Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-28 / 23. szám

lines rá központi utasítás Erősen zajlik a Tisza magyarországi, déli szakasza. Hatalmas, havas jégtáblákat visz a folyó Szegednél Htí kútra leitek Ugar* mar wi a Kohászati fia Salgótarján nem bővelkedik vázben, hiszen a víznyerőére számiba jöhettő folyók, távol esnek a várostól. A iparfej- leszit esnek viszont több jó adottsága van, amelyeket a több mimt egy évszázados ak­tív bányászkodÓÉ teremtett meg a környék részére. A szénbányák egy aeonibain. beziárják. A korsze­rű energiaibázls kialalkullása, •Salgótarján földgázprogramja ■fletedtefci a nagy múltú bányá­kat. Ipari, vízire azonban ha lebst, még fokozottabban jaükség van, mint a korábbi dökiben. Annak az ipari tizemnek, amely élni, fejlődni és virágozni akar, víz után Kadi nyúlnia. Ezít tette a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek A gyár a IV. ötéves terv során nagy lépést tesz előre a m üszakd-technifcai fejlesztés­ben. A gyárat eddlig is úgy tartották számon, mint Nóg- rád megye legnagyobb ipari üzemét. A huzatmű rekonst­rukciója és a hengermű to­vábbá korszerűsítése során a vállalat állóeszközeinek brut­tó értéke 22 százalékkal nö- veksizik majd, a forgóeszközök állománya is hozzávetőlegesen mintegy 28 százalékkal nő. A fejlesztés és a zavartalan termelés feltételeinek megte­remtéséhez biztosítaná kellett az iparivíz-ellóitást. A víz­program megoldását a szén­bányászat külszíni fejtése folytán kialakult mizsserfafi bányagödör vízgyűjtőnek, al­kalmas területe tette lehetővé. Januári tavasz Moszkvában Valami történt januárral. A januári Moszkva és az igazi orosz tél úgy tetszik: egy ide­je már nem ikerfogailmak. A tél mintha az idén megválto­zott volna : a hőmérő plusz 2—3 fokot mutat, romantikus hőhullás helyett esők áztatják a háztetőket, csikorgó hó he­lyett pocsolyába lép a láb. Nincsenek havas parkok, ahol a hópehelykönnyű trojkákat csengés lovak repítik. A moszkvaiaknak valóságos „honvágyuk” van a hó után. Délnyugati meleg légáram­latok özönlöttek el Közép- Oro&zoi'szágot. A „januári nyár lehelletét’' még Mur­mansákibain és az Ural vidékén is érzik, Moszkva a mostani plusz három fokkal erőteljesen megközelítette az 1882-es ab­szolút melegrakordot, amikor plusz 5 főikig jutott fel ja­nuárban a hőmérő hiigianyszá- la. Az ősi szláv krónikák per­sze ennél nagyobb szenzáció­ról is tudnak: 1289—1290-ben szemernyi hó sem esett orosz hómban, januárban kizöldül- tak a fáik, februárra pedig be­érett a földieper. A szovjet főváros lakódnak viszont ta­lán az „ellenrekord” rokon­szenvesebb: 1940-ben 42 fok hideget mértek. Magyarország huszonhárom kiállításon szerepel Az idén 16 nemzetközi és 74 külföldi szakkiállítást ren­deznek a Szovjetunióban — közölte moszkvai sajtóértekez­letén Borisz Boriszov, a Szovjet Külkereskedelmi Ka­mara Elnökségének elnöke. Az őszi szezon legnagyobb arányú nemzetközi kiállítását ..Építőanyagok—71” címmel rendezik a szovjet főváros­ban. A bemutató impozáns körképet nyújt majd mindar­ról. ami a technika utolsó szava” az építőiparban. A Szovjetunió szerepel szá­mos külföldi, nemzetközi ki­állításon, így hazánkban is. A Budapesti Nemzetközi Vá­sáron a szovjet kiállítók fő­ként kohászati teljesítménye­ikkel jelentkeznek. Elhangzott a sajtóértekez­leten az is, hogy februárban Budapesten találkozót tarta­nak a szocialista országok kiállításszervező szakembe­rei. Ennek keretében tapasz­talatcserét folytatnak majd a bemutatók és kiállítások technikai-szervezési kérdé­seiről. Boriszov külön aláhúzta a kiállítások, külkereskedelmi hasznát. Ennek kapcsán mondta el: tavaly a Szovjet­unió különböző kiállítások keretében összesen 800 millió rubel értékben kötött üzleti megállapodásokat. Magyarország az idén a Szovjetunióban rendezendő három nemzetközi kiállításon és 20 külföldi szakkiállításon vesz részt. (MTI) A vízügyi szakemberek felis­meritek ezít a lehetőséget. A Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatósáig hidrológiád ta­nulmányterve alapján a MÉLYÉPTERV készítette el a vízgyűjtő létesítmény kivite­li tervét. A tervből két eszten­dő alatt valóság lett. Mintegy 10 millió f o rinitos beruházás­sal a Salgótarjáni Kohászati Üzemek hosszabb időre meg­oldottnak tekintheti az ipari- vízr el látását. Igaz, nem egyszerű, és nem gondoktól mentes agy idyén létesítmény megoldása. A ki­viteli tervektől is sok minden­ben el kellett térni, módosí­tásokat kellett végrehajtani. Megvalósítani egy számításon kívüli partvédőimet, a kétol­dali vilüjamosenergte-ellátást, a 86 kilovoltos kábelvég-elkészí­tést srtto. 1971-ben azonban már vízellátás szempontjából gondtalanabbal folytathatja a termelést a további műsza­ki-technikai haladást szorgal­mazó vállalat kollektívája. Az új iparivíz-létesítmény máso­dik üteme már befejeződött. A gyár mázserfai vízgyűjtő medencéje hozzávetőlegesen 1 300 000 köbméter víz tárolá­sára alkalmas. Lehetővé vá­lik, hogy naponta háromezer köbméter vizet szolgáltasson a gyár zavartalan munkájá­hoz, A partvédőiéin igényei szerint a környező területen több mint 280 ezer fenyő, akác, nyárfa és díszcserje került a földbe. A megépült víztároló távvezetékének hossza több mint 12 ezer mé­ter. A vízszolgáltatást 17,2 méter átmérőjű kútakma segí­ti. A víz nyomására két, egyenként ezer perc/üter tel­jesítményű szivattyút építet­ték be. A szakemberek tanul­mányterve megnyugtató ada­tokat tartalmaz az ipairivíz- ellátás hosszú távú biztonsá­gára, hiszen a 38 négyzetkilo­méteres vízgyűjtő eliszaposo­dásának veszélyét 123 évben állapították meg. Salgótarján szomjas ipari üzeme tehát bő kútra lelt, s hosszú időre nyitva áll a le­hetőség a fejlődés és a műsza­ki-technikai haladás előtt A belső mechanizmusról Nem lehet egyöntetűséget számon kérni megyénk válla­lataitól, amikor a belső me­chanizmus megreformálásá­ról vau szó. mert jogi, gaz­dasági helyzetükért tekintve különböző önállósággal és ha­táskörrel rendelkeznek. Van olyan, amelyik minden tekin­tetben önálló gazdasági egy­ségként, mások gyáregység­ként vagy telephelyként te­vékenykednek, s megint más megítélés alá esnek a tanácsi vállalatok. Ennek figyelembevetelével állította össze tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait a Nógrád megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság, amikor a beve­zetőben említett témával kap­csolatos vizsgálatot végezte az ötvözetgyárban, a Nógrád me­gyei Textilipari Vállalatnál, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben a Nógrád megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalatinál, a salgótarjáni síküveggyárban, a Nógrád megyei Fémipari Vállalatnál, a RIOLEX Építő- anyagipari Vállalatnál. * Az igazgató feladata Mivel központi utasítások nem írják elő a vállalatok szervezesd felépítését, az igaz­gató feladata, hogy eldöntse, milyen szervek legyenek, mennyi legyen azoknak a lét­száma, mi legyen a feladatuk. Meghatározásuknál abból in­dul ki, hogy a különböző szer­vek együttműködése biztosít­sa a termelési, értékesítési folyamatok zökkenőmentessé­gét E kérdésben új helyzetet teremtett a gazdaságirányítás reformja. Vállalati hatáskör­be került a piaci szükségle­tek felmérése, a termelési le­hetőségek és szükségletek ősz- szehangóLása, a vállalati ár­politika kialakítása, a napi termeléssel kapcsolatos dönté­sek túlnyomó többsége, va­lamint a fejlesztésiek nagy ré­sze. A megváltozott körülmé­nyek hogyan tükröződnek az előbb említett vállalatok éle­tében? Több tényező — a terme­lés jellege, szakemberek, a vállalatok nagysága — együt­tes hatására következtek be a változások. Valamennyi vállalatnál megerősítették a kereskedelmi és piackutató tevékenységet. megreformál­ták a tervezési rendszert, több olyan szervet hoztak létre, amelyek fontos közgazdasági feladatokat látnak el. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az anyagellátási és -értékesítési főosztályból két önálló főosztályt alakítot­tak ki. A salgótarjáni sík­üveggyárban az értékesítési osztály látja el a piackutatási tevékenységet. A RIOLEX Építőanyagipari Vállalatnál a főmérnök irányítja a ke­reskedelmi osztályt A Nógrád megyei Textilipari Vállalatnál a tervezést jelenleg a közgaz­dasági osztály végzi, míg ko­rábban az igazgató közvetlen irányításával egy dolgozó lát­ta el. A Nógrád megyei Fém­ipari Vállalatnál a reform előtt egy osztályon belül vé­geztek a munkaügyi és terve­zési munkát, jelenleg az utób­binak elvégzése a terv és üzemgazdasági osztály felada­ta. A Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál most van folyamatban ennek meg­szervezése. v A i csoportosítás — feladatbővülés Akaraiüanu.1 is felvetődik a kérdés: hogyan alakult az egyes osztályok feladata. A vállalatok többségénél a mű­szaki fejlesztési tevékenységet nem önálló osztály végzi, ha- niem csak csoport, a főmérnök irányításával. Ez alól csak a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek a kivétel. A síküveggyár­ban a gyárfejlesztési és -fenn­tartási osztályon belül műkö­dő csoport foglalkozik a mű­szaki fejlesztéssel. Általában elmondható, hogy a vállala­tok igyekeztek a fejlesztéssel foglalkozó megfelelő szervet kialakítani, illetve a meglevőt megerősíteni. Legjobban a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek­ben sikerült, másutt. így a Nógrád megyei Tanácsi Építő, ipari Vállalatnál nemrég kezd­tek hozzá Jelentős a válla­latok életében a kereskedel­mi és piackutatási tevékeny­séget ellátó osztály. Különö­sen ott fontos ez, ahol nagy mennyiségű exportot bonyolí­tanak le. Az anyaggazdálko­dással foglalkozó osztályok feladata a reform után to­vább növekedett, a kötöttsé­gek feloldásával nagyobb ön­állóságot kaptak munkájuk jobb elvégzéséhez. Közvetlen irányításuk az igazgatótól át­került a műszaki igazgató­helyetteshez, vagy a gazdasá ­gi igazgatóhelyetteshez. En­nek oka. hogy az anyaggaz­dálkodás sok pénzügyi prob­lémát vet fel. ezenkívül cél­szerű bizonyos takarékosság, ugyanakkor könnyebb az el­lenőrzés is. A tervstatisztikai osztály a reform előtt általá­ban az igazgatóhoz tartozott. Létszámuk bővült, munkájuk színvonala emelkedett. ' ma már eleget tudnak tenni a megnovekedett követelmé- riyékinek. Kihez lariozzon ? Felmerült, hogy az uj hely­zetben egyes osztályok melyik vezetőhöz tartozzanak. Több helyütt az anya ggazdálikodás- és -értékesítés, az igazgató köz­vetlen irányítása alól átke­rült a gazdasági igazgatóhe­lyettesihez. Ez alól kivétel a Nógrád megyei Textilipari Vállalat. A kétféle megoldás közül az utóbbit jobbnak tart­ják. A vizsgálatot végzők néni tartják jónak, ha a fejleszté­si osztályok gyártástechnoló­giai utasítások kidolgozásával, Kísérleti kutatási feladatokkal foglalkoznak. Szerintük ez a műszaki osztályok feladata. Nem helyeslik, hogy néhány vállalatnál nincs olyan osz­tály, amely a szervezési fel­adatokkal foglalkozna. Mivel ez a munka bonyolult és rendkívül fontos, hiánya zök­kenőket okozhat a hatéko­nyabb, célratörőbb munkában. A nEB javaslata szerint min­den vállalatnál legalább egy olyan függetlenített személy­nek kell ezzel foglalkozni, aki kézben tartja a vállalat szer­vezési feladatait, előkészíti az igazgató szervezési utasításait. Egységes a vélemény, hogy a szervezési osztály vagy sze­mély mindenütt az igazgató­hoz tartozzék. Ugyanez vonat­kozik a munkaügyi osztályra. A kialakulóban levő, önálló közgazdasági osztályt a gaz­dasági igazgatóhelyettes irá­nyítására célszerű bízni. Indo­kolt ez még akkor is, ha je­lenleg nincs elég közép- és felsőfokú közgazdasági vég­zettségű szakember. Sokszor még formai A belső mechanizmus átala­kítása. korszerűsítése, a meg­változott körülményekhez való igazítása sok esetben csak a formai változásokra terjed ki. A tartalmi előrehaladás még kezdetleges, kevésbé segíti a hatékonyabb munkát, gondot jelent továbbá a döntési jog­körök jobb, célravezetőbb el­osztása Venesz Karolj Radnóti-levél A Múzsák címmel megje­lenő művészeti és tudomá­nyos folyóirat most megje­lent száma közli többek kö­zött Radnóti Miklósnak azt a levelét, amelyet munka- szolgálatosként küldött a bi­hari Margittáról az iroda­lombarát Franki Sándor­nak, a Papirusz könyvkötő­műhely tulajdonosának, s kérte a költő, hogy házassá­gi évfordulójára az ő távol­létében küldjenek nevében egy csokor virágot a felesé­gének. A honismereti és helytörténeti emlékanyag írásos feldolgozását és meg­őrzését szorgalmazza Ortu- tay Gyula. (MTI) Filmszemle a mezőgazdaságról Fehér Gyula, a MÉM tájé­koztatási főosztályának veze­tője szerdán a minisztérium művelődési termében megnyi­tó tóttá az idei országos me­zőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti filmszemlét. A filmszemlén 42 szakfil­met és 13 reklámpropaganda­filmet mutatnak be. A szak­filmbemutatón először szere­pelnek olyan amatőr filmesek, akik többnyire tudományos kutatóintézetekben és vállala­toknál dolgoznak, és így megvan a lehetőségük arra, hogy a helyszínen forgassák az új eljárásokat népszerűsítő szakfilmeket. ígéret helyett intézkedést Azt mondják a termelőszövetkezeti tagok, hogy szive sen részesei egy-egy állattenyésztési, vagy hizlalást akció­nak. Ezt■ az állítást számos példa igazolja. Ott. ahol a gaz­dák nem restek á háztájiban bajlódni a jószággal, s elegen­dő takarmány is rendelkezésre áll, ragyogó eredményeket produkálnak. A közösség hasznára, de a saját magukéra is. A pásztói járásban azonban éppen most másként véle­kednek. A járási tanács mezőgazdasagi és élelmezésügyi osztályának főállattenyésztője már nem győzi szóval a ma­gyarázkodást. Na, de miért és ki helyett magyarázkodik Fösvény József! Az Allatforgalm.i Vállalat helyett, mert a cég nem teljesíti adott szavát. Bővebben a történtekről: Az 1041/1969. sz. kormányha­tározat szerint a pásztói járásban is részt kértek a szövet­kezeti gazdák, egyéniek a kocasüldő- 1és vemhes üsző kihe­lyezési akcióból. E szerint 228 kocasüldőt és 98 vemhes üszőt fogadtak be a szerződés feltételei szerint a háztáji gazdaságok. Nos, a kocasüldők azóta fialtak, már a sza­porulat is mázsányi jószágokból áll. A szerződő felek an­nak rendje-módja szerint kérték a ■partner vállalatot, te­gyen eleget kötelezettségének, s vigye el a hízókat. Az Ál- latforgalmi azonban — érthetetlen miért! — késlekedik. A gazdáknak mindennapos késedelem tetemes pénzkiadás. Hiszen a hízókat változatlanul takarmányozni kell, külön­ben leromlanak. Ez az oka, hogy közülük többen elvesztet­ték kedvüket a későbbi vállalkozásoktól. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osz­tályán arról informálták, hogy nagyon is szükségesek azak dós hízók. Sőt, az Állatforgalmi még szabad felkínálás alapján is vásárol. Minden tanács megkapta az utasítást, hogy ez utóbbit tegyék közhírré. Arról is értesültek, hogy az akció lebonyolításában zökkenők vannak. Az Állatfor­galmi felelős vezetői' nemrégiben megnyugtató intézkedést ígértek. ígéretben eddig sem volt hiány. A gazdák kedvét es hitét már csak a gyors intézkedés adja vissza. Remélni le­het, hogy a legutóbbi ígéretből végre valóság lesz. — P. T — NÓGRÁD — 1971. fanuór 28., csütörtök 3

Next

/
Thumbnails
Contents