Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)
1971-02-02 / 27. szám
íj Iaká$d»;i ]|og<>zatoaij'«fc Mit kapunk, mit fizetünk? A lakásépítkezések meggyorsítása, a lakáselosztás és a lakbérek július 1-én életbe lépő új rendszere sokakat foglalkoztató téma ezekben a napokban. Kormányrendelet jelent meg, amely tartalmazza a legfontosabb jogszabályokat a lakások elosztásáról, a lakbérekről, az albérleti és ágybérleti dijakról, a lakbér-hozzájárulásról, az anyagi hozzájárulásról, valamint a lakásszövetkezetekről és az »j forszövetkezetekrőL Sok útravalót kaptak Szakszervezeti választás a bányagépgyárban maként életbe lépő lakásépítő A tizenöt éves lakasfejlesz- tési terv 1975-ig egymillió lakás építését határozta el. A harmadik ötéves terv lakás- előirányzatát túlteljesítettük, a most kezdődő negyedik ötéves terv 400 000 lakás építését írja elő. Bár a lakáshiány tielles megszűnésére nem számít- natunk, fokozatosain .javulnak a viszonyok, évről évre csaladok tízearei költöznek új, korszerű lakásokba. Az állam nagy erőfeszítésieket tett a lakásépítés fokozására, hogy megteremtse azokat a technikai fettételeket, amelyek meggyorsítják az építkezést. Nagyarányú építőanyag-ipari beruházásokat valósítottak meg, az elmúlt evekben nagy teljesítményű házgyári lakásépítő-ipari hálózat épült, amely nélkül gyorsan építkezni ma már pem lehet. 4 lakások elosztana Lakáspolitikánk alapelve. hog; ft lakásgond megoldása az egész társadalom ügye. Indokolt, hogy minden állam- jwlgár — lakásigényének és anyagi teherbíró képességének megfelelően — vállaljon részt a lakásépítés és a lakásfenntartás költségeiből, helytelen lenne tovább folyatni azt a gyakorlatot, hogy egyes családok ingyen jutnak olcsó bérű lakáshoz, míg mások a lakásépítéssel jelentős terheket, vállalnak. Ez a társadalmi igazságosság szem- xrntjáböl vitatható arányta- I anságoksat tartalmas!. Mindenképpen rendezni kell azokat a ogi bizonytalanságokat, a szinte áttekinthetetlen és elavult lakásrendeleteket, amelyek a lakásépítést, a lakáselosztást, illetve a lakások fenntartását szabályozzák. A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló új jogszabály pótolja a hiányosságokat. és az alapelveknek megfelelően szabályozza a la- üaselosztás és a lakásbérlet bamtmiási és javítási kötelezettség terheli a bérbeadót, illetve a bérlőt. Lehetőség nyílik ama is, hogy a bérlő —, ha körülményei megváltoznak — lemondjon lakásának bérleti jogáról, a bérleti jog megtérítésének ellenében. E meUett rendelkezik az albérlők, ágybérlők befogadásával kapcsolatban. Alapelv, hogy minden személy részére legalább hat négyzetméter lakószoba-terület jusson, egyben rendezi azt a kérdést is, miképpen járjanak el. a tanácsók a rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználókkal szemben. A lakbérekről, az albérleti es ágybérlet! díjakról szóló jogszabály tartalmazza az új lafcbémtarifákat. Az összkomfortos lakás lakbére a lakás alapterülerének egy négyzet- méterére 6, a komfortos la- ItasŐké 5,40, a félkomfortos lakásoké 3,60 forint. A komfort nélküli lakásokra a lakbérrendezés nem terjed ki. A településeiken belüli fekvésből, továbbá a lakások műszaki állapotában meglevő eltérésekből eredő különbségek kiegyenlítésére a lakbér mértéke tíz százalékkal növelhető, illetve csökkenthető. A nem állami lakások lakbérét a tulajdonos az állami lakások mértékével azonos módon