Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-27 / 49. szám

világ proletárjai, egyesüljetek) AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. EVF., 49. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. FEBRUAR 27., SZOMBAT KGST VB Fejlesztik a szocialista integrációt Péntekén Moszkváiban be­fejezte munkáját a KGST Végrehajtó Bizottsáigániak 51. ülésszaka. Az ülésszak résztvevőd meg­vitatták: a szoc’alísta gazdasá­gi integráció komplex fejlesz­tési programjának tervezetét. Ezenkívül intézkedéseket ha­tároztak el, amelyek elősegí­tik az ipari objektumok kö­zös építését, kölcsönös elő­nyök alapján. Megvitatták a KGST állan­dó külkereskedelmi bizottsá­gának beszámolóját. A beszá­molóban ismertetett javasla­tok az egymásnak szállítandó gépek és gépi berendezések műszaki kiszolgálásának meg­javítását célozzák. Ennek ér­dekében javító-szerelő műhe­lyeket és műszaki szervizállo­másokat létesítenek. A KGST Végrehajtó Bi­zottsága jóváhagyta azokat az alvókét, amelyeknek alapján összeállítják a szocialista vi­lágpiac fejlődésére vonatkozó hosszú lejáratú kereskédelmii- gazdaságá prognózisokat. A végrehajtó bizottság ezenkívül jóváhagyta a KGST- saervék 1971—1975. évi távla­ti munkatervét a szabványosí­tásról. Határozottabb intézkedések az indokolatlan áremelések ellen Közlemény a kormány és a SZOT vezetőinek tanácskozásáról A kormány és a SZOT ve­zetői február 26-án, pénte­ken tartott ülésükön megálla­pították, hogy az év első két hónapjában tovább erősödtek azok a kedvező folyamatok, amelyek már a múlt évben is megmutatkoztak. A népgazda­ságban erősödött a tervszerű­ség, javult az áruk minősége, nőtt az export és a munka termelékenysége is kedvezőb­ben alakult, mint az elmúlt években. A tárgyalások során a szak- szervezetek képviselői szóvá’ tették, hogy — bár 1970-ben, az előző évekhez viszonyítva volt némi javulás — a válla­latoknál mégsem alakult kielé­gítően a szociális és kulturá­lis intézmények fejlesztése. Ennek fő okát abban látják, hogy az üzemek vezetői még mindig nem fordítanak elég gondot a munkakörülmények, a szociális és a kulturális vi­szonyok javítására. A kor­mány vezetői az észrevételek­kel egyetértettek, és a szak- szervezetekkel közösen kere­sik a célravezető megoldáso­kat. A negyedik ötéves tervvel összhangban, a SZOT vezetői ismertették elképzeléseiket, ja­vaslataikat az 1071-cS évben Olasz berendezéssel és technológiával Nyolcvanötmillió forintba kerül a Romhány II. új üzem A romhányi cserépkályha- gyárban már folynak az új üzem, a Romháay 11. építésé­nek munkálatai. Elsőnek az olajfogadó állomást hozzák üzemképes állapotba. Koráb­ban az energiabázist, a pro- pán-bután gázna terveztek, de kormányintézkedés során a korábbi terveket módosítani ‘ kellett olajtüzelésre. Az el­képzelések szerint az első ütemben teljesen átépítik a kazánházat, amelyben ma­gyar gyártmányú, olajtüzelés­re alkalmas lánggyári kazáno­kat építenek be. Az átépítés­sel egyidőben kívánják meg­építeni az olaj fogadó állo­mást, még az első félévben. Az új üzem, amely a kor­mány lakásprogramjának megvalósítása jegyében szüle­tett, kizárólag falburkoló la­pokat gyárt majd. Ennek az új terméknek piaca hosszabb távon biztosítva van. Jelen- • leg másfél millió négyzetmé­ter falburkoló lapot importá­lunk a nyugati országokból. Az új üzem ► felépítésével évente 500 Oflo négyzetméter f alta urkolókapaoiitást hoz lét­re a gyár vezetősége. Az