Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)
1971-02-12 / 36. szám
VIlÄG PROLETÁRJAI, EGYEDIM JETERf AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVF„ 36. SZÁM ARA: 80 FILLER 1971. FEBRUAR 12., PÉNTEK Képviselőink éle’éből (3. o-ldail) A becskei földcsuszamlás (S. oldal) A rádió és a tv műsora (6. oldal) Igazodva az élet követelményeihez Az országgyűlés legutóbbi ülése — igazodva fejlődő társadalmiunk követelményeihez — elfogadta a tanácsokról szóló törvényjavaslatot. Az új tanácstörvény megalkotása, amely magába foglalja az államigazgatás, az államélet fejlesztésére, a szocialista demokrácia kiszélesítéséne irányuló legfontosabb követelményeket, rendkívül nagy jelentőségű. Érthető, hogy a törvényjavaslat alapos, elemző viták, részleteire is kiterjedő módosítások, kiegészítő javaslatok után került az országgyűlés elé. A tanácstörvény, amely a jövőben átfogja, irányítja és rendszerezi a megyei, városi és községi tanácsok munkáját, lényegében az egész lakosságot, minden egyes állampolgárt érint. Állami életünk fejlesztése, a tanácsok munkája, jelentőségéhez méltó helyet kapott a X. pártkongresszuson, a határozatok tükröződnek a most megszületett tanácstörvényben. „Az államigazgatási munka és hatáskör fejlesztésével egyidejűleg erősödjék a tanácsok népképviseleti, önkormányzati jellege. A központi szervek hatáskörében olyan ügyek maradjanak, amelyek a társadalmi összfo- lyamatoik szempontjából fontosak, lényegesek, a helyileg megoldható ügyeket viszont a helyi szervekben intézzék” — szögezte le a X. pártkongresz- S27US határozata. A mondatok önmagukért beszélnek. Világosan mutatják, hogy társadalmi fejlődésünk jelentős állomásához érkeztünk. A tizenhét évvel ezelőtt alkotott tanácstörvény megfelelt a tanácsok akkori helyzetének, elméleti és gyakorlati követelményeinek. A tanácsok az elmúlt évtizedekben vitathatatlanul sokat tettek a városok, községek fejlesztéséért, a lakosság jobb ellátásáért, a kommunális, szociális, kulturális igények kielégítéséért. De a fejlődés, a gazdaságirányítási rendszer reformjának bevezetése, a szocialista demokratizmus további kibontakoztatása elkerülhetetlenné tette a tanácsok helyének, szerepének, munkájának felmérését, a feladatok újbóli megfogalmazásét. Az új tanácstörvény meghatározza, hogy a tanácsok nép- képviseleti, önkormányzati, államigazgatási szervek, amelyek a nép hatalmát valósítják meg szocialista államunkban. Egyszerűbbé teszi az állampolgárok ügyeinek intézését, csökkenti a még fellelhető bürokratikus, lélektelen vonásokat. „A köztisztviselő, az állam képviselője és a köz szolgálóba — olvashattuk a Központi Bizottság határozatában. Magatartása, az ügyfélhez való viszonya nagymértékben befolyásolja az állampolgár vétómén y ét, az államhatalomról kialakuló álláspontját. Az ügyintézés ez által válik politikává.” Az új tanácstörvény most lehetővé teszi, hogy a hivatal közelebb kerüliön az emberekhez, hatékonyabbá, szakszerűbbé váljék a tanácsok munkája. Tanácsaink munkáiét elsősorban ez az önállóság és felelősség-■ irányítja a következő években. A tanácsok hatáskörébe kerülnek mindazok a döntések, amelvek csak az adott területet, annak lakosságát érintik, amelynek megoldását a helvi tanácsok végezhetik el légi óbban. A kongresszus világosan kimondatta — amely helyet kapott a most elfogadott tanácstörvényben — döntéseket ott kell hozni, ahol az ügyeket legjobban ismerik. Egyre újabb hatásköröket kapnak a városi, nagyközségi, községi tanácsok, amelyekben a döntés joga kizárólag őket illeti meg. A vele járó felelősséggel együtt. Az új tanácstörvény állást foglal abban, melyek azok a feladatok, amelyeket központilag szükséges irányítani és melyek azok, amelyeket a helyi tanácsok döntenek el. Természetesen szükség van a hatáskörök megfelelő elhatárolására a tanácsi szervezeten belül is. A tanácstörvény kimondja: „A tanácsnak, mint elsősorban a helyi érdekek képviselőjének, nem lesz joga a végrehajtó bizottságot utasítani, határozatait megsemmisíteni, vagy megváltoztatni olyan ügyeket, amelyeket jogszabály utal annak önálló hatáskörébe, vagy amelyeket a felettes végrehajtó bizottság, illetőleg a Minisztertanács rendelkezése alapján intéznek.” Központi utasítások most már nem írják elő, hogy egy- egy városi, vagy községi tanács a rendelkezésére álló összegből mennyit fordítson kulturális, egészségügyi vagy kommunális célokra, mit építsen, mire költse pénzét. De a tanácsoknak tisztában kell lenniök azzal, milyen fejlesztést tesznek lehetővé az ország anyagi erői. A döntéseknek összhangban kell lenniük a központi elképzelésekkel, a megyei pártbizottságok és tanácsok határozataival. A fokozódó önállóság, a nagyobb felelősség, a tervek megvalósítása mindenképpen ösztönzi a tanácsok vezetőit, hogy több szinten gondolkodjanak, és a lehetőségek közül a legjobbat, a helyi érdekeknek leginkább megfelelőt válasszák. Egyre inkább érvényre jut az önkormányzati jelleg, amely együtt jár a tanácsok koordinációs tevékenységével. Valóban hatékony együttműködést kell kialakítanunk a városban vagy községben levő állami és gazdasági szerveikkel, összehangolná a beruházások, szolgáltatások, a kereskedelmi a ellátás tervszerűségét, a rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználását. Élőbb kapcsolatot kell kialakítani a területükön dolgozó üzemekkel, termelőszövetkezetekkel, mert azoknak nyeresége, vagy vesztesége nagyban hozzájárul a tanácsok anyagi erőinek, a fejlesztésre szánt péntek növekedéséhez, vagy csökkenéséhez. A területfejlesztésnek, a helyi és központi elképzelések megvalósításának szinkronban kell lennie a szocialista demokratizmus kibontakoztatásával. A lakosság mind tevékenyebben kapcsolódik be a tanácsok tevékenységébe a helyi politika kialakításába, alkotó részeseivé válik a tanácsi munkának. Az állampolgároknak joga és kötelessége részt venni a helyi ügyek megoldásában, mert azokat a feladatokat, amelyek tanácsainkra várnak, csak az apparátusok dolgozóinak, a tanácstagoknak, minden egyes állampolgár tevékeny közreműködésével lehet valóra váltani. Az új tanácstörvény ehhez minden lehetőséget megad. A végrehajtás a helyi tanácsokra hárul. Csatai Erzsébet Elfogadták Budapest rendezési tervét íüléat tartott a Miniastertanáea A kormány Tájékoztatási Hivatala aJtózld: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az Országos Tervhivatal elnöke az 1971—75. évekre szóló magyar—romáin tervegyeztetéseik befejezéséről tett jelentést. Az eredményes bukaresti tárgyalásokról adott tájékoztatást a kormány jóváhagyólag tudomásul vette. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának megbízott elnökével közösen terjesztette elő a főváros és környékének általános rendezési tervét, amely Budapest 2000-ig történő, sokoldalú fejlesztését határozza meg. A főváros általános rendezési tervének végrehajtására a népgazdaság mindenkori teherbíró-képességének megfelelően, folyamatosan kerül sor. A kormány Budapest és környéke általános rendezési tervét jóváhagyta. A kormány megtárgyalta és elfogadta a pénzügyminiszter előterjesztését a vállalatok és szövetkezetek pénzügyi revíziója során megállapított mulasztások bírságolási rendszerének módósításáról. Az új rendelkezések a kiszabható bírság felső határát az adóhiány, vagy a jogtalanul igényibe vett költségvetési juttatás egyszeres összegében határozzák meg,. Bírság kiszabását vezetik be olyan esetekre is, amikor a vállalat vagy szövetkezet éves mérlegében (zárszámadásában) a jogszabályok alapján a számíthatónál nagyobb nyereséget mutat ki és ennek alapján a jogosnál magasabb alapokat képez. A rendelet célja a vállalatoknál és szövetkezeteknél a pénzügyi és gazdálkodási fegyelem szigorítása. A mulasztások önkéntes feltárása esetén fizetendő pótlék mértéke — a bevezetett szigorítás ellenére — nem változik. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Mekszej Kosxlgin : Kitartó harcot folytatunk a fegyverkezési hajsza ellen Moszkvában aláírták a ten«rerf«»m*k-szerződC»st Péter János külügyminiszter aláírja a nemzetközi egyezményt Moszkvában csütörtökön reggel nyolc órakor Gromiko szovjet külügyminiszter. Wilson brit nagykövet és Beam amerikai nagykövet ünnepélyesen aláírta a tengerek és óceánok fenekén és annak altalajaiban a nukleáris és más tömegpusztító fegyerek elhelyezésének tilalmáról szóló szerződést. Ugyanezen, a napon Londoniban & Washingtonban is sor került a szerződés ünnepélyes aláírására. A szerződést aláíró 33 ország között van Olaszország, Finnország, Ausztria, Kanada és egy sor más állam. A szerződés megfogalmazását a genfi leszerelési értekezleten dolgozták ki 1969- ben és 1970-ben. A szerződést, amely közös szovjet.—amerikai tervezeten alapul, különböző módosítások után, az ENSZ közgyűlése 1970. december 7- én hagyta jóvá. vei. A szerződést először Gromiko szovjet külügyminiszter, majd Wilson brit és Beam amerikai nagykövet írta alá. Ezt követően a szerződést a se. A nagy fontosságú diplomá. ciai esemény színhelyén, a kormányfogadások házában az ünnepélyes alkalomból Alek- szej Koszigin szovjet miniszterelnök beszédet mondott Hangsúlyozta; a szovjet kormány abból indul ki. hogy a tengerfenékre vonatkozó szerződés az első fontos lépést jelenti a tengerfenék teljes fegyvermentesítéséhez vezető úton. Mint rámutatott, a Szovjetunió kész erőfeszítéseket (Folytatása a 2. oldalon) A szerződés nem vonatko- szocialista országok külügymi- zik a tengeralattjárókon alhe- niszterei látták el kézjegyük- lyezett fegyverzetekre, és a kel; Ivan Basiev bolgár. Péter tengerek 12 mérföldes parti János magyar, Otto Winzer sáv jóra. Érvénybe akkor lép, NDK, Stefan Jedrychowski ha a három nukleáris nagy- lengyel, Jan Marko csehszlo- hatalommal együtt 22 ország v®k, Comeliu Maneseu román képviselője ellátta kézjegyé- külügyminiszter és D. Erdembilék, a Mongol Népköztársaság külügyminiiszter-helyettekádár János munkásőrök között Kádár János, az • MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön meglátogatta a munkásőrség központi törzs- és alegység-parancsnok- képző iskoláját Balatonailigán. A látogatásra elkísérte Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője és Papp Ár* pád, a Központi Bizottság tagja, a Munkásőrség országos parancsnoka. Bene Béla, az iskola parancsnoka tájékoztatta Kádár Jánost a hallgatók politikai és szakmai képzéséről. A vendégek megtekintették a foglalkozásokat. Kádár János együtt ebédelt a munkásőrökkel, pohárköszöntőt mondott, majd délután beszélgetést folytatott a budapesti és megyei munkás- őr- parancsnokokkal. (MTI) Ismét harcok Ammanban Amrnani hírügynökségi jelentések szerint a jordaniai főváros keleti negyedeiben szerdán este fegyverropogás hallatszott, s az utcai harcok egészen csütörtök délig folytatódtak. Az amrnani rádió híradásaiban nem tett említést a történtekről. A Palesztinái ellenállási szervezetek központi bizottsága ugyanakkor közleményben jelentette be, hogy a Jordániái hadsereg mintegy 600 katonája páncélosok támogatásával megtámadta a gerilláknak az am. mani repülőtér és a városközpont közötti területen fekvő állásait. A központi bizottság megkezdte a fegyverek szétosztását a gerillamilícia tagjainak. és parancsot adott az ellenállásra. Egyes jelentések szerint az incidensek miatt lezárták az amrnani repülőteret. E híreket megerősíteni látszik, hogy a Middle East Airlines Bejrutból Ammanba tartó gépét csütörtökön délelőtt nem fogadta az amrnani repülőtér. (MTI) A Budapesti Fém- és Vastömegcikk Készítő Ktsz rétsági kempingüzemében már az első negyedévben exportálnak itt készülő különböző kempingberendezéseket. Jelenleg a turistaasztalok öt változata készül. Ezenkívül 25 ezer darab X-tá. bú szék, 3700 törpe szék és 8000 kempingasztal készül Koppány György felvétele
