Nógrád. 1971. február (27. évfolyam. 27-50. szám)
1971-02-16 / 39. szám
Mii Tárunk tile? Megkezdődött a folyamatos termelésszervezés •• a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben Érdemes odafigyelni arra a gondos előkészítő munkára, amelyet a Salgótarjáni Kohászati Üzemelőben folytatnak, egy új munkarendszer kialakítására. Még a z országban is kevés helyen ismerik, de igen nagy előnyöket várnak a .»DoZ- gozz tin*uuLiuu ‘ mozgtutonCÓL. Azt talán fölösleges hangsúlyozni, hogy a gazdaságirányítás új rendszere minden vátóatettól megköveteli a nyereséges gazdálkodást. Ez ugyanis elengedhetetlen feltétele az életszínvonal eme. lésének és ama nagy tervek megvalósításának is, amelyek a következő öt esztendő alatt várnak az országra. Nos, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezetőit és dolgozóit *; az indította el, a hibátlan munkarendszer kialakításának útján, hogy a felgyorsult gazdasági fejlődés és a megkívánt gazdaságosság igényeinek eleget tegyenek. A gazdasági fejlődés meggyorsítása és a megrendelők igényeinek jobb kielégítése elengedhetetlenné teszi a meglevő tartalékok és veszteségforrások feltárását, az újszerű vezetési koncepció kialakítását, a gazdaságosság fokozásához szükséges feltételek megteremtését. E feladatok megoldásának szolgálatába állítják a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a „Dolgozz Hibátlanul” munkarendszent. Salgótarján legnagyobb Szemében a gondos előkészítő munka után, ma már megkezdték az üzemek folyamatos átállítását. A termelőüzemek közül, elsőnek a rúd- húzót. a szalagedzőt, a szeg. verőt és a GYEGO-t indították el a hibátlan munkarendszer útján. Ezt megelőzően azonban az egész vállalatnál keresték és kutatták azokat a veszteségforrásokat, amelyeknek megszüntetésével vagy kijavításával gazdaságo. sabbá válik a munka. A koz. érdekű és széles korú kutatómunka nyomán már az indu. láshoz 424 javaslat gyűlt össze a különböző üzemekből, amelynek megszűrése után, 111 javaslatot megvalósításra alkalmasnak és érdemesnek találtak és beépítettek a DH munkarendszer 1971. évi programjába. Ez a 111 javaslat megvalósítása esetén olyan lényeges veszteségtől szabadítja meg az öze. met, amely minden különösebb ráfordítás nélkül, 22 millió forintos megtakarítást ígér 1971-ben. A hibátlan munkarendszer gyakorlatának még csak a kezdeténél van a vállalat, ezért az első negyedévet csak arra szánták, hogy az üzemek előszói- ismerkedjenek és barátkozzanak ezzel a merőben új munkastílussal. Ez a munkarendszer kétségtelenül szervezettebb és körültekintőbb munkáit igényel az eddigieknél, és nem nól- különzheti az üzem egyetlen dolgozójának aktív tevékenységét sem. A veszteségforrások feltárása a jövőben egyetlen folyamat lesz, mert a termelés mechanizmusa újabb és újabb veszteségeket szülhet. Ezeket nem tűrheti el a hibátlan munkarendszer. Újabban ismét 200 javaslat érkezett be, amely a gondos felmérés és értékelés után bekerül majd a megvalósítás programjába. Az igényesebb munka rendszeréhez tartozik. hogy az üzemek es termelőrészlegek vezetői a felülbírált és megvalósításra ajánlott vesz- tesegieltárások alapján hibajegyzéket kapnak. Ezekben előírják, hogy melyik munkafolyamatot kell másképpen végezni a fejlesztés, a karbantartás, a gazdaságosság, a szervezettség, a programozás stb. érdekében. Ezek a jegyzékek tulajdonképpen a műszaki szervezési intézkedésekhez kapcsolódnak. De, hogy a dolgozók és vezetők szemléletében is megfelelő változásokat érjenek el, így. 11 olyan alapvető szakmát jelöltek meg. amelyben külön oktatással készítik elő a dolgozókat a mozgalom sikerére. A 11 alapvető szakmáiból, 10 a fizikai dolgozók szakmaköréhez tartozik. Gondoskodnak arról, hogy akik az új munkarendszerben jó eredményeket érnek el. a szocialista munkaverseny keretében „Minőségi dolgozó” címet kapjanak. Az erkölcsi elismerésen kívül nem marad majd el az anyagi elismerés sem. A sikerben minden dolgozó személyileg is érdekelt. Az ebből származó anyagi előnyök a gyár kollektívájáé. Van még egy másik nagy tétje is a hibátlan munka rendszernek: a teljes átállás után, 1973-foan a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozói a várható eredményektől felbátorodva szeretnék megpályázni a „Szocialista vállalat” címet. Orosz Béla Kollektív szerződés vállalati demokratizmus Nagyobb lendületet esz üjítéisssslsrosaB« TÖBB JELZŐ ismeretes a vállalati kollektív szerződésekről. Leggyakrabban azt mondják róluk: az üzemen belüli munkajog szabályozói — vagy —, kölcsönös megállapodás alapján kötött vállalati törvények. Kevesebben említik legfőbb szerepüket, azt, hogy a kollektív szerződések az üzemi demokratizmus bővítésének és fejlesztésének fontos eszközei. Pedig érdemes lenne ennek tudatosítása, mert nagy hatása lehetne a szerződések tartalmára is. A kollektív szerződések megkötésének első időszakában már alapvető elv volt, hogy aláírásukra csak akkor kerüljön sor, ha a dolgozókkal a tervezetet előzőleg megvitatták és észrevételeikkel, javaslataikkal kiegészítették. Már három évvel ezelőtt is jeler ’-ezett a dolgozóknak olyan igénye, hogy a szerződések végrehajtásáról rendszeres tájékoztatást kapjanak. A véleményalkotás előzetes lehetősége és az évközi tájékoztatások rendszere önmagukban is erősítették és magasabb szintre emelték a vállalati demokratizmust. Közben azonban új kérdések is felmerültek. Az egyik az volt, miképp válhat megalapozottabbá a dolgozók előzetes véleményezési és javaslattételi lehetősége, a másik pedig, hogy ki illetékes a tájékoztatásért? Egyszerűbben fogalmazva: ki felelős elsősorban a szerződés előírásainak végrehajtásáért? Ezekre a kérdésekre is válaszolnak azok a közelmúltban megjelent rendelkezések— Mü. M-, SZOT-irányelv, Mü. M-rende- let —, amelyek az 1971 júniusáig megkötendő, és általában öt esztendőre szóló kollektív szerződésekkel kapcsolato- Scik. A vállalatok igazgatói minden év elején kötelesek beszámolni a szerződés előző évi végrehajtásának tapasztalatairól. írásos beszámolójukat a szakszervezeti testületek megvitatják és álláspontjukkal együtt terjesztik a dolgozók elé véleményalkotásra. A Mü.M-rendelkezésnek ez az előírása kimondatlanul is rögzíti, hogy a kollektív szerződések végrehajtásának első számú felelősei a vállalatok igazgatói. Nyilvánvaló azonban az is —, s ez szintén olvasható a Mü. M-rendelkezés sorai között —, hogy nagy erkölcsi felelősség hárul az üzemi szakszervezeti testületekre, hiszen tőlük függ, milyen tartalma lesz ezeknek a dolgozói tanácskozásoknak, s a vitákban milyen vélemények formálódnak. Súlyos hiba lenne, ha megyénkben egyes vállalati vezetők csak azt látnák, hogy a kötelezővé tett beszámolási rendszer csak újabb adminisztrációs feladatot rótt rájuk. Jó volna, ha mindenütt világosan felismernék: ez a beszámolás az üzemi demokratizmus továbbfejlesztését jelenti, hathatós segítséget is ad, hogy a jogok és kötelességek kölcsönös tisztázásával ösztönözzenek a vállalati feladatok eredményesebb végrehajtására, a tervek teljesítésére. Számos példa bizonyíthatná, hogy a bővülő demokratizmusnak felmérhetetlen szerepe van a termelési tevékenységre. AZ A KÉRDÉS sem érdektelen, mit lehet tenni, hogy már az előkészítésnél megalapozottabb legyen a dolgozók véleményalkotása. Ha ugyanis csak ismertetik előttük, vagy legfeljebb elolvashatják a szerződéstervezetet, előfordulhat, hogy a javaslatok valamiféle kívánságlistát tartalmaznak. Ezért szükséges arra is figyelmet fordítani, hogy a tervezetek vitái közben az egyes előírásokat a vezetők indokolják és teljesíthetőségük anyagi feltételeiről is számot adjanak. Bizonyos, hogy az ilyen előkészítés termékenyebb lesz, és a későbbi igazgatói beszámolókat is jobban megalapozzák. Ilyen szellemben dolgozik a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a kollektív szerződést előkészítő öt bizottság. Hasonló tapasztalataink vannak a megye más üzemeinél, vállalatainál sőt részben a kollektív szerződések hiányosságaira is utalt —, hogy azok elsősorban jogi keretekben, jogi kérdéseket szabályoztak. A bővülő demokratizmus igényli, hogy a mostani öt évre szóló szerződésekben ezen is túl kell lépni. Az elmúlt hetekben lezajlott szakszervezeti választásokon erőteljes igény jelentkezett például az üzemi törzsgárda nagyobb megbecsülésének a szerződésbe való rögzítésére, vagy a vállalati bérpolitika-módszerek rendszerbe foglalására. Többen szóvá tették: szükséges lenne az érdekeltségi rendszerek egyértelműbb szabályozására, vagy például a túlmunka értelmezésére. Számos felszólalás hangzott el a nők és fiatalok élet- és munkakörülményeiről és igény ezek javításának szabályozására. Ezek már nem csupán jogi előírások lennének, hanem gazdasági, társadalmi, sőt politikai igények rendezését is jelentenék. Az ilyen és hasonló kérdések nyilvános vitái még magasabb szintre emelnék és erősítenék az üzemi demokratizmust. AZ ÜJ vállalati kollektív szerződéseket 1971 júniusáig kell megvitatni, megkötni és aláírni. Több helyen már megalakultak és működnek a szerződéstervezetet szövegező bizottságok. Hasznos lenne, ha a további munkálatok során gondosan ügyelnének, hogy a „vállalati törvény” a demokratizmus magasabb szintű biztosításával, az anyagi ösztönzés mellett, erkölcsi ösztönzést is teremtsen. Kovács András Mar tizenöt éve, hogy az újításokkal foglalkozik a nógrádi szénbányáknál Ondrék László. Talán az iparágban names is hozzá hasonló. A másfél évtized alatt csaknem 15 ezer újítási javaslatot naplóztak, amelyből egyeaség hiánya miatt: mindössze három-négy polgárt peres űjítáfi ügy lett, mert a szakszervezeti újítási bizottságok mindenkor érdiemben foglalkoztak az újítók panaszos ügyeivel. Eddig 56 újítót tünitettiefc ki a Kiváló újító jelvény arany, ezüst, illetve bronz fokozatával és a vele járó jutalommal. Ondrék László nemcsak a vállalatnál aktív képviselője az újítómozgálomnak, hanem az SZMT közgazdasági bizottságéiban is ellátja az újítási felelős tennivalóit. A szakszervezethez kerülő panaszügyek kivizsgálása, rendezése eteő6oriba.n az ő társadalmi feladata. Ezenkívül többször vett részt népi ellenőrzésben, amikor újítási ügyeket vizsgáltak. A SZOT és az Országos Találmányi Hivatal közös szervezésében végzett országos vizsgálatba is bekapcsolódott. Négyszer módosították az újítási törvényt. A törvénytervezet előkészítésének időszakában minidig kikérték véleményét és volt is javaslata. Ezekkel a javaslatokkal később a törvényben is találkozott. Ezekről beszélgettünk legutóbb. Elsősorban a feladatokról, a jövőről mondott véleményt. — Üj öt évre szóló kollektív szerződés késéül és ehhez a váHalati újítási szabályzatot újra ki kellett dolgozni. A tervezet már kész, vitára kerül. A nógrádi szénbányászat visz- szaifiejllesztésébő! fakadó tennivalók megkövetelik, hogy az újítómazgatLmat szervezzük. Ha csak a javaslatokat várnánk, nem sokra mennénk. Ebből indultunk ki az újítási szabályzattervezet kidolgozásakor. Ebben minden tehetséges kérdésre igyekszünk választ adni az újítóloniak, meghatározni a jogokat, kötelességeiket, de az erkölcsi és anyagi elismerés formáit is szabályoztuk. — Üj dolog lesz az újítások ügyintézésének decentralizálása. Eddig az üzemekben, illetve a központban, történt az elbírálás. Most az a cél, hogy valamennyi aiknaiüzemnél legyein egyszemélyi elbíráló, tehát ott döntsenek az újításokról, ahol a javaslatokat benyújtották, illetve az újítást meg keli valósítani. Az anyagi , erkölcsi' elismerés is elsősorban, az aknaüzernekhez kerül. Ezzel a módszerrel véleményünk szerint csökkenteni lehet majd az ügyintézés átfutási idejét. Régi tapasztalatunk, hogy ha egy-egy újítási javaslat, a megvalósulás helyétől minél távolabb kerül elbírálásra, a döntésnél annál több a bizonytalansági tényező. Ezen szeretnénk változtatni. — Az idea újítási fetadatterv 80 százalékban kész. Ebben mintegy 70 olyan célt határoztunk meg, amelyeknek megvalósítása a vállalat műszaki fejlesztését szolgálja. Az egyes jelentősebb céloknál — mintha pályázat lenne — 1000—3000 forintig különjutai- mat is kilátásba helyezett a vállalat. A íel- adatterweil1 az a célunk, hogy az újítókat irányítsuk is a legfontosabb kérdések megoldására. Nem lényegtelen az sem, hogy a balesetek csökkentésére törekszünk. Ezért az újítóknak járó díjon felül minden egyes munkavédelmi jellegű újításért 300 forint kü’lönju- taJmait i6 fizet a vállálait. — Egy másik kérdés is foglalkoztat bennünket. Szeretnénk a műszakiakat még fokozottabb mértékben bevonni az újítómozg'a- lomlba. Sajnos, még mindig van bizonyos közömbösség. az úgynevezett munkakört kötelesség megítélése miatt. Pedig mondhatom, aki eddig a mi vállalaitunknél újait alkotott, függetlenül attól, hogy fizikai vagy műszaki beosztásban dolgozik, megkapta az erkölcsi mellett az anyagi elismerésit is. — Az újítási feladatterv legfontosabb bé- máimaik kidolgozására a vállalat igazgatója es a szakszervezeti bizottság aláírásával személy szerint is felikérjük a műszakiakat, ezenkívül a szocialista brigádokat, akik munkájuknál fogva segítséget tudnak adni a megoldáshoz. Véleményem szerint a széntermeléssel foglalkozó dolgozók körében még sok a tartalék. Arányuk kicsiny az újítómozgialomban. Az idén szeretnénk ezen a területen is nagyobb lépést tenni előre. Ennek érdekében fokozzuk majd felvilágosító munkánkat. E mellett fontos a gyors, tárgyilagos ügyintézés. Az. újítások gyors elbírálását kövesse a mielőbbi megvalósulás. Az újítási felelős a naplózással nem zárhat le egy javaslatot, figyelemmel kell kísérnie annak sorsát még megvaiósulás- utám is. — Azt is fontosnak tartom, hogy a jó újítások minél szélesebb körben elterjedjenek, sőt értékesítésre kerüljenek. Tavaly írni is vásároltunk három újítást, kettőt pedig eladtunk. Ez nemcsak az újító és a vállalat érdeke, hanem azoké is, akik az értékesítésiben közreműködnek, hiszen jutalékot kapnak az új javítási szabályzat szerint. — Összefoglalva az eddig elmondottakat, tevékenységünkkel szeretnénk elérni" hogy a széntermelés visszafejlesztése ellenére az úja. tómozgafam eredményei ne csökkenjenek, hanem növekedjenek. Tavalyi eredményünk jobb volt az előző évinél. A 614 javaslatiból megvalósult újítások három és fél millió io~ ríimt gazdasági eredményt hoztak. Az idén énénél többet szeretnénk elérni. Januárban mér mintegy 80 újítási javaslatot naplóztak vállalatiunknál, s ez biztató kezdet — mondta Ondrék László. Bodó János Bútorzárat is gyártanak Üj termék szerelését kezdte meg két héttel ezelőtt az ELZETT Htnomlemieznpairi Művek Zár- és Lakatgyára széosényi gyáregysége. A különböző lakiatok és ajtovasa" lások gyártása mellett rátértek az országszerte keresett tolórudias bútorzárak szerelésére, amelyeket korábban Hajdúböszörményben készítetitek. Az új termékből a kész alkatrészek felhasználásával műszakonként már két és fél ezret állítanak össze. A tervekben szerepel nyolc sajto- lógép üzembe helyezése, amelyekkel a szieneüést megelőző szegezési munkafolyamatot is Szécsényibem végzik el. A hozamok növeléséért A cseriháiteurainyd tenmelő- szövetkezetben majd 70 vagon vegyes műtrágyát használtak fel a múlt esztendőben. Ez annyit jelent, hogy a közös szántóterület minden holdjára 215 kiló vegyes műtrágya jutott. A szövetkezet szakemberei azt tervezik, hogy a lehetőségekhez képest növelik a műtrágya-felhasználásit, hiszen ez a terméshozamok növelését is jelenti. A hatékony műtrá- gya-felihatsználiás érdekében azonban talajvizsgálatot végeztetnek. Ezzel az a céljuik, hogy a műtrágyát a földterület, a növények igényeinek megfelelően szórják ki. Vándorló földrészek AI ired Wegener, a német meteorológus és sarkkutató azt az elméletet állította fel, hogy a Föld összes kontinense két hatalmas egykori szárazföldi egység része, melyek csak a földtörténet évmillióinak során szakadtak szét, és vándoroltak jelenlegi földrajzi helyzetükbe. Azok a fúrások. amelyeket a „Glomar Challenger” nevű kutató-fúróhajó tudósai végeztek New York és Dakar között öt ponton, újra igazolták ezt az elméletet. Európa és Észak- Amerika évente 3 centiméterrel távolodik egymástól. 1900 óta a két kontinens közötti távolság majdnem 2 méterrel növekedett. IS. Általános tapasztalat volt — Tevékeny társadalmi ellenőrük Tizenöt tagja van a salgótarjáni öblösüveggyárban a szakszervezeti bizottság mellett működő társadalmi kereskedelmi ellenőrző albizottságnak. Tevékenységéért a műlit évben több alkalommal kapott elismerést az illetékes tanácsi szervektől. Az albizottság tagjai az év közbeni kisebb ellenőrzések mellett részt vettek a megye egészére kiterjedő vizsgálatban, amelynek keretében hatvanöt boltegységet ellenőriztek. Csupán erre az egyetlen átfogó kereskedelmi vizsgálatra százharminc társadalmi munkaórát áldoztak, hogy vásárlói érdekeinket képviseljék. Foiózzon a NÓGRÁD-nak! Paiencsár József (Salgótarján): „Békét Vietnamnak” c. ténykénére^ a zsűri 6 pontot adott I NÓGRAD - 1971. február 16., kedd 3
