Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-26 / 48. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS lAPJA XXVII. ÉVF., 48. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR _j ___________________ 1 971. FEBRUÁR 26., PÉNTEK Harminckét ország jelentkezett a BNV-re Hatvannyolc százalékos f orgalomnö ve kedés A Mi ni sxter tanára ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. Pack Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kormányt dr. Lubomir Stro- ugallal, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság szövetségi kormányának elnökével foly­tatott hivatalos tárgyalásairól. A tárgyalások szívélyes, me­leg, baráti légkörben folytak, és hozzá járultak a két szom­szédos szocialista ország kö­zötti testvéri kapcsolatok el­mélyítéséhez. A Miniszterta­nács a jelentést tudomá­sul vette, és felhívta az ille­tékes miniszterek figyelmét, hogy a kétoldalú kapcsolatok konkrét kérdéseiben a szük­séges intézkedéseket tegyék meg. Dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese be- izámolt Alekazanider Grlícs- zovval, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács elnökhe­lyettesével folytatott tárgya­lásokról. A kormány a két ország gazdasági és idegenfc*- •'almi kapcsolatainak további gjlesztését szolgáló megbeszé­léseket hasznosnak ítélte, s az erről szóló jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ugyan­csak tudomásul vette a kül­ügyminiszter jelentéséit a Varsói Szerződés tagállamai. külügyminisztereinek február 18—19-én megtartott bukaresti tanácskozásáról. A kormány megállapította, hogy a mi­niszteri megbeszélés összehí­vnia hasznos volt, elősegítet­te a szocialista országok ösz- szehangoltabb fellépését az európai biztonsági értekezlet előkésztésében. A kormáiny megtárgyalta a külkereskedelmi miniszter je­lentését a szocialista orszá­gokkal kötött 1971—1975. évi hosszú lejáratú árucsere-for­galmi megállapodásokról, va­lamint az 1971. évi árucsere- forgalmi jegyzőkönyvek meg­kötéséről. A megállapodások­ban előirányzott forgalom és áruszerkezet megfelel a IV. ötéves terv előirányzatának és elősegíti a terv végrehajtá­sát. Az új hosszú lejáratú ál­lamközi megállapodások a korábbiakhoz képest mintegy 68 százalékos növekedést irá­nyoznak elő. A kivitel és a behozatal aránya és az áru- összetétel egyaránt szolgálja termékeink kedvező elhelye­zését, valamint a belföldi árukészlet bővítését ésnyers- anyagigényeink jelentős ré­szének fedezetét. Mind a ki­vitelben, mind a behozatal­ban a korábbinál több gép­ipari termék szerepel. Az áru. cserefargalom-növekedésben kifejezésre jutnak az orszá­gaink közötti két- és többol­dalú együttműködésből — a szakosításból és a kooperá­cióból — eredő kölcsönös szállítások. Az 1971. évi áru­csere. forgalomra vonatkozó jegyzőkönyvek átlagosan 12 százalékos forgalomnöveke­dést irányoznak elő. A Mi­nisztertanács az előterjesztést jóváhagyólag tudomásul vet­te. 1 I A kormány megvitatta és elfogadta a külkereskedelmi miniszter jelentését az idei Budapesti Nemzetközi Vásár előkészítéséről. A május 21— 31. között sorra kerülő vásár­ra hivatalos kiállítással 27 ország, egyéni kiállítókkal pe­dig további öt ország jelent­kezett. A kormányhatározat értelmében a magyar rende­ző szerveknek és a kiállító vállalatok vezetőinek arra kell törekedniök, hogy a vá­sár új üzleti lehetőségek fel­tárásával tovább bővítse nem­zetközi gazdasági kapcsolata­inkat. A nehézipari miniszter je­lentést tett a szénbányászat helyzetéről, valamint a szén- igények kielégítése érdeké­ben szükséges fejlesztési és munkaügyi intézkedésekről. A korábbi kormányhatároza­tok végrehajtáséról szóló je­lentés tartalmazza az ország­gyűlés 1970. szeptemberi ülésszakán a szénbányászattal kapcsolatban elhangzott kép­viselői f elszólalások és javas­latok vizsgálatát is. Bár a szénhidrogének aránya az energiafelhasználásban 1960- tól 1970-ig a kétszeresére nőtt, hazánkban a szénbá­nyászat előtt nagy felada­tok állnak. Ezek sikeres meg­oldására a kormány határoza­tot hozott. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelen­tést terjesztett elő a főállá­son. kívüli foglalkoztatások helyzetéről. A másodállások, a mellékfoglalkozások, a szak­értőd és egyéb megbízatások vállalásáról folytatott vizsgá­lat megállapította, hogy a munkavállalásnak ez a for­mája sok tekintetben előnyös, viszont a különböző intézke­dések ellenére évek óta nggy számban fordulnak elő jogi­lag és erkölcsileg kifogásol­ható esetek, visszaélések. A Minisztertanács a jelentést elfogadta és határozatot ho­zott a főálláson kívüli foglal­koztatásokkal kapcsolatos jagszabályok felülvizsgálatára, illetve azok szükség szerinti korszerűsítésére. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Kádár János, az MSZMP KB első titkára meglátogatta a gödöllői Agrártudományi temet. Képünkön: Kádár János a gép javítási tanszéken Égje­Mérlegelni és dönteni Elnökségi ütés a salgótarjáni isz-szövetségnél A megállapítás egyöntetű volt: vallóban időszerű témáit tűzött napirendre tegnap Salgótarjánban megtartott ülésén a Cserhát- és Karámos Hegyvidéki Tsz-ek' Területi Szövetségének Elnöksége. Az üzemi döntések megfelelő előkészítése, a belső infarmá- oiós rendszer továbbfejleszté­se, a munkaerő- és bérgazdál­kodás a tennivalók egész so­rát rója a mezőgazdasági üzemék vezetőire, szakembe­reire a következő esztendők­ben. Ahogy Hlavaoska Gyu*a, a szövetség munkatársa élénk vitát kiváltó előterjesztésében megóMaip irtotta: az üzemi dön­tések többsége megfelelt a népgazdasági, a vállalati és az egyéni érdekeknek is az elmúlt években. Igaz, erre ösztönözte a mezőgazdasági üzemeket a közgazdasági sza­bályozók érvényben ■ levő rendszere. Az eredmények: • az élelmiszergazdaság erőtel­jes fejlődése, a mezőgazdasági üzemek gyarapítása számotte­vők. A tapasztalaitok azonban nem mindenütt jók. Néhány mezőgazdasági üzemben, elő­fordult, hogy a megalapozat­lan döntések pénzügyi zava­rokat okoztak és visszavetet­ték a gazdaság gyarapodását, fejlődését. Különösen a múlt évben volt erre példa a nóg­rádi mezőgazdasági üzemek­ben. Néhány esetben előfor­dult, hogy az üzemek erejüket meghaladó beruházásra vál­lalkoztak. Másutt a segéd- és melléküzemek munkájának megkezdését nem előzte meg alapos, körültekintő számolás és nem mérték fel a piaci igényeket sem. Nem került megállapításra az sem, hogy az egyes »gazaitok részaránya a termelésben a jövedelem­nek, az adottságoknak meg­felelően * alakuLnak_e. A negyedik ötéves terv fel­adatai, a közgazdasági szabá­lyozó rendszer módosulása egyaránt arra készíteti a me­zőgazdasági üzemek vezetőit, hogy széles körű információ birtokában, a lehetőségek ala­pos mérlegelése után döntse­nek minden lényeges kérdés­ben. Ahogy Bíró Miklós, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának munkatársa hang­súlyozta hozzászőláisábain, olyan elhatározásokra, dönté­sekre van szükség, amelyeket komoly elemző munka, gaz­daságossági számítások előz­nek meg, és hosszabb távra megszabják az üzemek ' fejlő­déséinek irányát. Hajczdnger György, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályáftaik vezetője ama hív­ta fel a jelenlevő szövetkezeti vezetők figyelmét, hogy a ter­melési szerkezet kialakításá­nál kerülni kell azokat a dön­téseket, amelyek a piac pil­lanatnyi igényeinek kielégíté­sét szolgálják. A kereslet gyors változásait egyetlen me­zőgazdasági üzem sem képes eredményesein követni. A számvitel korszerűsítése, a munkaerő- és bérgazdálko­dás tág teret kapott az elő­terjesztést követő vitában. Sümegi János, a szécsényi XI. Rákóczi Tsz elnöke arról szólt, hogy az országos intéz­kedéseket megfelelő 'döntések­nek kell •követniük a gazda­ságokban is. A szakvezetés az eddiginel magasabb igényeket (Folytaitás a 2. oldalon) Megbízatások a KISZ-ben Ülést tartott a megyei végrehajtó bizottság X KlSZ-alapszervezetek szervezeti életét — különös tekintettel a megbízatás és követelményrendszer helyze­tére — vitatta meg tegnapi ülésén a KISZ megyei vég­rehajtó bizottsága. A meg­bízatás és követelményrend­szer feletti vita a KISZ sal­gótarjáni járási és a megyei ÁLlami Építőipari Vállalatnál működő bizottságának jelen­tése alapján bontakozott ki. A salgótarjáni járásban áz akcióprogram-rendszer mind következetesebb alkalmazása következtében tovább javult az alapszervezetek munkája, a szervezeti élet színvonala. A megbízatások alapja az ak­cióprogram, illetve az annak végrehajtására való mozgósí­tás volt. Fő -formának az ál­landó megbízatás bizonyult, jelenleg 793 aktíva rendelke­zik állandó megbízatással. Nagy gondot jelent a já­rásban, hogy a tagság .egé­sze helyett legtöbbször a ve­zetőség, egy „áktív mag” dol­gozik. A vezetőségen kivüli KISZ-tagok állandó és eseten­kénti megbízatása nem gya­kori. A nehézségek közé tar­tozik az is, hogy nincs kiala­kult, elterjedt formája _ a megbízatások nyilvántartásá­nak, Általános tepasztalat, hogy a feladatokkal arányo­san nő a megbízatások szá­ma, de a végrehajtás értéke­lése, a tapasztalatok elemzé­se gyakran vagy elmarad, vagy csak hosszabb idő távla­tában történik meg. A megyei Állami Építőipa­ri Vállalat csaknem 300 KISZ- tagjá az önkéntes vállalások egiész sorozatában vett részt: minőségi garanciát vállaltak munkájukért, r^zt vettek a vegyigépgyár felett vállalt védnökségben, s különböző társadalmi munkaakciókban, A kiadott megbízatások érté­kelésére azonban már jóval kevesebb energia jut. Az évenkénti tagkönyvérvényesi. tés eme jó lehetőséget nyújt, ezzel azonban nem minden alapszervezet élt. Célul tűzték ki a vállalat fiataljai, hogy a jövőben következetesebben érvényesítik a megbízatások rendszerének fokozatosságát. A beszámolókat követő vi­táiban 'elmondták a vb-tagok, hogy több közösségi megbí­zatást kell adni a KlSZ-ta- goknak. Jobban figyeternbe kell venni a fiatal egynisé- gét, érdeklődési körét, hogy a megbízatás jellege ne le­gyen ezzel ellentétben. Bőví­teni kell a rendszeresen dol­gozó „aktív magot”. Fejlődött a megye egészségügyi ellátása Választói küldöttértekezletet tartott az Oivos-Egé;zségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága Választói küldöttértekezletet tartott tegnap az Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szakszerve­zetének ' megyei bizottsága Salgótarjánban, az SZMT- székház nagytermében. A? értekezleten, ott volt Havas Péter, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára, Hankó János, a megyei tanács vb- elnökhelyettese, Koncsek Aranka, az Orvos-Egészség­ügyi Dolgozók Szakszervezete központjának titkára és Vad­kerti hóránd, aZ SZMT titká­Dr. Merényi Sándor, az Or­vos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei el­nöke üdvözlő szavai után Fa­zekas Vilma, a megyei titkár tájékoztatta a küldötteket az elmúlt négy esztendő alatt megtett útról. Elmondotta, hogy a megyé­ben az egészségügyi ellátás a III. ötéves terv ideje alatt to­vább javult. Ma a társada­lombiztosítás a lakosság 97 százalékára kiterjed. Erőtelje­sen fejlődött a körzeti orvosi hálózat, 1970-ben egy körzeti orvosra már csak 2648 lakos jutott, de akadnak körzetek, ahol a lakosok száma a 2400- at sem éri el. Megkezdődött megyénkben is az alapellátás szakosítása, a körzeti gyermekorvosi állások száma 2-ről 7-re emelkedett. Örvendetes fejlődés jellemzi a fekvőbeteg-ellátást is. Ma csaknem 230-cal több ágy áll a betegek rendelkezésére, mint négy esztendővel ezelőtt. Kü­lönösen korszerű körülménye­ket teremtett a salgótarjáni új megyei kórház. Az elkövet­kező években szorgalmazni kell a balassagyarmati kórház fejlesztését, a szülészeti ágy­létszám növelését, a szolgálta­tó részlegek korszerűsítését. A lelkiismeretes gyermekor­vosi, körzeti orvosi és védő­női munkának köszönhető a csecsemőhalandóság csökken­tésében elért szép eredmény: a halandóság a korábbi 3,4 százalékról 2,98 százalékra csökkent. Fokozott gondot kell for­dítani a jövőben a szociális gondozás fejlesztésére. A me­szerű növekedésről itt nem adhatunk számot, az elmúlt években felújították és kor­szerűsítették az egyes intéz­ményeket, a gondozottak sor­sát jobb munkaszervezéssel és a szakkáderek magasabb szin­tű képzésével javították. Országos jelenség, me­gyénkre is vonatkozik, hogy a gyógyszerforgalom évente emelkedik. A megnövekedett forgalmat a gyógyszertári köz­pont bonyolította le — a ko­rábbinál kevesebb szakkép­zett dolgozóval. A gyógysze­részlétszám csökkenésének okát elsősorban az új pályá­zati rendszer néhány hatásá­ban látják. Az eltelt években lehetőség nyílt arra, hogy az egészségre ártalmas munkakörökben dol­gozók munkaidejét »csökkent­sék. Megyénkben is éltek ez­zel, de — hogy a munkaidő- csökkentés ne menjen a be­tegellátás rovására — csak fokozatosan vezették be. Az egészségügyben dolgozó Z nők nagy hányada veszi gye szociális otthonainak be- igénybe a gyermekgondozási fogadóképessége 660 fő. Szám- segélyt. A középkádereknek mintegy 30 százaléka éft a rendelet adta lehetőségekkel. Nagy gondot okoz a szakszer­vezetnek az egészségügyi dol­gozók táppénzes állományá­nak emelkedése. Megállapítot­ták, hogy sok a hosszan tartó szívbetegség, érrendszeri, mozgásszervi és légúti meg­betegedés. A beszámolót követő hozzá­szólások híven tükrözték az egészségügyi dolgozók gond­jait, s elhangzott néhány olyan javaslat is, amelynek végrehajtására, illetve napi­rendre tűzésére határozat szü­letett. Ezután megjutalmazták azo­kat a szakszervezeti vezetősé­gi tagokat, akik az elmúlt négy esztendőben kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki. Csaknem kétévtizedes szak- szervezeti munkájáért Faze­kas Vilma, az Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szakszerve­zetének megyei titkára a .Szakszervezeti munkáért” ki­tüntetés arany fokozatát kap­ta. ' Végezetül a küldöttek meg­választották az Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szakszerve­zetének 37 tagú megyei bi­zottságát, 14 tagú megyei el­nökségét, megszavaztak hat küldöttet a szakszervezet VI. kongresszusáfa, nyolc küldöt­tet pedig a ^Szakszervezetek Megyei Tanácsába. Az új titkár dr. Zelnik József lett, elnöknek pedig ismét dr. Me­rényi Sándort választották. „

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents