Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)
1971-02-21 / 44. szám
A palócok nyomában Ölt megye — Borsod, Heves, Nógrád, Pest és Szolnok — szakembered, muzeológusok, tudományos dolgozók fogtak össze a legnagyobb néprajzi csoport, a palócsóg anyagi, szellemi kultúrájának és társadalmi életének, mindezek történeti előzményeinek feltárására, felkutatására. A tudományos szempontból egyedülálló éd nagy horderejű közös vállalkozás, a kutatási munka szervezésének és irányításának központja Eger. Innen szervezik a gyűjtésieket, itt történik a begyűjtött anyagok nyilvántartása, előkészítése a feldolgozáshoz. Az egy évtizedre tervezett gyűjtő és feldolgozó munka lassan féle idejéhez közeledik. Ezért kerestük fel Bakó Ferencet, a Heves megyei Múzeumi Szervezet igazgatóját, a palócikutatás szervező bizottságának vezetőjét, tájékoztasson bennünket a „palóckérdés”-ről, az eddigi eredményekről, a kutatás jelen helyzetéről, valamint a további tervekről és elképzelésekről. Mi indokolja a patóeku- tatást? Mi indokolja az SOS-jelzéseket, a sürgető felhívásokat a fokozott ütemű és intenzív adatgyűjtésre? — „Több század óta Iáknak országunkban a »Palóteok«, s több század óta.... s’ mai napig kévésé esméretes.. .” Kerék 154 éve vetették papírra a töredékesen idézett mondatat. A palócok rejtélye azóta is kiderítetlen.. Sem a néprajz. sem a történelemtudomány nem tudja kialakulásuknak, létüknek elfogadható magyarázatát adni. Történészeink a honfoglaló kalhar törzs le- származottaina'k tartják őket, de ennél sokkal többet alig tudónk. Ezek indítottak bennünket arra, hogy megkezdjük a palócok szervezett és tervszerű néprajzi kutatását. A fokozott ütemű és intenzív adatgyűjtést az idő sürgeti. Eddig is sokat késtünk, s a kérdések tisztázása mind nehezebb — mondta Bakó Ferenc. — Milyen a kutatás „menetrendje”, a gyűjtőterület földrajzi kiterjedése? Milyen módszereket alkalmaznak a felderítő munka során? — Nyelvészeti néprajzi és történeti adatokra támaszkodva, a gyűjtőterület három övezetét jelöltük ki. s ezek egyúttal időrendi megosztást is jelentenek a kutatómunka során. Első lépcső: a történeti Nógrád megye egész területének, Borsod, Heves és Pest megye északi részének, az itteni lakosságnak, kultúrájának és történetének vizsgálata. Második lépcsőben kiterjesztjük a kutatásit Borsod, Heves déli részeire, Szednék megye északi járásaira. Majd bekapcsoljuk a kutatásba azokat a palóc szórványokat, amelyek az Alföld egész területén fellelhetők. végül gyűjtőmunkát végzünk a palócsággal együtt élő szlovák lakosság körében is. de kívánatosnak tartjuk a kutatást Szlovákia déli területeinek egyes magyar lakta vidékein. ahol palóc néprajzi sajátosságok jelenlétével. illetve azok átmeneti formáival számolhatunk. — Miben várhat segítséget a néprajzi kutatás a nyelvészeti, történettudományi, régészeti és antropológiai kutatástól? — A néprajzi és nyelvészeti kutatás céljait és módszereit tekintve együttesen kezelhető. Ez a cél: a palóc népi műveltség és népnyelv jellemződnek kimutatása, rendszerezése, s térképezése útján a rokonsági körzetek elhatárolása. A történettudományi kutatás az okleveles levéltári anyag szélesebb horizontú feltárásával hozhat újabb eredményeket, elsősorban a török hódoltság előtti palóc sEállásterül etek vidékén. A régészeti kutatás a paiócság korai történetére deríthet fényt, s honfoglalás korára és a középkorra, tehát arra az időszakra, amelyből okleveles. írásos adatokkal alig rendelkezünk. Az antropológusok a palócok történetének biológiai vonaláit tudják majd követni. a különböző korú temetőikből, a régészeti ásatások során előkerülő csontvázak és a ma élő emberek vizsgálati eredményeinek összevetésével. — Milyen eredményeket és tapasztalatokat lehet öszszegezni a szervezett és tervszerű néprajzi kutatás megindulása óta? — A kultúra és az életmód részterületeinek kutatói elkészítették a kérdőíveket, s ezekhez a gyűjtési útmutatókat. Ezek segítségével liehet majd például a palóc népviselet, szokások, építkezés, vagy a társadalmi formák még elő emlékeit, hagyományait összegyűjteni. A tematikus kérdőívek mellett az egyes települések néprajzi monográfiájának összeállításához is útmutatók készülnek, s ezek tartalmazzák az anyaggyűjtés és -feldolgozás szempontjait, módszereit. Egyes szakikutatók elkészítették a saját területükre vonatkozó bibliográfiákat. A palóc nyelvi specifikumok figyelembevé- teiévél készül a nyelvészeti kutatók kérdőíve. Létrehozunk egy nyelvjárásán tató munka- közösséget. Eddig nyomtatásban csak módszertani kiözlemónyeitnk jelentek meg, hamarosan megindulhat a gyűjtő, és feldolgozó munka eredményeként felszínre hozott ismeretek púb- likációsorozata is. — A palóckutatás programjában milyen feladat elvégzésén dolgoznak most, s melyek a további tervek, elképzelések? — Elkészült az úgynevezett „felderítő kérdőív”, amely 57 kérdést tartalmaz. Ezeket a palóc népi kultúra legjobb ismerői állították össze, nagyobbrészt azokból a jelenségekből. amelyeket mai tudásunk szerint a palócságra legjellemzőbbnek tartanak. Terveink szerint a kérdőívet Észaik-Magyarország 600 községében gyűjtetjük fel. majd azokban az alföldi falvakban iss ahol a XVIII. századi kirajzások következtében a palóc hatás feltételezhető. A jól összeállított gyűjtési útmutatók és kérdőívek lehetővé teszik, hogy ne csak hivatásos néprajzi kutatók, hanem önkéntes, társadalmi gyűjtők is részt vegyenek a felderítő munkában. Számítanak a különböző honismereti, helytörténeti sízakkörök segítségére és szívesen várják, fogadják minden olyan ember fáradozáséit. munkáját, aki szívügyének érzi a palóc népélet a palóc kultúra és hagyomány emlékeinek, becses kincseinek megőrzését. Pataky Dezső 4Miniszatfrák CSALÁDI BÉKE A tadzsu néptörzsnél (India, Sikkim tartomány) legtöbb- nyíre béke uralkodik a kis házakban. Az ok: a néptörzs férfi- és nőtagjai más-más nyelven beszélnek. MÉLYKEHATÁS A hívők pénzadományaival elégedetlen Bamou főtisztelendő, Latiné Sur Sabre községben (Franciaország) a prédikációját a következő szavakkal fejezte be: „Ne akadjanak fenn az ón szavaim a ti füleiibakben, hanem nyomuljanak mélyebbre, az agyatokba és onnan szánjanak le a szívetekbe, és nem látom be, miért ne hatolhatnának még melyebbre, a pénztárcáitokba, ti fösvény zsugoriak!” DANTE POKLA Tiltakozásul sok olaszországi kórházban uralkodó viszonyok ellen, több helyen alakultak, nagyrészt orvosok vezetése mellett „Dante Klubok”. Ahogyan az egyik klub szóvivője elmondta, azért választották ezt a nevet, „mert Dante a pokol leírásának hát- borzongató részleteit gyakorlatilag csakis egy olaszországi kórházban való tartózkodásból meríthette”. Pataki József: KÖSZÖRŰS Százéves iskola Porázik György tanító emléke Sétálunk az igazgatónővei a folyosón, s azon meditálunk: ha régi, jó, szésp emlékű Porázik György tanító úr ma élne, vajon mit szólna a jelenlegi iskolához. Egészein, biztos, hogy megcsodálná a kabinet- termeket. és faggatná a mai nevelőket: mi is az a szak- rendszerű oktatás. Igen, ugrottunk száz évet. S a krónika, mint egy történelemkönyv. kinyílik előttünk. 11 magyar, 9 német Századik tanév. Az egyszál tanterem, a hatvanöt négyzet- méternyi, nagyrészt homokkőből készült régi iskola emlékét ma mór csak déd- és nagyszüleink emlékezete őrzi. K önnyű dolog volt Könyves Kálmánnak — mondta a minap a barátom. Az emberi butasággal szemben csak szigorú törvényt kellett hoznia, mondván: .boszorkányokról pedig, mivel ilyenek nincsenek, említés ne tétessek”, s ha nem is nagy lelkesedéssel, de abbahagyták a rontással és egyéb bűbáóoskodóssal vádoltak égetését. De mit tegyünk ma, ha az emberi butaságnak, elfogultságnak, rosszindulatú megkülönböztetésnek embert megalázó példáival találkozunk. Ma már nem lehet kardlappal hatni a tudatra- Jó lenne, ha amit most elmesélek, valószínűtlen történetnek tűnne, pedig sajnos, nem a fantázia szüleménye, nagyon is napjainkban, formálódó világunkban történt, olyan emberek között. akik talán..„ de nézzük inkább a történetet. öngyilkosságot követett el egy leány. Húszéves volt. s egyetlen bűnéként csak az róható fél. hogy más akart lenni, mint amit származása alapján a nagyon is „földön járó” közvélemény számára illendőnek, lehetségesnek tartott. X. község állomásán volt jegykiadó. Kedves, vidám teremtés, aki a kiadott jegy mellé nem felejtett el egy barátságos mosolyt se mellékelni, s akivel csak lehetett, ha az idő és helyzet engedte, váltott néhány szót is. Olyan tulajdonságok ezek, amelyek a sokszor tapasztalható merev, hivatalos magatartás, a kivagyisággal szemben dicséretesek. Nem is volt baj X-ben sem ezzel a magatartással, míg egyesek nem kezdték úgy érezni, hogy nékik többhöz is joguk van. és a hivatali kedvességen túl, még személyi „szolgálatokat is igényeltek, hisz — és ez itt a lényeg — egy olyan leánynál ez úgysem szokatlan.” Vasárnapi jegyzet A tudat zűrzavara S megindult az ostrom. Először csak erőszakos szép szavakkal, majd egyre rámenősebben, s amikor így nem sikerült célt érni, a rosszhírkeltés, rágalmazás minden lehetséges módszerével. Eléggé el nem ítélhető hilba. hogy nálunk, főleg falun, gyakran úgy kerül hírbe valaki, hogy a bolhából elefántot csinálnak, de még inkább az, hogy a legutolsó, akitől a híresztelés valódisága után érdeklődnek, maga a szenvedő alany. A .közvélemény” már régen igazságként fogadja el a híresztelést. akiről szól csak akkor hallja vissza, amikor már szinte lehetetlen a védekezés. Mert amilyen könnyen elhitték a hírt, amikor az ártott valakinek, emberi becsületéhe gázolt — az eF.enke- zőjekémt hangoztatott igazságot sokkal nehezebb a fejekbe ültetni. Már csak azért is, mert ennek nincsenek olyan lelkes apostolai, mint amikor „csámcsogni” kell valamin. A kihallgatásokról és meghallgatásokról készült jegyzőkönyvek vaskos tömegét olvastam el az ominózus ügyben. A MÁV illetékesei a legmesszebbmenő jóindulattal és törődéssel igyekeztek visszaadni a kislány emberi becsületét. de a meghatigatottak legtöbbje — még a tragikus öngyilkossági kísérlet után is —, csak langyos véleményt adott, valahogy olyanformán: Ki tudja, hol az igazság, az ilyen ügyeknél nem szoktak lámpást tartani. Bezzeg, amikor a pletyka megindult, senki se érdeklődött a lámpást tartó értesülésednek forrásáról és valódiságáról! De túl az emberi rosszindulaton, van ennek az ügynek egy még szomorúbb vonatkozása. X. község tanácsa nem érezte hivatottnak magát, hogy egy ártatlanul meggyanúsított ember védelmére keljen, inkább úgy akart véget vetni az egyre kellemetlenebb ügynek, hogy a szenvedő fél áthelyezését kérte a MÁV illetékeseitől. Társadalmunkat — de sokszor elmondtuk, leírtuk —, a mélységes humanizmus vezeti. A marxizmus létezése első pillanataitól vallotta: emiber vagyok, semmi sem lehet közömbös nekem, ami emberi. Akik vétenek ez ellen a humanizmus ellen, még magánszemélyként is rendszerünkön ejtenek foltot, hát még ha egy felelős, irányító hivatal munkatársaiként teszik ezt. Apáczai Csere János, a nagy pedagógus már a XVII. században arról panaszkodott a nagyságos fejedelemnek, hogy nem tudnak iskoJaügyeben előrehaladni, mert „a régi álom mély zűrzavara” nehezíti munkájukat. M a is zavar még nem egy „régi álom”, a X. kongresszus határozatai különös hangsúllyal beszélnek az ideológiai munka fontosságáról, arról, hogy a tudatban élő rossz beidegzések ellen keményen kell harcolni. A nacionalizmusnak nem egy oldalhajtása zavarja még sok ember tisztánlátását. sokszor tudat alatti megnyilvánulásokban. Harcolnunk kell ezek ellen. Türelemmel, jó szóval, ha lehet — kemény kézzel, ha szükséges. Mindig a humánum érdekében, ahogy a költő mondta: „ ... hisz lehetnek talán még emberek, mert bennük is él, csak szendereg. az emberséghez méltó értelem, mondjátok hát. hogy nem reménytelen.” Csukly László meg a jegyzőkönyveik. Szálkás betűk a kemény szárítású tóti- fogást: 1870. év október havában 25 növendékkel, egy tanerővel nyűt meg a Salgótarjáni Vasfimorrvitó Társulat iskolája a telepe®... A vándorlás megnehezítette a kezdet nehézségeivel is küzdő intézményt. Az idegen országokból toborzott dolgozók gyermekei többféle nyelvet beszélteik. A második évben az isko Lábam 11 magyar. 9 német, a szláv nyelvek árnyalatából 32. valamint egy francia anyanyelvű gyermek tanult. Szép emlékű tanító urunk csak alapos felkészültsége és rátermettsége révén oldhatta meg. hogy magyarul, szlovákul éá németül tartsa meg előadásait. Huszonhét varrógép Tanonciskola... Porázifc György 55 évig vezette az iskolát. Ha ma élne, megcsodálhatná a központi műhely helyiségeit, de meglepődne a fa. és fémmegmunkáló mű- helytermeken is, melyek a legkorszerűbbek között levők az országban. S mereszthetné szemét a lányok termében is, ahol a hűtő. és gáztűzhely mellett 22 varrógépen dolgoznak egyszerre a gyerekek. Tanonciskola ..; Hol van már a régi elnevezés?! A korszerű szakmai képzéshez itt csak az alapokat kapják a gyermekek, de így is magasabb szinten, mint 70 évvel ezelőtt S tanító urunk biztosan csettintene egyet a nyelvével, ha látná a régi iskola helyével szemközti területen az 1929-ben készült épületet, amely a maga karában nagyon modemek számított, s ezt a modernséget ma már nem külsejével, hanem a benne folyó oktató-nevelő munkával érdemli meg. Tanonciskola... ismétlő iskola ... Ma televízió láttatja a nagyvilágot s lemezeken szólalnak meg a magyar költészet legszebb alkotásai, kiváló színészek tolmácsolásában az órákon. Tanító urunk meglepődne a diavetítőkön is, csak keresné a sötétben a sugár nyomvonalát — s közben a gyermekek a lehető legtermészetesebb módon nézik a fehér vásznon Rembrandt alkotásait. Egységes nevelés Száz év — történetnsi esztendők. S ebből csak 23 az, amelyikben megszűntek a sorompók, mikor már nemcsak az acélgyári dolgozók gyermekei tanulhattak az iskolában, hanem a körzetéhez tartozó kis települések lakód is. Ez a fordulópont jelentette az egységes nevelés kezdetét. Megváltozott a mód Ä Azóta az itt végzett gyermekek igen tekintélyes része tanult tovább gimnáziumban, szak- középiskolában, technikumban. Sétálunk Nagy Imréné igazgatóval a folyosón, s ő sorolja a Jri emelkedő tanárok neveit: >Bileter Tódor, Schönk Gusztáv, Nagy Béla, Bauer Irén, Paksi Árpád, Danis Margit, Borsos Gábor, Wagner Sándor. Hallgatjuk a folyosói csendben a tantermekből kiszűrődő feleleteket, s akaratlanul is felrémi ik a régi növendékek sorából dr. Schleicher Aladár egyetemi tanár neve, aki itt kezdte tanulmányait, hogy végül kohászgenerációkat neveljen fel és oktasson arra a tudományra, mélynek ő volt a megalapozója Magyarországon. 7 örténelem Zúgó fejjél, egy évszázadnyi történelemmel jövök lefelé az iskola lépcsőin. Nézem az épületet, rajta a tábla: Ebben az épületben szervezték meg 1947. szeptember 30-án megyénk első úttörőcsapatát. Gondolatban megfogom Porázik György tanító úr kezét, s elmagyarázom neki, mi is az úttörőmozgalom. Visszamegyek vele az épületbe, megmutatom neki a 16 tantermet, beviszem a matematikataigo- zatos osztályba is, s külön- külön bemutatom néki az itt dolgozó harminc pedagógust. S bemutatom őt a gyermekeknek. is. akik mind az ötszáz- negyvenen ámulattal hallgatják, hogyan is volt régen, s végül ők is megmutatják a tanító úrnak, mit tudnak, 1971-ben. az iskola alapításának századik évében. Molnár Zsolt NÓGRÁD - 1971. február 21., vasárnap 7
