Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)
1971-01-24 / 20. szám
A TRAKTORON Kit hogyan érint... Most már olvad, de az ünnepek fehéren jöttek. Miäoula György nézte a nagy, kövér hópelyheket és arra gondolt, nam lesz jó, ha sokáig így esik. Nemsokára értté jöttekés ő szó nélkül menit a majorba. Begyújtotta a gépet, a lánctalpak zörögve, csikorogva megindultak. Ügy múltok el az ünnepek, hogy takarította a havat az utakról, kiszabadította az elakadt járműveket. Van már nyolc esztendeje is, hogy a DT-vel jár. öreg traktor, régien megszolgálta mér az árait. Azelőtt legfeljebb annyiban érdekelték a gépek, hogy megnézte: rendesen javítanak-e a szerelők, jól „hajitják-e” a fcnaikttorosoik kinn a földekien. Ecsegen, a Béke Termelőszövetkezet 1059-ben alakult és Müíkulia Györgyöt mindjárt elnöknek választották. Együtt maradt, a falubeli gazdatársaival, mégis tele volt szorongással. Hiszen a felelősség, ami a vállára nehezedett, mindannyiiukiénál nagyobb volt. Már az első esztendőiben szépén összeszedték magúkat. A munkaegység mindjárt 38 forintot ért. Aztán keserves hónapok következtek. Az aszály éppen csak araszolta a termést, a részesedést. Az állam támogatásával nehezen kiigazították a munkaegységet 27 forintra. Amikor az év végién kiderült, hogy a tagok már nem kapnak semmit, sokam pánikba estiek. Azok az emberek, akiket még sem a szívük, sem az érdekűik nem kötött a közöshöz, mind el akartaik menni biztosabb kenyér után, MSikula György egész évben őszinte igyekezettel dolgozott, mégsem hagyta nyugton a ieükiismeret. Minduntalan az forgott a fejében; bizonyára a felkészültségiében van a hiba, ha ilyen csúfosan megbukott. Bement a járási tanácsra és lemondott az elnökségről. — A jó szándék kevés a boldogulásihoz. Nálam meg nincs egyéb... Legfeljebb a 12 hold gazdálkodási tapasztalata — magyarázta. Nem fogadták ed indokait. Biztatták, bátorították; dolgozzon csak tovább, majd minden jóra fordul, A járási litkiár is időt szakított, hogy beszéljen a makacs elnökkel. Hosszúra nyúlt a vitájuk, de Mikula György munkájára és tapasztalataira is számítanak a szövetkezetben úgy váltak el egymástól, hogy Mikula Gyöngy elnök marad Ecsegen. Jó egy hónap múlva, aratás idején érte a meglepetés: a járásiak a leváltását tanácsolták. Séhogyan sem fért fejébe a dolog. Bement a járáshoz és megkérdezte, mitévő legyen? Most már nem a titkár, az instruktor közötte véle a szigorú valót: — Többet vártunk a szövetkezettől, .. de valahogy nem mennék rendjén a dolgok. Bizonyára nem ismeri eléggé a helyzetet, a rendieteket... Egyszóval, elmaradt az élettől! Nem vitatkozott de sehogyan sem tudta megmagyarázni magának, miért nem mondKülföldre és belföldre ták ezt akkor, amikor ő szánta rá magát a lemondás- . a. Elnökhelyettes maradt és az irodán csináltak neki helyet. Ezt Mikula György úgy magyarázta, attól tartanak, megsértődött. Nem volt igaz. Nemhogy a tetttét, még a gondolatát sem mérgezte megibán- tottságból eredő harag. Az új elnök a járási tanácstól jött és Mikula mindjárt látta; valóban szakembert kaptak. Az év is jól sikerült. Kifizették a korábbi adósságot és a munkaegység újra túisaaladt a 30 forinton. Mikula György nem tartozott soha a szerénytelen emberek közé. De azt azért úgy vette, valami kis része neki is van az eredményekben. Ezért aztán egyre nőtt, növekedett benne a keserűség, mert mind gyakrabban vette észre, hogy mellőzik. Mindig többször kellett. rádöbbennie, hogy nincs szükség rá. Terényben a termelőszövetkezetben dolgozott egy régi jó barátja. Sűrűn hívogatta: — Hagyd" ott Ecseget. Nálunk biztosan megtalálnád a számításodat. Számolná sokféléképpen lehet. Mikula György minden számítása az volt, hogy marad. Megüzente a barátjának is: ■f- Nem SíZökök él Ecsegről. De miért is tenném, nincs okom rá... Szólít az elnöknek, traktorra ülne, ha lehet. Pásztón tanult, de amikor a gépre került, kiderült, korántsem olyan egyszerűek a dolgok, mint ahogyan azt az iskolán gondolja az ember. A legtöbbet az a traktoros segített neki, akit annak idején ő hozott a termelőszövetkezetbe. Felült mellé a gépre, magyarázott néki egy álló héten át. Mikula György meg összeszorította a fogát, s mindennap elhatározta, nem adja fel a küzdelmet. Az egyik legszorgalmasabb traktorosa lett a termelőszövetkezetnek. Most, az ősszel majdminden földet ő szántott fel vetés előtt. Gyalog- munkán dolgozott, tokaxmányt rakodott, de panaszra sem volt oka. Mindig jól keresett, két és fél, háromezer forintot Az elnök közben nyugdíjba ment, helyébe újat választottak. Mikula György újra bekerült a szövetkezet vezetőségébe. Nemcsak a munkájára, .tapasztalataira is számítanak, hiszen mindig jó gazda volt Nemrégiben Kiváló szövetkezeti tag kitüntetést kapott A hitelpolitikai elvekből fakadó nagyobb követelmények hatékonyabb gazdálkodásra ösztönzik megyénk üzemeit, vállalatait. Előnyét, vagy hátrányát mindenki úgy fogja fel, ahogy őt érinti. Az az üzem, amelyiknek hitelkérelme megfelel a bank által előírt követelményeknek, jónak tartja, ahol viszont csali a vágy van meg a nagyobb lélegzetű beruházáshoz, a termelés koszarűsítéséhez, ott méltatlankodnak a vállalatok vezetői. A fejlődés egyértelműen azt követeli, hogy az kapjon elsősorban hitelt a központi pénzből, aki olyan beruházást valósit meg, amelyik jól ötvözi a népgazdasági, vállalati és egyéni érdekeket, javítja a népgazdaság fizetési mérlegét, kiegyemsúlyozat- tabbá teszi a belső ellátást, hosszabb távlatokban garantálja a beruházott összeg gyors megtérülését. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek nemrég elkezdett rekonstrukciója a kül- és belföldi ellátás és a minőség javítása, a termékstruktúra előnyös megváltoztatása mellett hosszabb távú elképzeléseket is szolgál. A most épülő vegyigépgyárban gyártandó termékeknek is van biztoß piaca. Egy dinamikusan fejlődő iparág szolgálatában épül a Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni telepe. A jelenlegi hitelfeltételek megyénket több iparágban igen kedvezően érintik. Ezek között említhetjük a nyomdaipart, a könnyűiparon belül a ruházat* és a bútoripari ágazatot. Jó lehetőségei’ vannak az építőipari alapanyag-termelés növelésének is. A nyomdaipar fejlesztésére központi alapból 7 millió forintot kapott a vállalat. Egyértelmű az is, hogy ő mit tud adni sajátjából. Amiben nehezen tudnak előrelépni, az az új telephely kijelölése Salgótarjánban. Félő, hogy addig húzódik ez a dolog, amíg veszélybe kerül a már megszerzett pénz okos félhasználása. A vállalat egyik-másik vezetőjében felmerült olyan gondolat, hogy- a rendelkezésre álló pénzből a fejlesztési elképzeléseket Balassagyarmaton oldanák meg, mivel ott minden feltételt biztosít a város vezetősége. Az Ipoly-bútorgyár új telephelyével kapcsolatos hitelkérelem is eljutott a Magyar Beruházási Bank Nógrád megyei Igazgatóságához. Reméljük, hogy a bank budapesti központjában jónak találják a vállalat elképzeléseit, s hosszú lejáratú hitelben részesítik. Ugyanilyen reményeket táplálunk az építőanyag-ipari fejlesztéssel kapcsolatban. Más jellegű üzemeink, gyáraink a hitelért folyó versenyben kevésbé esélyesek, mert alapvetően objektív okok miatt nem tudják vállalni azokat a kötelezettségeket, amelyeket a bank állít eléjük. Vonatkozik ez elsősorban a hitelek visszafizetésére, s a hatékonyságra. Különösén áll ez a tanácsi vállalatokra, A minisztériumi üzemektől sok i tekintetben jóval elmaradt technikai, technológiai színvonaluk mellett igen nehéz körülmények között termelnek és jelentős ösz- szegbe kerülne a jogos, szociális és kulturális igények kielégítése is. A Nógrád megyei Textilipari Vállalat adminisztratív dolgozóinak egy része a vállalat központjának közelében lévő házakban mint álbérlők kénytelenek végezni munkájukat. A beruházás hatékonyságánál jogos az az igény, hogy azok jussanak pénzhez, aikik gyorsítják a műszaki fejlesztést, növelik a termelékenységet, bővítik az árukínálatot, megváltoztatják a termékszerkezetet, bele tudnak szólni a nemzetközi versenybe. De a kisebb, a hitelfeltételeknek nem mindenben megfelelő vállalatok legtöbbjének termelésére is ma még szüksége van a népgazdaságnak. Mivel alacsonyabb szintről indultak, ennék megfelelően kisebbek a lehetőségeik. Számukra a hitelszerzés nemcsak fennmaradásukat szolgálja, hanem majdnem kizárólag meghatározója fejlődésüknek is. Ezért határozott úgy a kormány, hogy ezekhez az iparágakhoz tartozó üzemekét, amennyiben népgazdasági igényeket elégítenek ki, előnyben részesítik. Két dolog azonban már most is zavarja a hitelek gyors és célszerű felhasználását. Az egyik az építőipari kapacitás részbeni hiánya. E miatt a hitelfeltételekben megjelölt termelői kapacitás belépése sokszor már az indítás pillanatában eltér a tervezettől. A másik pedig az, hogy amíg egy-egy vállalat megkapja a kért hitelt, addigra megváltoznak az építőipari termékek, vagy az üzemi berendezések és gépek árai is. Az előbbiek egy kicsit irreálissá teszik azokat a jogos reményeket, feltételezéseket, amelyeket a hitel kihelyezéséhez fűzött/ a központi elképzelés. Gond marad ez akikor is, ha a belőle adódó anyagi következményeket a hitelt igénybe vevő vállalatoknak, üzemeknek kell valamilyen formában kigazdálkodniuk. Kimondva, vagy kimondatlanul, a kialakult helyzet rákényszeríti a gazdálkodó egységek vezetőit, hogy a korábban feltárt lehetőségek mellett keressék azokat az adottságokat, amelyeknek okos felhasználásával, a jórészt rajtuk kívül álló okok miatt bekövetkezett új helyzetben is állni tudják korábbi szavukat: visz- szafizessék az esedékes hitelt. Ez azonban kevés! Biztosítani kell még pénzt béremelésre, a különböző szociális juttatásokra, azok bővítésére. Szó van arról is, hogy a jövőben a vállalatok jó hírnevének megszerzéséhez nemcsak jó, korszerű, szép árura, tetszetős csomagolásra, pontos szállításra lesz szükség, hanem arra is, hogy a hiteléket pontosan vissza is fizessék. V. » Moszkvában és Kairéban Rangos árubemutatóhon a DEXION-Salgó elemek A Kőbányai Porcelángyár balassagyianmaiti telepének kondenzátorüzeme ebben az évben is nagy mennyiségben szállítja termékeit a külföldi és hazai megrendelőknek. Csupán az első negyedévben nyolcmillió forintnál több hír- •dSttechnikán Ciliket gyártaniuk, amelyből kétmiUió-egy- sízázezer forint értékű a külföldi, hatmillió forint értékű a hazad piacokra kerül. A ter- rpelés további bővítéséhez és korszerűsítéséhez még ebben az évben nagy teljesítményű NSZK -gyártósort vásárolnak, amit az év második felében helyeznek üzembe. Amióta megjött a tél, a szerelőműhelyiben dolgozik, vagy a havat takarítja az úton. Azzal a DT 54-essel jár most is, amelyen annak idején tanult. Öreg, kopott masina, kegyetlenül ráz is. De valahogy Mikula Györgynek mégis jó ülése esik rajta. Vincze Istvánná A Salgótarjáni Kohászait! Üzemek DEXION -Salgó termékeit egyre szélesebb -körben ismerik meg az ország vállalatai és a lakosság. Ezt bizonyítja az elmúlt évi termelés vizsgálata, aminek eredményeképpen kiderült, hogy a DEXION-Salgó terrnéBaaaioson 1969 novemberében készült el egymillió forintos költséggel a községi óvoda. Az az oda járó, mintegy 27 apróság hamar megszerette az óvodát. Az óvodában hasznosan töltik el az apróságok a napot. Játszanak, verseket, és énekeket tanulnak Bíró Erzsébet óvónőtől (Koppány György felvétele) kékből emelkedett; a termelés és az értékesítés. A Kohászaiti Üzemek piackutatói és propaganda szakembered már tavaly is arra törekedtek, hogy az ország minden részében megismertessék és megszerettessék a DEXION-Salgó -elemeket. Több tájegységi bemutatót is rendeztek ennek érdekében. Ezek kedvező tapasztalatokat eredményeztek. A sikeres példák nyomán az idén is több DEXION-Salgó árubemutatóit rendeznek. Az idei első árubemutatóra január 26-án kerül sor HajdúBihar megyében, ahol a kisipari szövetkezetek gondoskodnak arról, hogy a megye lakossága megismerkedjék a DEXION-Salgó elemek széles körű alkalmazási lehetőségeivel. A hazai árubemutatók sorában rangos helyet foglal el a Belikereskedelmi Minisztérium által márciusban rendezendő „Bolti technika” kiállítás. A fővárosi kiállításon egy ABC- és egy iparcikk-kereskedelmi áruházban mutatják be a hazánkban jelenleg alkalmazott legkorszerűbb belső berende zéseket. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek a két áruház raktárait DEXION-Salgó elemekből állítja össze. E mellett saját tervezés alapján a vállalat elkészíti a két áruház belső polc- és pultrendszerét. A belföldi árubemutatókon kívül több külföldi meghívásnak is eleget tesz a vállalat.' Kairóba már elindították a kiállításra kerülő DEXION- Salgó elemek kollekcióját. Májusban viszont Moszkvában kell bizonyítani a DEXION- Salgó elemek jó hírnevét, ahol a vállalat a METALIMPEX Külkereskedelmi Vállalattal vesz részt egy nemzetközi kiállításon. Érdekessége lesz ennek a kiállításnak, hogy a Kohászati Üzemek nemcsak mint kiállítók szerepelnek, hanem mint „berendezők” is. A vállalat felajánlotta a rendező szerveknek, hogy a kiállítás technológiai sorrendjének ismeretében polcokat és állványrendszereket épít a DEXION-Salgó elemekből. Ezekre más kiállító ipari vállalatok helyezhetik e termékeiket. Közművelődés a A salgótarjáni síküveggyár művelődési házának rendezvényeit tavaly mintegy nyolcvanezer ember látogatta, kétszer annyi, mint két évvel korábban. Csaknem megkétszereződtek a fillmelőadások és ezek látogatottsága. A különböző klubok tevékenységébe naponta 60—70 dolgozó kapcso| NÓGRÁD -1971. j< sík üveggyár ban lódik be. Három év alatt százötven ismeretterjesztő előadás színhelye volt a művelődési ház, az előadások az élet, a tudomány és a technika számos területét felölték Gyarapodott az üzemi könyvtár is, 2780-ról 3353 kötetre és a rendszeres olvasók száma meghaladta a háromszázat. űr 24., vasárnap 3
