Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)
1971-02-11 / 35. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK* AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVF., 35. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. FEBRUÁR 11., CSÜTÖRTÖK Egyforma mértékkel (3. oMaí) Jelölőgyűlé?eken hangzott el (4. oldal) Az olvasók fóruma (5. oldal) Koszigin levelet írt Brandtnak Nem változott a szovjet álláspont Koszi gin, szovjet kormányfő, levelet írt Brandt kancellárnak, s ebben újból aláhúzta a szovjet—nyugatnémet szerződés jelentőségét. Ezt közölte Von Wechmar, a bonni kormány helyettes szóvivője szerdára virradó éjjel egy vacsora után, amelyet Brandt adott a távozó Carap- kim szovjet nagykövet tiszteletére. A barátságos hangú levelet szerdáin közzé tették. Brandt és Oarapkin megbeszélést folytatott a kancellár lakásán adott vacsora után azokról a sajtójelenté- sekről, melyek szerint a szovjet kormány érdeklődése alábbhagyott volna a nyugatnémet keleti politika iránt. Ezeket a sajtó jelentéseket azóta részben a bonni szovjet nagykövetség, részben Lopa- tyin stockholmi szovjet kö- vetségi titkár — aki állítólag ilyen értelmű kijelentéseket tett volna — megcáfolta. A Bramdt-vacsorán a kancellár pohárköszöntőjében kijelentette: reméli, hogy a Szovjetunió és az NSZK viszonya tovább fog javulni. „Az előtt a feladat előtt állunk — mondotta —, hogy az aláírt szerződést életbe léptessük, élő tartalommal töltsük meg, s a béke és megértés tartós pillérévé tegyük.” Addig — fűzte hozzá — még néhány akadályt el kell távolítani az útból. A múlt terheit nem lehet egyetlen tollvonással megszüntetni. Carapkin megköszönte Brandt barátságos szavait, és emlékeztette a kancellárt azokra az időkre, „amikor más légkör uralkodott, és más vélemények hangzottak el”. „Teljes felelősségem tudatában mondhatom, hogy a Szovjetunió következetesen tovább halad a két ország közötti kapcsolat megjavításának és az európai enyhülésnek az útján, a Moszkvában aláírt szerződés alapján” — hangoztatta Carapkin. Tajvannak nincs helye a BT-ben A Biztonsági Tanács idei első ülésén a tagországok egy része ismét kétségbe vonta Tajvan jogát ahhoz, hogy helyet foglaljon a tanácsban és amellett érvelt, hogy ez a hely a Kínai Népköztársaságot illeti meg. A BT-ben — amely egyéb, ként a dél-ázsiai Bhutan ENSZ-tagságának kérdését vizsgálta meg — az idén négy új tag foglalta el helyét a következő kétéves időszakra: Argentína, Belgium, Olaszország és Szomália. Szomália képviselője az ülésen kife. jezte országa ..leghatározottabb ellenvéleményét” azzal, hogy Kínát Tajvan képviseli a tanácsban. A Szovjetunió. Lengyelország, Szíria, Franciaország és Olaszország képviselői azonnal csatlakoztak és kifejezték fenntartásukat a tajvani nagykövet megbízatásának ér- vényességével szemben- Malik szovjet nagykövet hangoztatta, hogy kormányának változatlan az álláspontja a Kínai Népköztársasáig ENSZ- jogai helyreállításának kérdésében. Szomália kijelentette, hogy konzultációk után a későbbiekben vissza kíván térni erre a kérdésre. (MTI) Gromiko fogadta Wlnzert Andrej Gromiikio, a Szovjetunió külügyminisztere fogadba Otto W inzert, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterét, aki szerdán érkezett Moszkvába, hogy aláírja a tengerfenék ahommen- tesftéséről szóló szerződésit. A nap folyamán Ivain Basev bolgár külügyminiszter is a szovjet fővárosba érkezett, hogy kézjegyével lássa el a tengerek és óceánok »tom- menitesítését kimondó szerződést, amelyet csütörtöktől kezdve tesznek hozzáférhetővé az aláírók számára. (MTI) Lenivel határozat a premizálásról A lengyel minisztertanács, a szakszervezeti tanáccsal egyetértésben, határozatot hozott a fizikai és szellemi dolgozók ez évi premizálásának és jutalmazásának irányelveiről. A határozat szerint a dolgozókat új módon premizálják a munkatermelékenység növelésében, a minőség javításában, a nyers- és segédanyag-takarékosságban elért eredményekért. Továbbra is fenntartják az exportfeladiaitök végrehajtásáért biztosított prémiumot, amit a múlt évben hozott rendelkezések megvontak. A minisztertanács határozata megállapítja, hogy az új anyagi ösztönzési és prémium- rendszer kidolgozásán az úgynevezett kísérleti üzemek tapasztalatai alapján folytatni kell a munkát. (MTI) Törvény a török diákmozgalom ellen A tőrök kormány egy sor új törvényt készít elő, amelyek célja a diákmozgalom megfékezése. Az új rendelkezések értelmében a kormány szigorú ellenőrzést gyakorol a diákszervezetek fölött a diákoknak megtilt minden erőszakos cselekményt, így egyetemi épületek és diákszállók megszállását. A különböző diákszervezetek megtiltják a politikai állásfoglalást. Az Egyesült Államok ankarai nagykövetsége „mélységes aggodalmának” adott kifejezést a török hatóságoknál az egyre szaporodó amerika- ellenes incidensek miatt. A nagykövetség figyelmeztette a Törökországban tartózkodó amerikaiakat, hogy tegyenek elővigyázatossági intézkedéseket esetleg bombatámadások, vagy emberrablások elhárítására A Parlamentből jelentjük Elfogadták az új lanáeslőrvéiifí Egynapos ülést tartóit szerdán az országgyűlés, hogy négyéves megbízatásának lejárta előtt még megvitassa a hosszabb ideje előkészületiben levő nagyfontosságú törvényDr. Korom Mihály igazságügy-miniszter felszólal javaslatot a tanácsokról. A javaslat beterjesztése előtt azonban még Cseterki Lajos, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára számolt be az Elnöki Tanács jogalkotó tevékenységéről, kitüntetési és kegyelmezésd jogának gyakorlásáról, valamint az ország nemzetközi diplomáciai kapcsolatainak fejlődéséről az utolsó két esztendőben. Ami az utóbbit illeti, hazánk további 12 országgal létesített ez időben nagyköveti szinten kapcsolatot, minek folytán jelenleg 89 országgal tart fenn diplomáciai, kettővel pedig konzuli kapcsolatot. Egységesen működő sierweíuet A beszámoló után terjesztette elő dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter a tanácsokról szóló törvényjavaslatot, amelynek feladata, mint mondotta, hogv új módon fogalmazza meg a tanácsok szerepét, jellegét, és helyét. Ez a megfogalmazás, a lényegét tekintve, kimondja. hogy a tanácsok a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak részei; a demokratikus centralizmus alapján működő nép- képviseleti, önkormányzati és államigazgatási szervek. Igen jellemző, hogy az eddigi tanácsi feladatkörök jó része hatáskörré válik a jövőben,, egyszersmind a különböző szintű — tehát megyei és fővárosi, illetőleg városi, községi és kerületi — azaz helyi tanácsok eltérő hatásköre is világossá lesz. A jövőben nemcsak a végrehajtó bizottság, hanem az egész tanácsi szervezet a kormány igazgatása szerint egységesen működik. mint ahogy a Miniszter- tanács dönt a szakminiszterek és a tanácsok közötti esetleges vitákban; mindez a tanácsok törvényes működésének, egyben a demokratikus centralizmus megvalósulásának fontos feltétele. De a törvényben foglaltak megvalósításának, azaz a tanácsi szervezet korszerűsítésének és hatékony működésének egyéb feltételeire is rámutatott az igazságügy-miniszter, amikor kijelentette, hogy az nagymértékben függ a tanácsi vezetők és dolgozók szakmai és emberi rátermettségétől, nem kevésbé működésük erkölcsi és anyagi elismerésétől. Ami pedig a szocialista demokratizmus fokozottabb érvényre juttatását illeti, s ez a törvényjavaslatnak ugyancsak elsőrendű célja, döntő, hogy miként igénylik és értékelik majd a tanácsok a lakosság véleményét, bíráló megjegyzéseit, észrevételeit, hogyan tudják egy-egy intézkedésük politikai hatását számításba venni. Valóságos Igényt elégít ki Ez utóbbival, azaz a tanácsok és a lakosság kapcsolatának, a demokratizmus erősítésének kérdéseivel csaknem minden felszólaló foglalkozott. Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese nagy figyelmet keltő felszólalásában például hangsúlyozta, hogy miközben a törvény egyidejűleg erősíti a központi hatalmat és a helyi önkormányzatot. a társadalmi fejlődés valóságos igényeit elégíti ki. A tanácsok működésének alapja a közvetlen vagy közvetett választás alapján létrehozott népképviselet, amely kifejezi a képviseleti demokráciát, de bizonyos esetekben. például falugyűlések formájában, helyt ad a közvetlen demokrácia érvényesítésének is. Bencsik István, Hajdú megyei képviselő, a Hazafias Népfront főtitkára is úgy jel. lemezte a törvényjavaslatot, hogy az a szakigazgatás további demokratizálásának szükségességét fejezi ki, ami azért is jelentős, mert a javuló. szocialista tömegkapcsolatok óvják meg a helyi államigazgatási szerveket a liatalmaskodástól. a bürokratikus vonások elszaporodásától. Véleménye szerint azonban a Hazafias Népfrontnak mint a tanácsok tömegpolitikai bázisának a szerepe nem fejeződik ki eléggé a törvény- javaslat szövegében, csupán annas indokolásában. Ezért romosnak tartja, hogy a később megjelenő végrehajtási rendelet ezzel kapcsolatban keiiő biztosítékokat nyújtson. Az • igazságügy.miniszter azonban a vitát összefoglaló válaszában inkább Feher Lajos véleményét igazolta, aki Hangsúlyozta: a tanácsoknaK a jövőben fokozottan szükségük lesz tömegkapcsolalok. ra es azt a törvényjavaslat szellemében elsősorban a Hazafias Népfront által valósíthatják meg. Mindez azt célozza, jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, hogy a tanácsok ügyintézése szakszerűbbé, gyorsabbá és felelősségteljesebbé váljon, ami természetesen nem csupán a törvényes szabályozás kérdése. Mert vajon. hol érvényesül a bürokrácia és a protekcionizmus? — tette fel a kérdést a miniszterelnök-helyettes —, ahol a társadalmi szükségleteket még nem tudják ' hiánytalanul kielégíteni, ezt pedig a javak nagyobb tömege tudja csak megszüntetni. Természetesen szükség van a szakmai színvonal emelésére is. amit elősegít a törvényjavaslat egy sor intézkedése, valamint az említett nagyobb megbecsülés kifejeződésére, amit lehetővé tesz, hogy a Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese járási tanácsoknál felszabaduló béralapok döntő részét a helyi tanácsok közigazgatási szakembereinek jobb javadalmazására használhatják fel. Fontos szerep a helyi tanácsoknak A szakmai színvonal növelése és ezzel összefüggésben a tanácsok szakterületi, azaz oktatási, egészségügyi stb. feladatainak növekedése egyébként más hozzászóló képviselőket is foglalkoztatott. Varga Gáborné. Borsod megyei képviselő fel is tette a kérdést: miként lehet majd a szakemberek tudását a köz érdekében még jobban hasznosítani, amikor a tanácsok kötelezettségei különösen az oktatásügy és az egészségügy fejlesztésében erősen megnövekednek. És utalt régi törvényei ilyen irányú tiszteletre méltó célkitűzéseire, mint ahogy az igazságügyminiszter is emlékeztetett válaszában a régi községi elemi iskolák tisztes hagyományaira, amelyet a tanácsoknak kellően értékelniük kell hiszen a jövőben többek között a pedagógusok megbecsülésében. adott esetben még a védelmében is sok feladat hárul rájuk. A tanácsszervezetek megszaporodó munkája és növekvő felelőssége kapcsán többen utaltak a helyi, főleg a községi és városi tanácsok kiemelkedően fontos szerepére, hiszen hozzájuk kerül az ügyek döntő hányada és — amint dr. Gonda György képviselő, a törvényjavaslat előadója mondotta — náluk, az ő munkájukban fejeződik ki a legvilágosabban az ön- kormányzati és a népképviseleti jelleg, azaz a szocialista demokrácia. Végül is dr. Trautmann Rezső, nyugdíjas miniszter, budapesti képviselő fejezte ki talán a legtalálóbban a törvényjavaslat által felvetett legfontosabb kérdést, azaz, hogy miként fogja érzékelni az állampolgár a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szerepét külön-külön és együttesen. Erre igyekeztek választ adni mindazok a hozzászólók, akik a tanácsi munka már eddig is tapasztalható jelentős fejlődésének bizonyítékait hozták fel példaként. Tóth Szálvesztemé, Csongrád megyei képviselő, maga is községi tanácsi , vb- elnök, Varga Gáborné, Borsod megyei képviselő, Goriáncz Ignác, Szolnok megyei képviselő, vállalati igazgató és dr. Bodogán János, Veszprém megyei képviselő, egyébként a megyei tanács vb-elnöke, a sokrétű tanácsi munka gazdag eredményeinek egész példatárával ismertették meg az országgyűlést. Végezetül még egy kérdést érdemes megemlíteni, ami élénken foglalkoztatta a hozzászólókat, s amiről dr. Mátay Pál, Fejér megyed képviselő, megyei főügyész beszélt nagy alapossággal, ez pedig a tanácsok megnövekedett felelőssége a helyi lakosság ellátásáért, a szolgáltatásokért. Dr. Mátay annak a véleményének adott kifejezést, hogy az országgyűlés elé került új törvény remélhetően megoldja ezt a problémát, miután a helyi tanács ezután ellenőrizheti a nem tanácsi, azaz állami, vagy szövetkezeti vállalatok, intézmények ilyen irányú tevékenységét, segítheti őket, de adott esetben el is marasztalhatja ezeket mulasztásaikért. Van tehát egy „főfelelős” a sole felelős között, a lakosság kielégítő ellátásáért, és ez megnyugtató, még akkor is, ha a törvény megvalósítása mellett akad majd e téren egyéb tennivaló is. A felmerülő problémák ilyen sokoldalú megvitatása, majd az igazságügy-miniszter rövid válaszadása után az országevűlés a tanácsokról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Kállai Iwtola zárszava Az elnöklő Kállai Gyula zárszavában emlékeztette a képviselőket arra, hogy ez év március 19-én az országgyűlés mandátuma lejár, s addig már nem tartanak újabb ülést. Felhasználja tehát az alkalmat, hogy méltassa az állami munka és a szocialista demokrácia tapasztalt, jelentékeny fejlődését, amelyhez az országgyűlés is hozzájárult, amiben jelentős része volt az Elnöki Tanács, a kormány és az országgyűlés harmonikus együttműködésének. Fontos segítségként értékelte Kállai Gyula azt is, hogy a sajtó, a rádió és a televízió, az országgyűlés üléstermét országos politikai fórummá emelte. Külön méltatta a képviselők felelősségtudatát, amellyel egységesen dolgoztaik nagy társadalmi célunk valóra váltásáért, a szocializmus teljes felépítéséért. Végül a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az országgyűlés és a maga nevében köszönetét mondott a képviselők odaadó, lelkiismeretes munkájáért, majd az 1967—1971. évi ciklus utolsó ülésszakát, a képviselők tapsa közepette, berekesztette.
