Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-20 / 43. szám

Nemzetiségi politikánk

iiólláiiv kén

NOGRÁD megyében jelenleg huszonnégy

nemzetiségi jellegű községet tartunk nyilván. Közöttük találunk székhelyközségeket (Nóg- rád, Szügy, Nőtincs), önálló tanácsú községeket (Alsópetémy, Legénd, Nógrádsáp, Nézsa, T erény, Vanyiarc, Paitvarc, Keszeg) és tagközségeket. A legmagasabb a nemzetiségi nyelvet beszélők aránya Sámsonházán, Bokorom et Bánkon (67. 51 és 49 százalék), a legalacsonyabb Keszegen, Nőtincsen é6 Felsőpe- tényben (1Í8, 14 é6 13 százalék).

Miit kell értenünk a nemzetiségiekkel vadé foglalkozáson ?

A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a múlt év őszén tárgyalta a nemzetiségi politikáival kapcsolatos tennivalók végrehajtását megyénkben. Tényként állapította meg, hogy a megyei párt- és tanácsi határozatok eredményesen segítették elő az MSZMP Politikai Bizottsága 1968-as határozatában foglalt célkitűzések megvalósítását. Hasznos kezdeményezések születtek, s ezek hatása rendkívül kedvező volt a nemzetiségi területen élők körében is. Nemzetiségi jellegű településeink szintén fejlődtek, nőtt az érdeklődés a nemzetiségi nyelv és kultúra iránt.

Gazdasági, politikai és társadalmi fejlődésünkből következően azonban újabb tennivalók vannak e vonatkozásiban is. Elég, ha csak a tanácsi átszervezésre gondolunk, melynek következtében például nemzetiségi jellegű községeink többsége tagközséggé vált, településföldrajzi okokiból. A negyedik ötéves tervben szükségesnek látszik tehát az a törekvés, hogy a nemzetiségi jellegű községek fejlődése lépést tartson, a falvak általános fejlődésével. Ehhez az szükséges, hogy mindenekelőtt az úgynevezett alapellátást nyújtó fejlesztési célokat valósítsák meg a helyi igények, társadalmi szükséglet alapján. Erre vonatkozóan megyénkben már rendelkezünk tervekkel. Lényeges továbbá az is, hogy ata- nácsiválaszitások előkészítése, az apparátusok kialakítása során fokozottan ügyeljünk: a nemzetiségi községekben működő tanácsok és végrehajtó bizottságok tagijainak sorában megfelelő arányban kerüljenek nemzetiségi - dolgozók, akik képesek is az ebből adódó tevékenység elvégzésére.

Rendkívül jelentősek a nemzetiségi kultúra ápolásával összefüggő tényezők. E vonatkozásban megyénkben is szép eredményekkel dicsekedhetünk, azonban számos megoldatlan kérdést is felvethetünk. A szocialista ha- zafíságra és a proletár internacionalizmusra nevelés szempontjaiból sem lehet közömbös például számunkra az, hogy kiemelkedő szlovák és német forradalmárok neve, tevékenysége ismertté váljon nemcsak a nemzetiségi,

hanem a magyar anyanyelvű lakosság körében i6. Ennek egyik módja, hogy e személyiségekről utcáikat, közintézményeket nevezzünk el, elsősorban a nemzetiségi községekben. A kettős feliratok problémaköre is ide tartozik. Az utóbbi időben tudunk jó kezdeményezésekről. A rétsági járás több községében például kettős feliratok kerülnek az utcákba, közintézmények falára. Szlovák, vagy német forradalmárokról, haladó személyiségekről elnevezett utcát azonban aligha találnánk megyénkben.

Meghatározó szerepe van a nemzetiségi kultúra ápolásában a nemzetiségi nyelv korszerű ismeretének. A nemzetiségi nyelvoktatás az eredmények ellenére sincs megoldva. Több szakképzett pedagógusra, a községek összevonásából következő iskolai rend jobb meghatározására, nem utolsó sorban az igények felkeltésére lenne szükség. Gondolná kell az ösztöndíjak további szervezésére is a nemzetiségi fiatalok számára,

A nemzetiségi népi hagyományok ápolásában már eddig is szép eredményekkel dicsekedhetnek Nógrád megye nemzetiségi községei. Számos helyen kiterjedt gyűjtőmunka folyik a még fellelhető nemzetiségi folklór, a viselet, a használati tárgyak, a dalok, szokások, hagyományok felkutatása, megőrzése érdekében. Hosszú idő után végre sor került a banki nemzetiségi múzeum oéljairá szánt, népi építészeti emlékeket őrző ház megvásárlására. Most már a megyei múzeumi szervezeten múlik, hogy mielőbb megkezdődhessenek, a felújítási munkálatok, ezt követően pedig a múzeum berendezése. A szlovák jellegű nemzetiségi múzeum anyaga a balassagyarmati Palóc Múzeum munkatársainak jóvoltából jórészt rendelkezésre áll. Számos nemzetiségi jellegű öntevékeny művészeti csoport, énekkar, táincosoport is működik megyénkben, amelyek műsoraikat a nemzetiségi napokon, s más reprezentatív rendezvényeken is sikerrel mutatják be. Szükségesnek látszik a továbbiakban e csoportok szakmai színvonalának emelése, tevékenységük tuda- tosabbá tétele.

EZÜTTAL csak néhány dologiról szólítunk a nemzetiségi politikával összefüggő kérdéscsoportból. E politika elved ma is érvényeseik, nem szorulnak változtatásra. Az elkövetkezendő években a tartalmi munka hatékonyabbá tétele látszik csupán szükségesnekT. E.

▲z építőkre számíthat a mezőgazdaság

A szécsényi és karancssági munkát igényelt a vezetőktől, gét, munkája javítása érdeké- tsz közös építőipari vállalko- amit az elvégzett munkákból ben. A munkafegyelem szilárítélve jól oldottak meg. dítása ugyancsak napirenden

A TÖVÁLL-nál 36 Szocia- szerepelt. Erre annál

zasa a közelmúltban megtartotta tavalyi munkájának értékelését. Az évi termelési

lista címért küzdő brigád műteljesítették. Az építőknek is nagy gondot okozott az elmúlt évi kedvezőtlen időjátervüket 55,5 millió forintra ködik. Közülük hat brigád

már elnyerte a Szocialista címet. Űjabb négy brigád jelentette be, hogy versenyt in- rás. Anyaghiánnyal küzdöttek, dit a megtisztelő cím elnye- az esőzések miatt az építkezé- réséért. A jól végzett mun- seken csak megszakításokkal káért megfelelő anyagi eldolgozhattak. A műszakiak mérésben részesítik a dolgo- egy része, valamint 143 fizi- zókat. Az évi átlagkeresetük kai dolgozó év közben más 1969-ben 31 713 forint volt. Az vállalathoz szegődött. Ez igen elmúlt esztendőben az átlagérzékenyen érintette a TÖ- kereset évi 33 000 forintra

VÁLL-t, mert idő kellett ah- emelkedett. A fizetésen kívül hoz, hogy az újonnan belépők 1 060 000 forint nyereségrésze- munkahelyükön zavartalanul sertést is kiosztottak közöttük.

kább szükségük van, mert munkahelyek a megye különböző területein vannak.

— B —

Ha átadják az új épületszárnyat

Művelődési élet Bujákon

A bujáki művelődési ház ottjártunkkor zárva volt. A bejárat mellett nagybetűs piaikét hirdette a szombati farsangi bált. A művelődési házhoz tartozó, új épület- szárny építésén dolgozó munkások tájékoztattak, hogy az igazgató nincs otthon. Ajánlották helyette a feleségét, aki ugyancsak tájékozott a falu művelődési problémáiban.

A feleséget, Viincae And- rásnét az iskolában találtam meg. A kis tanári szobában telepedtünk le, hogy beszélgessünk arról, milyenek a lehetőségek Bujákon, igénylik-e a művelődést, szórakozást az itteniek?

— Egyedüli szórakozást lehetőség a művelődési ház. Amikor — 1967-ben — megnyílt, sorozatban hoztuk a műsorokat: magyamótaeste- ket, színházi előadásokat, szórakoztató műsorokat stb, Kezdetben ment is a dolog, később azonban a legtöbb előadás ráfizetéses lett Jelen

Készül az új épületszárny

pillanatban egyedül a bálok jövedelmezőek, de ezek is csak altkor, ha élő zenét biztosítunk a fiataloknak. A magnós összejövetelek már nem vonzzák őket.

Megtudom, hogy a bujá- kiak legkedveltebb szórakozása a mozi. A filmvetítéseket rendszeresen látogatják. Egy, a MOKÉP-től ide látogató szakember véleménye szerint.

— Milyen szakkörök, kiu- Buják filmlátogatottságban

bök működnek a művelődési háziban?

— Az ilyen lehetőségeink nagyon korlátozottak. Kiscsoportos foglalkozásra alkalmas helyiségeink ugyanis nincsenek. A ház egyetlen termében, a moziteremben folynak az ifjúsági klub foglalkozásai, ugyancsak itt próbád a 23 tagú néptánccsoport.

Vincze Andrásné — maga vezeti a csoportot — elmondja, hogy a hagyományok őrzését és ápolását férjével együtt szívügyüknek tekintik, ezért igyekeznek idejükből szakítani a táncosokkal való foglalkozásra is. Az iskolai csoport a tavalyi úttörő-seregszemlén ezüstérmet szerzett, de a felnőtt együttes is sikeres múltra tekinthet visz- sza. I

dolgozni tudjanak.

A szécsényi községi pártbiA vállalat vezetőségének jó zottság a közelmúltban meg- felkészültségét igazolja, hogy tárgyalta a vállalkozás munaz év közben gondok ellenére

keletkezett káját. A testület elismerte a teljesítették vállalat eredményeit, de

tervüket. Az építkezések 70— felhívta figyelmüket azokra az 80 százaléka a megyei terme- ellentmondásokra, amelyeket lőszövetkezetek részére ké- az egyre növekvő feladat szül. tak

E mellett segítséget ad- megvalósítása érdekében meg a tanácsok útépítési kell szüntetni. Többek között

programjának megvalósításához, végeztek aszfaltburkolászóvá tették a műszaki gárda nagyobb megbecsülését. A

sokat és más községfejleszté- pártalapszervezetnek is sok

feladata van. Mint megállapí- volt tották, az alapszervezetnek

si munkákat.

Kiemelkedő feladatuk a szécsényi tsz pulykatelepé- erősíteni kell kapcsolatát a nek befejezése. Elkészítették a dolgozókkal. A kelletnél nakarancssági tsz irodaházát, azonkívül építettek szarvasmarha-istállót, tejházat, rakgyobb befolyást gyakorol a pártvezetőségre a vállalat

gazdasági vezetősége és e

tárépületeket. Az elmúlt esz- miatt a párt vezető szerepe tendőben munkahelyeik szá- csorbát szenved. A pártbizott- ma harminchét volt. Csupán ság hasznos tanácsokkal látta ez körültekintő szervezési el az alapszervezet vezetőséMegjelent a Delta

Holland és magyar kutatók Műanyagok a művészetben egybehangzó megállapítása, című cikket, tanulságosak a hogy a növények fejlődését a lakásban kialakítható „iroda- napkitörések késleltetik; ezek- sarok” példái és messzi tárói a kutatásokról részletesen jakra vezet „A jéghegyek szü- ír a Delta tudományos maga- lőföldjén” című beszámoló. Üj, zin új száma. „Bemutat” egy robbantással kombinált he- új kórokozót, a kezdetben té- gesztési eljárás, a fotózásban vesen gombafélének tekintett alkalmazott korszerű világi - mikroplazmát, amely valószí- tási eszközök, a gyógyító nűleg felelős az eddig víru- mágnesség és még számos öt- sósnak tekintett tudogyulla- információ szerepel a száz. dások jelentős részéért. Lát- naj több — javarészt színes ványos képek illusztrálják a — fotóval illusztrált lapban.

Gondolatok

az egészségre nevelésről

Az egyoktalú gyógyitomun- fordul még, hogy egy-egy ka ma már kevés. A korral szakorvos nem tekinti a gyólépést tartó orvos „betársíltja” a gyógyító szemlélethez a megetáző-felviilágíosftó szándékot is. A betegségek megelőzése, az egészséges, ésszerű életre való nevelés ma az orvosi eszköztárnak a többivel egyenértékű kelléke. Még ha néha mostohán bánnak is vele...

Az intézeten, kívüli egészségre nevelés sikeréért már eddig is nagyon sokat tettek a társadalmi szervezetek. De az egészségügyi intézeteken beiül még széles a kihasználatlan lehetőségiek skálája. Pedig a lehetőségeknek valóságos kincsesbányája kínálkozik itt. hiszen a betegágyon fekvő ember a legfogékonyabb az egészségügyi ismeretek iránt, érdeklődését a legkülönfélébb módszerekkel lehet lekötni.

Valamennyi szakorvosnak a gyakorlat során az adatok egész halmaza áll rendelkezésére, ezeknek tanulmányozásával már képet leap az egészségre nevelés iránit támasztott igényekről. Ugyanilyen formában az eredmények is lemérhetők.

A jövőben a szakorvosoknak gyors előrehaladást kell pro- dukálindok az egészségre nevelésben. Ennek első feltétele az, hogy egyöntetűvé véljék az egészségre nevelés fontosságának és hasznának elismerése. Bár manapság már elszigetelt jelenség, de eiőgyítást kiegészítő, magas ran. gú orvosi tevékenységnek az egészségügyi féivüégösítást- nevélést. (Az egészségre nevelés tekintélyét egyébként lenne a táppénzes Európawhírű orvastudósaink is alakulásában is

— Korányi. Markusovszfcy stb.

— vallották.)

egy olyan magatartást, amelynek segítségével elkerülhetők a betegségek. E magatartás kialakítása már csak azért sem mellőzhető feladat, mert feltehetően előnyös szerepe állomány

A kórházban dolgozó szakorvosoknak a környezet nevelő hatását is latba kell vet> miök. A beteget nemcsak a kimondott szó formálja, a !áSdkszor gátak feszülnek az egészséges törékvésék elé. Olykor hosszú ideig várat magára egy-egy jogos közegészségügyi intézkedés; esetleg éppen a gazdasági-szociális környezet akadályozza

tottaknak és tapasztaltaknak hatásos egészségre nevelést;

legalább ilyen erős a nevelő- hatásuk. Elsősorban a látogatás kulturáltsága sok kívánnivalót, szemében a beteglátogatás valóságos kis népünnepély: jó kedéllyel a beteg ágyára telepednek utcai ruhában, hosszadalmas failotazásiba fognak, megtömve esetleg az éppen diétázó beteget is, tönk- retéve ezzel napokra az orvosok munkáját. A csikkgyűj- tők mellé szórt szemétről, s egyéb kártevésekről már nem is beszélve.

Számos példa van arra, hogy egy-egy egészségügyi problémát hatósági beavatkozás old meg. (Ilyen például a fertőző vagy járványos betegségek elleni védőoltás.) A megoldás azonban akikor lehet csalt teljes, ha a hatósági beavatkozást a betegség megelőzéséről. elkerüléséről szóló felvilágosító munka követi. A nevelő, felvilágosító előadások segítenek kialakítani

az sem ritka dolog hogy a

_____ sokoldalú társadalmi élfogh

agy még hátságok kevés időt hagynak Nómélyek a fehdlágosító-nevelő munkára.

Vannak már az egészségre

nevelésnek jó példái is; gondoljunk csak a megyeszerte jól kiépített terhe&tanács- adásra, vagy az anya- és cse- csemővédéleimre. Ezek is. és mindenekelőtt a nagy társadalmi igény azt követeli, hogy a jövőben az egészségügyi intézeteken belül js erősödjék a nevelő-fel világos ító munka, kihasználva a téma határtalan mélységeiben, rejlő lehetőségeket is. S mindezt immár n«1 a lehetőségek, hanem szigorúan a kötelességek. a „kell” szintjén, amely egyúttal a mulaszt,ások megszüntetésének lehetőségét is magában hordozza.

Szendi Márta

„veri” a környező falvakat.

Nem mondható el azonban ugyanez az ismeretterjesztő előadásokra.

— Tavaly az ismeretterjesztő előadásiunk nagy részét közönség hiányában nem tudtuk megtartani Egyedül dr. Buga László és Pálfy József estje zajlott le sikerreL

— Md a helyzet a könyvtárral?

— Két könyvtárunk fe vasi. Egy a faluban, a másik az iskolában. Főleg a gyerekeik szeretnek olvasni. Kölcsönző, si napokon sorban állnak a könyvekért.

— Milyen a művelődési ház kapcsolata a helyi szervekkel?

— Fájó problémái érint a kérdés — mondja. — Sajnálatos módon a tsz és az erdészet semmilyen támogatást nem ad. Még jutalomjegyeket sem vásárolnak, pedig ezzel is sokat segíthetnének.

Furcsának tartom a tsz passzivitását, mert kooperációval nemcsak a művelődési házon segíthetnének, de saját dolgozóik kulturális igényeit is kielégíthetnék, fokozhatnák. Erre annál 'inkább szükség lenne, mert — amint az eddigi beszélgetésből is kiderült — a bujákiak nehezen mozdíthatók ki otthonukból. Szívesebben ülnek a tv vagy rádió melletti, mint a művelődési házban.

— Reméljük, hogy az új épületszárny átadásával megváltozik ez a helyzet. Erre a tervek szerint ez év végén kerül sor. Az új épületben KISZ-, úttörő- és párthelyiség, valamint klubszobák lesznek. A vonzó környezet, a kultúrált körülmények bizo. nyara több embert becsalogatnak majd a művelődési házba.

A Vincze házaspár Í967 óta vesz részt a falu kulturális életének formálásában, alakításaiban. A férj napközben a pásztói szerszám- és készülékgyárban dolgozik, esténként, másodállásban a művelődési házat vezeti A feleség a tanítás mellett segíti férje mimikáját, foglalkozik a tánccsoporttal és ró hárul az iskolai úttörőcsapat- , vezetés gondja is. ^

Munkájuk sikere vagy sikertelensége a bujákiak aktivitásától, támogatásától nagymértékben függ. S e két tényező szoros kölcsönhatásban van, mert egymást ösztönözve segítik a falu szellemi életének fejlődését.

— vkm —

NÓGRÁD 1971. február 20., szombat