állapíthatja meg. A bérbeadók, az üj lakbér összegét — országosan előírt és egységes formában —, 1971. május 31- ig kötelesek közölni a bérlőkkel. Kedvezmény a nyugdíjasoknak Abból az elvből sünduiva, hogy « lakbérek emelése egyetlen réteg életszínvonalát se csökkentse, a párt- és kormányhatározat a lakossági többletkiadások ellensúlyozására lalkbórhozzájárulás bevezetését írta elő. Lakbér-hozzájárulásra jogosultak a bérből, fizetésből ólő kereső, a nyugdíjas, a csökkent munkaképességű és a keresőképtelen bérlők, ha lakbérük emelkedett. Nem kapnak lakbér- hozzájárulást a szabadfoglalkozású, az önálló- és a magánmunkáltatóknál foglalkoztatott bérlők. A nyugdíjas bérlőknél a lakbér-hozzá járulást méltányos lakásjogosultságuk mértékéig állapítják meg. A lakbér-hozzájárulás — amelynek összege a mostani és a július elsejével életbe lépő új lakbérek összege közötti különbség — minden év január első napjától kezdődően a havi átlagos keresetnövekedés huszonöt százalékával csökken. A nyugdíjasokat életük végéig megilleti a lakbér-hozzájárulás. A lakbér-hozzájárulást — igazolás alapján — keresők részére a munkáltatók, a nyugdíjasok részére a nyugdíjat folyósító intézet, a 'keresőképtelenek részére a tanácsok folyósítják. Aranyosan részt r Alalni Az új jogszabály abból indul ki, hogy mindenki, aki a jövőben állami bérlakáshoz jut, arányosan vállaljon feszt az anyagi terhekből, ne kapjon ellenőriek nélkül lakást. Általánossá válik a lakásbérlet értékének elismerése, aki lemond a lakás bérleti jogáról, igényt tarthat az érték megtérítésére. A jogszabály új lakás kiutalásánál lakásépítési hozzájárulás, régi lakások kiutalásánál lakáshasználatbavételi díj fizetését írja élő. A használatbavételi díj mértéke a lakás nagyságától, komfortosságától és területi fekvésétől függően, mintegy negyvenezer forintig terjedhet. Félkomfortos és komfort nélküli lakások esetében a tanács a használatbavételi díjat — szociális szempontok alapján — teljesen elengedheti. A díj fizetésénél kedvezmény illeti meg a bérlőket a gyermekek és eltartott személyek után, ennek felső határa nyolcvan százalék. Fiatal házasok esetében a- gyermekek utáni kedvezményt két gyermek erejéig megelőlegezi az állam. Cs. E. Pénteken délután tartották a szakszervezeti küldöttértekezletet a salgótarjáni bánya- gépgyárban. A 29 bizalmi, négy műhelyi, illetve osztálya bizottság megválasztása után most került sor a szakszervezeti bizottság, valamint a felsőbb szervek küldötteinek megválasztására. A vezetőség beszámolóját Takács Ferenc titkár ismertette. Foglalkozott többek között a vállalat, illetve a salgótarjáni gyáregység gazdasági eredményeivel. A termelést — mint mondotta — sók- szőr anyaghiány akadályozta. Ezenkívül a létszámhiány is egyre inkább érezhető ennél az üzemnél is. A gondok ellenére tavalyi tervüket mégis sikerült egymillió forinttal túlteljesíteni. Az üzemben dolgozó 24 szocialista brigádnak igen nagy érdeme van a tervtúlteljesítésben. A műszaki fejlesztési, a gyár megkezdett rekonstrukciója újabb feladatokat jelent a bányagépgyári kollektíva számára. A termelőterület átmeneti időre zsúfolódik, ami a baleset- elhárítás fokozását követeli annál is inkább, mert az utóbbi időiben bár csökkent a balesetek száma, a gyógyulás elhúzódása azonban több kieső műszakot jelentett. A vitában résztvevő küldöttek felszólalásaiból egyértelműen olyan, következtetést lehet levonni, hogy a jövőben az eddiginél sokkal jobb, hatékonyabb munkát várnak az új szakszervezeti bizottságtól. Elsősorban talán a bizottság kollektív munkáját kellene javítani ahhoz, hogy mindazt a feladatot megvalósíthassák, amelyeket a küldöttértekezlet meghatározott a számára. Megyes Miklós, a pártbizottság titkára többek között a szocialista elosztás elvének fokozott érvényesítésépe hívta fel a ügyeimet. Harcolni az egyenlősdi ellen és keresni olyan ösztönző módszereket, amelyek a gazdasági hatékonyságot javítják. A vita során arról is szó esett, hogy a szocialista mun- kavensemy ás a brigádmozgalom fejlesztésében is nagyobb lépésekkel kellene előrehaladni. A gyárral szemben támasztott igények egyre nőnek és ezek teljesítése is ezt követeli. Sok még a tenmdválö a mum- I ka. és technológiai fegyelem I megszilárdítása érdekében. A vezetőség beszámolója alig foglalkozott a kollektív szerződés végrehajtásával. A vitában. viszont hangsúlyozták, hogy annak mindkét oldalát ellenőriznie kellene a jövőben. Egyesek csak a jogaikat látják, ugyanakkor olyan kötelességekről, mini például a munkaidő kihasználása, már megfeledkeznek'. A termelési folyamatokban is szigorúbb rendet, fegyelmet kell teremteni. A törzsgárda fokozott megbecsülésének igénye is felmerült. .Javasolták, hogy törzs- gárdabizottságot kellene alakítani, amely megnyugtatóan rendezné az eddig sok vitát kiváltott kérdést. A női dolgozókkal és az ifjúsággal kapcsolatos kérdésekben is jobb munkát várnak az új szak- szervezeti bizottságtól. Hogy mennyire indokolt ez, az is bizonyítja, hogy a vezetőség beszámolója alig foglalkozott ezzel a kérdéssel. A tavalyi nyereségrészesedés felosztását ezen a küldöttértekezleten is bírálták. Többen foglalkoztak ezzel a kérdéssel, ami figyelmeztető nemcsak a szakszervezeti bizottság, hanem a gazdasági vezetés számára, hogy a lehető legjobb elosztási módszert alakítsák ki. Fontos, hogy érdem, illetve a végzett munka arányában részesítsék a dolgozókat a részesedésben. A küldötfcértelekezlet » szakszervezeti bizottság érdemeinek elismerésével szűkmarkúéin bánt, viszont a hibákat annál őszintébben és szenvedélyesebben bírálta. Az új vezetőségnek az itt kapott segítséget kamatoztatná kell a jövőben. Ezt csak úgy tudja, ha valamennyi tisztségviselő valóban önzetlenül a társadalom és a kollektíva érdekében elvégzi feladatát. Igen lényeges, hogy javítsák a vezetőség és a dolgozók kapcsolatát, a kölcsönös információt, a tájékoztatást. A küldöttértekezlet a vezetőségbe, illetve a különböző bizottságokba jelöltek felett is vitatkozott. Végül, ha nem is egyenlő szavazattal, de a jelölő bizottság által javasoltakat választotta meg. A szak- szervezeti bizottság titkára ismét Takács Ferenc lett, elnöke Sonyocki László. B. J Az Egri Közúti Építőipari Vállalat Vizslás és Kazár között utat épít. Képünkön a kazári rakodóhelyre géppel rakják le a követ Céhmestet Erzsébet felvétele kérdéseit, a lakásügyi hatóságok tevékenységét, a bérbeadók és bérlők jogait és kötelességeit Az új jogszabály .Jiapeive, hogy a lakások ellátásában. és a lakásalappal aló gazdálkodásban a taná- -jok kapjanak nagyobb szerepet. Ennek megfelelően a központi jogszabály a lakásigény mértékére csupán határértékeket állapít meg, és a tanácsok mérlegelésére bírna — a helyi lakáshelyzetre és az igénylők körülményeire tekintettel —, hogy az alsó, vagy felső határhoz közelebb elégítik ki az igényeket. A .jogszabály előírja, hogy a •amács kétévenként lakásel- osrtási és évenként -kiutalási tervet kötetes készíteni, és art a lakosság számára hoz- ifiiférhető helyen kifüggeszteni. A laikáskiutaJási tervek készítését társadalmi bizottságok ellenőrzik. Rendkívül nagy jelentőségű ttz a szabály. hogy a jövőben lakást társbérletként kiuialni tilos. A jogszabály s2űkíti a szolgálati lakások körét, ugyanakkor új lakáskaitegóri- át hoz létre, a vállalati bérlakásokat. Ilyen lakásokat a vállalatok építés, illetve vásárlás útján szerezhetnek, és ezek bérlőit maguk jelölik ki. Meg kell újítani a korábban benyújtott lakásigényeket, a tanácsokat vevő, illetőleg szövetkezeti tag kiválasztási jog illeti meg az értékesítésre épülő lakások egy részénél, Megszűnik a tanácsok rendelkezési joga az állampolgárok l ula idomában levő lakások felett. Ez a jog a jövőben ki- aárólag a tulajdonost illeti meg. A jogszabály részletesen tájékozhat, hogy milyen karA CÍMBELI téma az eímúít. esztendőben váltakozó hevességgel került a különböző szintű testütetefc elé. A félreértések tisztázását könnyein le lehetett volna zárni, ha a vitatkozók abból indulnak ki, hogy a közős ügyet miképpen, lehetne jobban szolgálni, kinek a véleménye áll közelebb a társadalmi igazságossághoz, a dolgozók érdekelnek képviseletéhez. Sajnos, ezt a helyes élvet sokszor mindkét részről felcserélték egzisrten- cdáilis kérdésekkel, amelyeknek kárát esetenként a termelés váltotta. Ugyanakkor háttéribe került az egymásra utaltság célravezetőbb formájának kialakítása. E téma újra hangot kopott a szakszervezeti választásokon is. A kérdések alapvetően ugyanazok mint korábbam: a központ nem ad elég tájékoztatást, a gyáregységek nem a végzett munkájuk alapján kapják a nyereséget, a fejlesztéshez szükséges pénzt, gyarmatnak tekintik a gyóregysé- jgeket, ahol nagyobb a munka intenzitása mint másutt, ugyanakkor kevesebb a bér, rosszabb a szociális ellátottság. Ezekben a véteményéteben, jogos észrevételekben meghúzódik az elszakadási törekvés is. Amennyiben ez népgazdasági célokat szolgálna, elősegítené a hatékonyabb munkát, akkor természetes, és a fejlődést elősegítő követelmény. Ebben az esetben megérdemli a messzemenő segítséget. A kormány ismerve ezt a problémát, néhány esetben — ahol Presztizsórdekek nélkül féknél is figyelembe kelt vénni. rult, hogy a kevésbé hatékonyan termelő nagyvállalatok egyík-másákát decentralizálják. Nem kértek fel a gyáregységek központi vezetői elképzeléseik támogatására, a jelenlegi helyzet .konzerválására. Mad ismereteink szerint viszont- indokolt, hogy a tűzhelygyár, a bányagépgyár, az üveggyárak jelenlegi formájukat nagyvonalakban, megtartsák, de nem a meglevő tár tatommal. Mire gondolunk? Jő lenne hosszabb időre tisztázni, hogy a nyereség elosztása „egy kalapból”, egységes elvek, vagy a végzett munka eredménye alapján történjék-e. Ha az „egy kalap” rendszer mellett döntenek, akkor számolni kell azzal, hogy az egyik vállalat jobb eredményéből részesül a másik gyáregység is. Ameny- nyiben más elvet vallanak a felosztásnál, akkor a megyénkben tevékenykedő gyáregységek dolgozóinak számíba- rniofc kell arra, hogy egyszer többet, máskor kevesebbet, vagy egyáltalán nem kapnak részesedést. Vonatkozik ez a fejlesztési elképzelésekre is. Ez esetben fel leéli kiészülmiiök. hogy lesznek majd giazdag és lesztés üteme, nem jut eleg pénz szociális és kulturális célokra. • NEHOGY úgy járjunk, mint az elmúlt esztendőkben, amikor a tűzhelygyár és a bánya- gépgyár jó eredményt ért el, a többi gyáregységek lemaradtak; akikor erőteljesen hangsúlyozták a differenciált elosztást. Ugyanezt nem követelték meg, amikor objektív és szubjektív okok miatt hullámvölgybe kerültek. Az előbbi esetben központellenes hangulat alakult ki. az utóbbinál pedig igyekeztek leplezni a helyi vezetés mulasztásait, következetlenségeit, irányításának gyengeségeit. A korrekt magatartás kialakítása érdekében foglalkozni kell a központoknak és a gyáregységeknek azzal, vajon milyen területen, meddig szükséges növelni a gyáregységek önállóságát. Egyértelműen tisztázni kell art is, hogy a gyáregységek . képesek-e a megnövekedett feladatok ellátására, s elvhez milyen segítséget kíván adná a központ. Gélszerű közösen kialakítani, mi marad továbbra is központi hatáskörben, és miért. Az előbb említettek is, mert új törvoifcliUKC kezdtünk és az egymásrautaltság helyes formáinak kialakítása jelentősen befolyásolja a negyedik ötéves terv sikerét. Mivel nagy kérdésekről van sző. a helyes álláspont kialakítása csak mindkét fél jogos kívánságainak figyelembevételével és a közös érdekek jobb szolgálatával lehetséges. A félreértések elkerülése céljából szükséges, hogy a központban dolgozó első számú vezetők a gyáregységek párttaggyűlésein, termelési tanácskozásain, szakszervezeti rendezvényein, műszaki értekezletein, a szocialista brigádvezetők tanácskozásán mondják el, milyen kérdésekben és hogyan egyeztek meg a gyáregységek vezetőivel, mát várnak tőlük, mit nem tartanak jelenleg helyesnek és megold- haltának. Ily módon megismerhetik a munkások véleményét, reálisabb képet alkothatnak arról, hogy kik, milyen szándékkal lazítják a gyáregységek és a központ kapcsolatát, milyen mértékű az elszakadási törekvés, kik és miért képviselik ezt a felfogást. Megismerkedhetnek azokkal a jogos munfcáskívánsógiokfcal. amelyeket a központi döntéBízunk abban, hogy a lentről szerzett információk segítségével egy csapásra megoldódnak azok a vitás problémák, amelyeket eddig az irodák négy fala között nem tudtak rendezni Aztán a központban dolgozó vezetőknek sem árt, ha élőbb, elevenebb kapcsolatot tartanak helyes elképzeléseik megvalósításával, végrehajtóival, a gyáregységek munkásaival. A helyes, reális, gyümölcsöző kapcsolatok megteremtése érdekében a gyáregységeknél és a központban dolgozó pártbizottságoknak, szakszervezete bizottságoknak, illetve tanácsoknak is egyértelműen ki kell mondani: kit, miért támogatnak, kát miért marasztalnak el, mit várnak a kii- sebb-nagyobb vezetőktől, milyen intézkedéseket tesznek azokal szemben akik nem haijtják végre a helye6 elképzeléseket, nem taniÚ6ítaniak korrekt magatartást. SZÜKSÉG van erre, hogy a vélt, vagy a jogos problémák minél előbb megoldód járnák A felesleges viták csak a közösség gyarapodását, fejlődését nehezítik. A kommunista vezetők pedig éppen a közösség szolgálatára vállalkoztak Akkor hát cselekedjenek ennek saellemóben, félretéve mindenfajta és minden jellegű presztízskérdést, részérdeket. Venesz Károly j NÓGRAD * 1971. február 2., kedd 3 A központ és a gyáregységek indokoltnak látta íiozzaia- egyik tneiyeu meggyorsul, másutt Lelassul, a műszaki fejszegény gyáregységek, vagy tisztázására szükség van azért
