Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

Leningrad—4. TUDÓ TE JL=J Ember és munka viszonya A nők és a társadalom Alighanem ez a probléma A fényképészetben a helye« beállítás és a távolságmérés mellett csak a pontos megvi­lágítási idő eredményezhet jói exponált filmet. Ez a szabály az amatőr fényképészeikre, hi­vatásosokra és tudományos fotósokra egyaránt vonatkozik. Annak ellenére, hogy a keres­kedelem ma már megbízható fénymérőiket árusít, sőt szá­mos fényképezőgép-típus be­épített fénymérővel készült igen sokan nem használnak ilyen műszert, hanem becslés­sel állapítják meg az expo­zíciós időt. Normál körülmé­nyek között ez a módszer sok Napjainkban a világ a beat­zene, a gitár korszakát éli. De azért szükség van a jó öreg zongorákra is. A kultúr, történészek a zongora erede­tét, korát nem egyöntetűen állapítják meg. Egyesek sze­rint a zongora őse az ókori monochtxrd volt. amelyet a hangközök meghatározására használtak. Más történészek a zongora előfutárának csak azokat a hangszereket tekin­tik, amelyeknél a húrokat bil. iantyüsorok szólaltatták meg, akár pengetéssel, akár ütés­sel. A Clavichorden, a XV. szá­zad folyamán tökéletesített esetben be Is válik. Ugyan­akkor más esetekben a fény­viszonyokat nehéz megbecsül­ni. Különösein vízparton, ahol erős a tükröződés, hegység­ben, havas tájon tévednek na­gyot a fotósok és nem szá­molnak a különféle tényezők­kel. Ilyen terepen és körül­mények között, különösen, ha az expozíciós időre még ké­nyesebb színes filmmel dolgo­zunk, a fénymérő nélkülözhe­tetlen eszköz a fényképezés­nél. Képünkön: a szovjet ipar új terméke, egy Leningrad— 4 típusú fénymérő. billentyűsön» hangszeren, kis fémnyelvek pengették meg a húrt, A később feltalált cla- vlcembalőn pedig hegyes tollszárak pengették a húro­kat. Végül az úgynevezett pantalon volt az első olyan hangszer, amelyen kis kala­pácsok ütötték meg felülről lefelé a húrokat (1702). Ebből a hangszerből alakult ki a mai formájú zongora. A leningrádi Vörös Október Hangszergyárban billentyűs hangszereket: zongorákat és pianínókat gyártanak. A gyár készítményed világszerte köz­kedveltek. Képünkön: a gyár mestere'zongorát hangol. i századunk egyik vissza meg i visszatérő problémája. A kér­dést természetesen nem a XX. század vetette fél, de való I igaz, hogy sok szempontból, a korszerű, a társadalom fej­lettségéhez is méltó válasszal még ma is adósak vagyunk. A férfi—nő, illetőleg a nő és a társadalom „feudalisztikus” jellegű viszonya az • elmúlt időkig annyira közhely, hogy ! talán említése is illetlen. Az illetlenség legfőbb érve a sta­tisztika. Ha bárhol és szinte bármelyik statisztikai zseb- I könyvet felütjük, akikor az adatok relatíve hatalmas fej­lődésről számolnak be. 1930- ban 39 mérnöki oklevél volt magyar nők birtokában, 1960- ban 2260, 1930-ban 79 jogi doktor volt, 1960-ban 908. Vagy egy hagyományosan nőinek tekintett foglalkozási ágban, a 6598 tanári diplo­mával szemben 1980-han 3 évtizeddel később, 24 329 volt I\ök az egyetemen A fejlődés e téren jelent­kező tendenciáját más oldal­ról igen szemléletesen fejezi ki az egyetemek nappali tago­zatán tanuló leányok néhány adata. Az 1935-ös tanévben az egyetemek mérnöki, mezőgaz­dasági karain és az orvostu­dományi egyetemen (gyógy- szerészhallgaitókat leszámít­va) nagyjából ugyanannyi le­ány tanult, mint az 1960-ban ilyen oklevéllel rendelkező összes nők száma. (Mérnöki karon tanul 2100 leány, me­zőgazdasági karon 1300. or­vosnak készül több mint 3000, közgazdásznak több mint 1000.) Azért emeltük ki ezt a né­hány adatot, mert a nők tár­sadalmi szerepét is alapvető­en iskolai végzettségük befo­lyásolja. Egyik oldaláról a nők nagyarányú aktivizálódá­sa, másik oldalról egy meg­változott érdeklődésű női né­pesség figyelme mindinkább a szellemi foglalkozások felé fordul, amely ma már nem elégszik meg az úgynevezett hagyományos — főleg fizikai — pályákon lehetséges térhó­dítással. Természetesen ma még korai volna e folyamatot mint végleges ée befejezet* tényt értékelni, vagy akár ? tendenciáról távolabbi kö­vetkeztetést levonni. Bizo­nyos azonban, hogy ez az ér­deklődés — az iskolázottság növekedésével párhuzamosan — mind jelentősebb, és fő­leg a fiatalabb nők nagy tö­megét érinti. Ezzel magyaráz­ható, hogy szellemi foglalko­zást folytató nőknek közel háromnegyed része 40 éves­nél fiatalabb, míg az ugyan­ilyen foglalkozású férfiaknál, a hasonló korúak aránya 56%. A női »za km un káakfipz&s A kiragadott szemelvények csak néhány területre vonat­koznak, a példák sorát azon­ban más munkaterületekről — így fizikai szakmákkal — is ki lehetne egészíteni. Meg­állapítható többek között, hogy a női szakmunkásképzés sem felélt meg minden te­kintetben a szükségleteknek. A felszabadulás előtti képzés­re Jellemző egyfelől, hogy na­gyon kevés ún. női szakmá­ban folyt szervezett képzés, a nőket inkább betanított mun­kakörökben foglalkoztatták, alacsonyabb bérért, másfelől a képzésnél az ún. női szak­mákban sem mindig vették fi­gyelembe a rátermettséget ludat ps iáraaaalom Csakhogy mindez a fejlődés az alapprobléma „korszerű” megválaszolásának csupán egyik oldala. Bizonyos érte­lemben a könnyebb oldala, mert „csupán” a társadalom szervezett és tervszerű intéz­A LAKÁSÉPÍTÉS befejező részeihez tartozik a szakipari munkák családjához tartozó .padlóburlkolási” munka. A Lakószobáikat és a mellékhelyi­ségeket más-más természetű padlóburkolatokkal szokásos .veszítem. Úgyszólván „ősidők” Óta a lakószobákat fából készült padlóburkolatokkal látták eL Ezeket saaiknyelven meleg pad­lóknak nevezzük, azért mert tapintata „meleg” érzetet ad. A mellékhelyiségeket általá­ban beton, különféle mozaik- lapokkal szokásos burkolni. Minthogy e burkolatok tapin­tata hideg érzetet ad, ezeket ,jiideg padlóknak” nevezzük. Legújabban pedig egyre in­kább terjednek a korszerű habalátétes PVC-burkolatok és a szőnyegpadlók legkülön­bözőbb változatai. . A korszerű és jó padló ké­nyelmes járást biztosítson, vagyis bizonyos fokiig rugal­mas legyen. Hangszigetelő tu­lajdonsággal is rendelkezzen, ez azért fontos, hogy az al­sóbb lakásokba ne lehessen át­hallani a járkálást. Könnyen lehessen takarítani, ne legye­nek felületén olyan részek, amelyek megnehezítik a por­talanítást, a takarítást, ez egyben higiéniai követelmény. A legtöbb szennyeződésnek ki­tett helyiségek a mellókhelyi- segek, a konyha fürdőszoba stb. Ezeket gyakrabban kell különböző mosószerekkel fel­mosni, azért padlóburkolati anyagként jobban ellenálló beton alapanyagú „hldegpad- ló-burkolatok” használatosak. A 30—40 évvel ezelőtt vagy régebben épített lakóházakban a lakások és a födémszerkeze­tek méretei lényegesen na­gyobbak voltak mint a kor­szerű mai lakóházakban. Ném volt ritka a. 4 méteres szoba­magasság a mai 2,60—2,90 ír­rel szemben. A födémszerkeze­tek vastagsága 35—40 cm volt. A mai építési módokkal épülő lakóházakban ez a vastagság mintegy 18—20 errure csökken. S két adat világosan mégha. kedései szükségesek hozzá. A problémának azonban van egy tudati — és ezzel együtt sok­szorosan bonyolultabb, nehe­zebben befolyásolható, sza­bályozható — oldala is. Alig­hanem a 70-es évek elsődle­ges tennivalói itt csoportosul­nak. A kérdésre maga Kádár János, a Központi Bizottság első titkára irányította a fi­gyelmet az MSZMP X. kong­resszusának záróbeszédében. Valószínűleg itt nemcsak a tudat és a társadalom fejlett­sége közötti gyakori aszinkro- nitásnak vagyunk tanúi, ha­nem egyéb okok is közreját­szanak. Ezt erősíti E. Sulle- rot: A női munka története és szociológiája című, nem­régiben magyarul is megjelent könyve (Gondolat Könyvkia­dó), amely szerint bár hatal­mas — elsősorban filozofikus — irodalom foglalkozik az emberi munkával és a vele összefüggő kérdésekkel, de szinte egyetlen mű sem kö­zelíti meg a kérdést a nők szempontjából. Mégis valamennyi filozófus azt hiszi, hogy általános ér­vényű elemzést hajt végre. Okoskodásuk egy olyan mun­kaeszmén alapul, amely azo­nosítja a dolgozó fogalmát a férfi fogalmával. Minden pél­da a férfiakra vonatkozik A filozófusok egy hímnemű lényből kiindulva általánosí­tanak. Nem zárják ki teljesen a nőket, csak éppen nem gon­dolnak rájuk, amikor az em­ber és a munka viszonyát ta­nulmányozzák. tározza, hogy másfajta, más összetételű padlóburkolatokra van szükség. A régi épületek­nél a parketta burkolatot úgy készítették, hogy a födémre 0,80—1,00 méteres távolságban elhelyezték a párnafákat, kö­zeit salakkal, vagy más feltöl­tő anyaggal szórták fel. A párnafákra került az ún. vakpadló, majd erre a látható parketta. A parketta majd­nem minden esetben tölgyfá­ból készült. Lakószobákban jelenleg az ún. „aszfaltparketta” burko­latok használatosak. E burko­lat úgy készül, hogy az aljzat­betonra (födémszerkezetre) 1 cm vastag úgynevezett aszfalt­ragacsot, vagy bitument hor­danak fel. Ebbe az anyagba ágyazzák a parkettát. Előnye, hogy vastagsági mérete kisebb a régivel szemben, az 1 cm vastag ragasztóanyag bizo­nyos rugalmasságot biztosít, és jó hő- és hangszigetelő hatasa van. A PVC-ANYAGBÖL készült padlóburkolata anyagok mind a lakószobákban, mind pedig a mellékhelyiségek számára kiválóan alkalmasait Első al­kalmazásukkor felmerült a probléma hogy nem eléggé rugalmasak és nem megfe­lelő hangszigetelő hatásúak. Az Országos Szakipari Vál­lalat ezért olyan PVC-pádló- burkolatof hozott forgalomba, amely alatt 2—3 milliméter vastag műanyaghabot alkal­maz. Felhasználhatóságát vizs­gálva megállapították, hogy 14 cm vastag vasbetonlemez fö­dém esetén Is jő eredmények érhetők el vele hő-, hangszige­telés és rugalmassági követel­mények terén. A tömeges lakásépítkezések, de az Irodaházak helyiséged­ben is mind gyakoribb a sző­nyegpadló alkalmazása. Elő­nyei között esztétikai megje­lenési formái, kiváló hő- és hangszigetelő képessége is sze­repel. Alapanyagát szintetikus Almát az asztalra! „Asztal ntóján már kedvSkre lakoznak-. S lm, erdei süldőt, büszke vadat hoznak... B6re piros páncél, szájában egy alma." Azon a dús középkori la­komán, amelyről Arany János írta e sorokat, bizonyára nem. csak a vad szájában piroslott az alma. hanem bőségesen fel is tálaltak belőle: hadd „la­kozzanak kedvökre” a vendé­gek. Am a dínom-dánomo- kon kívül hosszú időn át ott állt a gyümölcsös kosár a fo­gadókban. csárdákban Is. S fogyott tartalma. A vendég — miután megette őzpecsenyéjét, s kiürítette ónkupáját — szí­vesen ízlelgette a különféle fajtákat Mi sem szeretjük kevésbé a gyümölcsöt, almát, mint ele­ink. Md is sokszor kívánjuk ebéd után -v az éttermekben. Tanárainkra gondolunk vissza, akik sűrűn ismételgették, hogy mennyire tápláló, egész­séges eledel. A mindennapi almaevés erősíti a fogsort, az ínyeket — ezt is nem egyszer hallottuk egészségügyi előadá­sokon. Ma már azonban egyre ritkábban. Mert reklámot csa­punk mindennek: medicinrol- lemek, koffein nélküli kávé­nak— csak egy olyan igazán, a népegészségügyet szolgáló terméknek nem, mint az alma. A vendéglőkben, éttermek­ben hiába kérjük. Nincs se alma, se más gyümölcs. Igaz, bemehetnénk az üzletbe, s ve­hetnénk ott, de md helyben, közvetlenül ebéd után szeret­nénk ermá. S miért is nem lehetne? Almából van elég. Nincs olyan év, hogy a sajtó ne cikkezne róla: a fák alatt rothad el a gyümölcs. Mi len­ne, ha némely étteremvezető­nek eszébe jutna, hogy kosár­kákban — ahogy a kenyeret szokás — almát tegyen az asztalra? Ráfizetne az üzletre? Aligha! Persze olyan hasznot nem húzhatna belőle, mint a pál inkaforgalom bóL szálakból állítják elő, úgyne­vezett „műanyag kábedek”-ből. A szőnyeg fonala nem a ha­gyományoson használt elemi szálakból készül, hanem egyetlen végtelen „kábelből”. Felül sík vasbeton födémre közvetlenül vagy kiegyenlítő rétegre fektethető. A gyártási technológiától függően a sző­nyeg lehet: tűzött — bükié, szót-vei úr, tünemezelt-nemez. Fektetési módját tekintve: teljesen ragasztott, sávban ra­gasztott, feszített, terített. A mellékhelyiségek padló- anyaga általában „hideg” bur­kolatból áll. Ezek nagy csa­ládjába a simított betonbur­kolat, a cementlapok, a moza­iklapok tartoznak. Meg kell említeni az úgynevezett „ége­tett alapanyagú padlóburkola­tokat” is. Különleges anyagba) égetik és 10/10 cm méterben, 1 cm vastagságban készülnek. Igen tartósak és kemények, jól bírják a savat is. A padlóburkolatok között találkozhatunk még az ún. „hézagmentes padló"-val is. A hézagmentes padlót magne- zitpad'lónak is nevezik. Alap­anyaga fű rész por, magnezit és magnézium World. Ezekből be­tonszerű gyorsan kötő anyag keverhető. A száraz betonaij- zatra 15 mm vastagságban hordják fel a padló anyagát és vassimítóval simára tömörítik. A padló tömörítése után 14 napot kell várni, hogy teljesen megszáradjon és megkössön. Ezután be lehet ereszteni pod- lóviassizal és fel lehet kefélni. AZ ELKÖVETKEZŐ 5 év­ben mintegy 20 millió négy­zetméter padlóburkolatot igé­nyelnek a lakásépítkezők. Ha ehhez a számhoz még hozzá­adjuk a különböző ipari, szo­ciális, és más épületek burko­lati igényeit, nem túlzás az a megállapítás, hogy 40—50 millió m3 burkolat elkészíté­sére kell a szakiparnak felké­szülnie. Or. Szarnék Tamás NÓGRÁD — 1971. február 7., vasárnap 11 Zongoragyártás H. ö. A padlóburkolatról

Next

/
Thumbnails
Contents