itt gyártott új terméket a gyár műszaki gárdája kísérletezte ki az üzem laboratóriumá­ban. A különböző építkezésekre az idén 6 milliót, gépek, be­rendezések beszerzésére pe­dig előreláthatólag 30 millió forintot költenek. Az alapo­záshoz szükséges tervek a Szilikátipari Kutató és Ter­vező Intézet február 28-ra ígérte. A terv szerint két üzem­csarnok épül. A kőműves­munkálatokat a rétsági TÖ- VÁL.L végzi, a vasszerkezete­ket pedig Dunaújvárosból szállítják Romhányba. Az épület tető alá hozása után kezdenek hozzá az olasz Sa- cini-cég embereinek vezetésé­vel a gépek, berendezések felszereléséhez. Ettől a cég­től vásárolták meg a burkoló­lap gyártásához szükséges összes gépeket, a gyártási li- cencet és az ezzel kapcsola­tos technológiát. Az olasz be­rendezések, gépek 280 000 dol­lárba kerülnek. Augusztus ele­jéig folyamatosan érkeznek majd a gyárba. A burkolóla­pot előállító üzembe két új alagútkemencét építenek, mindegyik 60 méter hosszú lesz. Az építkezés során átépítik a jelenlegi esempekályhagyár- tó alagútkemencéket is. E- méllett jut még pénz egy frittelő (mázelőállító) üzem­rész építésére is, amely első­sorban a dolgozók egészség- védelmét szolgálja. A Romhány II. üzem fel­építésére 85 millió forintot költenek. A beruházási ösz- szeg 50 százalékát állami ke­retből kapják, a fennmaradó 50 százalékra pedig hitelt fo­lyósít számukra a bank. A beruházáshoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítva van. Az új gépi berendezés és technológiai sor 2—3 hónap alatt átállítható mázas és máz nélküli kólyhacsempe előállítására is. Az építési munkálatokat ja­nuár 1-én kezdék, a befeje­zési határidő 1996. év vége. Amennyiben megindul az üzemszerű termelés, az elő­állítható termelési érték a jelenlegi 38 millióról 90—100 millióra nő, a nyereség pedig a mostani 2—3 millióról 14 millióra növekedik. A gaz­daságossági számítások szerint a Romhány II. új üzemre for­dított költség 5 év alatt té­rül meg. végrehajtandó életszínvonal­emelést célzó" intézkedésekről. A cél az, hogy az egy főre eső reálbér 2,5—3, az egy fő­re jutó reáljövedelem 5—5,5 százalékkal növekedjék. Alap­vető feladatnak tartják, hogy az ipari munkások bére a tervezettnek megfelelően ala­kuljon. A kormány és a SZOT kép­viselői megegyeztek abban, hogy az 1970. évi gazdasági eredmények teljes ismereté­ben emelni kell néhány, az utóbbi években az átlagtól el­maradt kategóriában dolgozó réteg fizetését. A megbeszélé­sen az a vélemény alakult ki, hogy a legsürgősebb, lehető­leg még ez évben végrehaj­tandó intézkedés, az alsó és középfokú iskolában tanító pe­dagógusok, egyes orvos-egész­ségügyi területen dolgozók, gyógyszerészek fizetésének emelése. A szakszervezeti mozgalom vezetői kifejezték azt a meg­győződésüket, hogy az élet­színvonal további emelésével kapcsolatos elképzeléseket ak­kor lehet megvalósítani, ha a fogyasztói árak is a tervezett­nek megfelelően alakulnak. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a fogyasztói árak ala­kulása nem mindig, és nem mindenben történik a célki­tűzéseknek megfelelően. A szakszervezetek már nem egy­szer kifejtették véleményüket, és most újra hangsúlyozzák, hogy nem vitatják az árak változtatásának szükségessé­gét. Más a helyzet egyes ipar­ágak és üzemek által elhatá­rozott, szabad áras kategóriába tartozó áruk árainak — az esetek egy részében indokolat­lan — változtatásánál. Az ilyen áremeléseknek általá­ban nincs ellentétele, és