Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)
1971-01-27 / 22. szám
Fotózzon a NÓGRÁD-nak! **+>*>*. .. ■ * -v** ***•■■ ■ • "*■■■ # >V V- 'R Betegek a kórházról "ä| Dobrovszky István (Pásztó): „Tél a Mátrában” című fényképére a zsűri 5 pontot adott Középiskolába vagy szakmunkásképzőbe? Az országos adatokból nem készül már pályaválasztási (űzet. Ennek egyrészt az az oka, hogy bebizonyosodott: nem sokat értek azzal a fiatalok, ha csak azt tudták, hány gimnazistát, szakközépiskolást, esztergályos-, vagy műszerésztanulót vesznek fel országosan. Ezért megyei tájékoztatók készülnek — s természetesen fővárosi, amelyek ismertetik a különböző iskolatípusok felvételi adatait, röviden megmagyarázzák a megyékben legkeresettebb szakmák által nyújtott lehetőségeket, felsorolják az országos beiskolázású intézményeket, s a legtöbbjük jó tanácsokkal is szolgál a pályaválasztáshoz. Van azonban néhány kérdés, amely éppen azért, mert sok embert érint, bővebb magyarázatot is megérdemel. Keadfük talán azzal, hogy ki tanuljon. gimnáziumiban, szakközépiskolában tovább, s ki a szakmunkásképzőben. Ez a kérdés nagyon is izgatja a fiatalok zömét kitevő ..középmezőnyben” levőket és .szüleiket. Mert viszonylag könnyű a dolog azokban a csalódottan, ahol a gyerek kitűnt a tanulásban. Sőt azt mondhatjuk, kész helyzet előtt állnak a bukottak is, mert a legtöbb szakmában nem sok reményük van a felvételre. De a hármas, négyes osztályzathoz közelállóknak már nagyon is gond, hogy középiskolába menjenek-e, vagy inkább szaftomat tanuljanak? Ezek pályaválasztáséról az utóbbi években kialakult kép meglehetősen tarka, hiszen találunk hármas alatt is középiskolába kierülteket, meg négyesnél is jobbakat, akik a szakmatanulást választották. Am e sok színű képben is vannak olyan jelek, amelyek kínálnak bizonyos következtetéseket. Az egyik következtetés az, hogy az értelmiségi családokból kikerült fiatalok a fizikai dolgozók gyerekeinél csaknem egy egész jeggyel gyengébb bizonyítvánnyal is középiskoláikban pályáznak. S fordítva: a munkás- és paraszt fiatalok még viszonylag jó tanulmányi eredménnyel is szakmunkásképzőkbe kérik felvételüket. Az értelmiségi szülőket is meg lehet persze érteni. Nem akarnák ők rosszat sem maguknak, sem az országnak, hiszen időben, hosszabb távra terveznek, mert tudják, hogy a gyorsan fejlődő társadalmi és gazdasági életben mind nagyobb szükség lesz a művelt, iskolázott emberekre. Többségük erre a holnapra gondol, amikor szakmunkástanulónak is csak érettségi után akarja adni gyerekét. Nem lehet tehát egy kalap alá venni az értelmiségi szülőket, hiszen náluk sem mindig a fizikai munka lenézéséről van szó, amikor mindenképpen középiskolába akarják adni a gyereküket. Hibát ők is akkor követnek el, amikor megalapozatlanul elfogultaik, ha akkor is középiskolába erőltetik fiaikat és lányaikat, amikor szinte jem- mi reményük sincs arra, hogy azt el is tudják végezni. Ezek a fiatalok hamar kibuknak, kimaradnak a középiskoláiból, csalódottjaik lesznek, s tulajdonképpen megszégyenültem a kudarc nyomasztó terhével mennek oda, ahol egyébként siker várta volna őket: a szakmunkásképzőbe. A fizikai dolgozók e tekintetben mintha a másik végletet képviselnék. Egyrészt túlságosan is óvatosak, s olyan általános iskolai tanulmányi átlagokkal is szakmunkásképzőbe adják gyereküket, amelyekkel még a középiskolai Végzettség megszerzésére is reményük lehetne. Másrészt vonzza őket a fiatal fizikai dolgozóknak viszonylag jó, a kezdő értelmiségieknél is jobb keresete. S mit éreznek a munk&s- és a parasztfiatalok? Többek között társadalmi igazságtalanságot, mert az általános iskolában gyengébb eredményeket elért értelmiségi gyerekek is középiskolába jutnak. Valójában pedig az esetek többségében saját, túlzott óvatosságukat kellene okolniuk. Azt, hogy az iskolázottság megszjerzésé’ben nem nagyon szeretnek kockázatot vállalni. Mondhatjuk ezt persze reálisabb szemléletnek is, de az az igazság, hogy felfogásukkal megnehezítik a minden szempontból igazságos középisko- kai felvételi munkát. Ki menjen hát szakmunkásképzőbe, s ki próbálkozzék a középiskolával ? A tapasztalatok azt mutatják, hogy elsősorban azoknak kell ajánlani valamilyen szakmát, akiknek a gyakorlati munkában nagyobb a tehetségük, mint az elvont iskolai ismeretek tanulásában. Azok pedig, akik a kézügyességen, a gyakorlatiasságon kívül legalább viszionylagosan jó képességéket mutatnak a tanulásban is, helyesen teszik, ha szakközépiskolába, vagy az úgynevezett emelt szintű szakmunkásképzőbe jelentkeznek. A gimnáziumot elsősorban azoknak kell ajánlani, eleiket inkább az elméleti dolgok érdekelnek, s képességeik és szándékaik alapján felsőfokú tanintézetbe pályáznak. A leglényegesebb, hogy ezeket a tömören összefogott, s a gyakorlat által igazolt tanácsokat társadalmi hovatartozás nélkül vegyék figyelembe a családok a pályaválasztásnál. Mert kevés az értelmük ezeknek a javaslatoknak, ha csak a munkás- szülők szívlelik meg, az értelmiségiek pedig nem, mert ebben az esetben aligha lehet változtatni a jelenlegi feszültségeken. Az idei pályaválasztási évadnak is egyik legfőbb jellemzője lesz, hogy az általános iskolát végzetteknek több mint 90 százaléka tovább tanulhat. A lehetőségekkel tehát nincs baj. Gondokat az okoz. hogy meatalália-e mindenki a „testhez álló” pályáit, mert ettől függ, hogy kedvvel, vagy anélkül dolgoznak-e egy életen keresztül. Érdemes tehát alaposabban átböngészni minden kezünk ügyibe kerülő oálvaválasztási füzetet, s meghallgatni a pedagógusok ajánlásait. Tóth László A gyógyuláshoz nemcsak jó gyógyszerek, szakszerű ellátás kell. Nagyon fontos az is, hogy a beteg hogyan érzi magát környezetében, mi a véleménye* a (kórházi 'kezelésről, milyen igényeket - támaszt a kónbázizal szemben.. Ilyen kérdéseikről rendez folyamatos k özvé 1 emuén y -kutatást a Mad- zsar József megyei kórház. Az első kérdőíveket másfél esztendeje osztották ki a kezelés után távozni készülők között. Később a kérdőívek egy fejlettebb, a kérdéseket árnyaltabban megfogalmazó formájával folytatták a munkát. Most mintegy kétszáz kitöltött kérdőív áll rendelkezésre aihhoz, hogy a legfőbb tanulságokat levonhassuk. A kérdőíveken a következőkre kértek választ a betegektől: 1. A kórházban látottakból, hallottakból mit fog otthon hasznosítani? Soroljon fel ezekből néhányat! 2. Ha válogathatna, betegség esetén ■hozzátartozóját a megye vagy az ország melyik kórházába vinné el és miért? 3. Otthoni ismerősei hogyan, nyilatkoznak kórházunkról? 4. Mi tetszett, kónh áaunkban ? 5. Mi nem tetszett kórházunkban!? 6. Milyen egészségügyi témáról hallgatna szívesen előadásokat? 7. Javaslata, vagy megjegyzése? Az első kérdésre adott válaszok azt jelzik, hogy a kórházban eltöltött idő nemcsak az egészséget adja vissza, hanem valami pluszt is ad, Olyan ismereteket, amelyekről korábban nem hallottak a betegek s amelyekről a kórházban, felvilágosító táblácskákról, faliújságokról, különféle felvilágosító, írott anyagokból szereztek tudomást. — Megtanultam. hogy a mértéktelen gyógyszereaedés csak árthat a szervezetnek. Egy másik beteg a kórházi osztályon alkalmazott tisztálkodási módszereket fogja „haza vinni” és családjával Is alkalmaztatni. Egy harmadik: — A rendszeres, pontos időben való táplálkozás értelmét és hasznát itt tanultam meg. Otthon is olyan napirendet alakítok majd ki, hogy .azonos időben étkezzen a család. Sokan a kérdőívet kitöltők közül a kórházban ismerkedtek meg a tisztálkodás, a higiénia néhány fontos szabályával. A második kérdésre adott válaszok egyértelműen a megyei kórház mellett foglaltak állást. Szinte csak elvétve jelöltek meg más kórházat, ahová betegség esetén hozzátartozóikat szállítanák. Ugyanígy nem ad) sok vitára okot a harmadik kérdés sem: a betegek otthoni ismerősed is általában jó benyomásokat szereztek a kórházban. Mi tetszett a kórházban? Elsősorban az, hogy modem, tiszta, szemnek kellemes a környezet. Hogy a folyosóikon virágok zöldednek — ez az otthont idézi —, hogy csend és nyugalom van — ez a szanatóriumra emlékeztet. A betegek túlnyomó többsége elégedett az orvosok és a nővérek munkájával, az a véleményük, hogy kedvesek, megértők a betegekkel. Ezzel kapcsolatos kifogás alig-alig akad. Valaki azt kérte, hogy a nővérkék többet mosolyogjanak, de ugyanakkor azt is leírta, hogy úgy látja; kevés a nővér,' s ezért nagyon sokat kell dogtozniök, szinte megállásuk síiincs. Ilyen tempó mellett bizony nem mindig jut erő a mosolyra. — Nem tetszett, hogy a látogatók az ágy szélére ülnek, holott székek is vannak. Tetejében még esznek is az ágyon. — írta az egyik beteg, 6 ebben tökéletesen igaza is volt. A kulturált beteglátogatásnak ez az egyik alapvető követelménye. Akadt, aki a megszólítást kifogásolta. — Bácsdztak, az orvosok is, a nővérkék is. Én még nem érzem magam bácsinak! A megszólítás valóban nehéz dolog, sokszor bajban vannak vele a kórháziak is. Az elvtárs, szaktárs és kartárs megszólítás válogatás nélkül nem alkalmazható. A báceizott beteg a „betegünk” megszólítást javasolja, ez viszont rideg é6 túl hivatalosnak hat. A legelfogadhatóbb talán még az uram, asszonyom megszólítás lenne, hiszen a szónak már semmiféle társadalmi megkülönböztető funkciója nincsen. Viszont annyira nem megszokott még, hogy bevezetését bizonyára sokkal többen kifogásolnák, mint most a bá- csdzásit, némázést. Marad tehát az utóbbi, amihez egy kedves, tréfás mosolyt is hozzátesz- nefc, hogy semmiképpen se lehessen sértő. Jelzik a kitöltött kérdőívek azt is, hogy a lakosságnak igen nagy hányada igényli az egészségügyi ismeretterjesztést. Nem komplikált, magas fokú fejtegetéseket kémek, hanem alapvető ismereteket, érthető, a figyelmet lekötő formában. Hogy miről? Általában arról a betegségről, amely miatt kórházba kerültek, de sokain kíváncsiak a rákkutatás eredményeire, a nikotin és a szesz káros hatására, a fertőző betegségek elleni védekezésre, a baleseted: megelőzésére, a nem kívánt terhesség megelőzésére, a szív-, az idegrendszeri és az ízület5 betegségekre. Szinte az egyetlen rossz tapasztalat; a betegeknek ví- sízonvlag kis része tölti ki a kérdőívet. Pedig a válasz az őket gyógvító orvos munkáját segíti, s így végső soron, a betegei: érdekeit szolgálja. szeműi — Mesterséges holdak és a mezőgazdaság A második világháború idején és a háború utáni években a légi fényképezés Igen nagy fejlődésen ment keresztül. Ez a fejlődés nem annyira a légi kamerákban, mint inkább a változatos skálájú filmanyagokban mérhető le. A modem légi fényképezés, amelyet az utóbbi évtizedekben nemcsak a katonai célokra, hanem sok tudományág céljaira hasznosítanak, a panfilmanyagok mellett különböző érzékenységű, színes anyagokra, infrafilmékre stb. dolgozik. Az ezekre készített felvételek az emberi szem által nem észlelhető finom részleteket is Iáhozzák. A régészet szolgálatába állított légi fényképészek is rájöttek, hogy tavasszal és nyáron a különböző fejlettségi fokot elért növényzet milyen jól értékelhető a légi felvételeken, és mindez milyen fon' fos támpontokat jelenthet a Emlékhangverseny Pásztón A Nagybajon yi Állami Zeneiskola e hét péntekjén Pásztón, a Lavász József művelődési központban, délután Beeth oven -emlékhangverseny t rendez. A hangivérsen yen közremű-- ködnek; Á. Apagyii Anikó, Ángyán Károly, Pap Józisef és Szüts Pál, a zeneiskola művésztanárai. A műsorban — melyet Nagy Péter, a zeneiskola pásztói fiókimitézetén&k tanára ismertet —, Beethoven négy nagyszabású kompozícióját szólaltatják meg. Ritka műtét Rigában, Lettország fővárosának klinikáján egy 29 éves fiatal nő került a reanimációs osztály figyelmének a középpontjába. A diagnózis súlyos, szinte reménytelen volt: vérmérgezés következtében a beteg mája és veséje felmondta a szolgálatot. A kísérleti-sebészeti és -fiziológiai laboratórium vezető professzora riitkia műtétre szánta el magát: a beteg szervezetéhez ideiglenesen állati vesét kapcsoltak. A „donor” egy sertés volt, mivel a sertések szervezete közel áll az emberéhez biológiai és funkcionális, siajártasságait tekintve. A műtétet két sebészcsoport végezte. Az egyik óvatosam eltávolította a sertés veséjét, különleges folyadékban alaposan átmosták, majd lehűtötték és mesterséges vérkeringésbe kapcsolták. A másik siebészcsoport hozzá kapcsolta a vesét, és egy mesterséges vesét a beteg szervezetéhez. A fiatal nő vére több mint három órán keresztül a mesterséges vesén és az állati vesén keresztül áramlott, ezalatt megszabadult a mérgező anyagoktól, és az eredeti máj és vese ismét működni kezdett. A beteg most lábadozik, hamarosan hazaengedik. A műtét módszerét három évig állatokon dolgoztok ki. Az egyik probléma az volt, hogy megtalálják az elkülönített szervek mesterséges vérkeringésének fenntartási módját. A rigai orvosok ma szükség esetén 24 órán keresztül is meg tudnak őrizni ilyen szerveket. A tudósok elképzelhetőnek tartják vese. máj. tüdő. sőt sertésszív időleges átültetését is.- (APNj régészeiknek. Az ősi falmaradványok felett növekedő gabonák általában csenevészebbek. minit a környezet, agyanakkor a régi sírok felett a növényzet. üdébb, zöldebb, beérés után kimagaslik a környezetből, A rakéta és a mesterséges holdak beköszöntésének korszaka kitolta a légi fényképezés felső határait, egyben lehetővé tette a földünk és végtelen óceánjaink állandó megfigyelését. A meteorológiai mesterséges holdak közvetve segítenek majd a jövőben a mezőgazdasági szakembereknek a megbízhatóbb időjáráselőrejelzés területén. A világűrben keringő, infra, és optikai távérzékelő műszerekkel, fotók,amerákkal felszerelt mesterséges holdak, ebből a dimenzióból végzett mérésekkel és főleg felvételekkel közvetlen segítséget nyújtanak a mező. és erdőgazdaságok számára. Mezőgazdasági viszonylatban a légi felvételeknek a geometriai pontosság, az áttekinthetőség. a finom részietek mellett nagy előnyük, hogy a felvételeket adott terület és adott növénykultúra felett évente meg lehet ismételni, ezáltal összehasonlításokat végezni a kultúra állapotát nézve éves viszonylatokban. Infraérzékelővel ellátott mesterséges holdak jó szolgálatot tehetnek korai erdőtüzek felderítésénél. Az Egyesült Államokban ezenkívül számos mező. és erdőgazdasági kutatóintézmény, egyetemi tanszékek kutatói dolgoznak olyan témán, amelyek mesterséges holdakról végzett légi felvételek mező- és erdő- gazdasági hasznosítását tűzték ki célul. Az utóbbi években például jó eredményeket értek el többcsatornás infravörös fényképezéssel a különféle növénybetegségek felderítése területén. Angliában a burgonyavészt, gabonákon a feketerozsdát, zabföldeken a sárga törpe vírus jelenlétét állapították meg imfrafel vételek segítségével, korai stádiumban. Számos esetben a növénybetegség már akkor megjelenít az infravörös képen, amikor az élő növényt a földön vizsgálva, még nem volt látható. Infravörös fényképezés segítségével levegőből megállapítható a növények érzékenysége a trágyák, növényvédő szerek iránt és jól meghatározható például a gyomo- sodás kiterjedése. A sztereofelvételek plasztikus képet adnak a mezőkről, erdőkről, termőföldekről és az öntözéses gazdálkodások növénykultúráiról. A kansas-i egyetem egyik kutatócsoportja jelenleg a radart igyekszik a mezőgazdasági kutatás szolgálatába állítani. Repülőgépről és mesterséges holdakról felvett radarképeket értékelnek ki. Az ezzel kapcsolatos egyik tanulmány megemlíti, hogy a természet adta növényzet és a termesztett növényzet ugyanabból a magasságból és ugyanolyan berendezéssel eszközölt radarképen jellegzetesen eltérő differenciákat mutat. Sőt a radarképen jól értékelhetők az évszakoknak a növényzetre gyakorolt hatásai is. \ Lehetségesnek tartják, hogy a radarképeket a jövőben hasznosítaná lehet növényfajok osztályozása mellett, a különböző talajok identifikáláséra is — a levegőből. A gazdaságilag fejlett államok kutatói most azon fáradoznak. hogy meghatározzák azokat az ideális magasságokat. amelyekből a felvételék jól értékelhetők a mező- és az erdőgazdálkodás számára. E. I. NOGRÁD — 1971. január 27., szerda
