Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

A KSH jelentése a né (Fdtytatds az 1. oldalról) felelően javult az alumínium­kohászat, a közlekedési eszkö­zök gyártása, a műtrágyagyár­tás termékösszetétele. A ke­reslet hatott a műszeripar és a vegyipar termékszerkezeté - nek változtatáséra. A gépiparon belül 1970-ben leggyorsabban a közlekedési eszközök gyártása, valamint a műszeripar tarmeióse fejlődött (16, ill. 20 százalékkal). A vegyiparon belül a nitrogén- m ű trágya-termelés 17 száza­lékkal, a műanyagoké 39 szá­zalékkal emelkedett. Bővült a háztartási célokat szolgáló fémtömegcikkek (kád, kályha, tűzhely, edény, stb.) választé­ka és volumene. 1970-ben a szocialista ipar­ban átlagosan 1756 000 fő dolgozott, 10 000 fővél, 0,0 szó­zalókkaíl több az 1969. évinél A létszámnövekedés lényege­sen kisebb volt mint az elő­ző években. Budapesten 3 százalékkal kevesebben, vidé­ken 2,6 százalékkal többen dolgoztak mint 1969-ben. 1970-ben a munkaerő fluktuá­ciója az iparban a korábbi évekhez képest némileg mér­séklődött. A munkahely-változ­tatások egy része spontán volt, nem járult hozzá a lét- számhelyzet, a létszámstruk­túra javulásához. 1970-ben egyes vállalatoknál munka­erőhiány volt 1970-ben az építőipari ter­melés kb. 9 százalékkal volt nagyobb mint 1969-ben. Az összes építési tevékenység több mint félét végző állami építőipart válllaliatok termelé­se 0 százalékkal emelkedett, az építőipart szövetkezetek és a tsz közös vállalkozások épít­kezései az átlagot meghaladó­an nőttek. 1970 folyamán az építőipar erői jelentősen bővültek. A rendelkezésre álló gépek tel­jesítőképessége 15 százalék­kal, a létszám 5—6 százalék­kal haladta meg az 1969. éviit. Az állami építőipari válla­latoknál 1970-ben az egy épí­tőipari munkásra jutó terme­lés 6 százalékkal, az egy órá­ra jutó termelés 5 százalékkal emelkedett. E vállalatoknál a termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott, az épí­tőipar más területein a ter­melékenység növekedésének a termelés emelkedésében ki­sebb szerepe volt. Bezőgazdaság* — élelmiszeripar A mezőgazdasági termelés 1966—1969-oen a korábbi evek növekedési ütemét meg­haladó mértéiben (évi átlag­ban 5,1 százalékkal) emelke­dett. 1970-ben a kedvezőtlen időjárás, valamint a belvíz és árvíz okozta károk miatt a termelés mintegy 5 százalék­kal elmaradt az előző év ki­emelkedően magas színvona­lától, főleg az árvíz által sújtott területeken csökkent jelentősen a termelés, ami­nek következtében az e terü­leten működő mezőgazdasági üzemek nagymértékű kárt szenvedtek. Emiatt az előző évhez képest számos gazda­ságban stagnált, illetve csök­kent a személyes jövedelem is. Az üzemek folyamatos gazdálkodásához az állam je­lentős pénzügyi támogatást adott A kedvezőtlen természeti fényezők elsősorban a nö­vénytermelést sújtották. En­nek az ágazatnak a termelése összességében minted 12—15 százalékkal kisebb volt mint í969-ben- Az állattenyésztésen belül a szarvasmarha-állo­mány csökkenése 1970-ben mérséklődött, a sertésállo­mány pedig az év folyamán jelentősen nőtt. A fontosabb növények kö­zöl. az 1970. évi búza- és mestermés mintegy három­negyede volt az előző évi re­kordtermésnek. A megtermelt 2,9 millió tonna kenyérgabo­na így is elegendő a belföldi szükségletek kielégítésére, A növénytermelés csökke­nése a lakosság ellátásában nem okozott fennakadást. Az alacsonyabb terméseredmé­nyek elsősorban az export- árualapot csökkentették. A takarmánynövények kö­zül kukoricából — az előze­tes adatok szerint — kb. 4 millió tonna termett, 700 000 tonnával kevesebb mint 1969-ben. a szálas takarmá­nyok közül a lucerna- és vö- röeheretermés kedvező volt A traktorállomány az év közepén kb. 69 000 darab volt A hektáronkénti műtrágya­felhasználás (szántó-, kert-, szőlő- és gyümölcsterületre számítva) az 1969. évi 125 kg- ról 146 kg-ra emelkedett. Az állattenyésztés fejlődése 1970. második felében élén­kült A belföldi húsellátás szempontjából különösen fon­tos sertésállomány az év má­sodik felében meghaladta az eddigi legnagyobb év végi állományt: 1970. december 31-én 7,3 millió sertés volt az országban. 1,6 millióval több mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állomány évek óta -tartós csökkenése 1970 második felében mérsék­lődött: a december 31-i állo­mány 1911000 darab volt, valamivel kevesebb mint 1969, december 31-én. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében hozott intézkedések hatására első­sorban a tehenek száma és aránya növekedett, ami ked­vező a szarvasmarha-állo­mány jövőbeli alakulására is. összességében a mezőgaz­dasági üzemek 1970-ben az előző évinél valamivel keve. sebb árut adtak el a szocia­lista iparnak és kereskede­lemnek ami elsősorban a nö­vényi termékek értékesítésé­nek csökkenéséből adódott, a vágóállatok és állati termékek értékesítése meghaladta az 1969. évit. A mezőgazdasági termékek termelői ára 1970-ben, rész­ben az idénycikkek áremel. kedése, nagyobb részben ha­tósági intézkedések folytán, átlagosan 8 százalékkal ha­ladta meg az előző évi szin­tet. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 2 szá­zalékkal, a vágóállatoké és 1970-toen a közfiekedésa vál­lalatok 281 millió tonna árut számítottak, 6 százalékkal töb­bet minit 1969-ben. 1970-ben a közlekedési vál­lalatoknak a hosszan tartó tel, majd az árvíz (a védekezés, azután a helyreállítás) külön nehézséget okozott. Az őszi csúcsforgalmat mérsékelte, hogy a növénytermelés 1970- hen nem érte el az 1969. évi szintet. A vasúti közlekedésben folytatódott a vontatás kor- HzerűsíteBe. A ^államosított 1970-ben a kCBfcenesfkedelima forgalom élénk volt. Volume­nét tekintve a szocialista or­szágokkal, százalékosan a nem szocialista országokkal nőtt nagyobb mértékben a forgalom. Az év folyamán a szocialista országokkal azösz- szes forgalom kétharmad ré­szét bonyolítottuk le. 1970-ben a kSviite! érteke 11 százalékkal nagyobb volt mint 1969-ben. A magas vi­lágpiaci árak hatására szá­mottevően fokozódott egyes kohászati termékek exportja. Jelentősen nőtt az alkatrész - kivitel is, nagyrészt a jármű- programmal összefüggő koope­ráció keretében- A gépexport 14 százalékkal emelkedett egy év alatt. A korábbi évekhez képest változást jelentett, hogy a nem szocialista orszá­gokba több mint másfél- szeresére növeltük a gépkivi­telt. Az összes behozatal 1970-ben nagy mentéikben, 30 százalek­A harmadik ötéves terv időszakában, különösen 1968— 1969-ben a keresők száma vi­szonylag gyorsan emelkedett, es 1970. év elejére hazánkban magas foglalkoztatottsági szint alakult ki. 1970 folya­mán a létszámnövekedés üte­me az előző éveknél mérsé­keltebb volt Az egész nép­gazdaságban a keresők szá­ma nem egészen 1 százalékkal emelkedett ami a munkások és alkalmazottak számának kb. 2 százalékos növekedésé­ből és a mezőgazdasági kere­sők számának kismértékű csökkenéséből adódott A munkás-alkalmazotti né­pesség körében 1970-ben a korábbi éveiméi nagyobb mértékben emelkedett a rend­szeres havi keresetek összege. állati termékeké 13 százalék, kai emelkedett Az élelmiszeripar termelé­se 1970-ben 3 százalékkal ha­ladta meg az előző évi szin­tet. Az állati termékeket fel­dolgozó iparágak erőtelje, sebb fejlődése mellett a nö­vényi termékeket feldolgozó ágazatok termelése mérsékel, tebben emelkedett, vagy né­mileg csökkent­várnaiak: hossza 159 kilométer­rel nőtt. 1970-ben a villamos és Diesel-vontatás együttes aránya 66 százalék volt A tehergépkocsi-közlekedés számítási teljesítményei 1970- beo is gyorsabban nőttek minit a vasúté. Az óv fodya- mán csaknem kétszer annyi új tehergépkocsit állítottak üzembe mint az előző évben. Az ország személygépkocsi állománya 1970-ben 23 száza­lékkal emelkedett, s az év vegén 236000 darabot tett kft. kai eméskedett, A termeléshez szükséges anyagok és gépek importja, valamint a lakosság ellátásához szükséges élelmi­szerek: és fogyasztási cikkek behozatala egyaránt jeüemibó- een emelkedett. A viszonylag nagy saerimport-növekedés (30 szá­zalék) az 1969. évi alacsony áMwíáiUomány, HL a húster­melés csökkenése miatt vált szükségessé. 1970-ben a behozatal! növe­kedése íe és volumene is na­gyobb volt mint a kivjtelé, a külkereskedelmi forgalom egyenlege pafiszívummál zá­rult. 1970-ben 6 320 000 esetben utaztak külföldiek Magyaror­szágra, ebből 3 600 000 esetben magyarországi tartózkodás oéüjábólL A magyar áüampolgárok 1970-ben egymilllió esetben utaztak külföldire, zömében a szomszédos országokba, 1970-ben a munkabér-kifi­zetések összege 8 százalékkal magasabb, az egyéb bérjelle­gű kifizetéseké 3 százalékkal alacsonyabb volt mint egy évvel korábban. A két tétel együttesen 7 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel ko­rábbit. Mivel a munkások és az alkalmazottak száma is nőtt, az egy foglalkoztatottra jutó kereset, ill. jövedelem en­nél kisebb mértékben emel­kedett a nominálkeresetek vá­sárlóerejét a munkások és alkalmazottak fogyasztói ár­indexének kb. 1,2 százalékos emelkedése mérsékelte, így' e népességcsoport egy keresőre számított reálbére 1970-ben az előző évhez képest mintegy 4 százalékkal emelkedett. A munkások és alkalmazottak Szállítás — hírközlés A lakosság anyagi életkörülményei Külkereskedelem — idegenforgalom egy Sőre számított reáljöve­delme az előző évekhez ha­sonlóan 1970-ben is jobban nőtt mint a reálbér. Eb­ben a foglalkoztatottság emelkedése mellett jelentős szerepe volt a táirsadalmi jut­tatások — nyugdíjak, táp­pénz, gyermekgondozási se­gély stb. — 15 százalékos emelkedésének. A bér-, a lét­kb. 2,5 százalékkal, ami egyes cikkek ennél sokkal na­gyobb áremelkedéséből, más termékek változatlan, eseten, ként alacsonyabb árából adó. dott. Az egyéb iparcikkek és a szolgáltatások átlagos ár­színvonala 1,5—2 százalékkal haladta meg az 1969. évit, míg a fűtésre, világításra fordított kiadások árszintje egy-két százalékkal csökkent A lakosság vásárlásainak növekedése mellett nőtt a la­kosság el nem költött pénze is. A takarékbetét-állomány összege 1970. év végén 42,1 milliárd forint volt, az év fo­lyamán 7 milliárd forinttal gyarapodott. A társadalombiztosítási jut­tatások 'összege, beleértve a nyugdíjakat is, 1970-ben el­érte a 30 milliárd forintot * Beruházási 1970-ben — előzetes számí­tások szerint — a szocialista szektor beruházásainak össze­ge kb. 87 milliárd forint volt összehasonlítható árakon 14— 15 százalékkal nagyobb az 1969. évinél. A tervezettnél is nagyobb fejlődés lényegében a vállalati és szövetkezeti pénz­források gyors bővüléséből adódott. Ennek tudható be, hogy a vállalati beruházások 1970-ben 28 százalékkal meg­haladták az előző évi szintet ás jelentősen, mintegy 20 százalékkal nőtt a szövetkeze­tek fejlesztési tevékenysége is. Egyes nagyberuházások meg­valósítási üteme azonban a tervezettnél lassúbb volt né­hány, 1970-re tervezett üzem­be helyezés a kővetkező évek­ben valósul meg. A befejezet­len beruházások állománya 1970-ben tovább nőtt és de­ílépesség, népinozgalom, egészségügyi és kulturális ellátás Am ország népessége 1970. nemzeti jövedelemnek Kb. n százalékéit­1970 végén a nyugdíjasok és járadékosok száma 1 453 000 volt, az év folyamán kifize­tett nyugdíj összege kb. 13 milliárd forintot tett ki. Az egy főre jutó átlagos saját­jogú havi nyugdíj összeg 1024 forintra emelkedett. 1970. jú­lius 1-től a dolgozók kórházi ápolást igénylő családtagjai, valamint a nyugdíjasok és családtagjaik is időbeni kor­látozás nélkül jogosultak díj­talan kórházi ápolásra. Csa­ládi pótlékot 1970-ben több mint 700 000 család kapott, részükre e címen az év fo­lyamán összesen 2.8 milliárd forintot folyósítottak. — 1970 végén a gyermekgondozási se­gélyt 167 000 anya vette igény­ibe, e sesély éves összege 1,2 milliárd forint volt. oember végén kb. 68—70 mil­liárd forintot tett ki. 1970-ben emelkedett a me­zőgazdasági beruházásokra és a lakásépítkezésekre fordított összegek aránya. A lakásépít­kezések növekedésében szere­pe volt annak is, hogy 1970. folyamán a budapesti 3. szá­mú házgyár megkezdte a ter­melést. Az állami kivitelezés­ben készült lakások kb. 40 százaléka házgyári lakás volt. 1970-ben kb. 77 milliárd fo­rint értékű beruházást he­lyeztek üzembe. Az év folyamán a mezőgaz­daság és az élelmiszeripar is új létesítményekkel gyarapo­dott: Szegeden nagy kapaci­tású tejüzem, Kecskeméten bortároló, Szekszárdon sertés-: hizlalda épült. Jelentősen bő­vült az ország gyümölcstárcH ló kapacitása is. szám. és a társadalmi juttatá­sok növekedését együttesen tükröző reáljövedelem emel­kedése a munkás-alkalmazotti népességnél az elmúlt évben kb. 6—7 százalékot tett ki. Jelentős mértebben emelke­dett a parasztság reáljövedel­me is. watt a termeuoszovet- kezetektói szármázó beveteiek összege. Ebben szerepet ját­szott az, hoigy az 1969. évi kiemelkedő termes egy • részét a mezőgazdasági nagyüzemek 1970-ben értékesítettek, így különösen az év első felében jelentős mértékben növelték a munkadíj ^-kiűzetéseket. Az 1970. évi gyengébb termés- eredményekkel összefüggés­ben az év második felében a tsz-munkadíjak kifizetési üte­me jelentősen mérséklődött. ~ Jelentősen nőttek a paraszt­ság társadalombiztosításából eredő bevételei is. A paraszti népesség egy főre jutó reál- jövedelme az előzetes számí­tások szerint 1970-ben mint­egy 7—8 százalékkal emelke­dett. A lakosság jövedelmének növekedése erőteljesen fokoz­ta a javak és szolgáltatások iránti keresletet A növekvő igények kielégítését szolgálta a fogyasztási cikkek termelé­sének növelése, valamint e cikkek exportjának mérséklő­dése és importjának jelentős fokozása. A lakosság ellátása 1970­ben javult a legtöbb vonat­kozásban megfelelt az igé­nyeknek és biztosította a fo­gyasztás növekedését egyes cikkekből azonban időnként és helyenként továbbira is hi­ány volt I Az egy lakosra Jutó fo­gyasztás 1970-ben országos át­lagban 19 000 forintot tett ki, összehasonlítható árakon szá­molva mintegy 6 százalékkal többet az előző évinéL Az összes fogyasztáson beid az élelmiszerek fogyasztása az átlagosnál mérsékeltebben, de így is élég jelentősen, 3—4 százalékkal emelkedett. A ruházati fogyasztás, amely az előző években is meglehetősen gyorsan nőtt, 1970-ben kb. 7 százalékkal emelkedett Az előző. évinél valamivel nagyobb volt egyes olcsóbb ruházati termékek kí­nálata is. Az áruellátás Javulását mutatja, hogy a ruházaton kívüli iparcikkek fogyasztása mintegy 14 százalékkal emel­kedett jóllehet ehhez az árufőcsoporthoz tartozik a legtöbb olyan cikk, amelyből a keresetnél kisebb kínálat folytán az igények egy részé* nem tudták kielégíteni. Külö. nősen a tartós fogyasztási cikkek értékesítése nőtt. Valamelyest javult a szol­gáltatások színvonala is, bár az igények és a rendelkezés­re álló kapacitás között ezen a téren változatlanul feszült­ség van. Elsősorban ebből adódott hogy a lakosság által igénybe vett szolgáltatások 1970-ben is kisebb mértékben emelkedtek min* az áruvá­sárlások. 1970-ben — előzetes adatok szerint — megközelítően 80 000 lakás épült lényegesen több mint az előző évben. A fogyasztói árak 1970-ben országosan, az év egészét te­kintve. kb. 1,2 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek közül az állandóan, egész évben vásá­rolt termékek árszínvonala lényegében nem változott az idénycikkek ára az év első felében — az 1969-es jó zöld. ség-gyümölcs termés következ­tében — alacsonyabb, az év második felében pecig a fo­lyó évi gyengébb termésered. menyek folytán magasabb volt az előző év megfelelő időszakánál­Az előző két évihez, hason, loan 1970-ben is a ruházati cikkek árszínvonala emelke­dett a legnagyobb mértékben: év végén 10 347 000 fő volt 32 000 fővel több mint egy évvel korábban. 1970-toen 152 000 gyermek született, ezer lakosra számítva 14,7. A szü­letesd arány magasabb volt mint 1961—1967. években, de kis mértékben alatta maradt az előző két évinek. A művi vetélések száma, amely 1969- ig állandóan emelkedett — feltehetően a korszerű szüle­tésszabályozási módszerek el­terjedése következtében —, 7 százalékkal kisebb volt mint az előző évben. 1970-ben 130 000 ember halt meg, az 1000 lakosra jutó ha­lálesetek száma 11,8 volt. Az 1969. évihez képest 17 száza­lékkal nőtt a közúti baleset folytán meghaltak száma. 1970-bem 96 500 házasságot kötötteik, 1 százalékkal többet min* 1969-ben. A válások szá­ma (23 000) 5 százalékkal emelkedett. Az orvosok számának növe­kedése az év folyamán folyta­tódott. 1970 végért 23 500 or­vos volt az országiban. 10 000 lakosra számítva 23. Emelke­dett a körzeti orvosok száma is. A kórházi ágyak száma 1970-ben 1000-rel emelkedett, és az év végién 84 500-at tett ki. 10 000 lakosra 82 kórházi ágy jutott. Az 1970/71 -es oktatási évben kb. 1 800 000-en vesznek részt az általános, a szakmunkás­képző-, a középiskolád é6 a felsőfokú oktatásban. Az ok­tatásban résztvevők száma az előző tanévihez képest 52 000 fővél csökkent. A középisko­lákban és felsőfokú tanintéze­tekben többen tanulnak mint az 1969/70-es tanévben. 1970/71. tanévben a szak­munkástanulók száma 223 000 volt, ugyanannyi mint az elő­ző tanévben. A leánytanulók aránya sem változott az előző évihez képest, a szakmunkás- tanulók közül minden negye­dik leány. 1970-ben 66 000 fia­tal tett szakmunkásvizsgát. 5 százalékkal több mint 1969­ben. Különösen a vasipari! és az építőipari szakmákban vizsgázottak száma emelke­dett 1970-ben a nappali, esti é# levelező tagozatokon 66 000-en fejezték be középiskolád tanul­mányaikat, 7000-red keveseb­ben mint egy évvel korábban; A gimnáziumokban 4000-rel, a technikumokban 3000-red csök­kent az érettségizők száma, a szakközépiskolákban ugyan­annyian érettségiztek mánál 1969-ben. Az elmúlt évben kib. 18 300-an szereztek felsőfokú dküevetet, 400 fővel többén I mint az előző évben. Az egye­temek esti és levelező tagoza­tain végzettek száma csök­kent 1970/71-ben az általános is­kolák felső tagozatán a tanu­lók 90 százaléka, a gimnáziu- mokban 97 százaléka részesül gyakorlati képzésben. A kö­zépfokú oktatáson belül a szakközépiskolába járók ará­nyának növelése elősegíti a korszerűen képzett gyakorlati szakemberek számának eme­lését 1970/71 -ben a középis­kolák nappali tagozatának ti évfolyamára felvett fiatalok 49 százaléka került szakközépás- kólába. A felsőfokú intézmé­nyek nappali tagozatára irat­kozott 1. évesek 30 százaléksa felsőfokú technikumokban, szakiskoláikban, főiskolakor» tanul A színház- és mozilátogatá- sok száma az előző évihez ké­pest lényegében nem változott, az óv folyamán színházi elő­adásokra 5 600 000, mozdelő- ad ásókra 80 millió jegyet ad­tak el A televízió-előfizetők száma 1970. december 31-én 1 770 000 volt, 173 000-red több: mint egy évvel azelőtt. A mű­soridő heti 4 órával emelke­dett és kísérleti jelleggél megkezdődött a színes adás. 1970-ben 4800 könyv jelent meg, 47 millió példányban. A könyvek száma az előző év­hez képest 6 százalékkal emelkedett. Budapest. 1971. február 6. Központi Statisztikai Hivatal NŰGRAD — 1971. február 7., vasárnap 3 j­>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents