Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-19 / 42. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKf NÓGRÁD A 7. MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA E S A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVF., 42. SZÁM ARA: 80 FILLER 1971. FEBRUAR 19., PÉNTEK Megvalósnlt tervek Emelkedő életszínvonal, jobb ellátás Ütést tartott a Nögrád megyei Tanács Nagy érdeklődés, sok hoz­zászólás mellett vitatta meg a tanács és a végrehajtó bi­zottság elmúlt négyéves munkáját, a jelölőgyűléseken elhangzott javaslatok megva­lósítását, valamint a megye negyedik ötéves területi, ta­nácsi és pénzügyi tervét a Nógrád megyei Tanács. Az érdeklődés mindenképpen in­dokolt, mert megyénk ered­ményeiről, a megvalósult tervekről adtak számot a be­számolók, valamint meghatározták Nógrád előbbre lépésének útját, a negyedik ötéves terv fel­adatait. — Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy a harma­dik ötéves tervet teljesítettük, sőt bizonyos vonatkozásokban túlteljesítettük — mondotta beszámolójában Géczi János, a megyei tanács elnöke. Az alapok biztosak, a negyedik ötéves tervben is folytatódik az életszínvonal emelkedése, a lakosság ellátása. A megyeszékhely gyors ütemű rekonstrukciója mel­lett megkezdődött Balassa­gyarmat város fejlesztése, az eredeti elképzeléseket megha­ladóan gyarapodtak * járási saékhelyközségeinik, és jól ér­zékelhető falvaink gazdago­dása, szépülése. A harmadik ötéves terv indulásakor a tervekben 525 millió forint szerepelt, mint amennyit a tanácsi fejlesztési alapból a megye fejlesztésére fordíthat­tunk. örvendetes, hogy a megvalósítás ‘során ez az ösz- szeg megközelítette az egy- milliárd forintot. Különösen a tanácsi ter­vezés és gazdálkodás új rend­je hatott kedvezően a taná­csi önállóság növelésére,) a fejlesztési lehetőségek bővi. tésére. Jelentős anyagi esz­közök állnak tanácsaink ren­delkezésére, megteremtődött az anyagi erők hatékony fel­használásának lehetősége. Míg az 1966—67-es években együttesen alig több mint há­romszázmillió forintot köl­töttünk beruházásokra, 1970- ben az éves fejlesztési alap már megközelítette a 350 millió forintot. Az eredményekben kifeje­ződik a társadalmi összefogás is. mert megyénk lakossága éven­te húsz—huszonöt millió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a tervek megvalósításához A harmadik ötéves terv alapvető célkitűzése volt az életszínvonal emelése, az élet- és munkakörülmények javítása, a megye lakosságá­nak egészségügyi, kulturális, kommunális ellátása színvo­nalának további növelése. Ez valóra vált. Az eredmények természetesen nem jelentik — és nem is jelenthetik — azt, hogy nincsenek megoldásra váró gondjaink. Továbbra is az a legfontosabb, hogy a ne­gyedik ötéves tervben — ha­sonlóan a népgazdaság tervé­hez — tovább emelkedjék a munka hatékonyságán, a ter­melékenység növelésén ala­puló életszínvonal. A harmadik ötéves terv kezdetén nyomasztó gondjai voltak a megyének, a bányá­szok, fiatalok, nők számára nem volt elegendő munkaal­kalom. Ipari üzemeink re­konstrukciójával, új, fejlődő­képes ipari üzemek megyénk­be telepítésével gondjaink nagy része megoldódott. Termelőszövetkezeteink egy részében yaz elmúlt esztendő több elgondolkoztató jelensé­get hozott felátínre. A me­zőgazdasági termelés alacso­nyabb volt mint terveztük, és ennek nem csak a kedve­zőtlen időjárás volt az oka. Közrejátszottak személyi, üzemszervezési hibák is, amelyeket a szanálási eljá­rások során gondosan fel kell tárni, és megtenni a szüksé­ges intézkedéseket. Ez az alapja annak, hogy mezőgaz­daságunk a megye földrajzi és éghajlati adottságainak megfelelően fejlődjék. Legfontosabb feladatunk volt a harmadik ötéves terv­ben a lakásépítés, a lakás- helyzet javítása. Hatezer-két­száz lakás épült öt év alatt, lakásépítési tervünket Salgó­tarján kivételével túlteljesí­tettük. Az ivóvízellátásra és szennyvízcsatorna építés. re közel százharminc­millió forintot költöttünk, hetvenöt százalékkal többet az eredetileg tervezettnél. Ebben az időszakban került bevezetésre a gazdaságirányí­tási rendszer reformja, s an­nak szerves részeként a ta­nácsi tervezés és gazdálkodás új rendje. Ma már elmond­hatjuk, hogy tanácsaink megálltak helyüket és hozzá­járultak a harmadik ötéves terv sikeréhez. Alapos, átfogó jellegű Nóg­rád megye negyedik ötéves terve, amelyről vasárnapi la­punkban számolunk be. A% iskolai élet demokratizmusáért A pedagógus szakszervezet megyei küldöttértekezlete Tegnap Salgótarjánban, az tartott beszámolóban problé- mekeivel is. Az 1970'71-es SZMT székházában tartotta maként vetődött fel, hogy a tanévben 16 egyetemi előké­meg megyei küldöttértekezle­tét a Pedagógusok Szakszer­vezetének Nógrád megyei Bi­zottsága. A tanácskozáson a közel három és fél ezer szer­pedagógusok zöme kevés időt szítő szakkör tanárainak dí- fordít önképzésre. Az azóta jazását vállalta, valamint 7 eltelt idő alatt fejlődött a általános iskolai szakkörét, továbbképzési rendszer, ál- Hartly Jánosné a szóbeli ki- talánossá váltak a kiscsopor- egészítésben megállapította, vezett dolgozó képviseletében tos, speciális szakmai kérdé- hogy a taggyűlések színvona­80 küldött jelent meg. Az seket megvitató formák, írásban kiküldött beszámoló­la egyben a szakszervezeti is bizo­Az írásos beszámoló és a munka színvonalát hoz Hartly Jánosné, a megyei megyei titkár vitaindítója is nyitja. Elmondható, hogy a bizottság titkára fűzött szóbeli figyelemre méltóan foglalko- választási taggyűléseken a zott az iskolai élet demokra- elmondotta, tizmusának szélesítésével. kiegészítést. Elöljáróban hogy hazánkban napról napra bontakozó szocialista rendszer demokratizmusával párhuza­A munkahelyi biztosításában az ískolaigaz­, „ - ... . . . gató mellett a szakszervezeti mosan kell erősödni, es sze- blzalminak_ titkárnak kell ki i----a— — 1-1—1- szocialista ’ p edagógusok igen aktívan ki­vették részüket. A beszámolók demokrácia reálisan tükrözték azt a mun- kát, amit a pedagógus -szak­(Folytatás a 2. oldalon.) Sikereinkre méltán büszke egész népünk A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára felszólalását mondja a fias Népfront Országos Tanácsának kibővített ülésén Haza­Csütörtökön a Parlamentben kibővített ülést tartott a keit, s új lendületet adjanak Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett hazánkban a szocialista épí­és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, valamint Kállai Gyu­la, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Benke Valéria, az országos tanács tagja, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Bencsik István, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának, főtitkára. Kállai Gyula elnöki megnyitójában kegyeletes szavakkal emlékezett meg az országos tanács legutóbbi ülésé óta el­hunyt Szabó Pál Kossuth-díjas íróról, az országos tanács alelnökéröl és Németh Imréről, az országos tanács tagjáról. Az elnöki megnyitó után Bencsik István terjesztett elő referátumot a Hazafias Népfront munkájáról, feladatairól, az országgyűlési képviselői és tanácsi választásokról, vala­mint a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívásáról. (Bencsik Istvánnak a választásokkal kapcsolatos beszé­dét a 3. oldalon közöljük.) Kádár János felszólalása Felsaóiiait a tanácskozáson szempontjába! rendkívül fom­Kádár János. Bevezetőben ki­fejezte egyetértését az elnöki megnyitóval és a főtitkári be­számolóval- Támogatta az or­szággyűlési és tanácsi válasz­tások kiírására vonatkozó ja­vaslatát. Ezután a párt X. kongresszusáról szólt. — A kongresszus hazai fo­gadtatása arról tanúskodott. — mondotta —, hogy népünk helyesli és támogatja a kong­resszusi határozatokat, állás­foglalásokat. Ez döntő továb­bi munkánk szem pontjóiból. A nemzetközi visszhang is tük­rözi, hogy a tesibvérpártok, a szocialista országok, a haladó erők értékelik és elismerik a Magyar Szocialista Munkás­párt tevékenységét-, irányvona­tos a X. kongresszus doku­mentumainak tanulmányozá­sa, helyes é--elmezése csak­úgy, mint a tetteikben kifeje­zésre jutó egyetértés. Mindeb­ben sokait segíthetnék, s bizo­nyára segítenek is a népfront-, bizottságok, a mozgalom akti­vistái. A Központi Bizottság első titkára a továbbiakban hang­súlyozta: az előttünk álló or­szággyűlési és tanács választá­sok a Magyar Népköztársaság társadalmi életében rendkívül fontos, nagy horderejű politi­kai eseményt jelentenek. Utalt arra, hogy az országgyű­lési képviselők jelölésével, választásával összefüggő ese­mények elsősorban az orszá­,., . ..... ,... gos politika kérdéseinek meg­iat as politikáját. Úgy ítélik teremtenek fóru­meg, hogy e politika követ kezetesen szem előtt tartja a nemzetközi munkásmozgalom, a szocialista társadalom építé­mat, érintve természetesen az adott képviselői választókerü­let helyi problémáit is- A ta- náicsteigi választások előké­sének céljait, figyelembe ve- 6zifese~ ^ ^bonyolítása pedig szí az ország adottságait, ne- püinfc nemzeti hagyományait. További előrehaladásunk lesedni az iskola vonásának is. Visszatekintve az négy évre, megállapítható, “Tj**"“ hogy a szakszervezet a közne­velési munkát az iskolareform alakítani azt a légkört, mely elmúlt hozzásegíti a tantestületet a demokratikus jogok gyakorlá­A szakszervezeti bizalmiak­eredményesebb megvalósítása nah az eredményesebb munka megoldásait kell segíteni es a tagságot a feladatok végrehaj­tására mozgósítani. Csak az a tantestület tud szélesebb kör­érdekében a névelők szem­léletének és tudatának for­málását szem előtt tartva vé­gezte. A városi, járási bízott- , , ságok nagy gondot fordítottak hen a demokratizmus eJv®J" a dolgozók ideológiai, politi­kai és szakmai képzésére. A ma pedagógusa elképzelhetet­nek megfelelően tevékenyked­ni, amelyik először saját so­raiban érvényesíti a demok­len magas fokú ideológiai kép- ratizmust. Csak ennek szelle- - mében tudja helyesen meg­valósítani a szocialista tanár— zettség nélkül, a jó pedagó­giai és szaktárgyi felkészült- . t x j ség nem elégséges a nevelési diák viszonyt, es tud példát feladatok jó ellátására. A mutatni az ifjúságnak a he- marxista—leninista esti egye- ^es önkormányzatra, tem hallgatói között évről év- A pedagógus szakszervezet re több pedagógust találunk, kiemelten foglalkozik a fizi- A négy évvel ezelőtt meg- kai dolgozók tehetséges gyer­Heg'kezdődött a külügyminiszteri értekezlet Csütörtök délelőtt Bukarestben megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek tanácsko­zása. A tanácskozáson részt vesz: Ivan Basev Bulgária, Jan Marko Csehszlovákia, Stefan Jedrychowski Lengyel- ország, Péter János Magyarország, Otto Winzer, a Nemei Demokratikus Köztársaság, Corneliu Manescu Románia és Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. A tanácskozás napirendjén az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai érte­kezlet előkészítésének problémái szerepelnek. (MTI) — az egész ország előtt álló feladatok, tennivalóik megtár­gyalásán túl — elsősorban a helyi politika aktuális kérdé­seinek megvitatására, a vá­lasztókörzet lakosságát köz­vetlenül érintő témák megbe­szélésére nyújt jó lehetőséget. Fontos politikai cél — hang­súlyozta Kádár János —, hogy a választások megerősítsék politikánkat, növeljék e poli­tika hatóerejét, elmélyítsék a szocialista közgondolkodást, népünk szocialista egységét, összeforrottságát. A közvet­len cél, hogy olyan ország- gyűlés, olyan tanácsi testüle­tek jöjjenek létre, amelyek szelleműikben, céljaikban, sze­mélyi összetételükben egy­aránt eredményesen munkál­kodnak majd a szocializmus magasabb szintű építésén. Azt várjuk a választásoktól, hogy eredményeikkel és hatásukkal tovább erősítsék rendsaerün­tőmunfcának. A Központi Bizottság első titkára kitért arra, hogy a választással kapcsolatos: poli­tikai. szervezési és egyéb fel­adatok megoldásához kedve­zőek a feltételek. Ezt bizo­nyítja az a helyeslés és egyet­értés. amely a X. kongresszus állásfoglalásait. útmutatásait fogadta. Közvéleményünknek a nemzetközi élet eseményei­re váló reagálása is egyértel­műen arról tanúskodik, hogy hazánkban kiegyensúlyozott, jó a politikai légkör, tovább erősödik a társadalom egész, séges, belső kohéziója. Rámutatott Kádár János*, közös feladatunk, hogy a vá­lasztási kampány idején. is bátran, belső meggyőződéssel hirdessük nemes, szép céljain­kat. amelyek megfelelnek né­pünk vágyainak és szükségle­teinek. Szóljunk eredménye­inkről, amelyeket az ország- építésben, a gazdasági életben, a városok, falvak fejlesztésé­ben, a közművelődés, a kul­túra területén elértünk. Nincs okunk szégyenkezésre, hiszen a legutóbbi választások óta olyan sikereket mondhatunk magunkénak, amelyekre mél­tán büszke egész dolgozó né­pünk. Szót kell természetesen ejteni a jövő feladatairól, amelyek a közös célokhoz ve­zető úton előttünk állnak, ugyanakkor vázolni kell az eszközöket és módokat, ame­lyekkel feladatainkat meg­oldhatjuk. A választási mun­ka során világos képet keld rajzolni külpolitikánkról, nem­zetközi tevékenységünk alap- elveiről. Arról, hogy alapvető törekvésünk az építőmun- kábkhoz nélkülözhetetlen bé­ke biztosítása, a haladás ügyé­nek nemzetközi szolgálata, a békés egymás mellett élés el­vének gyakorlati érvényesíté­se. Külpolitikánk, nemzetközi munkánk alapja, hogy együtt haladunk a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés tagállamai­val, a szocialista országokkal, minden haladó erővel. Kádár János felszólalása vé­gén hangsúlyozta, hogy tiszta lelkiismerettel állhatunk a vá­lasztópolgárok milliói elé: négy évvel ezelőtt meghirde­tett választási programunk végrehajtásában szép eredmé­nyeket, nagyszerű sikereket értünk el. Most a választók­tól olyan politikai megerősí­tését kérjük amelyet népünk ért és támogat, amelynek iga­záról és helyességéről az el­múlt esztendők tapasztalatai is meggyőző bizonyságot ad­tak. (Folytatás a 2. oldalon.'.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents