Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-10 / 34. szám

la|)ii*eii(Sen a korszerű e§a!ádíei*iezé§ Az anya-, csecsemő. és gyermekvédelem céljaira az egészségügy idei köiitségve. lése 923 millió forintot irá­nyoz elő. Az összeg túlnyomó részének felhasználásáról a tanácsok döntenek. A mi­nisztérium irányelveikkel, módszertani útmutatókkal ér. vénye&íti befolyását, hogy a tanácsok tervei az egységes egészségpolitikai elgondolá­soknak megfelelően alakulja­nak ki. Ezzel kapcsolatban dr. Tibor Gabriella, anya-, gyermek, és ifjúságvédel­mi főosztályvezető elmond, ta: — Az Idén két kiemelt fel­adat áll előttünk. Az egyik a születés körüli halálozás csökkentése. Az újszülöttkari halálozásiban különleges sze­repei; játszik a koraszülések igen magas, majdnem 11 szá­zalékos aránya, hiszen az el­ső napokban meghaltak mint­egy 70 százalékát koraszülöt­tek teszik ki. — Másik kiemelt felada­tunk a családtervezés kor­szerű színvonalra emelése. A terhességmegszakítások 1970. ben csökkenő tendenciát mu­tató, de még mindig magas száma arra utal, hogy nem vált általánossá a családter­vezésben a fogamzásgátlás le­hetőségeinek felhasználása. Az idén megvizsgáljuk a már működő nővédelmi tanács­adók munkáját és szélesítjük, fejlesztjük hálózatát. Rövi­desen elkészítjük a működé­sükhöz szükséges irányelve­ket is. A tanácsadásokat szü­lész—nőgyógyászok vezetik, s egyik feladatuk, hogy segítsé­get nyújtsanak a korszerű családtervezéshez, a hozzájuk fordulókat tanítsák meg a nem kívánt terhesség elleni védekezés korszerű módsze­reire és terjesszék a helyes megelőző szemléletet. Szere­pük azonban nem korlátozó­dik a családtervezésnek erre az oldalára: tanácsaikkal, a helyes életmódra neveléssel segítik a leendő anyákat, hogy egészséges gyermekekét hozzanak világra. — A családtervezéssel kap­csolatiban említést érdemel, hogy február l-től Bisecurln néven új fogamzásgátló ke­rült forgalomba. Folyamatban van a védekezés egyéb lehe­tőségeinek bővítése is. A fo­gamzásgátlók választékának bővülésétől — a megfelelő egészségügyi felvilágosítással együtt — fontos eredménye­ket várunk a nem kívánt ter­hességek megelőzésében. — A tanácsoktól eddig be­érkezett adatok szerint — folytatta a főosztályvezető — országosan körülbelül hatvan­nal bővül a gyermekorvosi körzetek száma és 1700 új bölcsödéi hely épül, ami ha­tározott előrelépést jelent, ha még nem is közelítjük meg a tényleges igényeket. A cse­csemőotthonok befogadóké­pessége 170-nel növekszik. — Már az idén is lehető­séget kívánunk nyújtani ar­ra, hogy egyelőre klinikákon és nagyobb kórházak szülé­szeti osztályain főfoglalkozá­sú gyermekorvosok dolgozza­nak az űjsztilöttrészlegeken. Ez is aláhúzza azt a szemlé­letünket. hogy a legfőbb fel­adat a gyermekek egészségé­nek védelme, továbbfejlődé­sük biztosítása. (MTI) Nógrádi tájaié Szép távlatok idegenforgalmában a megye J uibiieuirnhoz közeledik a, megyei Idegenforgalmi Hiva­tal. Megalakulásának 10. asz- i tendejébe lépett az idén. A megye idegenforgalmának el­kelt és elkövetkező öt eszten­dejéről lesz most szó. A harmadik ötéves terv szép gyümölcsöket érlelt a megye idegenforgalmának. Az Ide- genfongalimi Hivatal saját ke­selésében levő férőhelyeinek száma megduplázódott: jelen­leg 316 hellyel rendelkezik a hivatal, ezenkívül még 500 vendéget sátorban is el tud helyezni. Ugrásszerű fejlődést mutat a megyénkben eltöltött „vendégéjszakák” száma. 1965- ban 20 300 éjszakát töltöttek nálunk vendégeink, az elmúlt évben már 42 ezret. Nagy lépest tiettünk a fizető- Tendéglátó szolgálat kiépíté­sében. 1966. január elsején mindössze 42 ágy jelentette a fizetővendéglátó hálózatot, 1971. január elsején már 186 agy várta a különböző magán­lakásokban a vendegeket. Elégedettségre azonban még így sincs ok, hiszen a fizető- vendéglátó szobák száma most is kevés. A vendégeik elhe­lyezése különösem szezonban okoz nagy fejtörést. Az eltelt öt év alatt meghá­romszorozódott a hivatal va­gyona, jelenleg csaknem 10 millió forint érték fölött ren­delkezik (nagymezői, ereszt- vényi turistaszálló, Hollókő, salgótarjáni kemping stb.). Több mint kétszeresére emel­kedett az évi bevétel is. A legutóbbi év gazdálkodása- adapján szép nyereséghez jut a hivatal. Helye, persze bő­ven van a forintnak. Például az eresztvényi új turistaszál­ló berendezésének egy részét ebből az összegből vásárolják majd meg. Bár az eredmények igen örvendetesek, nem jelentik, hogy az elmúlt öt év minden nehézségtől megkímélte az idegenforgalommal foglalkozó szakembereket. Nagy gondot jelentett az eresztvényi régi turistaszálló károsodása, il­letve az új szálló építésének megkezdése. Az építkezés ta­valy csak kis mértékben ha­ladt előre. A Tanácsi Építőipa­ri Vállalattal folytatott tár­gyalások értelmében az épí­tők idén tavasszal teljes erő­vel hozzáfognak a munká­hoz, hogy a lemaradást be­hozzák. A tervek szerint tél­re már csak a belső munkák maradnak, a jövő év tava­szára pedig átadásra kész ál­lapotba kerül a központi fű- téses, szép korszerű szálló. Már korábban elkészült a salgótarjáni 10 szobás kem- pingmolel, számos vendéget is fogadott, ám a készültségi fokkal még mindig van egv Ids baj. Az AGROFIL Válla­latnak mielőbb pótolni kell az építési hiányokat. Legfonto­sabb az olajtároló, amely a határidő-módosítások ellenére még mindig nincs meg. A legutóbbi határidő február el­seje volt... Az elkövetkező őt esztendő nagy feladata lesz a világhírű ipolytarnóci őslénytani lele­tek megvédése. Kubinyi Fe­renc Nógrád megyei szárma, zású geológus író, már 1854- ben ismerteti az 1837-ben fel­fedezett természeti ritkasá­got, a riolittufában fennma­radt 46 méteres, megkövese­dett fenyőtörzset, amelyet az arra járó palócok „gyurtyán- kő-lócanak” neveztek eL A félszabadulás után az Európá­ban páratlan ősmaradvány megvédésére az Országos Természetvédelmi Tanács mintegy száz katasztralis holdnyi területet természetvé­delmi területté nyilvánított. A 30 millió éves leletek meg­óvásához szükséges anyagi eszközök rendelkezésre áll­nak, a tervek készítésével kapcsolatban a Városépítési Tudományos Tervező Intézet műemléki osztályával folynak tárgyalások. A jelenlegi el­képzeléseik szerint 1973 őszé­re bemutatható állapotban lesznek az ősleletek, s addigra a környezetet is szépen ki­építik. Nagyreszt biztosítottak az anyagi eszközök a hollókői népi rezervátum kialakításá­hoz is. Idén egy olyan vég­leges terv készül majd, amely tartalmazza a hollókői fej­lesztés egészét. Az elkövetke­ző öt évben befejeződik a hollókői vár állagmegóvása is. A bánki * tó környékén újabb üdülőtelkek értékesíté­sére kerül majd sor. Szóba került vagy egy kemping, vagy egy turistaszálló építése is. Véglegesen kialakítják a strandot, és komoly előkészítő munkák folynak az ivóvíz ügyében. Az idegenforgalom fejlő­désének jelentős állomása volt a hivatal balassagyarmati ki- rendeltségének megnyitása. Ezzel helyben is lehetőség nyűt az idegenvezetésre, a va­lutabeváltásra, az elszálláso­lásra, különféle" információk nyújtására, utaztatásra. S hogy a megyénkbe láto­gató idegenek tudjanak is ezekről a lehetőségekről, szép kivitelű propagandakiadvá­nyokat adunk vendégeink ke­zébe. Már nyomdában vannak a Nógrádi tájak, a Salgótar­ján és a Salgótarjáni Kem­ping című srin.es leporellók, a szezon elejére várhatóan meg­jelennek. Előkészítés alatt áll, előreláthatóan az idén el­készül a Hollókő című színes útikönyv is. Szép távlatokkal kecsegteti megyénk idegenforgalmát az elkövetkező öt esztendő. „A természet áldásai — s ritkasá­gaival gazdagon elhalmozott”, s emberkéz által létrehozott, szépségekben sem szegény Nógrád megye megéri a fá­radságot — szendi — A táncdalénekes nagyon ne­kikeseredett. Egy kicsit az ószanszkrit temetési énekekre, egy kicsit meg mai könnyű­zenekincsünkre emlékeztető, bizarr hibriddallamra pana­szolja sanyarú életét. Azt mondja: neki minden hétköz­nap monoton örökkévalóság, s ünnepjeinek egyhangúságát is csupán az emésztő vágyakozás keserűsége színesíti. De úgy kell neki! Amit ka­pott és kap, maga kereste ma. gának. Mert mit csinál? Amint a dalból kiderül *Fél téglát vág a sorshoz". Namármost, bármennyire jámbor is az a sors, annyira nem nyimnyám, hogy a vagdalkózást szó nél­kül eltűrje. Persze visszaüt, s ezzel táncdalénekesünk meg­kapja az előleget. A végkielé­gítés ugyanig akkor követke­zik, amikor a sors megtudja: a fél téglához meg némi ki­nevetés is jár, mert a tánc­dalban elbeszélt életveszélyes fenyegetés további részletéből kiderül: „s aztán jót nevet az ember.” Ez a fonák gesztus, ez a semmibe vevő gúnykacaj, min­den kímélet előtt becsapja az ajtót, végképp felingerli a téglázás miatt már amúgy is Nem is csoda... paprikás sorsot. Ügy tesz, ahogy csak a vereségét sejtő ökölvívó tehet: várja az al­kalmat a mindent eldöntő nagy ütésre: Aztán bumm! Következik a balegyenes, s a kislakás építőknek kevesebb ideig kell már sorba állni a TÜZÉP-nél, táncdalénekesünk ugyanis nem hordja el orruk elől a téglát, hogy azután pro­vokatív szándékkal, félbe tör­delve a sorshoz hajigálja. Különben furcsa egy szer­zet a szóban forgó szárnyfalán pacsirta. Mert azt közli: .,Akit kiütött rég az élet. az szép lassan talpra áll”. Szép do­log ebben a helyzetben az op­timizmus, még dicséretesebb lenne azonban, ha hősünk minden baj szülőanyját, az okot keresné. Mondjuk azt la­tolgatná, miért ütötték ki, s a kiszámolás után miért kell neki felkászálódnia, vagy ahogy ő finoman megfogal­mazza. talpra állnia. Semmi esetre sem azért, mert hideg a padló, hanem, mert előző­leg fél téglával dobálózott, $ Lesz-e nyereség? Gondokban a gépjavítók EZ £V JANUAR elsejétől a Mezőigazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat Eger, ér- sekvadkerti gyáregysége a hi­vatalos elnevezése az egykori gépjavító állomásnak. Ügy tűnik, nem változott semmi. A vaitozaüianság azonban való­ban csak láitszólltagoe, amint ez Káposzta József 'igazgatóval folytatott beszélgetésből is ki­derül. — A Gazdasági Bizottság döntése alapján a megyében megszűnt a gépjavító ádlomá- sok központjia, s így területi- leg Egerhez kerültünk — ma­gyarázza a helyzetet. — Az eddig betöltött szerepünk lé­nyegesen netm változott He­lyesebben szólva munkánk ki­bővült a mezőgazdasági gép- alkatrészgyártással ... Néhány hónappal e beszél­getés előtt az Érsékiwadkerti Gépjavító Állem ásr ól ollyain hírek keltek szárnyra, hogy a dolgozók körében rossz a han­gulat, bizonytalanság uralko­dik a jövő megítélésében. Az igazgató őszintén feltárja a fél évvel ezelőtti helyzetet, ami nemcsak a dolgozóiknak, hanem a vezetőknek is gondot okozott. — Az utóbbi öt év alatt ez már a harmadik átszervezés az üzemben — mondja. — A gazdaságirányítás reformja önállóságot ad, de ez a meg­oldás újabb függőségi viszonyt jelent. Lényegéiben véve nem lenne rossz, ha az egész vál­lalat mezőgazdaságban betöl­tött szerepének tisztázása után, a gyáregységek szerepét és feladatait is meghatároz­nák. Mindez ügy hangzók, mint­ha az érsékivadkentiek nem tudnák, hogy milyen feladatok várnak rajaik az idén. Pedig tudják, nagyon is jól. Az első és legfontosabb cél a munka hatékonyságának növelése. — Nyereséget csak munká­val lehet elérni, s nekünk nincs elegendő munkánk —, mondja az igazgató. — Igaz, korábbi tevékenységünk meg­maradt, ezzel viszont nem tud­juk teljesíteni a nyereségter­vet. S ez nemcsak a vállalat­nak rossz, hanem a mii csak­nem kétszáz emberünknek is. BESZÉLGETÉSÜNK sorén számba vesszük az összes lehe­tőségeket. Marad a gépkocsik szervizelése, javítása — a ket­tes szemléig —, a forgácsoló­műhely tevékenysége, a laka- tosüzemi munka, s a nőket foglalkoztató bedolgozó tevé­kenység. A gépkocsi javítás kis nyereséggel jár, a forgácsoló- műhely jól működük, de kevés a rendelés. Igényesebb mun­kát p>edig nem vá Hallhatnak el, mert nem teszi lehetővé a műszaki színvonal. A lakatos­üzemnek kellene legalább 15 miliiiós megrendelés, hogy biz­tosíthatnák a folyamatos tevé­kenységet. Szívesen elvállal­nák a tenmeMszövetkezetek részére a vasszerkezeti mun­káikat, azonban a megyei ME- ZÖBER nem pártfogolta el­képzelésüket. így a Heves me­gyei közös gazdaságok részére készítettek istállótető-szerke- zeteket. — Száimiunfkra az lenne elő­nyös, ha sorozatmunkákat kaphatnánk, amiért érdemes vállalná az átállás költségeit — magyarázza Káposzta Jó­zsef. — Egyelőre azonban csak kisebb megrendeléseket kaptunk. Szívesen dolgozunk a Hűtőgépgyárnak, az Egye­sült izzónak, vagy a Csepe,. Autógyárnak, a váci Híradás­technikai Anyagok Gyárának. De jobban örülnénk annak, ha tevékenységiünk elsősorban a mezőgazdaságban gyümöl­csözne. — A központtal folytatott tárgyalások során szóba került, hogy Énsekvadkerten gyárta­nánk az MTZ traktorok szik­rafogóját. Kiszámolták, hogy a szükséges berendezés négy- százezer forintot igényelne. A bevétel pedig nem lenne any- nyi, hogy megérné a vállalko­zást. A feladatok megoldására való törekvés során mind sű­rűbben ütköznek bele az ér- sekvadikertiiak az alacsony mű­száki színvonalba. — Kétségtelen, sokkal ki­sebb és kevesebb gondunk lenne, ha korszerűbb gépek­kel berendezésekkel rendel­keznénk — mondja az igazga­tó. — A tavalyi kótmillldó fo­rintos fejlesztési lehetőségiün­ket nem használhattuk ki tel­jesen. A női és férfiöltöző és -fürdő melllett útépítésre költöttük a pénzt. Mire az egész állomást érintő elektro­mos hálózat kicserélésére ke­rült volna a sor, zárolták a fejlesztési összeget. Idei lehe­tőségeinket viszont még nem ismerjük. ÉRSEKVADKERTEN úgy látszik megnyugodtak a kedé­lyek. A vezetők a kedvező megoldásokért tesznek éjt nappallá, a munkások pedig szorgalmukkal igyekeznek, enyhíteni a gondokat. Ebhez a közös akarathoz kellene egy kicsit több és hatékonyabb ee- glíhség a központtól R T. Fotózzon a NŐGRÁD-nak! < ... wám Palencsár József, (Salgótarján): „Utánpótlás” című fényké­pére a zsűri 5 pontot adott Megkezdték a sertéshizlalást Jéggyár De j táron A balassagyarmati és a rétsági termelőszövetkeze­tekben hagyományos a sza­móca és málna termesztése. Évente több vagonnal szál­lítanak gyümölcsöt a két járásból Európa legkülön­bözőbb tájára. A nyári me­legben a szállítás okozza a legnagyobb gondot A bo­gyósok csak a mélyhűtött vagonokban tartják meg frisseségüket. A vagonok hűtésére Budapestről szállí­tották a jeget. A MÉK úgy határozott, hogy 2 millió forint ráfordítással a dejtári átvevőtelepen jéggyárat épít, amely egy évben 10 vagon jég előállítására al­kalmas. aztán kapott az állcsúcsára egy balegyenest. Az is lehet azonban, hogy a szemtájékra is jutott, bár a monoklit — ismerőseinek állítása szerint — az OFOTÉRT-nél vette. Egyébként sajnálom az éne­kest. Nem azért amit kapott, azt megérdemelte, hanem a jövője miatt. A szöveg további részéből úgyis kitűnik, hogy az Élet elnevezésű tantárgyból meghúzták és pótvizsgáznia kell. Kissé letargikusan ugyan, de bízik, bizakodik: majd csak átcsúszik valahogy, amit én erősen kétlek. Hogy miért? Hogy is mondjam csak. Van a rovásán egy fél téglákkal végrehajtott garázdálkodás, aztán egy verekedés, amiben ugyan kiütötték, de a kezde­ményező csak ő lehetett. S ez feltétlenül súlyosbító kö­rülmény még a sorssal szem­ben is, aki pedig méltóságán alulinak tartja az összes ter­helő tanúk felvonultatását. Ha ezek után a mi énekes •madarunkat a pótvizsgán el­húzzák, magára vessen. Nem csoda, ha ilyen izgága álak­kal szemben a sorsnak is fel. szalad a várnyomása. Szolnoki lé J Az elmúlt esztendőben kezdték meg Litkén a sertés- hizlaló telep építését 16 mil­lió forint ráfordítással. A te­lepet négy tsz, társulásos ala. pon építési és évi 4040 hí­zott sertés előállítására tervez­ték. Az elmúlt esztendőben elkészült a telep korszerűen felszerelt fiaztatója, amelyet anyasertésekkel telepítettek be. A fiaztatás első eredmé­nye kedvező volt. A malaco­kat a közben előkészült egyes számú hizlalda egyik felébe be is telepítették és megkezd­ték a hizlalásukat. A három­száz jószágot ez év augusztu­sában értékesítik. NÓGRAD b 1971. február 10., szerda 5

Next

/
Thumbnails
Contents