Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)
1971-01-15 / 12. szám
Készül a zárszámadás Január első napjaiba*! befejezték & leltározást és a szakemberek megkezdték a múlt éwj gazdálkodás értéike- lését a nógrádi mezőgazdasági uaemekfoen. Január- közepétől — ekkor tartják az első közgyűlést — február végéig mintegy 90 tenmelőszövetke- zeíban és szövetkezeti társu- ásnál vitatják meg a közismerte*! nehéz esztendő eredményeit. gondjait. Nem kevesebb, mint 30 ezer szövetke- «ti tag és alikalimaizcKtt várja, hogy megállapítsák a végleges eredményt, vajon megfelelően gyarapodni tt-e a közös- «tg. Van-e ereje ahhoz hogy kifizesse a teljes részesedést a tagoknak vagy meg kell elégedniük valamivel szerényebb jövedelemmel. Az elmúlt esztendő gondjai kétségtelenül nehezebbé teszik a szövetkezeti irodákban ' késő estig szorgoskodó számviteli i-izakemiberék munkáját is. A terimelőszövetkezQt főkönyvelője akkor népszerű igazán a faluban, ha „jól számol”, s a tagok is elégedettek a fizetéssel. A tavalyi veszteségeket azonban, amelyeket mimde- uakelőtt az időjárás okozott a termelőszövetkezetek nagy részében, nem lehet eltüntetni semmiféle matematikai bravúrral. Bz egyébként nem is lehet célja egyetlen, a munkáját felelősséggel végző szakembernek sem. Az viszont igen, hogy gondosain ügyeljen a fejlesztési es a réisaesedóss a tap arányára. A szövetkezeti szakemberek .többsége tudja, még akkor is így kell cselekednie, ha ez azzal a kockázattal jár, hogy a tagok jövedelme csak annyi lesz minit a múlt évben, vagy annál valamivel kevesebb. A mosit talán népszerűtlennek tűnő intézkedésnek akkor látják majd hasznát, amikor év közben kiderül, hogy a gondok ellenére sincs különösebb zavar a gazdálkodásban. a tagok is hónapról hónapra megkapják azt a pénzt, amiért, megdolgoznak. De azokban a gazdaságokban sem egyszerű most a zárszámadás készítése, ahol az időjárás nem tépázta meg túlságosan a szövetkezet eredményeit, a tagság jövedelmét. Érsek vadkerten. Kétbodnnyban, Dejtáron mér úgy számolnak, hogy a negyedik ötéves terv feladataira most. a zárszámadások idején készülni kell. Mindenekelőtt, a beruházásokhoz szükséges saját erő biztosítása okoz nehéz órákat, napokat a szövetkezeti vezetőknek. Hiszen a következő évek gazdálkodásának alapjait, a nehéz körülmények ellenére is meg kell teremteni. A több éves munkában elhasználódott gépek cseréje, felújítása szintén nagyobb ösz. szegéket igényel. A vásárláshoz, a javításhoz ugyancsak most kell tartalékolni a szükséges pénzt. Jogos tehát a szövetkezeti vezetők, a szaikemtoerek igénye; a tsz-szövetség, a tanácsok és a pártszervezetek segítsenek abban, hogy minél kisebb megrázkódtatással jussanak túl a zárszámadáson, az elmúlt év gondjain. A két területi szövetség már eddig is értékes támogatást adoitt a mezőgazdasági üzemeknek. Még a múlt év végén megszervezték a szövetkezeti főkönyvelők, a számviteli apparátus és az ellenőrző bizottságok elnökeinek oktatását, A leglényegesebb információkról tájékoztatták őket, amelyeket az idei zárszámadás készítésénél semmiképpen, sem hagyhatnak figyelmen kívül. Aztíkbam a szövetkezetekben pedig, ahol szükség van rá, többek között Szandán — a szövetség szakemberei segítenek a zárszámadás elkészítésében is. hogy időben befejezzék a munkát. Legalább ilyen fontos most a pártszervezetek, a kommunisták fokozottabb aktivitása, a szövetkezeti tagok alapos, reális tájékoztatása. Ahol gondosan és időiben elkészítik a zárszámadást, a gondokról is valós tájékoztatást leap a tagság. ott gyorsain lehiggadnak az esetleg felziákilatott kedélyék. Az erőket arra gyűjtik, hogy mielőbb kilábaljanak a gondokból. s zavartalanná tegyék a közös munkát, a gazdálkodást, Vincze István né Klo*«klew tájékoztatás az 1970« évi részesedésűről Márciusban, április elején fizetik A vállalatoknál megkezdődött a múlt évi eredmények összegezése, készülnek a mérlegbeszámolók, amelyek számot adnak a munka eredményeiről, a jövedelmekről, s nem utolsó sorban az is eldől, hogy mennyi év végi részesedést oszthatnak a dolgozóknak. Előreláthatólag március végén, április elején kezdődik •meg a részesedés szétosztása, ezekről ma még csak előzetes és becsült adatok állnak rendelkezésre. Az előrejelzések alapján a várható átlagos részesedésekből a minisztériumok tájékoztatást adtak. A Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatai hatékonyabban, jövedelmezőbben •gazdálkodtak 1970-ben mint a korábbi években. A gépipar részesedési alapja mintegy 20, a kohászaté pedig a számítások szerint 10 százalékkal magasabb mint 1969-ben volt. Ezt nem utolsó sorban azzal érték el, hogy dolgozóikat anyagilag is erőteljeseb- :*en ösztönözték jobb munká- i-a. A bérszínvonalat mintegy négy és fél százalékkal, a Korábbinál nagyobb mértékben növelték, vagyis a részesedési alap egy részét már év közben felhasználták. Ez helyeselhető módszer, mert jobb munkára, munkahelyük megtartására ösztönzi a dolgozókat. Az év közbeni nagyobb mérvű béremelés természetesen az év végi részesedés némi csökkenésével jár, így is azonban a tavalyit erősen megközelítő összeget osztanak ki. Előzetes számítások szerint az 1969. évi visszaesés után 1970-ben csaknem 20 százalékkal nőtt a könnyűipari tárcához tartozó vállalatok átlagos nyeresége, s ezzel az 1968. évi jó eredményeket is túlhaladták. A siker fő forrása, hogy a termelést 5 százalékkal növelték, mégpedig oly módon, hogy időközben a munkáslétszám egy százalék-. kai csökkent, vagyis a termelékenység igen lényegesen javult. 1970-ben egyébként a köny- nyűipari tárca egyetlen vállalata sem volt veszteséges, 4—5 vállalatnál azonban az átlagot jóval meghaladó bér- fejlesztés csaknem teljes egészében felemésztette a része sedési alapot. Így legfeljebb a tartalékalap felhasználásával fizethetnek év végi részese' dést. Az építőipari vállalatok a termelésüket — a tervnek megfelelően — 7 százalékkal növelték. Az építőipari árszínvonal is a számított keretek között, átlagosan 2—3 százalékkal emelkedett, ezen belül a szabad árformába tartozó munkák árszintje 4—5 százalékkal nőtt. A nyereség azonban nincs arányban a bevételek emelkedéséve mert az anyag- és fuvarköltségek növekedése „elvitte” a haszon egy részét, s így valamelyest csökkent az építőipari munka rentabilitása. A vállalatok a lehetőségekkel bátran élve a nyereségrészesedés terhére már év közben növelték a dolgozók keresetét. A bérek évközbeni javítása miatt mintegy 10 százalékkal kevesebb lesz ugyan a felosztható év végi részesedés, a múlt évi összes személyi jövedelem növekedése azonban túlhaladja a négy százalékot. három üzemben Villanyszerelők Somoskőújfalun Több sík üreg exportra Korszerűsítik a bányagépgyárot A zavartalan termelés alapvető feltétele az év minden időszakában az energiaellátás. Ezért — mielőtt a megyeszékhely két ipari üzemének évkezdéséről beszelünk — stem árt néhány sízót ejterti az áramszolgáltatás jelenlegi helyzetéről, az ílszakmagyár- országi Áramszolgáltató Vállalat salgótarjáni üzemigazgatóságának törekvéseiről, gondjairól és feladatairól. A villanyáram Az áramszolgáltatás azokhoz a területekhez tartózik, ahol az ünnepnapok alig különböznek a hétköznapoktól, hiszen a megye energiaigényét mindenkor folyamatosan és megtorpanás nélkül kell kielégíteni. A tél okozta nehézségek ellenére jelenleg is a megye különböző részem dolgoznak az üzemigazgatóság .szerelői és dolgozói. A kisebb karbantartásokon és felújításokon kívül Somoskőújfaluban tovább folytatódik a hálózatszerelés. Az egymillió-nyolcszázezer forintos munka az első félévben befejeződik és megoldja a határátkelőhely taiergiiael látását. Szécsényben kétmillió forint értékű hálózatkorsizerűsítésen, Hátságon az új ipartelep villamosításának befejezésén dolgoznak. Az üzemigazgatóság legfőbb törekvése a szolgáltatások továbbá javítása, a közületi és fogyasztói javítások gyorsítása. Legnagyobb feladat, hogy lépést tudjanak tartani az ipar energiaigényéinek gyors- ütemű növekedésével. Síküveg Líbiának Nem volt visszaesés a termelésiben az év első napjaiban sem a salgótarjáni síküveggyárban. Naponta érkeznek újabb és újabb megrendelések. A vaigonhiány is enyhült, ami kedvező feltételeket teremt a szállításhoz. Bár az első negyedévi rendelésállomány a megrendelők késedelmessége miatt még nem teljes, de az eltérés a tervezetthez mérten nem nagy. A hó eleji felmérés szerint több mint kétmillió négyzetméter síküvegre, hatvanhatezer négyzetméter edzett üvegre, négyszázhatvanezer pár petricsé- szére, százötezer süküvegtáliká- ra és ezer négyzetméter zománcüvegre van megrendelése a gyárnak. Ebben az évben tovább bővülnek a gyár exportlehetőségei. Az Egyesült Államoknak, Hollandiának, Olaszországnak és Líbiának csaknem egymillió-négyszázezer négyzetméter síküveget szállít a gyár, a múlt évi mennyiségnek mintegy másfélszeresét. Az export növelését a hazai üvegeflatas kiegyensuüyozotteága teszi lehetővé. Az év első tíz napjában a gyár — egyéb termékei mellett — háromszáz- harmincötezer négyzetméter síküveget és négyezer-ötszáz négyzetméter edzett üveget gyártott, amely .szállításra vár, vagy már útnak indították a hazai megrendelőknek. Megrendelésben nincs hiány Akár más üzemek, a Bó- nyagépgyár is úgy állította össze idei termelési tervét, hogy ez a negyedik ötéves terv kezdő éve és a további esztendők kilátásai ennek az évnek az eredményeire épülnek. Megrendelésben nincsen hiány a gyárban, az igények a tervezettnél jóval nagyobbak. A termelésben változatlanul első helyen szerepelnek a nagyobb gazdaságosságra törekvő hazai bányák gép- és alkatrész-megrendelései. Kedvező jel, hogy az utóbbi időben csillapodott a munkásvándorlás. Ugyancsak öröm, de-egyúttal gond is, hogy uem- régeta megkezdődött a gyár rekonstrukciója. Ez átmenetid leg a termelőterületek csökkenésével jár, amit csak észszerű átcsoportosításokkal lehet ellensúlyozni. Gondoí. okoznak és felkészülést igényelnek az anyagellátás távlati kilátásai. Bár az első negyedévi gyártási programban, ez még nem érezteti hatását, a későbbiekben számolni lehal; az anyagellátás átmeneti [nehézségeivel. Két erőpróba előtt A rekonstrukció első évében óhatatlanul kedvezőitle- nebb feltételek mellett a gyár a tavalyihoz hasonló termelési szintet kívánja elérni. Két nagyobb erőpróba vár az idén a gyár kollektívájára: a Be- remendi Cememtmű felújításához ötven—ötvenötmillió forint értékben és a Gyöngyösi Gagarin Hőerőmű II. ütemének kivitelezéséhez és üzembe helyezéséhez szállítanák gépi berendezéseket. A rekonstrukció miatt a gyár átmenetileg az exportját is csökkenti, csupán az előző évről áthúzódó exportfeladatok teljesítésiét: vállalja. Az év első felében mintegy ötmillió forint értékben a Szovjetuniónak és az NSZK-nak szállítanak egyedi jellegű száUítóberendezésekev K. S. Szabályozták a szabályozókat Fotózzon a NÓGRÁD-nak! szőke Dezső (Balassagyarmat) Tetőszerelők című fényképére a zsűri 5 pontot adott Gazdaságirányítási reformunk hároméves tapasizibaiar- taá igazolták, hogy a reform alapelveá helyesek, közgazdasági szabályozókkal eredményesen lehet irányítaná gazdálkodásunkat. Az elmúlt évben részlegesen, most január 1-tól ismét szabályozták a szabályozóikat. Mi tette ezt szükségessé, minős itt edient- momdás? Irányítási rendszerünk aiap- eáiveánefc módosítására nincs szükség, erre nem is kerül sor, de a szabályozó rendszer egyes elemeit a tapasztalatok és az újabb követelmények szerint újból szabályozni- tökéletesíteni keld. Ismeretes, hogy szabályozó rendszerünk a biztonságos, zökkenőmén^ tes átállás étetekében átmeneti megoldásokat különböző Békéket és támogatásokat is tartalmazott. Három év elteltével indokolt, hogy az átmeneti intézkedéseket, amelyek a mechanizmus ösztönző-kényszerítő hatásét fékezték, fokozatoson megszüntessék. Negyedik ötéves tervünk új. nagyobb követelményeket szabott, vagy a régebbi igényeket következetesebben keil teljesítenünk. Oj ötéves tervünk alapvető gazdaságpolitikai célja: a hatékonyság javítása ás a gazdasági egyensúly érvényesítése. Módosították a szabályozókat, hogy jobban összhangban legyenek a negyedik ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzéseivel és jobban szolgálják mindnyájunk érdekét. A január 1-én életbe lépett szabályozók fokozzák a vállalatok nyereségérdekeltségét, az eddiginél is hatékonyabb gazdálkodásra ösztönöznek. A fejlesztési nyereségrész adózási kulcsa változatlan marad, de az eddigi 2-es inérszorzó 3-ra növekszik és a részesedési nyereségrész adózásának progressziója csökken. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a vállalat minden dolgozójának érdemes jobban iparkodni, mert a nyereségből több jut a bérek növelésére és év végi részesedésre. Mennyi béremelést adhat a vállalat? Ez az új szabályozók szerint az egy főr»e jutó bér és nyereség együttes növekedésétől függ Az erne vonatkozó számítási módnak, képletnek lényege az, hogy a bér és a személyes jövedelem takarékos létszámgazdálkodással, vagyis a termelékenység növelésével emelhető a legna-. gyobb mértékben. Ha az új szabályozók fokozottobboas ösztönöznek a termelékenységre — márpedig ez a matematikai képlet szabályod szerint így van—, akkor az új szabályozás az eddiginél kedvezőbb feltételeket teremt a vállalaton belüli ösztönzőbb bérezésre és az ésszerű ösztönzés jobban differenciálj», az ágazatok és a vállalatok között a személyi jövedelmeket. A magasabb bérszorzó aze jelenti, hogy az új szabályozók életbe lépésével növekszik az élő munka jelentősége, közi. gazdasági eszközökkel arra késztetik a vállalatok vezetőit, hogy gazdaságosabban foglalkoztassák a munkerőt, ne törekedjenek minder áron a létszám növelésére, hanem az eddigi munkások többet termeljenek. Persze entnek előfeltétele az anyagellátás javítása, kedvezőbb munkafeltételek teremtése, jobb munka és üzemszervezés. Oj ötéves tervünkről szóló törvényünk kimondja, hogy a szabályozó rendszer egye» elemei között összhangékell biztosítani. A január 1-én életbe léptetett szabályozóit hatna!: az árrendszerre, a vállalati jövedelemszabályozás- ra és támogatásra, a munkaerő-gazdálkodásra, a külkereskedelemre. a lakossági fogyasztásra, a termékforgalmazásra, a készletgazdálkodásra, hitelezésre és a fejlesztési cél kitűzésekre. Az újratermelés különböző területén: alapanyag-termelés. feldolgozóipar, közlekedés, mezőgazdaság, szolgáltató ágazatok, kül- és belkereskedelem. az új szabályozók új lehetőségeket teremtenek a hatékonyabb gazdálkodásra De a közgazdasági iránvitás nem működik automatikusain az új szabályozás csupán lehetőségeket teremt az ésszerűbb gazdálkodáshoz. A termelésből, még kevésbé az irányításból nem lehet, kikapcsolni az embert. A szabályozókat meg kell ismernünk és elvi alapokon, gyakorlati tapasztalataink szerint az ember javára kell gazdálkodni. Dr. Fazekas László NÓGRAD —1971. január 15., péntek
