Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)
1971-02-04 / 29. szám
AZ OLVASÓKI A pénzünkért a salakblokkot is várjuk Gondoskodás — a gyáron tűi Válaszolt az illetékes w Átalakítják a klsterenyei kenyérboltot Nemrégiben a NÓGRÁD r. kiket közölt a ikisterenyei kenyérboltrol, amelyre panaszkodtak a község lakód, Hogy szűk, korszerűtlen. so- ■a/t kell sorban állni a ke- nyárért, OiMoünikre két válasz is érkezet. Levelet kaptunk a Kis- terenyei nagyközségi Tanácstól, amelyben a tanácselnök arról tájékoztat, hogy a nagy. községi tanácsinak rendkívül sok gondot okoz a község kereskedelmi bolthálózatának fejlesztése, mert a boltok elavultak, korszerűtlenek. A sikkben szereplő kenyérbőlt a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat szakboltja. amelynek korszerűsítését, átalakítását csak a Sütőipari Vállalat veze. tőivel közösen lehet megoldani. A szakuzlet felújítását a tanács költségvetéséből nem végezheti el, mert erre nincs módja. A tanács vezetői úgy látják, hogy ez vállalati feladat. Mindenesetre a község Iáikéi türelmetlenül várják a korszerű kenyérboltot. A másik levél a Nógrád megyei Sütőipari Vállalattól ér kezett, amelyben a vállalat igazgatója. Nádaséi András arról tájékoztat, hogy a kis- terenyei szakbolt gondjait már régóta ismerik és mielőbb változtatná kívánnak rajta. A Kisterenye.bányatelepen nemrégiben újjáépítették a sütőipari üzemet és mellette új kenyérezakboltot létesítettek Megjavítják a lépcsőket A Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz küldött levelet „Marika” aláírással egy salgótarjáni lakos. Bejelentésében panaszolja, hogy Salgótarjánban, a Schu- yer Ferenc utcában rossz a lépcsőfeljáró és a lakók nevében a lépcső további folytatását is kéri. A panaszra a Salgótarjáni városi Tanács VB építési és közlekdeési osztálya a következő választ adta. „A Schuyer Ferenc űt és környékének lépcsőfelújítási munkái évenként folyamatosan megtörténik, az elkészült és kifogásolt lepcsőszakasz javítását csak a szárazabb idő beálltával tudjuk elvégeztetni, mivel a bazaltbetonra 2 centiméteres aszfalt- réteget kívánunk rátenni. Ezt előreláthatólag a kora tavaszi időszakban tudjuk biztosítani. A lépcsők további folytatását 1971-ben újból biztosítani fogjuk." •sSz&l a céllal, hogy ez csökkentse a falusi bolt zsúfoltságát Így a két bányatelep lakóinak nem kell naponta bejámiok a faluba, ha jó minőségű kenyeret akarnak vásárolni. Az új bolt már megnyílt. a megye egyik legszebb, legkorszerűbb üzleteként E mellett a vállalat nem feledkezik meg a faluban levő boltról sem. Amennyiben a községi tanács hozzájárul, hogy a mostani bolthelyiség mellett külön raktárhelyiséget kapjon a vállalat, ahol tárolni tudják a kenyeret, azonnal átalakítják a boltot. A tervekben új berendezés,, megnagyobbított polcok is szerepelnek és az átalakítást egy hónapon belül elvégzik Szerkesztői üzenetek Szatmári Ödönné, Kisterenye: Kérésére közöljük, hogy az 1970. szeptember l-én hivatásos tiszthelyettesi iskolára bevonult fia után minden olyan kedvezmény megilleti, mint a sorköteles katonákat Az illetékes helyen kapott információ szerint az iskola időtartamára jár a családi pótlék. Még 1F70. november 30-án, a karancslapUjtői TÜZÉP-te- tepen 1900 salakblokkért befizettünk 15 238 forintot. A vásárlás a TÜZÉP negyedik negyedévi keretéből történt s mi erre számítva még decemberben el akartuk szállítani Vízválasztóról az árut A TÜZfiP-en kedvesen figyelmeztettek, hogy először utazzunk Vízválasztóra és érdeklődjünk: van-e salakblokk? Ez meg is történt, és az igenlő válaszra alapozva a szállításra teherautót fogadtunk. Mire Vízválasztóra értünk, már több autó is várakozott amiből sejtettük, hogy a szállítás nem megy simán. Sejtésünk valóra vált. Az 1900 blokkból csak 600-at sikerült elhoznunk és még így is szerencsésnek mondhattuk magunkat. Volt ugyanis olyan teherautó, amelyik üresen távozott. Azóta már kétszer érdeklődtünk Vízválasztón, hogy van-e salakblokk Eddig azonban csak tagadó választ kaptunk. Sajnos, az esetünkből az a tanulságos, hogy ha valakinek salakblokkra van szüksége, jóval az építkezés előtt vásárolja meg, mert mint a mi példánk is bizonyítja, fél év is beletelik, amíg teljesítik a vállalt kötelezettséget Ne künk más a véleményünk. Ha Valaki vásárol, akkor a fizetés után azonnal kapja meg az árut Ügy látszik, van olyan eset is, amikor fizet az ember, nem is kis összeget és nem kap érte semmit Ez történt a mi esetünkben is. Pál Istvánná Karancskeszi, Petőfi űt 53, Lemezdarab a kenyérben Segítsenek a természetjárók A NOGRÄD január 30-i számában olvastam a Nógrád megyei Természetjáró Szövetség elnökének, Berták Bélának a cikkét, aki elmondotta, hogy a közeljövőben az átjelzések és turistalétesítmények felújításával foglalkoznak. Ezzel kapcsolatban szabad legyen a természetjárók figyelmét felhívni egy kitűnő forrásvízre, melynek kiépítése nagyon kívánatos lenne. Régi turista vagyok, de előrehaladott korom miatt már csak a nagyobb sétákat kedvelem. Ilyen séta közben a karancsi turistaútra tértem, ahol egy vízmosás A baj az, hogy a forrás nincs kiépítve. Közismert, hogy a Ka- rancs nem bővelkedik forrásokban, ezért a természet nyújtotta lehetőségeket kívánatos lenne kihasználni. Elsősorban a salgótarjáni turisták érdeke lenne, de a gyakori kirándulók is örömmel fogadnák e forrás kiépítését összesen mintegy fél zsák cementre lenne szükség, követ nagymennyiségben is találni a környéken. Magam és mások nevében kérem a fiatal természetbarátokat, társadalmi munkában építsék ki ezt a forrást Salamon Péter, Kaair: Panaszával megkerestük a Nógrádi Szénbányák Vállalat munkaügyi osztályát. Sajnálattal közöljük, hogy a hétéves nyugdíja után sem a 20, sem a 15 mázsás nyugdíjas szén nem illeti meg. Pádár József, Kiseeset: A kártérítés címén levont munkabére ügyében — mivel a körülményeket nem ismerjük — nem tudunk állást foglalni. Javasoljuk viszont hogy panaszával forduljon a vállalat munkaügyi döntőbizottságához. Kővári Vilmos, Mátranovák-bánya telep: Kérésére választ még nem tudunk adni. Panaszos ügyével rövidesen megkeressük a Homokte- renyei községi Tanácsot és Szirmai Jenő baglyoptljai olvasónk panaszolta, hogy a bányatelepen vásárolt kenyérben lemezdarabot talált. Panasza ügyében megkerestük a Nógrád megyei Sütőipari Vállalatot ahonnét a következő választ kaptuk. „A mellékelt kenyércímke tanulsága szerint a panaszos a lemezdarabot a salgótarjáni 2-es számú üzem II. csoportjának termékében találta. A lemezdarabka eredetét megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy az üzemben mádszalkajtók összeerősíté. sere használnak ilyen lemezt A lemezt szöggel erősítik a szakajtókra. A használat során ez a rögzítőszög ki lazult és így nyomódott be a lemezdarabka a szakajtóba helyezett tésztáiba. A történteket nagyon sajnáljuk és elnézést kérünk a panaszostól, remélve, hogy a jövőben ilyen probléma nem fordul elő.” mellett kiváló forrásvíz folyik egy vékonyka csövön. Horváth Gyula Salgótarján panaszának orvoslására ott Nádasát András kérjük az intézkedést igazgató P. O. olvasónknál a villanyvezeték romlott el, és amiatt van vitája, hogy az Ingatlankezelő Vállalat nem vállalta a villanyvezeték megjavítását, jóllehet az 6 legjobb tudomása szerint a falon belüli hiba kijavítása a bérbeadót terheli. A falon belüli, illeifcve azon kívüli meghatározás nem egészen pontos, mert gyakran olyan dolgok, berendezések is falon belülinek számítanak, amelyek fajion kívül vannak, vagy fordítva. így falon belüli hibának kell tekinteni és az Ingatlankezelő Vállalat köteles megjavítani az épület központi berendezésiéiben keletkezett hibát, például a gázfőve- zetétoet aikkor is, ha nincs a falba építve. Olvasónk esetében az a helyzet, hogy a villanyvezeték ugyan falon belüli hiba, azonban a villanyórától az ott használatos fogyaszitóbenen- deeésig terjedő szakasz megjavítása már a bérlő kötelessége. Az Ingatlankezelő Vállalat ezért véleményünk szerint jogosan utasította el olvasónk kérését. Kultúrrendezvényen keletkezett kárért kit terhel a felelősség? S. Gy. olvasónk a vállalatnál kultúrrendezvényen vett reszt, és ez idő alatt nem a ruhatárban, hanem dolgozószobájában helyezte el kabátját. A kabátot ismeretlen tettes ellopta. A vállalat kártérítési igényét elutasította, mondván, hogy nem tartozik felelősséggel, mert nem a ruhatárban helyezte el holmiját. A kérdést az dönti el, hogy a károkozás a munkává- »zonnyal kapcsolatos-e vagy nem. Ha a kultúnrendeavémy, mint jelen esetben, a vállalat, vagyis a dolgozó munkából yé- rek területén van, ilyen esetben a kár a munkaviszony keretén belül kelelkezettnak minősül, és a vállalat a kánért a Munka Törvénykönyve 62. paragrafusa szerint felei. Az M. T. említet* paragrafusa kimondja, hogy a vállalat a dolgozónak munkaviszony keretében okozott kárért vétkességére tekintet nélkül felel. A jogszabály meghatározza a vállalat kimentési eseteit is. Eszerint mentesül a vállalat a felelősség alól ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső, elháríthaiaitJan ok, vagy kizárólag a károsult (olvasónk) elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a vállalat a kár azon része alól, amelyet a dolgozó vétkes magatartása idézett elő. A fentiekben kifejtettekre figyelemmel az a véleményünk, hogy ha levélírónk dolgozószobájának ajtaját bezárta, akkor a vállalat felelőssége fennáll. A vállalat elutasítása ellen forduljon a munkaügyi döntőbizottsághoz. Többgyermekes anyának pótszabadság jár Egyik olvasónk a „több” szóval kapcsolatban szeretné tudni, hogy két gyermek után is jár-e pótszabadság, mivel szerinte két gyermek az már több gyermek. Ezzel szemben munkahelyén pótszabadságot nem adnak a részére. A Munka Törvénykönyve értelmében a többgyermekes anyát ajkkor illeti meg pótszabadság, ha legalább három gyermeke van. Ilyen esetben évenként két nap, minden további gyermek után gyermekénkét ugyancsak két-két nap, de legfeljebb 12 munkanap-pótszabadság illeti meg a több- gyermekes anyát. Az ismertetett rendelkezés szerint, bár olvasónknak igaza van, hogy két gyeirmek az több gyermek, mivel a Munka Törvénykönyve háromgyermekes anyához fűzi a pótszabadságra való jogosultságot, nem jár olvasónknak ezen a címen pótszabadság. Felhívjuk a figyelmet azonban, hogy a jogosultság is csak akkor áJJ fenn, ha a gyermek 18 éven aluli és munka- viszonyban sem áll. SZÁZEZREK gondja az országiban, hogy otthonuktól, családjuktól távol keresik kenyerüket A nagyüzemi mezőgazdaság fejlődésének, következménye, hogy nem tudja ott, helyben kamatoztatni a lakosok munkaképességeit. Egyre több ipari és kulturális vonzáskörzet formálódik az országban, több ezer embert foglalkoztató üzemek jönnek létre, amelyek a környező településekről várják és kapják a munkaerőt. A bejáró munkások gondja —- éppen eziért úgy gondoljuk — még hosz- szú ideig megmarad. Gyakran szóba kerülnek a rideg várótermek, a kakas ébresztő óracsorömpölés, a rosz- szul fűtött, zsúfolt munkás- voruajt, s próbáltuk már összeadni az utazással elvesztegeti; napi kót-hájrom árát? Különösen most, télen szaporodnak a gpndok — mégis: ez a kisebb gond! Fontosabbnak érezzük a munkahely környezete és az otthoni légkör közötti különbséget. Korunk technikai-tudományos forradalmának hatása eléri a legkisebb termelőegységeket is; szánté nincs egyetlen olyan apró kis ktsz sem, ahol ne találnánk meg a kor szimbólumának megfelelő berendezésieket. A gép mellett dolgozó munkástól mást követel ez a technika. A műanyag hőfoka, az érzékeny elektronika a nagy fordulartú varrógép, az automajta szerszámgép több kultúrát, szakértelmet és figyelme* követel meg. S főleg: felelősséget. A technikát aL. kalmazó, irányító munikásem- berem most már milliós értékek málnáik, hozzáértésével az egész vállalat gazdagodását segítheti, hozzá nem értése felmérhetetlen károkat okozhat. Nem alapvetően, és meg- tanulhatajtlanul mást követel, de az igényes teohnika igényesebb szakmunkásokat nevel ki. Ha a munkahelyek igényességét nézzük, gyakran még élesebben kirajzolódik az ellentét: légkondicionált üzem, nagy pontosságú gép, automatikusan dolgozó műszerek — és a másik oldal: a sáros- poros járda, és a még ma is fellelhető petróleum lámpás szoba. A kettő között térben gyakran mindössze kétórányi utazás a távolság, de időben száz esztendő! Szociális juttatásaink is főleg a munkahelyeken jelentkeznek. Mindenki természetesnek veszi, hogy ezek a munkásembert, a tevékeny embert szolgálják. De ugyanennek az embernek nem csupán a munkahelyen eltöltött élete van, hanem magánélete is. Sőt! A technika egyik ajándéka éppen az egyre több szabad idő. A kulturális-szociális juttatások „egyensúly-zavarai” ebben jelentkeznek. A fürdő, a „fekete-fehér” öltöző, az üzemi étkezde, az orvosi rendelés, a kultúrált munkahely egyre több szakmánál természetes követelmény, illetve következmény. Százezrek dolgoznak a ma technikájával, élvezik a szociális juttatásokat — és élnek a tegnapi, tegnapelőtti körülmények között Ennek az ellentmondásnak a megoldását elsősorban a vállalatoktól kell vámunk. Lehet, hogy első kijélenitésre meglepő két kérdés is előtolaksmk májért, és hogyan?... A „miéut”-re itoöíimyebb s válasz. Egyszerűen azért, mert a bejáró százezrek munkájának az eredménye és haszna a vállalatoknál jelentkezik. Tehát ott, ahol dolgoznak, és nem ott, ahol élnek!.. A szövőnőik, az esztergályosok, a küiöhbö ad szakmáikban dolgozók tízezrei — az üzemekben végzik értéktermelő tevékenységüket. Bár a fizetést ugyanúgy megkapják, mint a szomszéd utcából átsétálók, az étkezés, a fürdő nekik is kijár, de mégis egy sor juttatásnál hátrányba kerülnek. Pontosabban- ami a munkáival nem függ össze, ott automatikusan hátrányba kerülnek. Néhány példát is felsorol hatunk kapásból: a bevásárlás, az üzletek gyakorisága, a bölcsődék, óvodáik száma, a kulturális és szórakozási lehetőségiek. S, ez már a „hogyam”-ra is próbál választ adná! A jelenlegi súlyos szajkmunkááhiány mellett illene végre a vállalatoknak gyárkerítésen túl is gondoskodni az embereikről. A munkások által termeli haszonból — jogos az igény — ne csupán a munkahelyen élvezzék a több civilizációt, hanem az életük másik döntő színhelyén, tehát lakóhelyükön is. Nagyon gyakran nem is a paragrafusokkal kiéli megvívni a csatét hanem a helyi gondoskodással. Igenis vannak már jó. követendő példák. Magam Is láttam olyan óvodákat amelyeket a bejáró munkások falvaiban építettek fel. így aztán kapott és kap ezután is a textólgyár elegendő szövőnőt, Az asszonyok nyugodtan és szívesen dolgoznak, mert biztonságban tudják lakóhelyükön gyermekeiket A snunikástoborzácra sok milliót áldoznak a vállalatok, s legtöbbször látszat haszonnal, nagyon kétes eredmény eíokel járják az országot Az ésszerűen megválasztott segítség, a helyi lakosság támogatása sokszor olcsóbban és ha. tékonyabban oldható meg. Mert itt nem ígéretek, hanem a tények érvelnek!.., Szinte jelképnek is beillő, amit az egyik faluban láttam: a pesti vállalat bevezette a vizet az iskoláiba, berendezte a szertára* és kisebb anyagi áldozat- vállalással patronálja a tanulókat — és ebből az iskolából a végzettek szívesen mennek az őket segítő gyárba dolgozni. A TANÁCSOK fejlesztési alapja — még ha országosan jelentős is — egy-egy falum mégis kevés jut. Ezért szükséges túltekinteni a gyárkerítésen. Végigkísérni — képletesen szólva — egészen az otthonukig a munká6embereket! Mert nem lehet hosszú ideig gyökeres különbség a munkahelyek és az otthoni élet színvonala között. A naptárak —» itt csakúgy mint amott — a 70-es évtized haladását jelzik. .. i Bán János Megjelent a „Műgyűjtő” új száma A Műgyűjtő legújabb számában Solymár István írt gondolatébresztő tanulmányt a naiv festészetről, kiemelve a magyar parasztfestők — Győri Elek, Gajdos János, Süli András, Benedek Péter, Dudás Juli és a nemrég felfedezett, makói Pető János — munkásságát. Minden műbarát számára tanulságos Kampis Antalnak, a művek hamisításáról szóló cikke, valamint a műI NÓGRÁD 1971. f alkotások védettségét ismertető, illetve a műtárgyak megőrzését, gondozását, konzerválását taglaló írás. Több szakavatott műelemzés, László Miklós írása a magyar portréművészetről, rejt vény rovat, változatos híranyag és művészeti könyvek ismertetése egészíti ki az ar- tisztikus kiállítású folyóirat anyagát, amelynek értékes műmelléklete Feledy Gyula selyemre nyomott rézkarca. őr 4., csütörtök 5
