Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-13 / 10. szám

Miért népteienednek et a dolgosók általános iskolái? Vas ütegje alán Nógrádbao Országos jelenseg, hogy ag- zési formák támogatását és a őket megfelelően. Kevés az gasztóan csökken az érdeklő- tanulást. A dolgozóknak az a olyan munkahely, mint a ke­dés a dolgozók általános is- rétege sem vált érdekeltté a menesszentmártom termelő- Holái iránt. Ez késztette az tanulásban, amelynek általá- szövetkezet, amelyik tízszá- i llelékeseket arra, hogy ele- nos művelése hovatovább szó- zalékos munkaegység-emelést mezzék a kialakult helyzetet ros termelési érdek lesz, illet- biztosított a szakmunkáskép- és megfelelő intézkedéseket ve képzetlensége akadályozza zéssel kombinált általános is­Gazdag úfravaló Nehéz tegyenek. A dolgozók általános isko­láiba beiratkozok létszáma 1957 és 1904 között több mint százezerrel emelkedett. Az el­múlt tanévben már csupán 22 ezren jelentkeztek a dolgozók általános iskoláiba. a technika fejlesztését. FELMEREK VAS MEGYÉBEN kólát elvégző dolgozóinak. Va> jón Nógrád megyében jobb helyzet, vagy rosszabb? Itt nem lenne szükség felmérés­re és célravezető intézkedé­sekre? FIGYELMEZTETŐ ADATOK INTÉZKEDÉS MEG EBBEN AZ EVBEN Az országos tapasztalatok alapján a szakemberek azt a következtetést vonták le, hogy a dolgozók iskoláinak rend­Vas megyében legutóbb vizsgálatot tartottak az and- ragógia — felnőttek oktatásá­val és nevelésével foglalkozó ' fiatal tudományág — szak­Az iskoláztatási adatok azt emberei. Ebben a megyében bizonyítják, hogy szükség len- is állandóan csökken a fei­ne a továbbtanulásra: a 15— nőtt tanulók száma, különö- :19 éves korú össznépes- sen l965 óta. A kevés jelent- _ ségnek 51,1 százaléka nem kező egyharmada év közben szerét az eddigieknél jobban rendelkezik általános is- lemorzsolódik, s ez annál in- hozzá kell igazítani élet- és kólái végzettséggel, s az kább figyelemre méltó, mert munkakörülményeikhez. Szűk- ipari munkások felének a megye 150 ezres kereső la- séges az is, hogy jobban ösz- sincs meg a nyolc osztályos kosságából 95 ezren nem ren- szehangolják a munka mellet- végbizonyítványa. Az analfa- delkeznek a nyolc osztályos ti szakmai képzés, illetve to- bétizmust lényegében felszá- bizonyítvánnyaL vábbképzés rendszerét. Az át molták, de még ma is mintegy a vizsgálat szerint a me- talános képzés rendszerével 130—150 ezer 55 év alatti gyében eddig 5000—5500 fel- alapfokon, középfokon egy- analfabétát, vagy félanalfabé- nőtt végezte el a dolgozók ál- aránt. A munka melletti ta­tát tartanak számon. talános iskoláiban a nyolc nulós megterhelő nehézségeit A tanulási indítékot vizs- osztályt. Sokan arra hivat- is csökkenteni kell, s ugyan- gálva a szakemberek megái- koznak, hogy több éve nem akkor emelni a színvonalat, lapították: az utóbbi időben tanultak és nehéz az újból növelni az oktatás és a kép­gyengültek a munka melletti kezdés. Főként falun az idő- zés hatékonyságát, tanulás erkölcsi és anyagi in- sebbek olvasási nehézségek- A részletes tennivalókat az dítékai, s ez a legdöntőbb oka kel is küzdenek. Többen azért összes érdekelt társadalmi a létszámcsökkenésnek. Szá- maradtak távol, mert nem erők bevonásával még ebben mos üzemben nem tekintik tartják érdemesnek: munka- az évben kidolgozza a Mű- erdeküknek az általános kép- helyükön nem támogatják velődésügyi Minisztérium. A fogyasztási értékesítő szövetkezetek új szabályozórendszeréről Éasaerü r ól.ozások — Előtér bt n a fe.leaztém Összefoglaló tájékoztató jelenik me/ KIALAKÍTOTTAK a köz- tómnak befizetni, hanem a Miután a szövetkezet levon gazdasági szabályozók azon szövetkezet fejlesztési céljai- ta mérlegeredményéből az új rendszerét, amely a IV. öt- ra felhasználható. említett célokra fordított adó' éves terv éveiben a fogyasz- Régi gondot orvosol az az zatlan nyereségrészt, a fenn- tási és értékesítő szövetkeze- új rendelkezés, amely az maradó nyereséget két részre, tekre érvényes. Az elmúlt há- ÁFÉSZ-ek mezőgazdasági tér- fejlesztési és részesedési nye­rőm évben alkalmazott sza- mékforgalmazását mentesí- reségrészre bontja. Ezek után bályozók egy részének töké- ü a nyereségadó és az eszköz- a nyereségadót tó különböző- létesítését a gazdasági fejlő- lekötési járulék, továbbá kappen kell fizetni. A fejlesz- désből fakadó új követeimé- élelmiszer-feldolgozó tevékeny- tési rész nyereségadója to- nyek, az új szövetkezetpoliti- ségüket az eszközlekötési já- vábbra is 55 százalék, a ré- kai elvek tették szükségessé, rulék fizetése alól. Ezzel el- szesedési nyeresegrész adója , , . , hárul a legfőbb akadály a fanban progresszív. A fej Az alapelvek természete- fokozottabb AFÉSZ-tsz együtt- lesztési nyereséghányadot tér sen változatlanok, hiszen az működés a közös vállalko- adó 10 százalékát a jö­allam a továbbiakban is sza- z£sok létrehozása elől. balyozza a személyi jovede- . , .. . lem és a felhalmozás, tartató- 1.9,1-;|abaar a fogyasz­kolás arányait. Jelentősen változik azonban egyes sza- reskedelmi adót kell flzet- bályozók mértékrendszere, a niük. Mértékét bo tcsoportok nyereségérdekeltség elvének kulcsszámokkal hatá­érvényesülése mellett foko- ro2ta j A ZOttubb erőfeszítést igényel a ,, , kel----;~r------- Eeves ágazatokban húrs/ín­f oitátaiak tPliasításe A nö- Mentesülnek ez alól a 3000 c'8ye? agazatoKDan oerszin- teltetelek teljesítése. A no , kisahh teleníilések vonal-szabályozással, mások­vekvo nyeresegerdekeltseg lábosnál Kí8*bb települések hértömee-szahálvozássHl mellett erősödik a forgalom- uzletei is, az 500 lakoson alu- bab , oertomeg szaoaiyozassul mellett erosoaiK a iorgaiom nődig a mentességen túl befolyásolja az allam a szó­növelési érdekeltség is. Jla, peal» á mentmaegen ,tul vetkezetek hérnolitiknint Udvariakkor az állam bizo- telJes árbevételük 1,5 szaza- »f. jZelek „ berpoiitikajat. ugyanakkor az allam dizo ., . , ártámodatáHhan Minden bernövekedés adókö­nyos mtezkedesekkel megaka- leKa‘g a“?mi artamogatasban teHesltménvekkel riáivnzz i -is ármaninolációk- 1S részesülnek. Mentesül tovab- te*f8, " teijesitmenyeKKei dalyozzd az armampuiacioK kereskedelmi adó alól a arányos és a népgazdaság bér­kai való nyereségnövelést. SZÖVetSr zöldsé^^ümölcs Politikájának megfelelő bér- Változik az állami támo- forgalmazás, a könyvértékesí- íe.'lesztes azonban adókedvez- rpndszere Az Ú1 rend- tés stb. menyben részesül. Az ezt szerben az állam elsősorban a szövetkezeti es allami ^resszít fejlesztés vls2ont az ésszerű fejlesztési, beru- vendéglátásra egysiéges for- P s hazási törekvéseket támogat- galmiadó- és árkiegészítési ja. A fejlesztés így jobban rendszer lép életbe. Az italok közös érdekké válik, hiszen utáni forgalmi adó 4 százalék, . , , minél többet áldoz egy sző- az ételforgalom utáni árkiegé- **}ei>isrn6rése most a fogyasz- vetkezet saját erőből, annál szítés 12 százalék lesz. íasl szövetkezeti vezetők több állami támogatást kap- változik a szövetkezeti aa7- o?/^,AoSS°nt0Sabb telad",;l A hat. h3 SZ°VOSZ _ ezért hamarosan Összefoglaló tájékoztatót bő­vében is visszatarthatja a szö­vetkezet, ha azt már felhasz­nálta tartós forgóeszközök fe­dezeteként. Az új bérszabályozók erő­sebben ösztönöznek egyrészt "vendéglátást a forgalomnövelésre, másrészt nem terheli kereskedelmi adó. a termelékenység fokozására. adóztatást von maga után. AZ ÜJ szabályozórendszer alapos tanulmányozása és dálkodás költségszerkezete, Az AFÉSZ-ek fejlesztési költségelszámolási rendszere problémainak megoldásában is- A részjegyek.utáni része- ............. „ i elentős erőforrás a szövet- szedest, amit eddig az erde- jes körét kezet! közös alap. Emellett keltsegi alap terhere fizettek csat ki, amely részletesen is­merteti az új szabályozók tel­állami pénzügyi támogatás is jut a szövetkezeteknek, amely- lyel elsősorban a nagy alap- területű ABC- és iparcikkáru­házak építését, az ellátatlan területek üzlethálózatának, a zöldség- gyümölcskereskede­lemnek a fejlesztését, a rak­tárépítést és a szolgáltatóte­vékenység bővítését kívánják már költségként lehet elszá molni, de csak akkor, ha a szövetkezet jövedelmező gaz* dálkodást folytat. Kedvező az is, hogy a szövetségek fenn­tartására fizetett hozzájáru­lást ezután a szövetkezetek adózatlan mérlegeredményük terhére fizetik. Az új elszá­molási rendszerrel párhuza Dr. Sranko István Három régi és négy új tag­ja van a nemrég megválasz­tott szakszervezeti bizottság­nak az Üvegipari Művek Pász­tói Szerszám- és Készülékgyá­rában. A szakszervezeti bizott­ság titkára ismét Markó Sán­dor lett, bár a leadott 190 szavazatból csak 157-et vall­hat magáénak. Mégis azt mondja: most éreztem igazán, hogy becsüli a tagság azt a munkát, amit érdekében ki­fejtettem. A hozzászólások és határo­zati javaslatok szabják meg az új szakszervezeti bizottság, a különböző területeken dol­gozó aktívák, valamint a tag­ság feladatát. Milyen módon ós formában? Nagy György, Pádár Sándor, Juhász Elemér szólt arról, hogy a szakszervezet termelést segítő munkájában az idén tovább kell lépni. Kétirányú változtatást kívánnak a dol­gozók: egyrészt jó lenne megszüntetni a meglevő hiá­nyosságokat, amelyek a rap- szódikus anyagellátásból és a szerszámellátás hiányosságai­ból adódnak, másrészt keres­ni kell olyan formákat a szo­cialista munkaversenyben, amelyek még jobban kifejezik, visszatükrözik az üzem sajá­tosságait. Az anyaghiányok mérséklé­sére a szakszervezeti bizottság, a tagság megbízásából a gaz­daságvezetés ösztönzésén kívül annyit tud még tenni, hogy segítséget kér a testvérvállala­tok szakszervezeti bizottságai­tól. . Mindezeknek tükrében esetenként a szakszervezeti bi­zottságnak is tudomásul kell venni azokat az objektív oko­kat, amelyeket a legnagyobb körültekintéssel sem lehet el­kerülni. Ezt tó figyelembe vé­ve kell megoldani az idei, jó­val nagyobb feladatokat. To­vábbra tó sokat vár a tagság, és a vezetés a szocialista mun- kaversenytől. Ez érthető, mert a több mint 200 főt számláló üzemben 70-ce tehető a törzs- gárdatagok száma, a Szocialis­ta címért küzdő kollektívák eddigi eredményei pedig azt bizonyítják, hogy a szakszer­vezeti vezetőség és a gazda­ságvezetőség mindenkor szá­míthat rájuk. Annyi már biztos, hogy a tokodi üveggyárral kapcsola­Könnyíí zenei fesztivál A KISZ központi bizott­sága, a Magyar Rádió, a KISZ Nógrád megyei bizott­sága, valamint a megyei Jó­zsef Attila művelődési köz­pont az idén rendezi meg az V. országos könnyűzenei fesztivált, ezúttal is Salgó­tarjánban. A korábbi évek tapaszta­latai alapján a fesztivál iránt a könnyűzene barátai művelői körében egy­aránt nagy érdeklődésre le­het számítani, ezért az ápri­lis 23—24—25-én sorra ke­rülő, háromnapos esemény­sorozat előkészítését a ren­dező szervek máris meg­kezdték, s a megyei elődön­tőkre a nevezések után már a közeljövőben sor kerül. előmozdítani. A támogatást !T1.°'san) •if!1Ua*' 1-toJ uj szam- közvetlen anyagi hozzájáru- lakeret lepett érvénybe! lasként és közvetett módon A város-, illetőleg község­ül. adóengedmény) kaphat- fejlesztési hozzájárulás az ják a szövetkezetek. A szó- adózatlan nyereség 0 százalé- vetkezeti sajátosságok elis- ka, ez azonban nem terheli mérését jelenti a 2019. szá- a fejlesztési alapot. Hasonló- mú kormányhatározat, amely an az adózatlan mérlegered- kimondja, hogy az eszközlekö- ményből képezhető a 9 szó- tési járulék saját vagyon utá- zalékos tagsági érdekeltségi ni hányadát nem kell az ál- alap is. Színházi bérletakció Színháza bérletakciót hirde- csak a debreceni .operisták tett a salgótarjáni József At- produkciójában), továbbá Vö- tila művelődési központ az rösmarty: Csongor és Tünde évad második felére. A bér- című verses játéka, Goldmark: leti sorozat keretében febru- Sába királynője című operája, ártól júniusig bemutatásra- egy zenés vígjáték, s egy mai kerül Örkény István: Macska- prózai mű, végül Lehár nép- játék című vígjátéké. Puc- széni nagyoperettje, a Vígöz­cini világhírű operája, a Tosco. Duraajevszkij: fe­hér akácok című daljáléka, Erkel operája, a Hunyadi László (bár éz a mű már sze­repelt színpadunkon, s ugyan­vegy és Verdi: Aida című, szintén világhírű operája. A bérletek február 1-töl igé­nyelhetők a művelődési köz­pontban. esztendő lesz tos, szocialista szerződésben foglaltakat soron kívül teljesí­tik. Szeretnék a síküveggyár kívánságait tó maradéktalanul kielégíteni. A miskolci üveg­gyárban a gázfűtésre való át­állásban segítenek majd. Nem lesz könnyű azoknak a kisgé­peknek a zökkenőmentes gyár­tása sem, amelyeket még csak most terveznek a művekben. Ha mindezekhez hozzávesszük az új, 00x40 m-es munkacsar­noknak saját erőből és társa­dalmi munkával való felépíté­sét, akkor egyet kell érteni a szakszervezeti bizottság titká­rával: ez az év jóval nehezebb lesz.jmint a korábbiak. Pillanatnyilag gondot okoz, hogy milyen módon és formá­ban. igazítsák a szocialista munkaverseny feltételeit a változó és a speciális követel­ményekhez, miként tegyék még reálisabbá az értékelést. Annyi már most is látszik: nehéz ki­alakítani azt a formát, amely találkozik a szocialista brigá­dok véleményével. Hátra van még a verseny nyilvánosságának megoldása. A szakszervezeti bizottság sze­rint a gazdasági vezetőknek jobban kellene foglalkozni ez­zel a termelő tevékenységet fokozó hasznos módszerrel. Eredményesebbé teheti a szak- szervezet munkáját, ha talaját veszti az a felfogás, amely ma még egyes helyeken tapasztal­ható: a szakszervezet úgysem ért a termeléshez, szükségte­len bevonni. A gyakorlat vi­szont azt bizonyította, hogy sok félreértés szűnt meg azál­tal, kevesebb gondot okozott a terv célkitűzéseinek, szüksé­gességének megértetése, amikor annak kialakításában a dol­gozók tó aktívan részt vettek, azaz születésének pillanatá­ban már magukénak érezték. Bérezésbon elérték a maximumot A tagság a szakszervezeti bizottság munkáját alapvetően jónak értékelte. A kollektív szerződés előírásainak megfe­lelően minden tekintetben nö­velték a dolgozók anyagi ér­dekeltségét. Markó Sándor ez­zel kapcsolatban a követke­zőket mondta: — bérek nö­velésében többet már nem bír el a vállalat, elértük a maxi­mumot. A fejlődés e tekin­tetben talán túl gyors volt, va­lószínű, hogy a tempó a jö­vőben nem lesz ilyen ós ez egyeseknek csalódást okoz. Az elmúlt években a dol­gozók 85—90 százaléka része­sült béremelésben. A külszíni szerelők bérének 10 százalé­kos emelése azt jelenti, hogy havonta 3500—4500 forintot ke­resnek, és megszűnt a korábbi vonakodás a külszíni munká­tól. Fejlődött a szociális ellá­tottság is. Kevés üzem, ame­lyik elmondhatja azt, amit itt: elég a szakszervezeti beutalók száma, sőt még a helybeli vállalatokat is ki tudják se­gíteni melegvizes üdülője- gyekkél. Ennek oka, hogy az Üvegipari Műveknek Balaton­almádiban, és Leányfalun is van üdülője, ahová a pásztói­ak is illetékesek. Ezenkívül társadalmi munkában két nyári vfkendházat építettek Berekfürdőn, ahol. a dolgozók egynegyedét tudják üdültetni. Eh ég, vagy nem? Az érdekvédelmi feladatok jó elvégzése, a tulajdonosi szemlélet erősítése megkíván­ja a szakszervezeti munka tár­sadalmasítását. A bizalmiakat is beleszámítva 40 aktívája van a szakszervezeti mozga­lomnak. Ebből 38—40-en rendszeresen elvégzik a tagság által kívánt feladatot. A háló­zat bővítését nem tervezik, az önként vállalkozóktól azon­ban továbbra sem zárkóznak eL A közeljövőben egy ter­melési bizottságot hoznak lét­re, amelynek hatáskörébe tar­tozik majd a munkaverseny szervezése, egészen a bérprob­lémák megoldáséig. A gazda­ságvezetés részéről a bizottság partnere a programozó lesz. Nem tervezik, de jó lenne, hat a kulturális életben Is na­gyobbat lépnének. Az író-ol­vasó találkozók lebonyolítása, a színházlátogatás megszerve­zése, a könyvbarátok számá­nak emelése mellett sokré­tűbb célokat tó helyes lenne kitűzni. Az új szakszervezeti bizott­ság a bizalmon kívül sok olyan hasznos tanácsot, útravalót kapott, amelynek megvalósí­tása hosszú időre szabja meg a feladatokat. S hogy a leg­közelebbi számvetéskor mi­lyen lesz az értékelés, az a kö­vetkező hetek, hónapok jő munkájától függ. Vencsz Károly Türelmes várakozók Céhmester E. felvétele NÓGRÁD — 1971. január 13., szerda 5

Next

/
Thumbnails
Contents