Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-31 / 26. szám

V. Jurkunasz: A kolhozok villamosítása. Linómetszet A lakosság igényeinek kielégítésére törekszünk JBeszélgetés Szamoshelyi Jenövet, nx OIP JSógrád megyei Igazgatóságának vezetődével Ma már ebben a megyében is aligha van olyan család, akinek valamilyen tormában ne lenne köze az Országos Takarékpénztárhoz. Az embe­rek igénybe veszik a külön­böző betéti formákat, hitel­akciókat. Az OTP segít a ta­karékoskodásban, de segít abban is, hogy megvalósul­janak megyénk dolgozóinak különböző és hosszú távú el­képzelései is. Erről, illetve ezekről beszélgetett munka­társunk Szamoshelyi Jenővel, az Országos Takarékpénztár Nógrád megyei igazgatóságá­nak vezető jéveL — Az elmúlt öt év alatt, betétállományunk több mint 353 millió forinttal növeke­dett, s az elmúlt év végére a takarékbetét-állomány mint­egy 674 millió forintot tett ki. Érdekes megfigyelésünk, hogy a betétgyűjtésben főleg a bérből és ' fizetésből élő emberek szerepelnek, de az utóbbi években számottevő a paraszti lakosság betételhelye­zési törekvése is. A takaré­koskodásra általában jellem­ző, hogy ügyfeleink a hosszú távú elképzelések szolgálatá­ba állították a takarékosko­dást. Ezt bizonyítja, hogy a könyves betétek összegének 81,8 százaléka egy évre lekö­tött, öt százalékkal kamatozó betét Ha a különböző betéti for­mákról beszélünk, megemlí­tem, hogy a gépkocsinyere- ménybetét-állomány például a harmadik ötéves tervben 18 millióról 55 millió forintra növekedett, az öt- és a tíz­ezer forintos betétkönyvek darabszáma már jóval meg­haladja a kilencezret. De pél­damutatóan veszi ki részét a takarékosságból megyénk ta­nuló ifjúsága is, a tanulók 92 százaléka vesz részt ebben a mozgalomban. Az egy tanuló­ra eső megtakarítások összege ma már eléri a 166 forintot, amivel éveken keresztül or­szágosan is első helyezést ér­tünk el. Az átutalási betétek­ről csak annyit, hogy Salgó­tarjánban, 1969 májusában vezettük be, s az ilyen irányú szolgáltatásunkat már csak­nem ezren veszik igénybe. — Említést kell tennem a néhány hónapja bevezetett Ifjúsági takarékbetétről is, ami, mint ismeretes, a fiata­lok lakásépítését segíti elő. Eddig a megkötött megálla­podások száma jóval túl van a 2800-on, a befizetés pedig meghaladja az egymillió fo­rintot. Végül még egy számot, a totó-lottó üzletágunkról. A harmadik ötéves terv során 35,6 millió szelvényt értéke­sítettünk. — Ezek után mit hallhat­nánk a takarékpénztár hite­lezési tevékenységéről? — Megítélésünk szerint, hi­telezési tevékenységünket a harmadik ötéves terv során is a jelentkező igények lehe­tő legteljesebb mértékű kielé­gítése jellemezte. Néhány példát említenék erre. Az áruvásárlási kölcsön kifizetett összege évenként megközelí­tette a 39 millió forintot, az igénybevevők száma csaknem kilencezer volt A mezőgaz­dasági kölcsönt általában ser­téstenyésztésre, mérsékeltebb formában nyúltenyésztésre, gyümölcs-, vagy szőlőtelepí-' tés céljára igényelték. A jö­vőben ezen a téren előbbre szeretnénk lépni, öt év alatt 2742 telket értékesítettünk 21 millió forint összegben. Ta-' valy novemberben és decem­berben megkezdődött az álla­mi tulajdonban álló külterü­letek értékesítése is. Végső soron tehát a rövid és közép • lejáratú hitelezési tevékeny­ségünkben a harmadik ötéves terv során csaknem százezer fő részére, mintegy 400 millió forint kölcsönt nyújtottunk. Külön szeretnék szólni az országos 15 évre szóló lakás- építési programmal összefüg­gő tevékenységünkről. A- har­madik ötéves terv során 973 állami és egyéb tanácsi lakás épült a megyében. Három­százhúsz szövetkezeti lakást értékesítettünk. Átadtunk 341 OTP-társasházat, 114 lakossá­gi társasház és 3833 családi ház építéséhez nyújtottunk kölcsönt. Megítélésünk sze­rint ez a tevékenységünk összhangban volt a lakosság igényével. Feladatunk az, hogy a jövőben fokozzuk ezt a munkánkat, s mind több családi ház építését segítsük elő. — Mit hallhatnánk a taka­rékpénztár negyedik ötéves tervi elképzeléseiről? Tudjuk, hogy a negyedik öt­éves terv a korábbiaknál sok­kal nagyobb feladatokat ró ránk. Néhány szám az elkö­vetkező évekről. A negyedik ötéves terv végére a betétál­lomány meghaladja majd az egymilliárd forintot. A megye 15 éves lakásfej­lesztési tervének negyedik ötéves tervre eső része mint­egy 8600 lakás megépítése. Most csak az OTP szerepéről szólnék. OTP társasházépíté si akcióban 1500, lakossági társasház építésében 150, csa­ládi ház építési kölcsönnel 3540 épül majd fel a megyé­ben. Magánlakásépítési irány­számunkat a megyei tanáccsal együtt 5940 lakásszámban ál­lapítottuk meg, megfelelő éves bontásokban. Arra törekszünk, hogy negyedik ötéves terv során is kielégítsük a lakosság min­den igényét, s tevékenysé­günkkel elősegítsük az élet- színvonal növekedésére vo­natkozó párthatározatok sike­res megvalósítását — mon­dotta befejezésül Szamoshelyi Jenő elvtárs. Somogyvári László Gyémántok a retortából A ipaá technika egyre több szuper kemény anyagot igé­nyel. Éppen ezért a Szov­jetunióban is sok kísérlet és kutatás oélja az ilyen anyag előállítása. Most az ukrajnai Szinte­tikus Anyagokat Kutató Inté­zetben a tudósoknak új mód­szerek alkalmazásával sike­rült élőéi lí tanítok a kubonit és a szlavutics nevű szuper- kemény anyagokat. melyek egy gotr tulajdonságban egyál­talán nem maradnak a gyé. mént mögött Ezekkel a módszerekkel az is lehetséges, hogy mestersé­gesen készítsenek gyémánto­kat mégpedig úgy, hogy töb bé nincs szükség a 100 000 atmoszférás nyomásra és a 2000 fokos hőmérsékletre, hogy a grafit átalakuljon gyémánttá. A gyémántok szintézise a szuperalacsany nyomású szén- gáz alkalmazása közben, gyorsító kristály segítségével megy végbe. Ily módon a szénatomok, melyeket a szén­gázról leválasztanak, arra kényszerülnek, hogy pontosan meghatározott helyzetet ve­gyenek föl. Ha aztán a szén túltelített­sége elért egy bizonyos fokot, olyan feltételek keletkezhet­nek, melyekben a grafitcsírák képződése és növekedése túl­nyomó lesz már. A szénnek ezt a tömeges kiválását elke­rülhetik, ha a túltelítettség ki­sebb; a minimális küszöoér- téket azonban túl kell lépnie még ilyenkor js, hogy a kris­tály egyáltalán növekedhes­sen. Az új széntartalmú anya­gok nagy száma a szénatom- alfajok kombinációjának kö­szönheti keletkezését. A gyé­mánt-, a grafit- és a karbin- kristályok csak egyszerű for­mái ezeknek a változatok­nak. Az új szénvegyületek és ezáltal az új szuperkemény anyagok előállításának lehe­tőségei jóformán kimeri the­tetlenek. A dic^séff névtelen csúcsa A francia Jean-Claude Kiäiy sí versenyzőt, több aranyérem tulajdonosát honfitársai nagy becsben tartják. Elhatározták, hogy szülővárosa. Val d’ lsére környékén egy hegyet vagy egy hegycsúcsot róla neveznek el. Beérkeztek olyan elgon­dolások is, hogy nevezzék el az egyik csúcsot Killymanja- ronak. A héten történt A mérce és az ember Furcsa szemlélet üti fel itt-ott a fejét, ha az embe­ri érték megítéléséről van szó. E szemlélet megnyilvá­nulási formái már egészen változatosak, kezdve a csa­ládfa firtatásától egésaen az anyagi helyzet tisztázásáig. A legutóbbi hétre is két olyan eset jutott, amely jel­zi: ruem puszta képzelődés e megállapítás forrása. Az egyik. Megyénk orvostársadalmának egy vezető beosztású tagjánál tartózkodom, hivatalos ügyünknek még csak elején tartunk. Kopogtatnak az irodai helyiség ajtaján, szemüveges férfi nyit be. Bemutatkozik, és elmondja, hogy ilyen-olyan ágon rokona az illető orvosnak. A be­mutatkozást követő néhány perc több kínos melléfogás­ra adott alkalmat, ezeknek egyike az volt, hogy a frissi­ben érkezett rokon a* orvos keresztnevét sem tudta. A visszatetszést keltő, fura félreértések már-már azt a gyanút keltették bennem: szélhámosról van szó. Ám csakhamar előkerült néhány közi» ismerős, nagyon távoli rokoni szálak bontakoztak ki, s kiderült; a ro­konság igazi. A vezető állásban levő orvos feszengve hallgatta a váratlan látogató történeteit. Szóba került például a csa­lád egyik tagja, s annak portugál üzletkötő férje, aki időnként az elegáns világot jellemző húzásokkal lepi meg neje rokonságát. A beszélgetés nem tartott sokáig, bár a látogató mindent elkövetett ennek érdekében. Erre a találkozás­ra a rokoni melegség volt a legkevésbé jellemző. A lá­togató távozása után világossá vált a magyarázat is, sez csupán egyetlen mondat volt: — Eddig nem tartották a rokonságot: falun élő szü­léimét mindig is lenézték. A másik. Kedvelt hetilapunk házassági hirdetéseit böngé­szem. Döbbenetes élmények forrásai ezek a hirdetések, szinte szóhoz sem jut az ember a csodálkozástól: mi minden szükségeltetik egy jó házassághoz! Minden idők házassági hirdetéseinek díszpéldányát a. héten leltem meg. Egy 164 centi magas, érettségizett, karcsú és barna leányzó adta fel. Házasodni szeretne, mivel hogy húsz éven aluli kora létére kocsival és la­kással már megörvendeztette a sors. A frigy megkötésé­hez a következő feltételeket köti: legyen a leendő férj magas, szőke, a szeme színe kék, vagy zöld lehet. Mind­ez még semmi, mert kék vagy zöld szeműben is kizáró­lag orvostanhallgató vagy orvos jöhet számításba. Mert ugyan mit is kezdhet az ember olyan élettárssal, aki fentieknek nem felel meg?! A jeligén ezek után már nem is lehet csodálkozni: „Táncolni tudni kell.” A hirdetés lényege pedig feltehetően ez: ha már egyszer lakás Is, kocsi is van, akkor már csak egy „dr” kell a név elé — bármilyen áron, de kell, mert így teljes csak az ember! V A két történetnek fajsűlyban. tartalomban nem sok köze van egymáshoz. Mégis egymás mellé kerülhettek, mert a mag ugyanaz. • Egyik esetben sem az volt a fontos, hogy mennyi az emberből az EMBER. i — szendi — Zenélő tábla Egy párizsi kiállításon mu­ltiak be egy szolfézs tanítása- i szolgáló táblát. A többi is- ólai táblához hasonlóan kré- ivai lehet írni rá és le lehet »rolni a fel írtakat. Ha azon- an a tanár ujjával vagy egy álcává megérinti a táblára ilírt hangjegyet, felcsendül a legfelelő hang. Egyszerre übb hangjegy megérintésé- el akkordokat is meg lehet zőlal tatai. A táblába Ids elektronikus endszert építettek be. Min­ion kottavonal önálló készü­lékkel rendelkezik, ez gon­doskodik azoknak a hangok­nak a megszólaltatásáról, amelyek erre a vonalra ke­rülhetnek. A felső kottavona­lak előtt violinkulcs, az al­sók előtt pedig basszuskulcs helyezkedik el. Így a felsősor­ba írt dallamot akkordkísé- rettel is meg lehet ismételni. Az erősítő 95 tranzisztorból ég 57 diódából áll, két hang­szóró csatlakozik hozzá. Az áramról elemek gondoskod­nak. A 48 kiló súlyú tábla mérete 1,8x3,4 méter. A kérdőívet két napon ke­resztül a zsebében hordta, pe­dig azon nyomban kitöltötte, amikor Galambos Géza, az is­kola igazgatója kiosztotta ne­kik. Előre tudta, milyen pár- lyát választ Eleget gondol­kodott rajta. Nyomban le is írta: tehenész. Az iskolában Józsika elha­tározásén csodálkoztak, mert törékeny, túl érzékeny gye­rek volt mindig. Ha egy ki-: csit keményen rászóltak, amúgy is sápadt, keskeny ar­ca elfehéredett és tágnanyílt nagy szeme könnybe lábadt. Órákig vigasztalhatták, hogy megnyugodjon. Lányosán gyengéd természetű fiú volt. Szabad óráiban var nógatott finom kis öltésekkel, párnát hímzett, sokszínűt, szépet És örömét lelte benne. Ilyen gye­rek volt a nógrádi Dré- tyovszki Józsika. Egyszóval kitöltötte a kér­dőívet, de zsebében hordta, mert odahaza szülei úgy ha­tároztak, hogy apja nyomdo­kaiba kell lépnie, aki a fővá­rosban vasmunkás volt Any­ja is az iparban dolgozott. Nagyapjának volt valaha kis darab földecsikéje. csupán ez kötötte a családot a paraszti élethez. Józsika szülei miatt titkolta, hogy már mezőgaz­dasági munkára kötelezte ma­gát Gyengén tanult asz általános iskolában. A nyolcadik osz­tály elvégzésekor minden erő­feszítése ellenére sem tellett többre erejéből a közepesnél. Tanítód tudták róla, hogy tó­TI • •• I II , i 1 f kés. Azaz, még nem teljesen Hőiül ÍJ- lolovi OTT <11/ Ól) az. niert egyelőre csak han- JL C I 11. HL ivlvll Ckíi Cl lm Cl iy madéves hallgatója a balas- I sa gyarmati szakmumkáskép­v ző iskolának. Haja most is szemébe lóg, de már jókat sefbbségi érzése köti meg gon- fogta a szarvát. A jószág rá- derül kezdeti kálváriáján. A dolatait a feleléskor. nézett és örökké nedves or- napokban kezdődött náluk a A gyerek sokat kesergett rát dugta a gyerek felé. Ta- tanítás. Otthonosan mozog az Akkor kezdett saját sorsával lám ekkor döntötte el Józsika, iskolában, a tisztaságtól ra- igazán foglalkozni, amikor fa- hogy ide jön dolgozni. gyogó tágas folyosón Ót pe­lubelije,_ a nála idősebb Mik- dig a legjobb tanulók között lós István egy nyáron leült tartják számon. Azt mondják, Zsebében a kérdőívvel két- elmélyülte« tanul. Az idei ta- sze.getm. Miklós Pista akkor napon keresztül járt-kelt, nem nulmanyi versenyen mintesé- már Balassagyarmaton tanult tudta elhatároznl magát, hogy indul. Nemcsak az isfco­^kmun- megmutassa. Mikor az lában< de odahaza, a tehéné­kaskepzo iskolában, meghoz- isi,ol^ba sürgették, hogv ad- szetben is kedvelik szorgal­* ** >"-«? * Ä Ä Süko- Karboné. Teri „Ö. E ^ s»tt. Vele más a beszéd, mint a sajat fiát. úgy nevel­be apjával. Anyjának meleg a te. Csikany Erika a tehe­á is22^ “«>' * — Édesanya írd alá! — Az mindenre. Mikor reggelenként - asztalra tette a kérdőívet- fehérbe öltözve az istállóba ■ Édesanyja olvasta, apróié- lépnek, élet költözik velük aa zouTm Akácfát “TSZ. SvhaUí “ütogássjü tojjék Lehorgasztott fejében kava- ... rogtak a gondolatok. Hondo- Mit szól édesapád . kára csúszott hosszúra nőtt, — így szeretnem! - Jő- * A^rzStajH^ níUlyS Hogy Jósika elhatározása­te Abton 'lenne ió éted ott ho8y eddig is eljutott. £ beletörődtek-e a _ szülei? nem zaklatnák Ez viszont Akkor este anyja sokáig Most a tanév kezdetén. a tar­hülyeség Hátracsapta haiát vitatkozott az idősebb Dré- "ítas szünetében mesélte ta­A gyereket akkor nyáron so- tyovszkival, aló végül is azt nulótársamak más. sok mon- tat^táfc a major «riU n£ mondta a gverek-nek: damvalója között, hogy az i . , ...., , J — Ha te egész nap a ga- elmúlt hét hónapban 15 ezer J - i nbenti ndjban akarsz kotorászni, forintot keresett. Az első évé­nek es nezte. nezte a benti * ’ sek „ nulok. nyüzsgést akkor menÍé:l Később közelebb merészke- dett. Fejeskor beleszippantott az istálló tejszagú levegőjé- Hát így lett ifjú Drétywsz- be. Csak a tehenek ne lenné- kS Jóska tehenész szakmum- nek olyan rettentően nagvok. í sek bámulták. Megszólalt a csengő. Józsika vidáman rá- paskolt egyik csodálójám: — Sicc, befelé, tanulni! Bobál Gyula Később összeszedte bátorsá­gát és a szélső állatnak meg. NÓGRAD - 1971. január 31., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents