a helyreállítást. Baranyai László ne jusson a felelősség és a végzett munka. Ma még, sajnos, elég általános, hogy egy középvezető, kevesebbét keres, mint a beosztotta inak nagyobb része, akiiként ő felelős és akik az ő utasításait hajtják végre. Ezen, a lehetőségék határai között feltótHeniül változtatni szeretnénk. — Közismert az is, hogy hosszú idő óta nem tudjuk biztosítani a létszámot. Ez arra kényszerít, hogy a belső tartalékok hasznosítását jobban szorgalmazzuk. Van is ilyen nálunk a munkafegyelemben, a munkaidő jobb ká- használásában. A müsaakvál- tás idején egyesek jóval előbb leteszik a szerszámot. Ezt nem lehet ott megtenni, ahol a váltótárs megérkezéséig ott kei! lenni, és az adagolóknál, a ajepoióknél. A kisegítőknél és a TMK-mál is igen sok lehetőség van még a nyolcórás műszakidő jobb kihasználására, csupán a fegyelmét kéül megszilárdítani. — A muinikatfiegyelemmeü, egy korábbi taggyűlésein foglalkoztunk. A párttagság egyetértett azzal, hogy gyökeres változást kell elérni. Az egyetértésen túl mindinkább a megvalósításra kell majd törekednünk, és ebben első- sor''bari a kommunisiták példamutatásának, szavának kell jobban érvényesülni. — A munkaerő-vándorlás Is elég nagy nálunk. Ezért a tönzsgárda megbecsülésére nagy gondot fordítunk. Aki húsz éve itt dolgozik az a rayerésegresiaesedósnél az idén már 1500 forinttal többet kap, aki 15 éve az ezerrel. Az idén miár a tíz éve itt dolgozók is ktilöm.lutalomban részesülnek. A kollektív szerződés a nyugdíjba kerülőik jutalmazását is biztosítja. Ennek az egyszeri jutalomnak az összege az itt edtöltótt évektől függően a 3000 forintot is elérheti Váltsok gondot okoz a helyi postahivatal elhelyezése. Mivél a postahivatal jelenleg magámtazbaítni kellene azon, hegy a már hosszú ideje itt dolgozóik, akik megtanulták munkájukat, ne csak annyit kapjanak, minit az új felvételesek, akik közül sok, amikorra megtanulja teendőjét, éli is megy. — Tennivalónk nagyon sok van. Sürgetjük a füsttigázelazi- vas megvalósulását, ami em beribb munkakörülményeket jelent majd és a fegyelemre is kedvező hatással lesz. Ma még sokszor arra hivatkoznak, hogy a zsúfolt, nem megfelelő fürdő miatt kell előbb otthagyni a munkahelyet. — Az új magánüzemet is szeretnénk a harmadik negyedévben üzembe helyezni Sajnos, a szükséges transzformátort csak jóval későbbre igazolták vissza. Emellett a vezetésnek az anyagszállítást is meg kell oldania, mert a bányától átvesszük a kisva- suitait. — GOND, BAJ TEHAT akad, arról nem is beszélve, hogy a termelés haitökonysé- gáí, gazdaságosságéit az idén tovább kell fokozná üzemünknél. A műszaki, gazdasági vezetésinek megvannak az ezzel kapcsolatos feladatai, de a pártszervezet segítésére is szükség van. Az emberekkel is nagyon sok kérdésben szót kell érteni. Erire csak egy legutóbbi példa: a 3-as és 4-es kohók kezelését automatizálással összevonták. Ez az automatizálás mintegy 380 ezer forintba került, s a korábbi kettő helyett egy kezelő kall Az órabérüket átlagosan 60 fillérrel emeltek. Azt viszont meg kell érteni még. hogy a munkaidő jobb kihasználás« nem jelent mindig arányosan nagyobb keresetet. Ilyen kér déssel is nagyon sokszor keffi a partvezetőségnek foglalkoznia — tejérté be Angyal Nándor pártfcMfeár.« za. A szakemberek a földmunkával már elkészültek, amint az idő engedi, teljes erővel folytatják az építkezésit. Az új házban van, szükségessé vált postaépületet szerződés szerint egy űj postaépület emelése. A még az idén átadják rendelte- munkálaitokat a helyi termelő- tósónek. NŰGRÁD m 1971. február 12., péntek 5 Bodó Járta» Fotózzon a NŐGRÁD-nak! Tarján! József (Salgótarján): „Tornaünnepélyen” c. fényke pére a zsűri 5 pontot adott Postaépület Mihály »er »én Mihalygergén már évek óta szövetkezet építőbrigádja vég-
