Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)
1971-01-05 / 3. szám
Bemutatkozik az Országos Pedagógiai Intézet Az okfa.ás és a nevelés tudományos központja Afici Budapesten jár, a Gorkij fasor 17—21. szám alatti vcdt iskolaépületen olvashatja a feliratot: Országos Pedagógiai Intézet. Ezzel a névvel persze otthon is találkozhat minden diák es minden pedagógus, hiszen ott az utalás minden új tankönyv elején, hogy készült a Művelődésügyi Minisztérium és az Országos Pedagógiai Intézet irányításával S mégis: tevékenységének széles skáláját meglehetősen kévés ember ismeri. Ezért kértük meg Szarka Józsefet, az OPI főigazgatóját, és Bodó László főigazgató-helyettest, hogy mutassa be az intézetet. Gyakorsait témák — A Művelődésügyi Minisztériumhoz tartozunk, s tudományos kutatás, a tanterv- és a tankönyvkészítés irányítása, valamint a pedagógusok és az oktatási vezetők továbbképzése a feladatunk — mondotta Szarka József. — Ami a kutatást illeti: elsősorban gyakorlatias témákkal, a neveléshez és az oktatásihoz közvetlenül kapcsolódó problémák megoldásával foglalkozunk, mert az úgynevezett alapkutatások inkább az akadémiai kutatócsoport profiljához tartoznak. A mi munkánk például a különböző tantárgyak metodikájának a kutatása, hogy a tantervek és a tankönyveik alapján hatékonyabban tudjanak dolgozni a pedagógusok. Az eredményeket folyamatosan 12 szakmai folyóiratban — például a Történelemtanításban, a Rajz- tamításban, a Fizikatanitásban, stb. — közöljük. A didaktikai tanszék egyik *5 tevékenysége a teljesítménymérés tökéletesítése. Ez a munka egy nemzetközi vállalkozás része. sok országgal együtt azon06 módszereket és normákat alkalmazunk, hogy az eredmények összehasonlít- hatókikó válljanak. Érdekes kísérletek folynak 5—6 éve az egész napos iskolával is. Nem régen összegeztük a kutatások eredményeit, s ennek alapján a Művelődésügyi Minisztérium ajánlást adott ki a megyéknek, hogy ahol megvannak a kellő feltételeik, próbálkozzanak Ilyen iskolák szervezésével, hogy szélesebb körből lehessen tapasztalatokat gyűjteni. Eddig ugyanis a kísérletek Budapestre, Győr városra és Győr megyére, valamint a szegedi egyetem pedagógiai tanszékének irányításával Makóra és Hódmezővásárhelyre korlátozódtak, • Tankönyvek Ugyancsak fontos kísérleteket végzünk a programozott oktatással. Világszerte napirendre került ez a kérdés, de mi csak most jutottunk hozzá, hogy összefüggő programozott tananyagokat készítsünk, tárgyilagos elemzést szeretnénk készíteni arról, hogy hol, s milyen körülmények között a leghatásosabb a programozás. Mint érdekességet említem meg, hogy egynémely nemzetközi értekezleten az utóbbi időben hallani lehet olyan véleményeket is, miszerint a matematika programozott oktatása oldható meg a Legkevésbé. Pedig nem is olyan régen nagyon is biztosak voltunk abban, hogy elsősorban itt fog megmutatkozni a programozás igazi haszna Mindez azt sejteti, hogy a programozott oktatásban még alapvető vizsgálatokat kell végeznünk. — Ami a másik feladatot, a tantervek, tankönyvek, elkészítésének irányítását Illeti: lassan e munka végéhez érnek. Mi következik ezután? — Az általános és a középiskolai tantervek és tankönyvek elkészítése után a dolgozók iskolái és a szakmunkásképzés alapdokumentumainak kidolgozása leer ült napirendre. És természetesen a szakközép- iskolák szakmai tantárgyainak Védjük a vadállományt A MA VOSZ megyei intéző bizottsága felhívja a vadászokat. hogy ebben a zord, téli időjárásban nagy gondot fordítsanak a vadvédelemre, A hó a vad élelemszarzési lehetőségét minimálisra csökkentette. Korlátozzá a mozgásukat. Ezért gondosan ellenőrizzék az etetőket és ha a takarmány kifogyott belőlük, azonnal töltsék fel. Az etetőkhöz hóekével, vagy arra alkalmas fatörzzsel nyissanak utat. Emberi segítséget kell nyújtani a nagyvadnak,^mert ha felfűzik a hasig érő hóban, tavasszal megtizedeli a betegség. Ebben az időjárásban szüneteltetni kell a vadászatot is. Az értékes fácán-, fogoly- állományunkat a nagy hóban csak úgy tudjuk megmenteni, ha rendszeresen ellátjuk őket szemes takarmánnyal. Itt az ideje, hogy az etetőiken kíyül bokroktól védett helyen is szórjunk nekik takarmányt. A nyálaknak váltóhelyükön erősítsünk a fáikhoz fehérjét tartalmazó széna, vagy pillangós takarmánykötegeket, Fokozottan ügyelni kell a ragadozókra. A szárnyasok, szőrmések ebben az időjárásban kü-, lönösen vérengzők. Más ele, séghez mint a hasznos vad, nem jutnak. Rendkívül nagy pusztítást végezhetnek az állományban. Ezek vadászatát kell most megszervezni. tant érvéi és tankönyvei mun- kálaitai. Közben pedig ellenőrző vizsgálatokat végzünk a már bevezetett tantervek hatékonyságáról. Tavaly például az általános iskolák reform- tanterveit és tankönyveit elemeztük. Ennek során kiderült, hogy egyrészt nagy szükségük van a pedagógusoknak a metodikai tanácsokra, másrészt, hogy némely tankönyvben módosításokat kell végrehajtani az újabb kiadások során. A következő lépcsőben a gimnáziumi tantervek és tankönyvek ellenőrző vizsgálatát akarjuk elvégezni. A pedagógusok továbbképzésének javítása az oktatásügy egyik legnagyobb és legrégibb gondja. Sikerült e e tekintetben valami* előrelépni az utóbbi években? Módszertani továbbképzés — Ügy véljük, hogy igen — mondta Bodó László. — Űj továbbképzési hálózat és rendszer van kialakulóban. Az új „felállásban” mi tulajdonképpen elvi, tartalmi és metodikai útmutatást adunk. A pedagógusok széles körének továbbképzését a fővárosi és a nemrég létrehozott megyei, valamint megyei jogú városi módszertani kabinetek végzik. Az oktatásügyi vezetőik képzésébe pedig bekapcsolódtak a pedagógusképző intézmények is, sőt a marxista esti egyetemeken is sok vezető és beosztott nevelő gyarapítja tudását. — Alapelvünk az önkéntesség, fő törekvésünk, hogy az igények szerint differenciáljuk, s közben komplex továbbképzést biztosítanunk. Ami az önkéntességet illeti: csupán a vezetők, az új tantárgyaikat — a honvédelmi ismereteket, a világnézetünk alapjait, stb-t — oktatók és a tanított tárgyhoz képesítéssel nem rendelkezők részére írunk elő kötelező továbbképzést... S természetesen azoknak, akiknek munkájuk alapján javasolják a szakfelügyelők és az igazgatók. Egyébként a pedagógusok többsége a megyei módszertani kabinetek által szervezett komplex gyakorlati szemináriumok közül választhat számára „testhezállót”. ★ Ezzel a beszélgetés véget ért. Az intézet vezetői ugyan nem mondották, de az igazsághoz tartozik, hogy az OPInok valamennyi, az oktatással és a neveléssel összefüggő eredményünkhöz köze van. Munkájuk tovább mélyülne, hatáskörük növekedne, ha segítőtársat kapnának, s végre megszerveznék az akadémiai pedagógiai kutatóintézetet is. Tóth László Uj hangot keresnek Heves vita bontakozott ki a megyei Vöröskereszt szervezet legutóbbi vezetőségi ülésén. Arról volt szó, hogy melyek azok az agitáeiós eszközök, amelyek segítségével tartani, s ha lehet, növelni tudjuk véradási eredményeinket. Nógrád megye vérvételi eredményei kimagaslóan a legjobbak az egész országban — szakemberek szerint e téren jó fejhossznyival vezetünk. Ennek ellenére a vita — melyben érvek és ellenérvek csaptak össze — mintegy két óra hosszat zajlott. Az ambícióban tehát semmiképpen nincs hiba. S a módszerben? Nem lehet egyértelműen kárhoztatni az eddig alkalmazott propagandaeszközöket, ennek az álláspontnak legelőször is ragyogó eredményeink mondanának ellent AZ viszont bizonyos, hogy a „hagyományos” módszerek ma már kiegészítésre szorulnak. Előrelátóbb, célszerűbb propagandamunkára van szükség. Néhány megyénél külön pszichológust bíznak meg az agitá- ciós munka megtervezésével Az eddigi gyakorlat szerint, évente egyszer, a véradónap előtt, egy orvos előadást tartott az érintett községben a véradás fontosságáról, s igye- kézett meggyőzni a hallgatókat, hogy minél nagyobb számban ajánlják fel vérüket, A véradónap után azonban, a következő egy évre „elfeledkeztek” a községről, a véradókról. S az évi egy előadás sem vonzott túlságosan nagyszámú hallgatóságot, hiszen hasonló előadást hallottak az előző, s az azt megelőző esztendőben is. Egy alkalommal például a gyér számú hallgatóság egy tagja elnézést kért az előadó orvostól, ilyen formán: — Ne haragudjon, hogy csak ilyen kevesen vagyunk, de hallottunk ilyen előadást tavaly is, meg azelőtt is. A véradáson sokkal többen leszünk. A véradónap előtti előadás közönsége meglehetősen vegyes összetételű. Nehéz dolga van az előadónak, ha a különféle beállítottságú, más-más műveltségi szinten álló emberek mindegyikére hatni akar. Ebben az esetben sajnos, csak egy módszer bizonyul hatásosnak: az emberek érzelmeire hatni, azaz „megríkatni” a hallgatóságot. Ezek a tapasztalatok máris több tennivalót jeleznek. Jelzik például, hogy az agitatív jellegű előadásokról — melyek kissé már túlhaladták magukat — az ismeretterjesztő előadásokra kell áttérni, természetesen oly módon, hogy az előbbiekkel se szakítsunk teljesen. Azt jelenti ez, hogy az érzelmi ráhatást az értelmi befolyásolással egészítjük kü A szakemberek egy része a véradás előtti értelmi és a véradás utáni érzelmi ráhatást tartja a legcélszerűbbnek. A módszerek különbözősége egyúttal a hallgatóság rétegenként! megkülönböztetését is megköveteli. Az érzelmi és az értelmi hatás együttes alkalmazásának. az intellektuális érzelmek felkeltésének ez az egyetlen módja. Elgondolkodtató tény, hogy a gyári véradónapokon — míg a munkapad mellett dolgozók hosszú sora várakozik — műszaki dolgozók csak elvétve jönnek vért adni. Csupán tudomásul venni e jelenséget édeskevés. A gyári műszakiakhoz a propagandistának külön meg kell találni a hangot. Nem szabad megfeledkezni az iskolákról sem. Igaz, diák- gyerekektől még nem szabad vért venni, a számukra tartott propaganda ismeretterjesztő előadások tehát nem járnak közvetlen haszonnal. Csakhogy a ma iskolásaiból lesznek a holnap véradói, az „alapozó” propaganda tehát mindenképpen meghozza gyümölcsét. Érdemes figyelmet fordítani az apró falvakra, mert ezek a felvilágosító, ismeretterjesztő agitáció fehér foltjai. És változtatni kell azon a gyakorlaton, amely szerint a falu véradóit csak a véradónap előtt keresik fel, akkor tehát, amikor kémek tőlük. Közismert, hogy az egészségügyi témájú előadásokat mindenkor szívesen veszik, s ez olyan előny a propagandistának, amelyet a jelenleginél hatékonyabban ki kell aknázni. Az évente többször megrendezendő előadások változatossá tételére egyébként remek egészségügyi filmek állnak rendelkezésre. Az ismeretterjesztő propagandamunka körül kibontakozott vita nem ért véget, kiki saját közösségében sort kerít arra. hogv munkatársaival egvütt keresse az új utat. Heves megyében egy alkalommal felmérést végeztek — pszichológus segítségével —, hogy kiből miért lett véradó. A vizsgálatok rendkívül érdekes eredménnyel zárultak. A válaszok alaoián -következtetni lehet a leghelyesebb és leghatásosabb propagandamódszerekre is. Hasonló jellegű vizsgálódás bizonvára megyénkben is meghozná a maga eredményét-. — szeadi — Krónikaírás az NDK-ban A salgótarjáni művelődési központban megbeszélésre gyűltek össze a megyében dolgozó krónikaírók, a honismereti mozgalom lelkes mógrádi résztvevői, örültem, hogy értelemtől és érdeklődéstől sugárzó szemek fényében számolhattam be a Német Demokratikus Köztársaságban tett tanulmányutam-óL Berlinben, Schwerdnlben, Rostockban. Erfurtban és Drezdában ugyanis a krónikaírás külföldi módszereivel ismerkedtem meg. és helytörténészek izgalmas, kutatóműhelyeibe pillanthattam be. Megállítható a csökkenés Az árrendezés, mely a szarvasmarha- és sertéshús felvásárlásában jelentkezett, a balassagyarmati járásban is kedvezően éreztette hatását. Mind a termelőszövetkezetek, mind a háztáji gazdaságok állatállományának alakulását jó irányba befolyásolta. A járás közös szarvasmarha-állománya 19,5, lehénlétezáma ugyanakkor 4,4 százalékkal nőtt. Nagymértékben csökkent a háztáji szarvasmarha-állomány — a megyei 34,7 százalékkal szemben a balassagyarmati járásban 46 százalékkal. Az új árak kialakításával egyidejűleg nem várható a háztáji állomány hirtelen növekedése, a további csökkenés