Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-30 / 25. szám

Operatív piacfelügyelet Mikor nem szabad omolni a szabad árat 7 Az Árhivatai az ároiionőrzósekről MILYEN módon ellenőrzik gyobb jövedelemhez. Nem lönféle szinteken mintegy 80 a hatóságok, hogy az ármoz­gás ne lépje túl a megenge­dett évenkénti 1—2 százalé­kot, hogyan veszik elejét eset­leges ármanipulációknak, visszaélési kísérleteknek? E kérdésre a következő tájékoz­tatást adták az Országos Anyag- és Árhivatalban So­mogyi Lajosnak, az MTI munkatársának: fogadható el az a módszer témában több száz vállalatnál sem, amikor a vállalat költ­ségei tartósan csökkennek, s az árakat mégsem mérsékli, vagy ha a forgalmi adó, a vám mérséklését saját nyereségének re kívánja fejhasználni, és nem csökkenti az árakat. Az Országos Anyag- és Ar- hivatal a többi formájában rövidesen a kor­mány Gazdasági Bizottsága elé terjeszti. Az árhatóságok egyébként kidolgozták idei első fél évi ár­ellenőrzési programjukat. Kü­Fotózzon a NÓGRÁD-nak Az árszínvonal jelentősebb együtt folyamatosan tovább emelkedésének eleve határt fejleszti az árellenőrzést. Az szab, hogy a lakosság fo- eddiginél is nagyobb figyel- gyasztásának fele továbbra is met fordítanak az ármozgások a fix, illetve a maximált gazdasági okainak feltárására, árformába tartozik, vagyis és mélyreható elemzésére. A ezek árát illetve az árak fel- kormány határozata alapján ső határát hatóságilag meg- az Árhivatal más szervekkel szabják. E szabályok betartá- együttműködve most alakítja sát az árhatóságok szigorúan ki az operatív piacfelügyelet ellenőrzik, de sok más szem- módszereit, annak informáci- pontból is figyelemmel kísé­rik a vállalatok árpolitikáját. Saját tapasztalatok és a la­kosság bejelentései alapján az árhatóságok állandóan vizsgálják az ármozgások okait, tendenciáit, s ha szük­séges, intézkednek. Ezt az ellenőrző munkát az Országos Anyag- és Árhiva­tal irányítja, s közreműködik benne valamennyi árhatóság, vagyis a minisztériumok, és a helyi tanácsok szakigazgatási szervei. Jelentős árellenőrző munkát végez az ÄKF, továb­bá számos társadalmi szerve­zet, s nem utolsó sorban a népi ellenőrzés. Az Árhiva- tal és a többi árhatóság kö­zött szoros kapcsolatok ala­kultak ki. A hivatal rendsze­resen konzultációkat tart a helyi árhatóságokkal, s mód­szerbeli segítséget nyújt szá­mukra a legidőszerűbb ellen­őrzési feladatok megoldásá­hoz. Ennek során többek kö­zött a szolgáltatások fejlesz­téséről szóló kormányhatáro­zat végrehajtásának leghaté­konyabb ellenőrzési módjait is megtárgyalták. Az árhiva­tal ehhez ellenőrzési és infor­mációs irányelveket adott ki: Az árhatóságok közvetlen kapcsolatot építettek ki a vál­lalatokkal, hogy megismerjék azok árpolitikáját, tervezett árintézkedéseiket. Kialakult az a gyakorlat, hogy a válla­latok az árhatóságokkal elő­zetesen konzultálnak árvál­toztatási szándékaikról. Szá­mos ilyen megbeszélés ered­ményeként a vállalat végül is elállt áremelési szándéká­tól, vagy mérsékelte azt. Egy­re intenzívebb az árak köz­vetlen ellenőrzése is. 1970-ben mintegy 30 ezer ellenőrzést végeztek az árhatóságok, és sok esetben elejét vették sza- oálytalan áremeléseknek. Az Országos Anyag- és Árhiva­tal indítványára a Központi Gazdasági Döntőbizottság a múlt év folyamán 14 válla-^ latra szabott ki gazdasági* bírságot jogtalan áremelés miatt, s az érintett vállala­toknak természetesen az ára­kat is csökkenteniük kellett. AZ EGYRE hatékonyabb ellenőrzésnek és a megfelelő intézkedéseknek tulajdonít­ható, hogy az elfogadható mértéknél és az 1969. évinél is kisebb mértékben nőtt ta­valy a fogyasztói árszint. Az ellátási helyzet és az árak ki- egyensúlyozattabb alakulá­sával magyarázható az is, hogy a lakosság egyre keve­sebb panasszal fordul a ható­ságokhoz. Egyelőre a múlt év első feléről állnak rendelke­zésre adatok, ezek szerint 15 százalékkal kevesebb panasz érkezett a kereskedelmi fel­ügyelőségekhez és a Belke­reskedelmi Minisztériumhoz, mint egy évvel korábban. Hosszú ideig vitatott kér­dés volt, hogy a szabad árak emelése milyen esetekben összeférhetetlen a szocialista gazdálkodás elveivel. E kér­dés tisztázására az Országos Anyag- és Árhivatal kialakí­totta álláspontját, s azt a vállalatok tudomására hozta. Összeférhetetlen a szocialista gazdálkodás elveivel, ha pél­dául a forgalmazás egyéb módjainak kizárásával a vál­lalat monopolhelyzetet te­remt magának, vagy szándé­kosan áruszűkét idéz elő, s ily módon igyekszik felhajta­ni az árakat. Hasonlóképpen nem engedhető meg, hogy az olcsóbb termékek gyártásának megszüntetésével, a drágább áruk nagyobb forgalmával jusson egy-egy vállalat na­ellenőrzik fél év alatt a ter­melői és fogyasztói árak ala­kulását. A Belkereskedelmi Minisztérium ellenőrzési a vállalat programja különösen gazdag: növelésé- a következő hat hónapban 16 területen vizsgálja meg a közszükségleti cikkek árának alakulását, és az ezzel Össze- árhatósággal függő egyéb kérdéseket. Fon­tos árvizsgálatokat terveznek a tanácsok kereskedelmi osz­tályai és az Állami Kereske­delmi Főfelügyelőség is. Az a piaci helyzet általános ten­denciáinak néhány alapvető kérdését vizsgálja. A TÖBBI között mélyreha­tóan elemzi az olcsóbb köz­szükségleti cikkek forgalmá­nak és áraik alakulásának ós rendszerét és azt javaslat helyzetét, a ruházati cikkek, bútorok és egyes vasműszaki cikkek árainak várható ala­kulását, s tanulmányozza a belföldi és külföldi árak ará­nyainak, azok változásainak kérdéseit. (MTI) Zárszámadás ideién A munka becsülete Nem tartottak messsaelhaing- topogott egy helyben a szövet- becsüiés övezd Konez Lászlót, zó zajos ünnepet Kálión. kezet, most végre sikerült Dulai Józsefet, a traktorost-, Szerényen együtt ülték meg előbbre jutni egy lépéssel, a tízéves évfordulót a veze­tők és a tagok. Pedig most m i már arra ás lenne okuk, hogy JYena a poriait hangosabban, szóljanak. A pásztói járási párt-vesgrdhö-j- ^ szövetkezeti vezetők tóbizottsága adta eme a biz- sikeres két esztendőt minde­tatót, még a múlt év decam- makelőtt azzal magyarázzák, _________ u ____________ b érében. A közös gazdaság hogy rendet teremtettek sa- dolgozó tagoknak, az utóbbi két esztendejét vizs- iát portájukon. A vezetes eiőször hűségjutalmat ti­gálták, vitatták Kálién és egység«*, s igyekeztek oszin- nagyra értékelték a íondula- tó, o-yílt ^ kapcsolatot terem te­tőt. amely szinte egyik évről I51' a majd negytEiaz szövetke­Molnár István állattenyésztőt, Koncz Vilmosnét, Vigh Jó- zsefnét, mert egész évben so­kat és jól dolgoztak. Hetven­ezer, ötvenkétezer, negyven, huszonötezer forint volt az évi részesedésük. A legkitar- tóbbaknak. a több éve becsü­a másikra bekövetkezett a gazdálkodásiban, a közös mun­kában. Megfogadták, megtartották Az Űj Tavasé Temiéíőssjö- vetkezet tízéves útja nem volt egészen sima, zavarta­lan-. Dora János, az elnök mondta ezt, aki. kezdettől fogva a közösben dolgozik. aet a szövetkezet. Nem csoda hát. ha tavaly negyven új tag kérte felvéte­lét az Üj Tavaszba. zetá taggal. Meghonosítottál* a tagság rendszeres tájékoz­tatását. így a tagok időben , tudomást szereztek a szövet- 1NIMCS megállás kezeltet érintő legfontosabb kérdésekről. A pártszervezet messzemenően segítette a szö­vetkezeti vezetők törekvését, így történt ez a tavasszal, a nyári munkák idején, az ősz- szel, s most a előtt is. A vezetőik célja az volt, hogy a tagok, a tulajdonosok ismerjék a szövetkezet hely­Tarjáni József (Salgótarján): „A festő” című fényképére zsűri 7 pontot adott lelt esztendőt a szövetkezet- 15e,n és részese volt a szűkén, mért sikereknek. A szakemberekből álló sza­nálási bizottság körültekintően dolgozott és alapos munkát végzett a szövetkezetben. A veszteség egy részét, az idő­járás számlájára „írták”. De a közgyűlésen annak idején Nemcsak a munkaszerve­zésiben, a gazdálkodás egyéb területein is megvalósították a kállóiaik a szanálási bizott­ság tanácsait. A múlt év lég- zárszámadás nagyobb vállalkozása a meggy-, a feketerihizli- es a málnaitelepítés volt. A 124 holdas telepítésnél a tagok­kal együtt dolgozott Gergely Sándor, a főagronómu-s. Je­lentős lépést tett a szövetke­zet az állattenyésztés fejlesz­tésére is. Most azonban még Átélt jó pár gondokkal tűz- aetét, gondjait Világosan lát­ták, csak velük együtt lehet megteremteni a jól működő, eredményes gazdaságot. Még­is, az első időkben roppant az a helyzet, hogy a bevétel nehéz volt a munka szerve- nagyobbik részét a növény- zése, a tagok mozgósítása a termesztés adja. A múlt évi tennivalókra. Gergely Sándor, mostoha időjárás ellenére is az új főagpomómus ezen egy félmillióval több volt itt a jö- cseppat. sem csodálkozott. Ne- vedelem mint ahogy tervez héz ott szavakkal meggyőz- tóik. , . .... ni az embereket arról, hogj A kenyérgabona mellett azt is elmondottak, hogy az másképpen lesz min- zöldborsót, uborkái, zöldbe­aszálynál is nagyobb kart évig bizony- bot termesztettek. Hálás nö­üalfflTL volt, miért dolgoznak, vényei ezék mind a kálloa okozott a laza munkafegye­lem. Voltak tagok, akik meg­próbáltak becsülettel dolgoz­ni. Ezeket gyorsan eltalálta a fegyelmezetlenkedőki, a han- goskodók gúnnyal mérgezett szavának nyila. A végén még határnak. A termelés folya­matéit egyszerűsítették, igye­keztek könnyíteni a növény- termesztésiben dolgozó asszo- Ezért kezdettől fogva arra nyok munkáját. A zöldborsó betakarítását például telje. A Isiíséo jutalma törekedtek, hogy a tagok mim ők szégyenkeztek, hogy sokat den körülmények között meg- gépesítettek. Az elnök dolgoztak, kerestek. A veae- kapják havi járandóságukat, szerint a gépekre fordított tők gondja sem az volt, hogy Csak növelte a tagok bizton- pénz már az első évben há~ rendef teremtsenek. Hiszen ők ságérzetét, hogy a vezetők rocnszorosan megtérült, anélkül is megkapták fizető- úgy mint ők, a jövedelem a tagok többsége osztozik a nyolcvan százalékait kapták. fiatal főagronómius vélemé­Először hetvennégy, aztán nyélben: az első két esztendő tavaly már kilencven forint eredményei még nem igazi volt egy 10 órás munkanap sikerek. Megállni tehát nem értéke Káüótn. Most a zár- tehet, továbo kell menni ezer« számadó közgyűlés után nem- az úton. Van még bőven tea- csak a visszatartott húsz nivaló az Űj Tavasz Terme­százalékot kapták meg hi- lősaövetkezetben. Az állatte­ánytalamfi a tagok, hanem oyésztés jövedelmének ará­húsz százalék nyereségrésze- nyát már ebben az évben sedést is fizetett a szövetke- növelni szeretnék, legalább zet Adósságukat mór egy évvel ezelőtt törlesztették és a biztonsági tartalékalap meg­közelíti a három és félmdllió- ót. Ez tulajdonképpen any­agrbnómusnak a Jászságból nyit jelenít, hogy már együtt majd négy forintért állítsa jött fiaitalt. a folyton lobogó van az egész évi fizetés nagy nak elő. A növénytermesztés Gergely Sándort választották, része. további gépesítése, az újabb Vezetésükkel következete- Széles Károly, Kán Lajos, fajták, a kémiai szerek széle­sen megvalósították a szarná- Vigh Józsefivé bizonyította, sebb körű alkalmazása ugyan­lásd bizottság javaslatait, mennyire megnőtt a szövet- csak a közeli és a fontos ten- Ahogy Dara József, a 62 éves kezet, a közös munka becsű- ni valók sorát szaporít ja, fogatos magyarázta: sokáig léte. A legnagyobb tisztelet és Vincze Istvánne süket. Amikor aztán tartha­tatlanná vált a helyzet, egy­mást okolták a gondokért, ba­jokért. A veszteség rendezésére hi­telt kaptak. Ebből a munka­egységet a® ki kenekí tették 26—27 forintra. A szanálási bizottság egy sereg hasznos taniácsot is adott, hogyan hoz­hatják helyre a leromlott gazdaságot- A szövetkezet élé­re új vezetőket választottak. Ekkor lett elnök Dora János, s párttitfkár Kelemen Gyula« a tapasztalt kommunista. Fő­tíz százalékkal. Akkor pedig, ahogy Tasi Károly, az ellen­őrző bizottság elnöke megje­gyezte, semmiképpen sem en­gedhetik. hogy 1 liter tejet Nyugodtabb légkörben vek dolgozná. Több fizetést is ajánlottak. Nem mentem, mert itt jobb munkakörülmények között dolgozom, s ez többet ér, mint az az egy-, vagy tót- száz forint, amennyivel másutt többet keresnék. Nem bántam meg, hogy ide jöttem. Kerese­Fól_. háromnegyed évvel ez­előtt eléggé feszült légkör jel­lemezte a Budapest Harisnya- gyár nagybátonyi telepét. Ki- vátá* oka a régi üzemben elért kereset és a jelenlegi fizetés kö­zötti különbség volt. Ezen nem adódó követelményeket min- dolgozóik megisimeinkedneik az utána teljesítménybéres let lehetett csodálkozni, mert nem denki megérti. alapanyag tulajdonságaitól tem. Nem, nem panaszfcodba. mindegy, hogy kétezer, vagy — Négyen menték él a Ián- kezdve a kész áru gyártásáig tam, az első perctől kezdve tern havi 1100—1200 között kétezeir-hiatszáz forintot visz- coloktól, azok sem a kereset, minden munkafolyamattal. Az sok segítséget kaptam. Úgy váltakozik. Jobb lenne ha neik hazia a legügyesebb kezű, hanem családi problémáik és előadók Budapestről, a köz- látom komolyan, nagy felelős- több lenne, de úgy gondolom, legszorgalmasabb asszonyok, nem kielégítő egészségügyi ál- pontból jönnek le. Szeretnék ségigel és alapossággal foglal- ez rajtam is múlik, lányok, vagy meg kell eléged- lapotok miatt — válaszolja, az első negyedévben befejez- koznak az új dolgozókkal. „ miöfc ezer, vagy ezerszáz fo- majd hozzáfűzi: — Akilk ma- ni. A tanfolyam elvégzése Mii-lnené ic -iői ÉRZIK A LEGJOBBAN a^01 nem jár semmiféle bizonyít- J^áT ElőíT ^z^pLfcakoA--------------------------------------­d olgozott a telefonközpontban. Korai volna azt állítani, rinttal. A Budapestről leküldött ve­zetők a textilipari vállalat volt dolgozóinak bérrel kap­csolatos észrevételeikre így válaszoltak: — A harisnya- gyárfás más jellegű munka, miint a gyermekruha-készítés, idő kell hozzá, “amíg megta­nulják a munka alapvető fo­gásait, ezért a munkáért vi­szont másutt sem fizetnek rad talk, meggyőződtek ahogy nő tudásuk, gyakorin- vámnyal, mert tűk, úgy lesz nagyobb a leere- meretterjeszitő általános is- jelliege van. setük. Most hol tartanak? Egyébként munkaidő után Szerinte jók és megértők a hogy most már minden úgy munkatársaik. Hosszabb időre megy. mint a karikacsapás KÖTELEZŐ RÉSZVÉTEL szívesen vesznek részt rajta. Egy-egy előadás után így vé­lekednek: jó volt, hasznos volt, sokait tanultunk... — Itt, a láncotoknál 1000— — Mae kérdésben is ilyen 1500 formt között váltakozik kedvezőek a vélemények? rendezzük meg. A munkások Htt n^dnd Arra ■ szándékozik itt maradna. Arra mindenka egyformán veleke­a kerdesre, hogy a nyugdi- dik, gondolkodik a vállalat­jig-e, a következőket válaszol- núiil; a vállalat problémáival, ja: — Még messze vám, addig elégedett saját helyzetével. Ez sok minden történhet... így természetes. Az üzem Csikós Erzsébet négy hó- gyor® fejlődés előtt áll. Az napja jár ide dolgozni. Nem asszonyok, lányok többsége most ismerkedik az üzemi a kereset. Nem mindenki tud- . , .... —'*-•■** *— ja élémii a 100 százalékot Aki ~ A felbolydulás y^rita meg a tanulóidő végét, többet az iparágon belül az Í400_15(W forintra pályázik, már a mulite> úgy emlékszem esy hét után teljesítménybér- élettel, azokkal a követelme­'’"'*«*"** annak 110 százalékot kell tel- be »“*“■ A jó am*ly’ek a ™nkf' alomra — mondja Gotthe llo- -jrófána mindig kész kislány osztály vezető szerepéből fa­új dolgozóknak. Mi tagadás, akkordban töb- jesífeni. Az utóbbi időben nő­ben is foglalkoztak a munka- hány új helycsere gondolatával. cikknél emeltük na, majd hozzáfűzi: béreket A nagyobb kereset me®változött , helyzetrö] r,,e havonta. oeietvei. a nagyoou üeieset „„„-m hona-m a« »-«7/1 , ,, IDŐ KELLETT HOZZÁ csak engem, hanem az asszo­nyokat i® kérdezze meg.. elérése továbbra is csak na­gyobb szakmai tudással és kézügyességgel lehetséges. Ez a mi szakmánk egyik, mond- — Komoly dolog volt ez, hatnánk, legfontosabb sajátos­vagy csak afféle ijesztgetés — sága — hangsúlyozza a tetep- kérdeztem Gotthe Ilona telep- vezető. vezetőtől, aki a legnehezebb — Tesznek is ezért valamit? időikben is állta a sarat, nem t 'níorította el az asszonyok, órában kötelező mindenkinek jöttem ide férjhez, s azért, vá- lá.ayok elkeseredése, követe- részt venni a szakmai tovább- lasztottam ezt az üzemet, mert lődzése. Tudta, hogy idő kell képzésen.. A tanfolyamon — szeretek kézimunkázni. Egy ahhoz, amíg az új helyzetből amely 36 órát ölel fel — a hónapig tanulópénzt kaptam. MIT MONDANAK A DOLGOZOK? Sulyok Istvánná Így kezdi: Igen. Egy héten kétszer négy Nem vagyok helybeli, úgy jelenleg 1200 forintot keres kadnaik. Az is igaz, hogy Ők Korábbi munkahe- érzik legérzékenyebben rnind- lyét barátnője unszolására azokat az előnyös változáso- hagyfa ott, aki így agitálta: — amelyek az ország gyár a- Nem bánod meg, ha hozzánk podésából, egyéni jólétük nö- jössz, mert jó, tiszta munta- vekedéséből fokad. Egy dolog­hely, jól lehet keresni.— Sze- óan viszont mindannyian retnék az új gyárban is áttó- egyetértenek: nyugodtabb a rülná, új gépen dolgozni és légkör mint az elmúlt évben, többet keresni — mondja. a kezdeti nehézségeknél, lé- Kéri Elekné a következőket Pésetonól. mondja: — Több helyre hív- Venesz Károly NÓGRÁD — 1971. január 30., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents