Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)
1971-01-22 / 18. szám
Pásztón, m gépjavító állomásion jó ütemben haladnak a téli gép javítással. Az alkatrészhiány ugyan sokszor késlelteti a gyors és határidőre tervezett munkákat, de azért mire a tavasz eljön, elkészülnek a mezőgazdaság számára szükséges gépek. Képünkön: Geckó István és Darázs József munka közben Ulo6o/if0ó művészvilág FILOZÓFIA Gtottó di Bondone firenzei festő egyszer Páduában dolgozott Váratlanul neves vendéget kapott: Dante kereste fel. akinek feltűnt, hogy a gyönyörű képeket festő mesternek milyen csúnya gyermekei vannak. Megfigyelését, azonnal ki is fejezte; mire Giotto mosolyoigva válaszolta: — Ife nem csoda. A képeket nappal csinálom, a gyermekeket pedig éjszaka... MESTER ES TANÍTVÁNY And/reo del Verrocchio niasz festő kora egyik legjelentősebb művészegyénisége volt. Tanítványai sorában találjuk Leonardo da Vincit is. A mester ekkor festette az Uffíci-képtárban levő Krisztus keresztelése című kompozícióját. A kritikusok később ügy találták, hogy a festmény legszebb része a két térdeplő angyalka — amelyet nem is Verrocchio, hanem ifjú tanítványa, Leonardo da. Vinci festett. Erre Verrocchio meg- esküdött, hogy soha többé nem vesz ecsetet a kezébe, így lett belőle a reneszánsz szobrászat egyik legnagyobb mestere... A NEPTUN Coaamo Medici herceg dilettáns művész volt: nagy kedvteléssel űzte a festészetei; és szobrászától egyaránt. Egyszer egy Neptunt alkotott, és azt Firenze piacán egy forrás fölé helyezte, hogy mindenki gyönyörködhessen ben— Nézze csak, milyen finom a fejes saláta zöldje, s milyen szép mellette a cékla kármit}ja és a majonéz le- helletszerü sárga tónusa ... Nos, tegyen hozzá még egy kevés mustárt és mindjárt kész egy eredeti Turner- kép!... OLCSÓ VÁSÁR Camille Corot, a múlt század egyik legvonzóbb francia mesterének tájképeit napjainkban óriási pénzért vásárolják, ám a művész életében nemigen jutott csengő elismeréshez. Egy alkatommal mégis sikerült neki egyik képét nagyobb összegért eladná. A dolog azonban kissé különös módon történt. Egy napon a későbbi köz- társasági éLnöfcnek, Casitnir- Périer-nek atyja látogatta meg Barbiaonban a művészt. Corot éppen akkor fejezte be gyönyörű művét, a Bibilés-t, amelyen az est utolsó fénysugarában nimfák táncodnak a berekben. Casimir- Périetr- nek annyim megtetszett a kép, hogy minden áron meg akarta szerezni. Megkérdezte tehát a festőt, hogy ml az ára? — Átengedem önnek a vásznat — feledte Corot —, ha kifizeti Millet barátom számláját a mészárosnál és a péknél. — Helyes! — kiáltotta örömmel Casdmir-Pórier, alkd ugyan elcsodálkozott a különös feltételen, de azt hitte, hogy jő vásárt csinál. Haimarosn elhozatta Ohail- ly-be a két számlát és ekkor nem kis meglepetés érte. Az qgyik huszonhétezer, a másik huszonnégyezer frankról szolt. Kiderült, hogy az „Angelus” szorongatott helyzetben élő mestere már 12 év óta nem fizetett a két hűséges és türelmes szállítójának. Casimir- Pórier azért természetesen kifizette a két számlát. A kép így 46 ezer frankba került, ami akikoriban hatalmas ösz- szeg volt érte. Ma már sokszorosáért sem kapható.,. SOUVENIR Pa bio Picasso, a maga és barátai legnagyobb meglepetésére Párizs német megszállása alatt semmiféle zaklatásnak nem volt kitéve. A birodalmi propaganda-minisztérium valószínűleg ebből a tényből akart külföldön erkölcsi tőkét kovácsolni. Sőt: később a Wehrmacht tisztjei és katonái gyakran meglátogatták Picasso műtermét. A festő némán fogadta a hívatlan vendégeket, némán vezette körül őket, s búcsúzáskor valamennyinket megajándékozta annak a híres festményének egy-egy reprodukciójával, amely a náci repülők által szétbombázott Guernica-t ábrázolta. S ekkor megszólalt Picasso, de mindig csak egy szót mondott, s mindig ugyanazt: — Souvenir. Egyszer aztán megjelent a mesternél a Gestapo egyik tisztviselője, elővett egy ilyen reprodukciót, és azt kérdezte: — Ezt ön csinálta? Mire a művész fejét rázva felelte: — Nem, ezt önök csinálták ... Révész Tibor Húsgyárak Nógrádhan A most kezdődő negyedik ötéves terv egyik szembetűnő vonósa Nógrádiban* hogy minden. eddiginél erőteljesebben épít a sajátos adottságokra, a hagyományokra. A nógrádi gazdákról mindig azt tartották, hogy nagyszerűen értenek az állatokhoz. Kezük, alatt szemlátomást növekszik a szarvasmarha, gömbölyödik a sertés, Ezeket a kedvező tulajdonságokat fedezték fel újra azokban az állami gazdaságokban, ahol a következő évekre az állattenyésztés, min- denekeüőtt a szarvasmarha- és sertéstenyésztés erőteljesebb fejlesztését határozták el. 4 hauyományok Szarvasmarha- és sertéstenyésztés, vagy hizlalás tulajdonképpen eddig is folyt mind a hat állami gazdaságban. Az eredmény azonban, éppúgy mint a körülmények, a tudatos tenyésztői munka, rendkívül változatos. A Magyarnón- dotbi Állami Gazdaság sertéstenyésztői díjaikat hoztak haza a legutóbbi mezőgazdasági kiállításról. A Szécsényi Tangazdaságban viszont mára közeli években felszámolják a sertéstenyésztést. Az alacsony, mindössze hetvenes kocalét- szám, a mostoha tartási kö- rüimények „haszontalanná” teszik a tenyésztőik munkáját. Mi a helyzet jelenleg az állami gazdaságok állattenyésztő telepein? Szarvasmarhából csaknem 3400, anyakocáiból nem egészen 1200 volt a tavalyi létszám. Évente több ezer hízott sertést, vágómarhát értékesítenek, s ez előnyös hatással van a megye lakosságának húsellátáséra. Ez a szerepük a következő években, tovább növekszik. Hiszen az állami gazdaságok sertéshús termelése már a negyedik ötéves tervben megsokszorozódik. Talán elérkezik az a kedvező állapot, hogy az év minden szakában elegendő sertéshús lesz a boltokban. A szarvasmarha-tony észtésben. — a szakemberek véleménye szerint — 1977-tól várható mélyrehatóbb változás. 4 technika A hagyományok tószteiete, hasznosítása azonban nem jelenti a korábbi viszonyok, a tartási és tenyésztési módszerek megkövesedését. A több évtizedes tapasztalatokat a korszerű módszerekkel, a fejlett technikával ötvözik. A cél: iparszert hústermelés megszervezése, húsigyórak létrehozása Nógrád'ban. Az új közgazdasági szabályozóik is erre ösztönzik a termelőket. Így, a mennyiségi feltételek teljesítésével együtt, vagy azt követve megoldódnak bizonyos minőségi gondok Is a gazdaságúkban. Már a múlt évben elkezdődött és az idén befejezik a munkát az építők a Mátraaljai Állami Gazdaság korszert sertéstelepén, Pásztó határában. A következő évben, 1972-ben felépül a M agyar- nándori Állami Gazdaság ser- téskombinátja. Pásztón 420, Magyarnándorban pedig 480 lesz a kocalétszám. Sok oldalról gyűjtött tapasztalatokból szűrték le a szakemberek, hogy a nógrádi gazdaságok üzemi adottságainak a 4—500 közötti kocalétszám a legmegfelelőbb. Ennéd kevesebbel nem lehet gazdaságosan dolgozni. Márpedig a gazdaságosság, a jövedelmezőség mindinkább elsőrangú tényezője a gazdálkodásnak. Ezért aztán a borsosiberényi és a nógrádkö- vesdi állami gazdaságok szakemberei a sertéstenyésztő és ^hizlaló társulás tehetőségeit keresik. A szarvasmarha-tenyésztésben ugyancsak jól látható koncentráció megy végbe a következő övékben. Most a nem egészen 1700 tehenet 9 telepen tartják a gazdaságok. Könnyű kiszámítani, hogy egy-egy telepen 180 jószágot gondoznak. A tervek szerint 1976-77-re 2300-ra nő a gazdaságokban a tehénlétszám. A jószágokat hat telepien helye- aik el, háromszáznyolcvanat egy-egy ilyen tömbben. Az üszőnevelést két telepre redukálják a mostani hat helyett. Szárakon pedig, a gazdaságok társulásában létrehozzák az 1500 szarvasmarhát hizlaló húsgyárat. A kérdés természetes: milyen változásokat hoz majd a tervek megvalósítása? Nem kétséges, hogy a technika segítségével tisztább, gyorsabb, termelékenyebb lesz a gondozók munkája, A hústermelés növeléséből, a költségek csökkentéséből pedig egyenesen következik, hogy az állattenyésztés jól jövedelmező agazattá válik. Tavaly 120 kilő sertéshúst értékesítettek minden hold szántóra vetítve az állami gazdaságok. A sertéstelepek bővítésével ez a húsmennyiség 228 Esztendők óta állandóan visszatérő művelődési problémánk a város és falu közötti különbség eltüntetése. Az egységes oktatási rendszer, az audio-vizuális eszközök egyre általánosabb elterjedése, a szocialista termelési viszonyok általánossá válása a mezőgazdaságban a falvak kulturális életében Is .jelentős változásokat hozott. Országunk lakosságának nagyobbik részi: — a városiasodás! igény növekedése ellenére — még ma is falvakban és a tanyavilágban él. Ez a lakosság — a statisztikai kimutatások bizonysága szerint — kb. M százaléka, az ország területének több mint 80 százalékán helyezkedik el. A X. kongresszus határozataiban arra is találunk utalást, hogy a munkáskálóra emelkedik. A tavalyi 14 ezer helyett, már 36 ezer mázsa sertéshúst értékesítenék a tervidőszak utolsó évében, összesen pedig majd az 50 ezer mázsa hústermelés, országosain is figyelemre méltó teljesítmény. Olyan eredmény ez, amelynek elsősorban a megye ellátásában tesz kedvező hatása. 4 pénz A nógrádi gazdaságok tőkeszegénysége ismert. Honnan veszik hóit a milliókat a korszerű, szakosított telepek építéséhez? A pásztói és a magyar nándori sertéskombinát 90 millió forintba kerül. A két gazdaság mindenekelőtt a maga erejére támaszkodott. Ezt egészítette ki az állam támogatása, a közép lejáratú hitel. A segítség indokolt, hiszen fontos népgazdasági kérdés, a húsellátás javítása a tét. A gazdaságok legalább kót-háram esztendeig így is lemondanak minden más beruházásról. Pusztán a gépek, berendezések javítására futja megmaradt pénzükből. Mégis érdemes ktiböjtólni ezt a néhány évet. Hiszen ha a két telepien, megindul a termelés, a nyereség számottevően megnöveld majd a gazdaságok fejlesztési alapját is. Hasonló módon, épül fel Szíriáikon a szarvasmarha-hizlaló telep. A 41 millióra tervezett beruházás felét, a társult gazdaságok adják össze úgy, hogy 1974-től takarékoskodnak a beruházásra. A többivel megint csak az állam siet a gazdaságok . segítségére, A húsellátás javítása a mezőgazdaság egyik központi kérdése a negyedik ötéves tervben. Az igényekhez, a piachoz igazodó, korszerű terv megvalósítását kezdtek ed a nógrádi állatni gazdaságok is. Érdemes őket segíteni a nagy ha a vízvezeték megteremtése a lakóházak nagy részében ma még merész álom is, már azért is nagy áldozatokat hoznak, hogy legalább néhány közkifolyó biztosítsa az egészséges ivóvizet. Víztársulások sorát hozzák létre, nem kis anyagi hozzájárulással, hogy lehetővé tegyék az egészséges életmód alapjait. Lehetne sorolni még az áruellátásban mutatkozó hátrányokat, uem is szólva az áruválaszték bőségéről és minőségéről. S akkor még hátra van a kultúra, amelyhez legalább olyan joga van a falusi embernek, mint a varosok lakójának. Az iskolákba utazgató diákok beszélhetnének arról a hátrányos helyzetről, amelybe földrajzi adottságaik révén kerülnek. munkában. Vinciié Isívanné Ceruzái egyzetek Több fényt, de olcsóbban tus. Találkozott a herceg egy- szar Mlchelangelóval, s megkérdezte tőle, minit vélekedik a Neptun-saoborróL Michelangelo mélyen meghajtotta magát Medici herceg előtt, s udvariasan válaszolta: — öh! Buzgón imádkozom isteneimhez, bocsátana meg nagyságodnak, hogy ilyenszép márványt tett semmivé... TÁJKÉP MUSTÁRRAL William Turner angol tájképfestő volt az első művész, aki vonatot festett — sőt éppen az első vasutat szerepeltette képén! Lord Overstone egyik ebédjén Turner így szólt szeretetve méltó házigazdájához, amikor az odanyújtotta neki a salálás tálat: Eltűnt egy gép Egy perui katonai szállító- repülőgépet, apuely húsz embert szállított fedélzetén, eltűntnek nyilvómátottak. Szerda délután kellett volna megérkeznie a gépnek Limába, ahol attól tartanaik, hogy az ország középső részében zuhant le valahol az Andok felett. (AFP) A fényképen látható precíziós vágógép jelentősen megkönnyíti az élelmiszer-csomagolást, az eladószemélyzet munkáját. A német gyár szavatolja: az áru vevőhöz kerül anélkül, hogy kézzel hozzáértek volna osztály százaléka szintén falun él, nem is szólva a dolgozó parasztság több mint egymilliós tömegéről. Ez annyit is jelent, hogy művelődési, szórakozási problémai mellett mindennapi igényeinek legjobb kielégítését is minden lehetséges eszközzel segítenünk kell. Legalább a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulásuk arányában. A szép elvek azonban igen gyakran sután félreesúsznak a valóságban, ha szembesítjük őket a mindennapi gyakorlattal. Annak ellenére, hogy a falusi lakosság aránytalanul nagyobb részt vállal az úgynevezett kommunális ellátottság növelése érdekében mint a városi, olyan területeken is nagyobb teherrel sújtják, ahol joggal elvárhatná az egyenlő elbírálást. A falusi embernek áldoznia kell azért, hogy kevesebb port nyeljen és kevesebb sarat kelljen taposnia. A járdaépítések, a portalanítás, az uteák tisztán tartása nemcsak anyagi áldozatot követel, hanem legtöbb esetben fizikai munkával való hozzájárulást is. A városi ember számára természetes a jó ivóvíz és a központi vízszolgáltatás a higiénikus élet követelményeit is messzemenően kielégíti. Falvaink nagy részében egyik legfőbb gond a jó ivóvízről való gondoskodás, és Goethe annak idején több fényt követelt, Lenin egyenesen az elektromosságtól és a szovjethatalomtól várta a kommunista társadalom létrejöttét. Am, mint példánk igazolni fogja, ez a több lény nem mindenkinek jár egyformán. Ki tudná megmondani: miért kell kevesebbet fizetnie a fővárosi embernek a világítás, u televízió, rádió, mosógép és egyéb háztartási eszközök áramfogyasztásáért, mint a falusinak. Pesten előbb sötétedik vagy közelebb vannak az áramforrásokhoz, mint a vidéki ember? Mi indokolja, hogy a tömbfogyasztásban még ma is 80 fillér, a tömb feletti fogyasztásnál pedig 40 fillér pluszt kell á falusi embernek fizetnie kW- ként? Elnéptelenednek a falvak, a fiatalság a városokba törekszik, munkaerőgondokkal küzd a mezőgazdaság? Figyelő szemmel kellene vizsgálni a felesleges megkülönböztetéseket, s ahol lehet, enyhíteni a falusi ember gondjain. Oda kellene hatni, hogy a következő években, ne kelljen aránytalanul nagyobb terhet vállalnia, s lényegesen nagyobb arányban részesüljön a modern, kulturált élet előnyeiben! Előremutató határozatok már vannak, akik illetékesek, váltsák Is valóra ezeket a határozatokat. Csukly László NÓGRÁD — 1971. január 22», péntek 5