azonban megállítható Készülnek a tavaszra A Mátraaljai Állami Gazdaság üzemegységeiben folynak a téli gépjavítások. Az elmúlt évi kedvezőtlen időjárás próbára tette a gazdaság gépparkját, fokozott gondot kell fordítani kijavításukra. Az idén nem vásárolnak új gépet sem. tehát ez is arra készteti az üzemek dolgozóit, hogy a meglevő gépeket gondosan javítsák ki, A gépek javításán 50 szerelő dolgozik, akik bevonják a munkába a gyakorlottabb traktorosokat is. A gépjavításnál gond az alkatrész-ellátás. A nélkülözhetetlen új alkatrészeket az ország legkülönbözőbb területeiről szerzik be, de sokat maguk a szerelők készítenek el. Jelenleg az erőgépeket és a kora tavaszi munkákhoz szükséges munkagépeket javítják. Pataki József: GOND ij* Igazán fele j thetettan élményt jelentett, hogy egyik alkalommal ellátogathattam Berlin egyik Kerületébe, Pan- kowba. ahol a tanács függetlenített krónikaírót alkalmazott erre a közművelődési, de gazdasági szempontból is fontos munkára. Rudolf Dörrier egykori könyvtáros 1949-ben írta meg egy berlini kerület krónikáját, amelyben a második világháború utáni újjáépítés képeivel éppen azt mutatta meg, hogvan született a fasizmus romjain az új népi demokratikus rendszer Szemléletes képei hatottak: Dörrier krónikája ma már könyvritkaság. Dörrier, ez a szikár északnémet öregember fiatalos fürgeséggel abba a terembe vezetett, ahol a krónika adattárát helyezték el. Itt, a hely- történeti könyvtárban páratlanul ritka, Berlinnel foglalkozó műveket különlenyoma- tokait, pontosan rendezett újságcikkeket láthattam. Áttekinthetően serakoztak egymás mellett azok a dobozok, amelyek a pankowi kerületre vonatkozó metszeteket, fényképeket tartalmazták. A német, krónikákhoz több ezer cédulából állló kartotékrendszer kapcsolódik. Ennek alapján pillanatok alatt tájékozódni tudnak az evek hosz- sízú során vezetett krónikákban. A Dörrier által vezetett krónika figyelembevételével és segítségével tudják összeállítani a kerület városfejlesztési tervét a kerületi tanács munkatársai. A oankowi krónikaíró és a levéltáros együttműködése hasznosnak és* nagyon eredményesnek n utatkozott. A kerületi tanács levéltárosa olyan iratokat szokott átadni a krónikaírónak. amelyeket márkiselejteznének. de a krónika számára értékes adatokat tartalmaznak. Schwerinben Hans Heinrich Leopold! levéltár-igazgatóval ismerkedtem meg. Leopold] szenvedélyes helytörténész. Óriási könyvtára igen becses mecklenburii monográfiákat tartalmaz. A sch went,i hely- történeti kalauz, a mecklen- burgi parasz*viseletről írott néprajzi leírás és a krónikaírók számára összeállított módszertani kézikönyv Leopold! nevéhez kapcsolódik. Schwerin krónikájának ösa- szeállítását a helyi levéltár támogatja Munkatársai százszámra rendszerezik a fényképekkel ellitott, adatokban gazdag brigádnaplókat, üzemi krónikákat. A schwerini levéltár kartotékrendszere fontos társadalmi szerepet töll pe. Számtalanszor fordulnak hozzájuk adatokért, illusztrációkért. A mutató biztosítja a gyore tájékozódást. Az Olga Benario művelődési házban működik Kari Heinz Moell-ir Glienickei krónikaírói szakköre. Tagjai adatgyűjtés mellett helytörténeti előadásokat tartanak; honismereti kiállításokat rendeznek gyűiteményük alapján. A krónikaírói szakkör vezetősége rendszeresen jelentet meg sokszorosított közleményeket. Helytörténeti újságukat nagy é; deklődéssel olvassák a művelődési ház klubtagjai, hiszen kerületük, közvetlen körn, ezetük elevenedik meg az amp tör kutatók hozzájuk szóló baráti soraiban. A jövőben levelezés útján, találkozások révén a nógrádi és az NDK-beli krónikairófc között baráti kapcsolatok is létrejöhetnek Sólyom Ferenc érsekvadkerti krónikájának példája ösztönözze a nógrádi honismereti mozgalom résztvevőit, hogy ilyen formában rögzítsék a lelenkor gyorsan feledésbe merülő helytörténetét. A Hazaf as Népfront és a Népművelési Intézet által támogatott gondos munkájuk híre ma már nemcsak a megye, de az ország határain túl is elismerésre talál Dömötör Ákos NŰGRÁD —1971. január 5., kedd
