Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-18 / 41. szám

Fotózzon a NÓGRÁD-nak!

Kiss László (Salgótarján): „Ne fényképezd” zsűri hat pontot adott

című fotójára a

Tervlexíkoo (9.)

Árkiegészítés, forgalmi adó

Az árrendszer a gazdaságii szabályozás egyik eszköze, a termelőd és fogyásától áirak a váiUaílaltolk nyereségét alapvetően befolyásoló tényezők. A kialakult fogyasztód árak egy nésae — fokénit az élelmiszereknél és bizonyos szolgáltaitá- SDkmáll, például a lakbérnél — nem fedezi a társadalmilag indokolt ráfordításokait, ezért e termékek szolgáltatások étőáMiitóiinaik, forgalmazótiniak költségvetési dotációit nyújt, artctegéezátest űzet az állam, hogy kiadásaik megteirirl jenek, s még valami szoiMd nyereségük is keletkezzék. Tartósan csak igy oldható meg, hogy a fogyasztók kevesebbet fizessenek az egyes termékeként, mint amennyibe az ténylegesen került. Más fogyasztási cikkekért — főként a ruházati termékekért — viszont magasabb árat fizet a vevő, móinit aimfiibe előállításúik ténylegesen kerül. Az ilyen áruk utón a keresikediedem forgalmi adót fizet a köllfcségvetósbe. A végső cél az, hogy a fogyasztó ne fizessen inriOkolaitflianul adót és alaptalanul ne is élvezzen állami támogatást vásárlásainál. Az értékarányos árak kialakítása, a milliiárdok- ra rúgó árkiagiésszítésék és a nagyjából hasonló összegű forgalma adók felszámolása részben a negyedik ötéves tervidőszaknak is feladató.

Ám, áz áremelkedéseket és az árcsökkentéseket — végeredményükben hiába képviselnek azonos összeget — csak úgy szabad végrehajtani, hogy egyetlen jelentős réteg élet- színvonala se csökkenjen.

A hatósági áremélkedóséket nem mindig lehet hasonló mértékű árcsökkentésekéi eUensúlyozná, mivel az egyes cikkek részaránya más és más a lakosság különböző réteseinek fogyasztásában a jövedelem nagyságától, az életmódtól függően. A szükséges hatóságii árváltozásoknál gyakran, ahogy ezt az 1971. július 1-én életbelépő új lakbéreknél is tapasztalhatjuk — jövedelempalitiikad intézkedésekre is szükség van.

A fogyasztói árak nagy ajrányitalanságai egy egész korszak történelmi, gazdasági fejlődésének következményei. Felszámolásuk is hosszú időszakot igényel. Gyakorlatilag elkezdődött már a III. ötéves tervidőszakban és 1975-ig sem fejeződik be teljesen. De tovább lépünk abba az irányba, hogy az árak közbülső áttételek nélkül is helyesen ösztönözzék, tájékoztassák mind a termelésit, mind a fogyasztást. Valamennyi termék ártámogatása, illetve forgalmi adója persze még ideális viszonyok között sem szűnik meg teljesen. Az állami árpolitika a későbbi jövőben is eltéríti majd bizonyos termékek árát a társadalmilag szükséges náfor- dStáeökitól, ha a gazdasági okok és társadalompolitikai célok indokolják. Így valószínűleg forgalmi adó terheli később is a különböző luxus- és élvezeti cikkekeit s árkiegészítéssel öeziönözihetiik a népegészségügyi célokat szolgáló termékek fogyasztását. Gazdaságilag indokolt az árkiegészítés akkor is, ha az adott termék az átlagosnál kedvezőtlenebb feltételeik között, drágábban készül, de a társadalomnak isszü'k- van rá.

Az érák ailákulását alapvetően a társadalmilag indokolt előállítási költségeknek kell befolyásolniuk. Az állami árpolitika viszont ettől tudatosan eltérítheti, a forgalmi adóval megdrágíthatja, az árkiegészítéssel olcsóbbá teheti a terméket, céljainak megfelelően. Végül mindezeken túl hat még a fogyasztók értékítélete is az arákra. S ahogy az árukínálat nő, s a piaci egyensúly javul, úgy téríti majd el egyre inkább a fogyasztó ízlése, igénye, választása is az árakat a társadalmilag szükséges ráfordításoktól felfelé és lefelé egyaránt.

K. J.

Drégelypalánki

beruházás

Drégelypalánkon a tervek szerint az idén befejeződik az új iskola építése. A négytantermes, nagyablakos kétszintes épületet tavaly ősszel kezdték felhúzni a helyi termelőszövetkezet építőbinigád- jának dolgozói, azzal a kikötéssel, hogy az idei év első felében átadják rendeltetésének. A szép új iskolaépület, amely a későbbi körzetesítés célját is szolgálja, egymillió forintos beruházással valósul meg.

Á megvalósulás útján

Taggyűlési javaslatok nyomában

Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat salgótarjáni üzemigazgatóságához hét kirendeltség tartózik a megyében. ahol csaknem négyszáz dolgozót foglalkoztatnak. Két pártszervezetbe tömörültek a kommunisták Salgótarjánban és Balassagyarmaton'. Ügy fogják fel, hogy a két pártszervezet egymás mellé van rendelve, s szorosan együtt dolgoznak a vállalat, a kollektíva érdekében.

— Párttagjaink a megye minden részében, dolgoznak és laknak. Ezért legutóbb úgy döntött az alapsaervezet vezetősége, hogy párttagjaink saját községükben végezzenek pártmunkát, ott vállaljanak megbízást. így van ez már Jobbágyiban és Karaincskeszi- betn is — mondja a beszélgetés során Várlconyi László, az alapsaervezet párttitkára. — A tapasztalatok igen kedvezőek.

Amikor arról faggatom az alapsaervezet titkárát: a legutóbbi vezetőségválasztó taggyűlésien milyen javaslatokat tettek a kommunisták, s mi lett azok sorsa, optimista választ kaptam.

— A szeptemberi vezetőség- választó taggyűlésen hat hozzászólás hangzott el. Főleg a vezetőség beszámolójának értékelésével. az ideológiai-politikai élettel, gondokkal, az aktívabb pántélettel, az iparágra jellemző anyagi elismeréssel, az érvényben levő bérszabályozókkal. a nyereségel- osztős módjával foglalkoztak párttagjaink — summázza a taggyűléseken elhangzottakat. Aztán sorra vesszük a javaslatokat. vizsgáljuk, melyiknek mi lett a sorsa. Sorra vesszük úgy, ahogyan a taggyűlésen elhangzott.

Novak László a többi között a szocialista mumfcaver- sesw értékelését tette szóvá. Arra kérte a pártveaetőséget; hogy az üzemigazgatóságok között folyó munkaverseny - ben eddig elért második helyről pályázzák meg az első helyet. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges a verseny nyilvánossága. Azóta előbbre léptek e téren. A vállalati muhkaverseny állását negyedévenként értékelik, s azt murukacsoportonkénti

termelési tanácskozásokon ismertetik a dolgozókkal. így tudják: ki hol tart.

Váióczi Ernő a gazdasági szabályozók hatásával, a bér és nyereség elosztásának felülvizsgálatával foglalkozott. Ez mosit „izgalmas” téma az ÉMÁSZ-náL A pártszervezet nem várt sóikéig. A taggyűlés határozatának megfelelően a dolgozók, a párttagok észrevételeit a miskolci igazgatóságon keresztül eljuttatta a Magyar Villamos Művek pártbizottságához, kiérve az intézkedést.

Az ÉMÁSZ alapszervezetének tagjai e rövid idő alatt is meggyőződhettek arról, hogy a taggyűlésen elhangzott javaslataik megértésre, orvoslásra kerültek. Számos megvalósul máris. Scholcz Lajos javaslatára a X. kongresszus határozatait alap-, közép-, és felsőfokú tanfolyamokon ismertetik, a taggyűlésen pedig az ebből adódó sajátos üzemi feladatokat határozzák meg. Külön feladattervet is készítettek a gazdasági munkára, a terv végrehajtásáról pedig beszámoltatják a gazdasági és műszaki vezetőket.

Számos odyan javaslat hangzott el a taggyűlésien, amelynek értelmében fontos az energiaszolgáltatás korszerűsítése. Az alapszervezet már több tényről számolhat be tagjainak. A sok közűi néhányat érdemes itt is feljegyezni. Balassagyarmaton például elkészült a kapcsolóállomás automatikus vezérlőberendezése. Nógrádkövesden befejezték az új alállomás megépítését. Elkészült a Mátrai Erőműben működő kapcsoló alállomás automatizálása. Az' üzemzavarok gyorsabb elhárítására — nagyon sokan felvetették — kiépítették az TJRH-láncot, valamennyi kirendeltséggel, sőt az üzemza- var-elhárító gépkocsikkal állandó és rendszeres kapcsolatot tudnák teremteni. A zavartalan energiaellátás biztosításéért korszerű, úgynevezett villamos, votnalbontó készülékeket szereltek tel- A fő-tájvonalakan, a fővezetékeken ezt a gondot mér megod- doitták. most a többi vezetéken van a sor.

A sok műszaki intézkedés, kérdési, igény mellett arról is szóltak a párttagok, hogy törekedni kellene a nehéz fizikai miunka megkönnyítésére, Nos, az intézkedések egész sora következett be. Korszerű oszlop, és gödörfúró gépeket, darus gépeket, kábelezőt szereztek be. s kezelésükre már kiképezték a dolgozókat. Húsz év óta nem tudták megoldani, hogy a vidéken dolgozók minden este bazakienüljenék a családhoz. Rendszerint egy hétig voltak távol a hálózaton dolgozó munkások. A taggyűlésen vetették fel: ha valami áldozat árán is, de oldják meg ezt a gondolt. A kérés megértésre talált. Már decemberben vásároltak agy autóbuszt, s azzal szállítják a dolgozókat a munkahelyre és este haza a családhoz.

— Most azt tervezzük, hogy mumltoatervünkniek megfelelően a közeljövőiben levélben is értesítjük párttagjainkat arról, vajon a taggyűlésen elhangzott javaslatnak mi lett a sorsa. Ennyivel tartozunk a párttagoknak — mondja Márkányi László.

Ha a tett intézkedéseket elemezzük, arra a következtetésre jut az ember, hogy a sok műszaki kérés mellett az embereket, a dolgozókat érintő javaslatok is a megvalósulás útján haladnak. Ezt pedig örömmel veszik tudomásul az ÉMÁS'Z pártaJapsaervezetó- nek tagjai.

Somogyvári László

Gépesítik a cukornád betakarítását

A kubai n emzeti agrár- reform-intézet és a munkaügyi minisztérium nagy figyelmet szentel a cukornád betakarításának és feldolgozásának gépesítésével összefüggő problémáknak. Többek között vizsgálják azt a kérdést, hogyan lehet ésszerűen felhasználni a kombájnokat a cukornád betakarítására az 1971, évi idényben, továbbá hogyan lehet megszervezni a gépkezelők brigádjait és növelni képzettségüket.

A mostani idényben az ültetvényeken több mint 300 Olyan mezőgazdasági gép fog dolgozni, amely a Szovjetunióból érkezett.

A bonyodalom akkor kez- dődött, amikor Szabó István, a kazári tsz agronó- musa reggel utasította Folk Gyulát, a traktorost, hogy menjen át Vizslásra és vigye ki az asszonyokat kukoricát törni. Elindult, de az első méterek után kilyukadt a traktor gumija, és a gép leült a nagy sárba. A gyerek ott állt tanácstalanul a gép mellett. Ügy érezte, képtelen egyedül kicserélni a kereket.

A dolog azzal végződött, hogy Folk Gyula, a traktoros néhány hét után kilépett a termelőszövetkezetből. A

ZIM salgótarjáni üzemének öntödéjébe ment lakatosnak. Üj munkahelyén jól érzi magát, megbecsülik. Ez pedig most mindennél többet jelent számára, hiszen a szövetkezetben átélt izgalmakat még nem heverte ki. Akkor is sápadt lett az arca, tartása megfeszült, amikor az öntödében találkoztunk. Kezében szerszámkulccsal, gyanakodva nézett.

Nagyon fiatal ember még, alig lépett a felnőtt korba. Szinte sajnálatra méltó, ahogyan izgalmában nagyokat nyelt. Erőltette agyát, szerette volna a történeteket összefüggően elmondani. De sehogyan sem akart sikerülni neki. Megadóan legyintett.

— Hosszú történet ez, nem tudom elmondani...

Neki tűnik csak hosszúnak, hiszen néhány hét alatt zajlott le az eset. De abban a tudatban, hogy akikben bízott, elfordultak tőle, hosszúra nyúltak a napok. Az iskolától, ahol szinte még meleg a pad, amelyben három éven keresztül ült, azt a választ kapta segítséget kérő leveléMegértés helyett

re, hogy munkafegyelemnek mindenhol kell lenni. Ezzel próbálták magyarázni vezetőinek viselkedését. Tanácsolták neki, ügyét tisztázza a vezetőkkel, az iskola nem szólhat bele a szövetkezet dolgaiba. Ezzel Folk Gyula utolsó reménye is összeomlott.

Nézzük csak, mi is történt a fiatalemberrel Kazáron? Nem túlzás, a tsz-ben mintaszerűen bánnak a dolgozókkal. Az elnök erre különösen érzékeny. Nem is beszélve erről a gyerekről. A tsz elnöke szemelte ki a mezőgazdaság számára. Szakmunkásképző iskolára küldte, tanuljon mezőgazdasági gépész szakmát. Szükség van rá a gazdaságban.

Értelmes, szerény fiatalember Folk Gyuszi. Általánof/ iskolás korában már ott forgolódott a majorban. Nyolcadikos volt, amikor először, szabálytalanul ugyan, de felült a traktorra. Az iskola elvégzése után, szülei tiltakozása ellenére, a tsz-hez szegődött. Jó eredménnyel végezte el a szakmunkásképző iskolát is. Szabó István, az agronómus, a gyerek fizetési kartonjáról bizonyította, hogy szorgalmasan dolgozott. Kilenc és fél hónap alatt 19 ezer 729 forintot keresett. Ezt a pénzt nem semmiért adták. Nagy Pali, a fiú munkatársa tanúsítja, hogy Folk Gyula, ha szükség volt rá, még éjfélkor is kint szántott a határban.

Munkába indult akkor is, amikor a traktor megfeneklett a sárban. Nem javította

ki, és egyszerre vége lett a nyugalmának. Hát nem megdöbbentő? A gyerek, az elnök jóváhagyásával beiratkozott Kisterenyére, a mezőgazdasági szakközépiskolába, levelező hallgatónak. Azon a napon, amikor kilyukadt a traktor gumija, tanítási nap volt. Iskolába kellett mennie, ideje sem lett volna a javításra. Ott hagyta a gépet másnapig. Szabó István, az agronómus, ebben az időben a távol levő főagronómust is helyettesítette. Túl volt terhelve munkával, sokat idegeskedett, megharagudott a fiúra. Első dühében elkövette azt, amit más körülmények között semmiképpen sem tesz meg, hogy Folk Gyulától elvette a gépet, és Lipták Istvánnak adta. A fiút büntetésből egy régi gépre ültették.

Gyuszi erről így vall:

— Megkérdeztem Pista bácsit, miért tette? Azt válaszolta, ha nem tetszik, vedd ki a munkakönyvedet. ..

Erre már a fiú szülei is elindultak Szabóhoz, igazságot keresni. Hangosan beszéltek, az igaz, mire az agronómus másodszor is meggondolatlanul cselekedett. A gyerek füle hallatára azt mondta az asszonynak, hogy takarodjon ki az irodából, ha nem tud szépen beszélni. Ezzel a gyereket is megbántotta. A fiú elkeseredetten kóborolt a faluban, Tőzsér István vigasztalta és tanácsolta, menjen a gyárba dolgozni.

Hát így történt. Nemrégen Folk Gyuszi és anyja jelenlétében beszélgettünk Szabó Istvánnal, aki a maga módján a termelőszövetkezet érdekeiért tesz mindent. Ha nem is mondta, de látszott rajta, bántja ami történt. Feldúlt idegállapotban volt, nem számolt a következményekkel. Mikor Gyuszi végül is kivette munkakönyvét, az elnök is megpróbált még beszélni vele, de visszatartani már nem tudta. Pedig a fiút minden porcikája a tsz-hez köti. Ott kezdte az életet.

Mezőgazdasági szakmát tanult, úgy tűnik, mégis elveszett a tsz számára. S njind- ez azért, mert a felnőttek néha nem tudnak magukon uralkodni. Elfeledkeznek arról a fiatalról, akit szinte kézen fogva kell még vezetni. Akit az iskolában éveken keresztül tanítottak arra, hogy ha tisztességgel viselkedik, megbecsült tagja lesz a tsz- nek. Nem vitás, Folk Gyulának is voltak hibái. Azt vetik a szemére, hogy labdarú- góedzésre járt, s előfordult, hogy a kocsma előtt találták. Kár most ezen rágódni, ha akkor, amikor ez történt, nem figyelmeztették. Inkább azon kellene fáradozni Kazáron, hogy helyrehozzák amit elvétettek.

M ért helyrehozható, csak egy kis türelem és megértés kell hozzá. Elvégre egy olyan fiatalemberről van szó, akit a maguk számára tanítottak.

Bobál Gyula

| NOGRÁD — 1971. február 18., csütörtök 3