Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)
1971-01-10 / 8. szám
A Bolyai János Gimnázium IV/'e osztálya raja és művészettörténeti órán (Koppány György felvétele) 4 héten történt mindennapi kenyerünkről ESZEMBE jut az új kenyér ünnepén sokszor látott kép: ptrosj^^áas iiüiualasazcxny szeli az új kenyeret, a nagy, kerek, arany lényű, ropogás kenyeret. Az ősi mozdulatot boldog mosoly kíséri. Azért jutott eszembe e szimbolikus kép, mert a kenyérről szeretnék most inni, a mindennapinkról, amelyet — legalábbis mi, salgótarjániak — ritkán szelünk meg boldog mo- ooly kíséretében. Inkább csak ajckor, ha tenyerünkkel még a kemence melegét érezzük az illatos kenyéren, ilyen frissen még kendőzve maradnak hibái. Nemcsak nálunk, az ország más részeiben is sűrűn előfordul, hogy panaszolják a kenyér minőségéi. Hogy miért nem ió mostanában a kenyerünk? Nem vagyunk szakemberek, de azt a laikusok is látják, hogy olykor, nem is ritkán, vastag szürke csíkok tarkítják a kenyér belét; érzik, hogy ragad, szívósan tapad, mint jobbfajta csiriz; tapasztalják, hogy az egynapos kenyeret megszelni szinte technikai lehetetlenség, mert a karéj, mielőtt elválna a nagyobbik rész kenyértől, darabokban hullik széjjel; tudják, hogy — bér gyermekkorukban a kenyér mindenekfeletti tiszteletére nevelték — nem ritkán félkilós sercliket kell a kukába továbbítani; s e jelenségeknek bizony egyike sam jó ajánlólevél. Hogyan, hát a pékek elfelejtettek volna kenyeret sütni? Valószínűtlen, sőt hihetetlen, hiszen úgy gondolja az ember — és minden bizonnyal így is van —, hogy aki egyszer megtanulta, hosszabb időn át gyakorolta a kenyérsütés mesterségét, az egykönnyen el nem felejtheti. Bár az Is igaz, hogy adott minőségű lisztből is lehet készíteni jobb kenyeret, meg rosszabbat is, pékje válogatja... A hozzávalókban lenne a hiba? A kenyérgyári szakemberek általában a lisztet hibáztatják, és alighanem igazuk is lehet, hiszen elsőrendű minőségű lisztből nehéz lehet rossz kenyeret sütni, de rossz lisztből bizony csak rossz kenyér kerülhet az asztalunkra. Csakhogy mégis sántít valami ebben a lisztdologban. Az nem lehet, hogy az egész országban az idén rossz búza termett, rossz búz‘iá'1 rossz lisztet őröltek a malmokban. Mert ha így. lenne, hogyan árulhatnának például Szécsényberv, ■zagy éppenséggel Rákóczi-bányán olyan remek jó kenyeret, amiért hosszú kilométereket is hajlandók vagyunk megtenni, avagy minden szervezőkészségünket latba vetni beszerzésére. Ott lehet inkább a bibi, hogy az egyik malom jé lisztet ad, a másikból már gvenrébb érkezik, a harmadik meg esetleg egészen rossz minőségűt őröl. fis amelyik kenyérgyár a harmadiktól kapja a lisztszáUítmányokat, annak szidják a kenyerét. Az utóbbi években, egészen pontosan a gazdasági mechanizmus bevezetése óta megtörtént már. hogy egyik gyár, üzem, vagy vállalat megbontotta a másikkal kötött szerződését, mert nem volt elégedett annak áruival vagy szolgáltatásaival. S ha valóban a liszt az oka mindennek, bizonyára a salgótarjáni kenyérgyárnak is lenne módja hasonló in|]0rrV ógwo S HOGY ez az intézkedés — bármiféle léeven is, csak a kenyér legven jobb tőle — időszerű, ahhoz kétség nem félhet Csak meg kell kérdezni bárkit, aki a boltban kenyeret vásárol... — szendi — Aki Jelentkezik, kiképzik A termelőszövetkezetelmek az vényvédelmi szakmunkás kieddigieknél nagyobb gondot képzésre olyan lágy term előkeli fordítani a növényvédő szövetkezet például, mint a szakemberek kiképzésére, homokterenyei. Elhanyagolják Ugyanis az idén azokban a az irányító szakember és szak- tsz-ekben, ahol nem kiképzett munkásikiképzésit a szécsényi szakemberek végzik a növény- járásban is. Itt legaggasztóbb védelmi munkát, a tsz-elnö- a helyzet, mert kevés hozzá- köket vonják felelősségre, a növényvédő gépek üzemeltetését pedig megtiltják. A szigorú rendelkezés ellenére egyes üzemek elhanyagolják a értő emberrel rendelkeznek A mulasztás pótlására lehető ség van. Amennyiben megfelelő számú embert kijelölnek a mulasztó tsz-ek, a megyei szakemberek kiképeztetését. növényvédő állomás részükre Nem jelölt ki embereket nö- tanfolyamot szervez. Kevés a növényvédő gép Az elmúlt esztendőben fel méréseidet végezlek arra vonatkozólag, hogy a korszerű növényvédelmi munkához hány gépre lenne szükségünk Kiszámították, hogy 220 géppel el lehetne végezni gyomirtást és vegyszerezést. Ezzel szemben növényvédő gé peinik száma 199, de ezeknek nagy részét selejtezni kellene, A rendelkezésre álló gépek az üzemek között kedvezőtlenül oszlanak meg. A becskei. szé- csénykei üzemben például nincs növényvédő gép, míg más tsz-«kben több géppel is rendelkeznek. A tsz-ek érdeke. hogy növényvédő gépeket vásároljanak. Jelenleg a Ra- pidtox Super családból kaphatók növényvédelemre alkalmas gépek. Az a tsz, amelyiknek új gépeik beszerzésére nincs pénze, a tél folyamán gondosan tegye rendbe gépeit. A megvalósulás útján A közelmúltban tanácséi- harminc, a községiekének pé- gyobjb mértékben kell támo- nübök, tanácstitkárok dig húsz százaléka nő. Lefltkd- gátini az egyedülálló édee- értekezletre gyűltek össze. A ismeretesen képviselik válasz- anyákat, a nagycsaládos — tamácEÍiOzás legfontosabb na- tóik érdekei1*, dolgoznak az több gyermeket nyilván több piremdd pontjaként a nők tár- állandó bizottságokban, szivü- gonddal küzdve nevelő — asz- sadaümá, gazdasági és szociá- kön viselik a rájuk bízott fel- szonyokat. Támogassa őketer- lis helyzetének javításával adatokat. Csak örülhetünk an- ködosiűeg és anyagilag is a* kapcsolatos tanácsi feladatok nak, ha számuk megsoksaoro- üzem vagy 1 ivaital, fogilalkoz- szerepeitek. zódiiik a tanácsokban, zárnák gondjaikkal, problémaPárthafározat, korrnányren- H - id)eit, TsWrád megye öclkal1- ,Ezt 18 előlrJa — delet írja elő, hogy a tánsada- 5*°° helyeöen ~ “ mrtéáketan felét kitevő asszonyok, az assÄlil láíi^ “g tKV’ . . , ... , lányok jelenlegi körülménye- irtásaNem volt Hossaan löhetne idoanl a in - vonatkozzék ez műnké- íXt&tee hov^teivenifi Stet “»^Itatások, a keresikectejuifcra, társadalmi helyzetük- a ^ munkSáLűom lem’ eMtás nehezsegemei. rt* vagy arra a bdaonyos má- megoldva nakunfe a sodik műszakra —, változtat- közétkeztetés, kevés család enni szükséges Az is nyilván- h^tld akfr dol^f ged'heM nieg mu’aníik aat a való, hogy ezt máról holnap- AXfÄ "3. luxust, hogy az édesanya ra végrehajtani nem lehet; ^Lnva" nehezíti m««l!cim<M*wre vacsoa-át hohossX türelmes munkát, hÄk zabnak, mert drága, és megfontolt intézkedéseiket, betanított mun- lw8több eset‘ben l»vés lő feladatot Jelenít. Mert a eleve kevesebb mint a o ^nyelvekből csak akkor aa^uniktooké. Ez a dologlesz valóság, ha azt az üzemekben, hivatalokban, terrnenalk egyik a is. Patyolat munkája, félórákat kell eltol - tend a szabad időben aaseaí, “v, ?'■ 1 hogy elcipeljük a mosásra oldala. A másik. VMX, égynJ,űu hogy a ttotitásokról már ne is beszéljünk. Minden asszony helyeslésével találkozhat az a jánosaknal ötlet, hogy az üzem mellett él el miszerboltot lŐKzövehkezetekben, az élet hogy a munkahelyen, a társa- löszovetkezeteK-ben, az élet (jajában nagyobb rangot es minden területen nap nap bizton8agérzetet ud a walk, után szem előtt tartják es munkáí.ké,pee,írtlés. Az elóre- gondoskodnak végrehajtásáról. Iépásnek ta egyik lgen fonto» Ebben tehetnek sokat ata- iáno8MK. Mert vezető ál- .. . M . _ n-acsok, a tanácsi üzemek, in- ]ásba nyilván nem kerülhet „r?_VZVÍ’ ®low_aai^ asz tézmények, hivatalok. Ezért K7^,k;k-érvpsítés nélküli áss szonyok leadják a rendelést látott napvilágot a megyei ta- Ehf^el^oka Lniarad’SIk- t^ap^dig^e«-tepják '^‘kért nács intézkedési terve, amely- ösztönözni, segíteni kell Y lY, P f fcapJ k . k rt ben a megye lakosságának a tanulni vágyókat, mert nem A nehe^!^ 51,d száaalékát kitevő nők na- mindegy, hogy ló, mikor ta- a megye pd munkájának megkönnyíté- ^1. Sokkal könnyebb egy By üzeme, se, a. még meglevő gondok, egyedülálló fiatal lánynak 4 z intézkedési terv rész- niöri&zS'ö^'C'ic őszinte i€rt*ii*á&a nic®ßzör62inii 3 8ziiilcrnun|k'38"bi• • * letess, & ßondolccit vsszerepel Elmek megvétózta- „anyítvényt. mint egy asz- lóban feltárva foglalkozik a tasara tntoézked-eseiK szsulefotieík. gzonyniak, esetleg család, gye- tenni valókkal. Végrehajtása Egyről somként nem sza- retek mellett. valamennyi tanács, tanácsi bad megfeledkezaid. A szóda* A munkahelyeken számít a- üzem, hivatal kötelessége, lista fejlődés rendkívül fon- nak a nók munkájára, meg- Akiket leginkább érdekei, tos munkáját val.aljak az becsülik őket, ma már elkép- nagy figyelemmel kísérik üzemekben, szövetkezetekben, ^ tehetne nélkülük a megvalósulását, egesz&egiigyi mtezmenyekben, tejrme;5 munkát. Mégis szűk- Igazuk van az együk műhely- Ó,V^ban’,a, ség van az egyenlő munkáért ben dolgozó asszonyolcnak. lönboző ^hivatalokban dolgozó egyenlő bért elv még inkább akik azt mondták: most azt édiKariva^ akl ^^gwm^^térvényre Juttatására, a mun- várjuk, hogy a tentak alapján ví^tatte^atadSt te zok kakörülmenyek javjtasara, a leaalább annyi jó, konkrét in- , törvény által előírt kedvez- tézkedés lásson napvilágot, szó nelteul teljesít, a „maso- mények érvényeeítésére, a dől- mint amennyi lelkesedés és Ú1^r?,r gute asszonyok egészségét ve- jó szándék a párthatározatot Tennivaló pedig bőven saélyeate,tó munkahelyi ártal- követte. Ez most már az mák megszüntetésére, megié- üzemek és a tanácsok vezető- S T Ä W6 üzemorvosi ellátásra. in is múlik, társadalmi szerlSk eltl ^ eddiginél sokkal na- Csatol Erzsébet mérésé. Az a törekvés, hogy. minden tanácsi vezető és.dolgozó tartsa feladatának a maradi nézetek, helytelen szemlélet leküzdését. Az intézkedések, amelyek egy-egy faluban vagy városban jelentkező gondokat oldják meg, est segítik elő. Az intézkedési terv világosan kimondja, hogy minél több rátermett, okos, értelmes asszony kerüljön be a tanácsokba, a néhány hét múlva sorra kerülő tanácsvá- lasczttások során Jelenleg a városi tanácsok tagjainak Hatmilliós per A szolnoki Lenin Termelő- vényvédelmi munkák ellátását szövetkezet pert indított a re- az állomás nem biztosította, pülőgépes növényvédő álló- mivel repülőgép-vezetőről más ellen. A növényvédő ál- nem gondoskodott. Emiatt a lomásnak egy repülőgépet és tsz 280 katasztrális hold pa- ahhoz vezetőt állandóan a radicsomültetvényében nő- termelőszövetkezet rendelke- vénybetegség keletkezett A zésére kellett volna bocsáta- termelőszövetkezet hatmillió nia. Ennek ellenére tavaly forint kártérítést követel. Az augusztusban egy ideig a nö- első tárgyalást elnapolták. SOI rrgy 4J4? i Oda nagyon sokan járnak ban volt ha rendesen viselkedik. Katadin ugyanis elrohant, nem teljesítette Kovács kérését. Közbeszólt Szabó úr is, aki a másik 500 forintosró] ejtett szót. mondván, hogy ő úgy értette hogy a szobaárán túl a „szolgálatokért” őt illeti — Alkarok-e pénzt keresni?— Mint jámbor hallgató most lettel, perceken bélül ott volt a fennmaradó összeg, kérdezte Szabó úr. s én azt nem tüdőm, hogy ez a szó- a hölgy és rrár jöttéik velem — Minden szökőévben forfeleltem: akarok. Nem ismer- bátora vonatkozik, vagy a ven- vagy hárman. Kísértek. Men- dúlok meg kérem ezen a hetem A többieket - sem. Mikor dégfogadóra. amelynek nevét tűnik az emeletre Én kérem lyen — nyilatkozta Kovács, volt? Tisztelt bíróság, nem majd a következőkben említ- az ujjam sem mozdítottam mire azrt a választ kapta- tudóm, hiáua mondja Szabó jük. Katalin és Szabó egymás meg, az ajtót is ők nyitották most nem az év szökött, halár a kubai fiút. Hát kérem mellett ül a pádon Miért ül- ki. Egyszer csak bent találtam nem a pénze. Az ügy tanú- tisztelettel, ez a kubai gyerek nek egymás mellett? Katalin, magam a szobában Ott. volt ságáf ő maga summázta, máma jd Kubából fog ide telefo- mert férfiakkal ismerkedett, s a hölgy, d? nagyon türelmet- után arra a kérdésre, hogy mi nálrai? — mondja Katalin, ezért pénzt kapott mert se- len volt Felöltözött és elment, ebből a tanulság, ígv vála- majd helyet foglal a pádon hol sem dolgozott, s végül lo- Elaludtam. Reggel kelek, nyú- szolt: — Nem megyek többé A bíróság most Szabó urat pott. Szabó úr azért ül itt, lók a zsebemhez, hiányzik a ilyen helyre. Az ember elő- kérdezi. Szabó úr foglalkozása mert partnert szerzett Kata- pénztárcám Jövök a portára, szőr gondolkozzon és utána portás. Szabó úr intelligens Unnak Mint a bevezetőben ír- mondom, ellopták a pénzem, cselekedjen _ szólt bölcsen f ia*alember benyomását kelti, tűk, esetleg többet, de most 500 forintot, pénztárcával és távozáskor oda biccentett Mindenre határozottan vála- csak egyről van szó, s ez az együtt. Koalák velem, ha el- Katalinnak, szol. Hangja középerős, oly- egy máris belépett a tárgyaló- lopták, keressem Szabó úrnál, kor halk, rezignált. Az egyik terembe, bemondta adatait. Hol keressem én Szabó urat? # kérdésre például ezt mondja. Kovácsnak hívják. 50 éves és Szép kis társaság —- gondoltaimként haulgaitja ki a bíró- tam magamban, s elmentem a A neveket megváltoztattuk — Kérem, 20—30 forint bor- ság. ravalót szoktunk kapni, de előfordul, hogy esetenként *100, olykor 200 forint is „leesik” a kedves vendégtől. __ Kénem szépen. 1700 fo_ Így mondja Szabó úr, s rinttal indu.tam el otthonról, erre oka van. mint azt később Bementem a* étterembe, leültetni fogjuk. tem, vacsorát rendeltem, sört, bort és feketét ittam Később + odamentem a portáshoz, s közöltem, itt szeretnék aludni. A bíróság előtt újra ott áll Helyesbítek kérem. Ügy Katalin. Szobászámokai mondtam: itt szeretnék aludrendónségi-e Megkerült aztán Katalin fiatal még és bdzo- 500 forint, s a pénztárcából nyAra előbb-utóbb férjhez 376 forint megy. Kovács tisztes családapa, ezért szerepe] álnéven. * A harmadik név sem igazi, mert ha már kettőt változtat— Mennyi *deig tartózko* turnk. miért ne lehetne a har- dott a hölgy a szobában? madikon is Szabó úrról még — Egy órán át, kérem... annyit, hogy ó már nem portás, hanem mint mondta: ru• határvezető. A történetet . „ , ^ , egyébként biztosan kitalálták, Így mondta el a tanú. aki- a múlt évben, és a Karancsban mond: 401, 404 Időnként Sza- ni, de úgy. rogy nő is legyen! nek ellopták a pénzét, s aki játszódott le A tárgyalást elbó úrról is szó esik. Katalin, A portás azt mondia: kérem, mellékesen nem kérte Katalán napolták, újabb tanúkat ideám rkor Szabó úrral beszél, te- majd meglá*ja. szétnéz. Ná- megbüntetését, mert mint zett meg a bíróság, gézi Szabó úr nem Katalin '„aim a pénz nem számit, ké- mondta; az 500 forint az övé azt mond ja Szabó úrról hogy rém. Szerezzen hölgyet és fi- lett volna, ami a pénztárca- Szókéra László igyekszik menteni magát Ka- aetek — mondtam, s átad- ^ talin mond egy mondatot: tam egy 500 forintos bank je- | . . .___..... k „ Oda nagyon sokan járnak”, gyet. Hogyhogy nem tiszte- I NOGRAD —1971. janua? 10,, «asornap
