Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)

1971-02-03 / 28. szám

A salgótarjáni vasútállomás építésén dolgozik ez az aszfaltozó gép, kezelője Adamik József Fotó: Céhmester Észrevételek a Palócföld legújabb számához A Palóefőld megkésett, az elmúlt évben esedékes össze­vont ‘IXX—IV. füzetében első­sorban a Közművelődés, Az élő Madách, és a Körkép cím­mel jelzett rovat vonja ma­gára a figyelmet Fontos és aktuális témát dolgoz fel ta- nuCmányában Nádházi Lajos. A népművelés és gazdaság­irányításának tapasztalatai rímmel közreadott dolgozatá­ban egy másfél éves felmérés anyagát elemzi, a vizsgálódás nemcsak szakemberek számá­ra érdekes, a népművelésben munkásJcodók mellett az egyéb szakterületeken dolgo­saik is sokat meríthetnek be­lőle. Figyelmet érdemel a megyei könyvtár értelmiségi olvasói­ról közölt írás is. amelyet Vábry Györgyné adott közre. Elemed többek között az ol­vasmányok megoszlását és kö­vetkeztetéseket von le- A nyolcai da las tanulmány a megyei könyvtárban folyó igen eredményes felmérő­munkát dokumentálja. A két igen fontos, megyénk kultu­rális életével kapcsolatos ta­nulmányt azért üdvözöljük örömmel, mert arra enged következtetni: a Paíócföld szerkesztői következetes mó­don munkálkodnak, hogy a lap köré tömö-rítsék azokat a szerzőket, akik igényt kielégí­tő módón képesek e műfaj követelményeinek eleget tenni. A folyóirat mindig megkü­lönböztetett érdeklődéssel kí­sérte a Madách-életmű bemu­tatását. örvendetes, hogy az összevont számiban néf”’ szer­ző foglalkozik drámairodal­munk egyik legvonzóbb egyé­niségével. Páku Imre a kü. lönböző bemutatók, könyvek, nyílt viták, beszélgetések kap­csán Madách munkásságának értelmezéséről szól, mintegy eligazítva az érdeklődőt a nagy íróval kapcsolatos iro­dalomban- A cikk megjelen­tetése hasznos volt, különö­sen sokat jelenthet a középz iskolás fiataloknak, de a ké­szülő bibliográfia egyik tám­pontjául is szolgálhat. Kerényi Ferenc Vázlatok egy politikus Madách -arcképh ez című írása irodalomtörténeti értékű. Cik­kében mítoszokat cáfol, s hoz­zájárul egy helyes portré megrajzolásához. Kozocsa Sán­dor a készülő bibliográfiáról vall. Beszámol az előkészüle­tekről és a mű szerkezeti fel­építését is ismerteti. Szabó Jó­zsef Szövegingadozás Az em­ber tragédiájában című igen hasznos munkája a nagy drá­mai alkotás sorsát kíséri vé­gig a száznál több kiadás ke­retében. Ismerteti a sajtóhi­bákat, s dolgozatával eredmé­nyesen járul hozzá a helyes szövegértelmezéshez. A Körkép anyagában Schneider Miklós helytörténe­ti irodalmiunk, Szabó Ferenc pedig Nógrád megye levéltá­ra címmel jelentetett meg írást. Mindkettő igen hasznos a ma­ga nemében. Ezenkívül stín- vonalasak a könyvrecenziók, kár hogy a kritikusok között csak egy helyi szerző nevé­vel találkozunk. A folyóirat szépirodalmi ro­vata — sajnos — nem köze­líti meg a már említett ta­nulmányok színvonalát. Első. sorban itt is a helyi szerző­ket hiányoljuk. A 11 alkotó közül mindössze kettő él me­gyénkben. Előkészítetlennek tűnik a válogatás, ötletszerű­nek. S valljuk meg azt is őszintén, hogy a szerzők nem minden esetben legjobb mű­vükkel keresték meg a szer­kesztőket összevont számról lévén szó. különösen itt derül ki, hogy o lap nem rendelkezik műhely-jelleggel. S ez igen sajnálatos, mert az első szám­tól eltelt tíz év erre számta­lan lehetőséget teremthetett volna. A folyóirat nem ösz­tönzi eléggé az itt’ élő alko­tókat rendszeres munkára, nem lép fel kezdeményező- leg, s ennek az eredménye az az eigy tárcagroteszk, vala­mint az az írói erényeket mu­tató novella, amelyet Kus- sinszky Endre> illetve Kő- Szabó Imre írt. A többi ki­lenc író-költő neve országos lapokból közismert. A neve­ket tekintve rangos a névsor, de a lényeget tekintve egy biztos: ugyanezt az összeállí­tást bármely folyóirat közre­adhatta volna. Reméljük, hogy a szerkesztőkben már meg­fogalmazódott új elképzelések — a helyi szerzők koncentrált bemutatása — megvalósulnak, s a következő számokban gaz­dagabbak leszünk az itt élők alkotásaival is. (molnár) Jó kapcsolat a választók és választottak között Mérlegen a megyei képviselők munkaj i Az 1967-et választások óta, az elmúlt héten, Salgótar­jánban tartotta a választási ciklus utolsó ülését az ország­gyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja. Az ülést kö­vető baráti beszélgetés során sok szó esett megyénk or­szággyűlési képviselőinek elmúlt évi tevékenységéről. Ezt az alkalmat használta ki munkatársunk, s folytatott beszél­getést Marczinek Istvánnal, a Hazafias Népfront Nógrád me­gyei Bizottságának titkárával. — Ml határozta meg me­gyénk országgyűlési kép­viselőinek elmúlt évi mun­káját? — Az éves munka alapját a munkatervben rögzített fel­adatok szabták meg. Ezek s a következők voltak: a harma­dik ötéves terv eredményes teljesítésének, a gazdasági re­form hatékonyságának előse­gítése; legnagyobb nemzeti ün­nepünk, hazánk felszabadulá­sa 25. évfordulója; Lenin szü­letése 100. évfordulójának mél­tó megünneplése; az MSZMP X. kongresszusa irányelvednek és határozatainak ismertetése; a lakossággal való kapcsolat továbbfejlesztése és végül, de nem utolsó sorban az 1971-ben sorra kerülő választások tö- megpoldtikai előkészítése. — Hogyan értékeli a me­gyei népfrontbizottság a képviselők tevékenységét? — Az elmúlt év során kép­viselőcsoportunk hat esetben ülésezett, mindig más-más vá­lasztókerületben, A témák az esetek többségében kapcso­lódtak az országgyűlés napi­rendjeihez. Ezeken kívül a megye legfontosabb problé­máiról igyekeztek tájékozód­ná, amihez a megyei tanács is nagy segítséget nyújtott. Né­hány fontosabb témát meg­említenék. Napirenden szere­pelt a többi között Nógrád megye mezőgazdaságának 15 éves távlati fejlesztési terve. Megvitatták iképviselőink Nógrád megye lakásépítési helyzetét, és továbbfejlesztésé­nek lehetőségiéit, módszereit. Megtárgyalták Salgótarján vá­rosfejlesztési eredményeit és feladatait, kibővített csoport- értekezleten emlékeztek meg a megye felszabadulásénak 25. évfordulójáról. — Milyen volt munkájuk intenzitása? — Megítélésűnk menni a csoportú léseket a témáktól függetlenül az aktivitás jelle­mezte. Számos esetben a vita során egy-egy képviselő több­ször is szót kért. Különösen nagy érdeklődést váltott ki a képviselőik között a Központi .Bizottság által kiadott kong­resszusi irányelvek témája. Többen szóvá tették a mun­kásosztály vezető szerepének erősítését, a parasztság anya­gi helyzetének alakulását, a munkafegyelem és az ifjúság kérdéseit érintették a vita so­rán. A csoportüléseken min­den esetben tájékoztattuk kép­viselőinket a parlamenti ülé­sek témájáról és idejéről, ami vel segítettük mind az or­szággyűlés bizottságai, mind a parlamenti ülésszakra való felkészülést. Eredményes volt a® a kez­deményezés, hogy a csoport- ülések alkalmával az adott választókerület egy gazdasági egységét, termelőszövetkezetét látogatták meg a képviselők, ami lehetőséget adott a har­madik ötéves terv létesítmé­nyeinek megismerésére, a dol­gozókkal való találkozásra. — A dolgozókkal való ta­lálkozást említette Marczi­nek elvtárs. Ez az elmúlt évben miben jelentkezett leginkább a megyében? — Tavaly képviselőink ösz- ezesen mintegy 60 képviselői beszámolóit tartottak. Ezek lá­togatottak voltak, a lakosság aktivitása is megnövekedett, s egy-egy alkalommal tíz—ti­zeinkét felszólaló Is volt. Az esetek többségében a hozzá­szólók községi problémákat vetettek fel. Sokan foglalkoz­tak az útviszonyokkal, a víz­ellátással. a szolgáltatási gon­dokkal az élelmiszertől kezd­ve a gázellátásig Ugyanakkor képviselőink csaknem minden esetben beszámoltak az 1967- és jelölő gyűléseken felvetett helyi gondok megoldásáról is. A lakosság ezt Jó néven vet­te. — A népfrontbizottság hogyan értékeli a képvise­lők tömegkapcsolatát? — Az éves munka során to­vább fejlődött képviselőink kapcsolata a helyi párt- és ta­nácsi szervekkel, valamint má6 politikai szervek és a te­rület gazdasági egységednek vezetőivel. Tapasztalatunk sze- .rdnit a kapcsolat tovább széle­sedett éppen a munka során a választókerület lakosaival is. Ezt jól szolgálták az egyé­ni látogatások és beszélgeté­sek, ahol közvetlenül ismer­kedhettek meg a lakosság igé­nyeivel, kéréseivel és gondjai­val. A választók gyakran ke­resik meg a képviselőket le­vélben. részben tanácskérés, másrészt ügyintézés céljából. Ügy ítéljük meg, hogy a kép­viselői munka, annak tekinté­lye a lakosság körében mind nagyobb elismerést nyer. A képviselők iránti bizalom nö­vekedését jól tükrözi a szemé­lyes vagy írásos megkeresé­sek nagy száma, amit az el­múlt évben tapasztaltunk, s ami jelentősen megmövekedett. Itt jegyezném meg azt is, hogy megyénk képviselői ak­tívan vettek részt a parla­ment munkájában. Aktivitá­sukat különösen az országgyű­lési bizottságokban igyekeztek kifejteni, s ezzel jól segítették a parlamenti ülés tartalmi munkáját. i— Miben summázná m eddigieket? — összegezve megállaipft­haitó csoportunk képviselői te­vékenységének tartalmi ési módszerbeli fejlődése. A négyéves ciklusban sikerült a munkát tovább fejleszteni, a kapcsolatokat a lakossággal mindinkább kiszélesíteni., Megítélésünk szerint az or­szággyűlési képviselők megyei csoportjának munkáját ered­ményesnek minősíthetjük azért is, mert hasznosan hoz- zájárult a párt politikájának reális és eredményes megva­lósításához. Elősegítette a te­rületfejlesztés hatékonyságát, a kitűzött célok és feladatok realizálását — mondotta be­fejezésül Marczinek István. S. & Hizlalás a háztájiban Az erdőkürti November 7. Termelőszövetkezet 65 hízott marhát értékesített tavaly. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a hízóba fogott állatok nagy részét a tagok háztáji gazdaságából vásárolták fel. Egy-egy évben 40—45 jószá­got is kínáltak eladásra. Most azonban megváltozott a hely­zet. A takarmány biztosítva van, s egyéb kedvezményeket is kapnak a gazdák a tsz-től, ha maguk hizlalnak és a kö­zös révén értékesítik. Az idén már kevesebb borjút kínál­nak eladásra a szövetkezet­nek, a jószágokat meghizlal­ják maguk a tagok. Március 15 f gr Következnek az érettségi tételek \ Művelődésügyi Minisz- ■iumból a napokban kül- í szét a gimnáziumoknak , az anyagot, amiből a szak- lárok összeállítják a kü- íböző tantárgyak érettsé- dzsga-tételeit. A tételeket ;később március 15-ig kell beállítani és ismertetni a »kokkal. s, szakközépiskolák új érett- ;ivizsga -szabályzata már- isban kerül a tanintézetek- , a benne foglalt legfon­iabb rendelkezésekről unban már korábban tá- ioztatást adott a Művelődés­ei Minisztérium szakokta­tási főosztálya az érdekelt iskoláknak. Az új szabályzat először azokban a negyedik évfolyamokban lép életbe, amelyek diákkollektívái már a reformtantervek szerint ta­nultak. A régi típusú szak- középiskolákban és a techni­kumokban végző fiatalok az eddigi szabályzat alapján vizs­gáznak. Az érettségi fő célja vál­tozatlanul annak megállapí­tása: szert tettek-e a jelöltek megfelelő tudásra, ismere­teiket össze tudják-e kap­csolni az élettel, az elméletet a gyakorlattal. (MTI) Vita egy vese fölött Luigi Battimaggio már két éve halott, de egyik veséje fölött még dúl a vita. A férfit 1969. február 22-én öntudatlan állapotban szál­lították kórházba: egy autó­baleset következtében sú­lyos agyi sérülést szenvedett. Az orvosok huszonnégy órán át próbálkoztak, hogy életét megmentsék, de miután min­den kísérlet csődöt mondott, halottnak nyilvánították a be­teget. Ezután sebészek egy csoportja kioperálta Batti­maggio egyik veséjét és átül­tette egy másik páciens tes­tébe. Két nap múlva a férfit el­temették, de nem sokkal ez­után akcióba léptek a roko­nok: megkérték a római vá rosi tanácsot, vizsgálja ki a veseátültetés körülményeit. A vizsgálat a legnagyobb titok­tartás mellett folyt; az átül­tetést végző sebészek neve mindeddig nem vált ismere­tessé. Most azután beütött a bomba: egy hasonló esettel kapcsolatban kiderült, hogy a rokonok azzal vádolják az orvosokat: idő előtt nyilvá­nították halottnak Battimag—I giot. Ha a gyanú beigazoló- I dik, emberölés címén vádat 1 emelnek ellenük. (MTI) | Felhívás megyénk úttörőihez! üttöröp a jt ások * Legyetek életetek krónikásai! Az úttörőmozgalom 25. évfordulójára kutassátok fel, állítsátok össze úttörőszer- vezetefcek eseményekben gazda©, sok éves szép múltját, elődeitek nagyszerű tetteit. Figyelmeteket ne kerülje el egyetlen olyan esemény, mely öregbítheti csapatotok jó hírnevét. Nemes kutatómunkátokhoz a NÖGRÄD Szerkesztő­sége feladatok formájában — összesen 10 alkalommal — segítséget ad. A legeredményesebben tevékenykedő úttö­rőiket, őrsöket, rajokat, csapatokat a Magyar Úttörők Szövetsége Nógrád megyei Elnöksége értékes jutalomban '(tárgy, táborozás) részesíti. Minden alkalommal — a maii­hoz hasonlóan — „Úttörő krónikások” felhívással jelent­kezünk. A feladatokra a válaszokat a Magyar Úttörők Szövetsége Nógrád megyei Elnöksége (Salgótarján, Kos­suth Lajos u. 2.) címére küldjétek. A borítékra a címe­tekhez írjátok fel csapatotok számát és az „Üfctörőkró- nikás” jelzést. Élőire! NOGRAD Szerkesztősége Magyar Úttörők Szövetsége Nógrád megyei Elnöksége „ÜTTÖRÖKRÖNIK ÁSOK P* 1. feladat: Kutassátok fel, mikor alakult úttörőcsapa­totok (év, hó. nap), és kik voltak az első úttörők. Az el­múlt 25 évben úttörőszervezeteknek milyen számai és neved voltak, kik voltak a csapatvezetők? A válaszokkal beküldött eredeti dokumentumokat, vagy azok másolatait, ismertetővel ellátott fotókat, regi ittörők és vezetők .visszaemlékezéseit az értékelésnél kü­lön figyelembe vesszük. NÓGRÁD — 1971. február 3.. szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents