Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)
1971-02-07 / 32. szám
Leningrad—4. TUDÓ TE JL=J Ember és munka viszonya A nők és a társadalom Alighanem ez a probléma A fényképészetben a helye« beállítás és a távolságmérés mellett csak a pontos megvilágítási idő eredményezhet jói exponált filmet. Ez a szabály az amatőr fényképészeikre, hivatásosokra és tudományos fotósokra egyaránt vonatkozik. Annak ellenére, hogy a kereskedelem ma már megbízható fénymérőiket árusít, sőt számos fényképezőgép-típus beépített fénymérővel készült igen sokan nem használnak ilyen műszert, hanem becsléssel állapítják meg az expozíciós időt. Normál körülmények között ez a módszer sok Napjainkban a világ a beatzene, a gitár korszakát éli. De azért szükség van a jó öreg zongorákra is. A kultúr, történészek a zongora eredetét, korát nem egyöntetűen állapítják meg. Egyesek szerint a zongora őse az ókori monochtxrd volt. amelyet a hangközök meghatározására használtak. Más történészek a zongora előfutárának csak azokat a hangszereket tekintik, amelyeknél a húrokat bil. iantyüsorok szólaltatták meg, akár pengetéssel, akár ütéssel. A Clavichorden, a XV. század folyamán tökéletesített esetben be Is válik. Ugyanakkor más esetekben a fényviszonyokat nehéz megbecsülni. Különösein vízparton, ahol erős a tükröződés, hegységben, havas tájon tévednek nagyot a fotósok és nem számolnak a különféle tényezőkkel. Ilyen terepen és körülmények között, különösen, ha az expozíciós időre még kényesebb színes filmmel dolgozunk, a fénymérő nélkülözhetetlen eszköz a fényképezésnél. Képünkön: a szovjet ipar új terméke, egy Leningrad— 4 típusú fénymérő. billentyűsön» hangszeren, kis fémnyelvek pengették meg a húrt, A később feltalált cla- vlcembalőn pedig hegyes tollszárak pengették a húrokat. Végül az úgynevezett pantalon volt az első olyan hangszer, amelyen kis kalapácsok ütötték meg felülről lefelé a húrokat (1702). Ebből a hangszerből alakult ki a mai formájú zongora. A leningrádi Vörös Október Hangszergyárban billentyűs hangszereket: zongorákat és pianínókat gyártanak. A gyár készítményed világszerte közkedveltek. Képünkön: a gyár mestere'zongorát hangol. i századunk egyik vissza meg i visszatérő problémája. A kérdést természetesen nem a XX. század vetette fél, de való I igaz, hogy sok szempontból, a korszerű, a társadalom fejlettségéhez is méltó válasszal még ma is adósak vagyunk. A férfi—nő, illetőleg a nő és a társadalom „feudalisztikus” jellegű viszonya az • elmúlt időkig annyira közhely, hogy ! talán említése is illetlen. Az illetlenség legfőbb érve a statisztika. Ha bárhol és szinte bármelyik statisztikai zseb- I könyvet felütjük, akikor az adatok relatíve hatalmas fejlődésről számolnak be. 1930- ban 39 mérnöki oklevél volt magyar nők birtokában, 1960- ban 2260, 1930-ban 79 jogi doktor volt, 1960-ban 908. Vagy egy hagyományosan nőinek tekintett foglalkozási ágban, a 6598 tanári diplomával szemben 1980-han 3 évtizeddel később, 24 329 volt I\ök az egyetemen A fejlődés e téren jelentkező tendenciáját más oldalról igen szemléletesen fejezi ki az egyetemek nappali tagozatán tanuló leányok néhány adata. Az 1935-ös tanévben az egyetemek mérnöki, mezőgazdasági karain és az orvostudományi egyetemen (gyógy- szerészhallgaitókat leszámítva) nagyjából ugyanannyi leány tanult, mint az 1960-ban ilyen oklevéllel rendelkező összes nők száma. (Mérnöki karon tanul 2100 leány, mezőgazdasági karon 1300. orvosnak készül több mint 3000, közgazdásznak több mint 1000.) Azért emeltük ki ezt a néhány adatot, mert a nők társadalmi szerepét is alapvetően iskolai végzettségük befolyásolja. Egyik oldaláról a nők nagyarányú aktivizálódása, másik oldalról egy megváltozott érdeklődésű női népesség figyelme mindinkább a szellemi foglalkozások felé fordul, amely ma már nem elégszik meg az úgynevezett hagyományos — főleg fizikai — pályákon lehetséges térhódítással. Természetesen ma még korai volna e folyamatot mint végleges ée befejezet* tényt értékelni, vagy akár ? tendenciáról távolabbi következtetést levonni. Bizonyos azonban, hogy ez az érdeklődés — az iskolázottság növekedésével párhuzamosan — mind jelentősebb, és főleg a fiatalabb nők nagy tömegét érinti. Ezzel magyarázható, hogy szellemi foglalkozást folytató nőknek közel háromnegyed része 40 évesnél fiatalabb, míg az ugyanilyen foglalkozású férfiaknál, a hasonló korúak aránya 56%. A női »za km un káakfipz&s A kiragadott szemelvények csak néhány területre vonatkoznak, a példák sorát azonban más munkaterületekről — így fizikai szakmákkal — is ki lehetne egészíteni. Megállapítható többek között, hogy a női szakmunkásképzés sem felélt meg minden tekintetben a szükségleteknek. A felszabadulás előtti képzésre Jellemző egyfelől, hogy nagyon kevés ún. női szakmában folyt szervezett képzés, a nőket inkább betanított munkakörökben foglalkoztatták, alacsonyabb bérért, másfelől a képzésnél az ún. női szakmákban sem mindig vették figyelembe a rátermettséget ludat ps iáraaaalom Csakhogy mindez a fejlődés az alapprobléma „korszerű” megválaszolásának csupán egyik oldala. Bizonyos értelemben a könnyebb oldala, mert „csupán” a társadalom szervezett és tervszerű intézA LAKÁSÉPÍTÉS befejező részeihez tartozik a szakipari munkák családjához tartozó .padlóburlkolási” munka. A Lakószobáikat és a mellékhelyiségeket más-más természetű padlóburkolatokkal szokásos .veszítem. Úgyszólván „ősidők” Óta a lakószobákat fából készült padlóburkolatokkal látták eL Ezeket saaiknyelven meleg padlóknak nevezzük, azért mert tapintata „meleg” érzetet ad. A mellékhelyiségeket általában beton, különféle mozaik- lapokkal szokásos burkolni. Minthogy e burkolatok tapintata hideg érzetet ad, ezeket ,jiideg padlóknak” nevezzük. Legújabban pedig egyre inkább terjednek a korszerű habalátétes PVC-burkolatok és a szőnyegpadlók legkülönbözőbb változatai. . A korszerű és jó padló kényelmes járást biztosítson, vagyis bizonyos fokiig rugalmas legyen. Hangszigetelő tulajdonsággal is rendelkezzen, ez azért fontos, hogy az alsóbb lakásokba ne lehessen áthallani a járkálást. Könnyen lehessen takarítani, ne legyenek felületén olyan részek, amelyek megnehezítik a portalanítást, a takarítást, ez egyben higiéniai követelmény. A legtöbb szennyeződésnek kitett helyiségek a mellókhelyi- segek, a konyha fürdőszoba stb. Ezeket gyakrabban kell különböző mosószerekkel felmosni, azért padlóburkolati anyagként jobban ellenálló beton alapanyagú „hldegpad- ló-burkolatok” használatosak. A 30—40 évvel ezelőtt vagy régebben épített lakóházakban a lakások és a födémszerkezetek méretei lényegesen nagyobbak voltak mint a korszerű mai lakóházakban. Ném volt ritka a. 4 méteres szobamagasság a mai 2,60—2,90 írrel szemben. A födémszerkezetek vastagsága 35—40 cm volt. A mai építési módokkal épülő lakóházakban ez a vastagság mintegy 18—20 errure csökken. S két adat világosan mégha. kedései szükségesek hozzá. A problémának azonban van egy tudati — és ezzel együtt sokszorosan bonyolultabb, nehezebben befolyásolható, szabályozható — oldala is. Alighanem a 70-es évek elsődleges tennivalói itt csoportosulnak. A kérdésre maga Kádár János, a Központi Bizottság első titkára irányította a figyelmet az MSZMP X. kongresszusának záróbeszédében. Valószínűleg itt nemcsak a tudat és a társadalom fejlettsége közötti gyakori aszinkro- nitásnak vagyunk tanúi, hanem egyéb okok is közrejátszanak. Ezt erősíti E. Sulle- rot: A női munka története és szociológiája című, nemrégiben magyarul is megjelent könyve (Gondolat Könyvkiadó), amely szerint bár hatalmas — elsősorban filozofikus — irodalom foglalkozik az emberi munkával és a vele összefüggő kérdésekkel, de szinte egyetlen mű sem közelíti meg a kérdést a nők szempontjából. Mégis valamennyi filozófus azt hiszi, hogy általános érvényű elemzést hajt végre. Okoskodásuk egy olyan munkaeszmén alapul, amely azonosítja a dolgozó fogalmát a férfi fogalmával. Minden példa a férfiakra vonatkozik A filozófusok egy hímnemű lényből kiindulva általánosítanak. Nem zárják ki teljesen a nőket, csak éppen nem gondolnak rájuk, amikor az ember és a munka viszonyát tanulmányozzák. tározza, hogy másfajta, más összetételű padlóburkolatokra van szükség. A régi épületeknél a parketta burkolatot úgy készítették, hogy a födémre 0,80—1,00 méteres távolságban elhelyezték a párnafákat, közeit salakkal, vagy más feltöltő anyaggal szórták fel. A párnafákra került az ún. vakpadló, majd erre a látható parketta. A parketta majdnem minden esetben tölgyfából készült. Lakószobákban jelenleg az ún. „aszfaltparketta” burkolatok használatosak. E burkolat úgy készül, hogy az aljzatbetonra (födémszerkezetre) 1 cm vastag úgynevezett aszfaltragacsot, vagy bitument hordanak fel. Ebbe az anyagba ágyazzák a parkettát. Előnye, hogy vastagsági mérete kisebb a régivel szemben, az 1 cm vastag ragasztóanyag bizonyos rugalmasságot biztosít, és jó hő- és hangszigetelő hatasa van. A PVC-ANYAGBÖL készült padlóburkolata anyagok mind a lakószobákban, mind pedig a mellékhelyiségek számára kiválóan alkalmasait Első alkalmazásukkor felmerült a probléma hogy nem eléggé rugalmasak és nem megfelelő hangszigetelő hatásúak. Az Országos Szakipari Vállalat ezért olyan PVC-pádló- burkolatof hozott forgalomba, amely alatt 2—3 milliméter vastag műanyaghabot alkalmaz. Felhasználhatóságát vizsgálva megállapították, hogy 14 cm vastag vasbetonlemez födém esetén Is jő eredmények érhetők el vele hő-, hangszigetelés és rugalmassági követelmények terén. A tömeges lakásépítkezések, de az Irodaházak helyiségedben is mind gyakoribb a szőnyegpadló alkalmazása. Előnyei között esztétikai megjelenési formái, kiváló hő- és hangszigetelő képessége is szerepel. Alapanyagát szintetikus Almát az asztalra! „Asztal ntóján már kedvSkre lakoznak-. S lm, erdei süldőt, büszke vadat hoznak... B6re piros páncél, szájában egy alma." Azon a dús középkori lakomán, amelyről Arany János írta e sorokat, bizonyára nem. csak a vad szájában piroslott az alma. hanem bőségesen fel is tálaltak belőle: hadd „lakozzanak kedvökre” a vendégek. Am a dínom-dánomo- kon kívül hosszú időn át ott állt a gyümölcsös kosár a fogadókban. csárdákban Is. S fogyott tartalma. A vendég — miután megette őzpecsenyéjét, s kiürítette ónkupáját — szívesen ízlelgette a különféle fajtákat Mi sem szeretjük kevésbé a gyümölcsöt, almát, mint eleink. Md is sokszor kívánjuk ebéd után -v az éttermekben. Tanárainkra gondolunk vissza, akik sűrűn ismételgették, hogy mennyire tápláló, egészséges eledel. A mindennapi almaevés erősíti a fogsort, az ínyeket — ezt is nem egyszer hallottuk egészségügyi előadásokon. Ma már azonban egyre ritkábban. Mert reklámot csapunk mindennek: medicinrol- lemek, koffein nélküli kávénak— csak egy olyan igazán, a népegészségügyet szolgáló terméknek nem, mint az alma. A vendéglőkben, éttermekben hiába kérjük. Nincs se alma, se más gyümölcs. Igaz, bemehetnénk az üzletbe, s vehetnénk ott, de md helyben, közvetlenül ebéd után szeretnénk ermá. S miért is nem lehetne? Almából van elég. Nincs olyan év, hogy a sajtó ne cikkezne róla: a fák alatt rothad el a gyümölcs. Mi lenne, ha némely étteremvezetőnek eszébe jutna, hogy kosárkákban — ahogy a kenyeret szokás — almát tegyen az asztalra? Ráfizetne az üzletre? Aligha! Persze olyan hasznot nem húzhatna belőle, mint a pál inkaforgalom bóL szálakból állítják elő, úgynevezett „műanyag kábedek”-ből. A szőnyeg fonala nem a hagyományoson használt elemi szálakból készül, hanem egyetlen végtelen „kábelből”. Felül sík vasbeton födémre közvetlenül vagy kiegyenlítő rétegre fektethető. A gyártási technológiától függően a szőnyeg lehet: tűzött — bükié, szót-vei úr, tünemezelt-nemez. Fektetési módját tekintve: teljesen ragasztott, sávban ragasztott, feszített, terített. A mellékhelyiségek padló- anyaga általában „hideg” burkolatból áll. Ezek nagy családjába a simított betonburkolat, a cementlapok, a mozaiklapok tartoznak. Meg kell említeni az úgynevezett „égetett alapanyagú padlóburkolatokat” is. Különleges anyagba) égetik és 10/10 cm méterben, 1 cm vastagságban készülnek. Igen tartósak és kemények, jól bírják a savat is. A padlóburkolatok között találkozhatunk még az ún. „hézagmentes padló"-val is. A hézagmentes padlót magne- zitpad'lónak is nevezik. Alapanyaga fű rész por, magnezit és magnézium World. Ezekből betonszerű gyorsan kötő anyag keverhető. A száraz betonaij- zatra 15 mm vastagságban hordják fel a padló anyagát és vassimítóval simára tömörítik. A padló tömörítése után 14 napot kell várni, hogy teljesen megszáradjon és megkössön. Ezután be lehet ereszteni pod- lóviassizal és fel lehet kefélni. AZ ELKÖVETKEZŐ 5 évben mintegy 20 millió négyzetméter padlóburkolatot igényelnek a lakásépítkezők. Ha ehhez a számhoz még hozzáadjuk a különböző ipari, szociális, és más épületek burkolati igényeit, nem túlzás az a megállapítás, hogy 40—50 millió m3 burkolat elkészítésére kell a szakiparnak felkészülnie. Or. Szarnék Tamás NÓGRÁD — 1971. február 7., vasárnap 11 Zongoragyártás H. ö. A padlóburkolatról