ezért növelik a dolgozók megélhe­tési költségeit. Ilyen áremel­kedések voltak az elmúlt idő­szakban is lábbeliknél, egyes textilipari és más könnyűipa­ri termékeknél. « A szakszervezeteknek az a véleményük, hogy a kor­mány és szervei határozottan lépjenek ''fél, hogy az utóbbi időben elharapódzott ilyen jel­legű áremelkedéseket meg­akadályozzák. A szakszervezetek és a dol­gozók is jól tudják, hogy az árak alakulását nagyon sok közgazdasági tényező befolyá­solja. Azt is tudják azonban, hogy a szocialista viszonyok között a fogyasztói ár az élet- színvonal alakulásának egyik döntő eleme. Ennélfogva az értékarányos árak kialakítását — amire törekszünk — csak hosszabb távon, a mindenkori politikai és kereseti viszonyok figyelembevételével lehet és szabad eszközölni. A kormány vezetői szóvá- tették, hogy a gazdaságosabb a hatékonyabb termelést ko­moly mértékben gátolja a dolgozók gyakori munkahely, változtatása. A kormánynak nem áll szándékában a Mun­ka Törvénykönyve előírásai­nak megváltoztatását javasol­ni, mert véleménye szerint a régi adminisztratív kötöttsé­gek visszaállítása csak átme­neti eredményeket hozna, egészében pedig ellentétes lenne a demokratizmus szé­lesítésére, a dolgozók növek­vő öntudatára épülő politi­kánkkal. A kormány és a SZOT ve­zetői egyetértettek abban, hogy a vállalatok nagy ré­sze késedelem nélkül és he­lyesen foglalkozott azoknak a párt- és kormányhatározatok, nak végrehajtásával, amelyek az ifjúság és a nők helyzeté­nek javítására, valamint a vállalatok fokozott lakásépí­tési tevékenységére irányul­nak. Ezeknek a már elvég­zett és a jövőben elvégzen­dő fontos feladatoknak jelen, tős mértékben hozzá kell já­rulniuk a munkaerő-gazdálko­dás terén fennálló problémák megoldásához. A kormány és a SZOT ve­zetői egyeztették nézeteiket a munkaidő további csökkenté­sének lehetőségeiről. Megbí­zást adnak az ágazati mi­nisztereknek, hogy a szak- szervezeti központtokkal közö­sen ez év végéig dolgozzák ki javaslataikat a gazdasági körülményeknek megfelelően a munkaidő-csökkentés továb­bi ütemtervére. A kormány és a SZOT vezetői következő ülésükön fogják e javaslato­kat megtárgyalni. (MTI) Salgótarján Ívóvízhálózata tovább bővül. Jelenleg a Bem József utcában ássák a csatorna helyét Fotó: Céhmester Politikai előadások A X. kongresszus ideológiai és kulturális kérdéseiről Orbán László látogatása Salgótarj ánban A X. kongresszus ideológiai és kulturális kérdéseiről foly­tatott eszmecserét tegnap Sal­gótarjánban az MSZMP Nóg- rád megyed székházában Or­bán László, az MSZMP Köz­ponti Bizottságénak tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese a párt ideológiai és kulturális kérdésekkel közvet­lenül foglalkozó megyei mun­katársaival és;, a műv elődéá irányítóival. Részit vett az esz­mecserén Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógirád megyei Bi­zottságának első titkára, Géczi János, a Nógrád megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottságának elnöke is. Havas Péter, az MSZMP megyei bizottságánál* titkára köszöntötte a részt­vevőiket, majd Orbán László tartotta meg tájékoztató járt. amit élénk vita követett Ezt követően Orbán László meg­tekintette Czinke Ferenc Mun- kácsy-dijas grafikusművész és idős Szabó István, Kossuth, díjas szobrászművész műter­mét, s ellátogatott Salgótar­ján néhány művelődési házá­ba. A Politikai Akadémián A tudományos-technikai forradalom és a táraadalmi ha­ladás volt a címe annak az előadásnak, amelyet az MSZMP Politikai Akadémiá­ján Erdey-Grúz Tibor akadé­Legnagyobb partnere'nk: Szovjetunió, NDK és Csehszlovákia Sajtótájékoztató a Külkereskedelmi Minisztériumban Az 1971—1975. éves terv­időszakban folytatni kell a nemzetközi gazdasági kap­csolatok bővítését, fokozni kell a kapcsolatok hatékony­ságát, az áruforgalmat 40—50 százalékkal szükséges növelni — jelölte meg a tervtörvény. E feladatok végrehajtásának külkereskedelmi vonatkozá­sairól, elsősorban a szocialista országokkal kötött hosszú le­járatú szerződésekről tájé­koztatta pénteken az újságíró- irat Baczoni Jenő, a külkeres­kedelmi miniszter első he­lyettese. — A külkereskedelem fel­adatai összhangban vannak népgazdaságunk fejlődésének célkitűzéseivel, s egyben elő­segítik fokozottabb részvéte­lünket a nemzetközi munka- megosztásban — hangsúlyozta a tájékoztató. Lényeges előre­haladást tervezünk a világke­reskedelem legdinamikusab­ban fejlődő ágaiban: a gép­iparban, a vegyipariban, , a gyógyszeriparban, továbbá az alumíniumipari termékek gyártásában, és értékesítésé­ben. * A nemzetközi gazdaságii kapcsolatokban továbbra is meghatározó jelentősége van együttműködésünknek a KGST-be tömörült szocialista országokkal. Számottevően növekszik a következő öt év­ben is a szocialista országok részesedése exportunkban és importunkban. A forgalmi előirányzatokat a tervkoordinációs tárgyalá­sok alapján megkötött hosszú lejáratú egyezmények foglal­ják magukba. Csaknem vala­mennyi szocialista országgal előkészítettük, többségükkel már alá is írtuk a hosszú le­járatú szerződéseket. Legje­lentősebb ezek közül á Szov­jetunióval, mint a legnagyobb kereskedelmi partnerrel kö­tött egyezmény, amely 5 év alatt 9,3 milliárd rubeles for­galmat jelölt meg, 60 száza­lékkal magasabbat az előző öt évinél. A magyar—NDK egyezmény a következő öt év­re 66 százalékos forgalomnö­vekedést irányoz elő. A Cseh­szlovákiával kötött egyez­mény 60, a lengyel megálla­podás csaknem 70 százalékos, forgalomnövekedéssel számol. Jugoszláviával évente 10—10 százalékkal növekszik majd forgalmúink. A megállapodások összessé­güket tekintve, mind volume­nükben, mind az egyenleget figyelembe véve, biztosítják az ötéves terv külkereskedelmi feladatainak végrehajtását, sőt annál még magasabb for- galomnövekedési ütemet is Lehetővé tesznek. (MTI) mátous tartott péntekien, A nagy érdeklődést kiváltó refe­rátumban az előadó ismertet­te azokat a körülményeket amelyek múlhatatlanul szük­ségessé teszik a tudományos - technikai haladás gyorsítását és fejlesztését. Rámutatott, hogy a mind jobban, kibonta­kozó tudományos-technikai forradalom a szocialista tár­sadalom talaján hatalmas elő­mozdítója a kulturális forra­dalomnak is. Aláhúzta, hogy korszakunkban mindinkább csökken az ember egyszerű, közvetlen fizikai munikerejé- nek részvétele a termelésben, és növekszik a szellemi mun­ka aránya. Jobboldali provokáció A Német Demokratikus Köztársaság Külügyminiszté­riuma péntekien nyilatkozatot adott ki és ebben a leghatáro­zottabban tiltakozott a nyu­gatnémet CDU/CSU tartomá­nyi és szövetségi parlamenti frakció elnökeinek március 3. és 5. között megtartandó nyu- gait-berlini tanácskozása ellen. A nyilatkozat rámutat, hogy ez a provokáció az . NSZK- "an működő jobboldali ' erők Nyugat-Beriin státusza elle­ni fokozott támadásáról ta­núskodik. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents