Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-21 / 17. szám

Északi sarkkör : *— i-------V* f ^Rovaniemi gäg? Kemi ® Vj ÍBkouiu M Outukumpu Ylojárv.s,^ iRauma Imatrt® PSa/mfl 2r\qsát: Hejsipkr Szovjetunió $ Vízerőmű MIS'ŐSOSSZÍG A fin«—■magyiar kapcsolástól?: afekiuliásábain újabb állomást ielemt Focik Jenő elvtársnak, a Magyar Népközltáinsiaság Mi­nisztertanácsa elnökének finn­országi látogatása. A két né­pet a nyelvi rokonságon túl a növekvő gazdaságii és kulturá­lis együttműködés, valamint a politikád térien az európai biz­tonságért folytatott közös erő­feszítések is összekapcsolják. A hazánktól 1:500 km-re északra fekvő, 337 009 kim2 te­rületű 4,7 millió lakosú Finn­ország — az „Ezer Tó orszá­ga” (területének 9 százalékáé víztükör) — az északi erdő- övezetben található. Az or­szág területének 71 százalékát borító fenyvesek képezik a finn gazdaság alapját: a fa- és papíripar az iparú termelés 10, a kiváltéi nek pedig 75—80 százalékát adja. Ezekkel ater- mékeável kapcsolódott be Finnország a nemzetközi imim- kamegwsztáslba is: a viliág eei- lulózexportjónak 20, papírex- portjánák 10 százalékát biztosítja, a rotációs papírt gyártó országok sorában pedig a negyedik helyet foglalja el. A finn ipar jelentős szerke­zeti változáson ment keresa­MA6Y/B RNH ÁRUCSERE ^FORGALOM WT~ Fa-és papíripar Réz h Kohászat O Gépgyártás fül az elmúlt negyedszázad f oiyiamán: kiépül a vízi erőmű- háiózat, fejlődött a bányászait — az ország rézbányászata Európában á harmadik helyen áll — és igen jelentős a gép­ipara. is. A gazdasági élet za­vartalan fejlődését és az millió főnyi ipari munkás tel­jes foglalkoztatottságát a Szovjetuniótól vállait bérmun kék, valamint a szocialista országokba irányuló kereske­delmi forgatom növelése teszi lehetővé. (A finn nemzeti jö­vedelem 25 százaléka a külke­reskedelmi forgalmon keresz­tül. realizálódik,). A nagy távolság ellenére 1968 óta kétszeresére növelke- dett az országaink közötti áru. csere-forgalom, ami az áru­szerkezet korszerűsítésévéi, a kevésbé fuvarigémyes cikkek részarányénak emelésével tó. váibb bővíthető. Az árucsere- forgalom kedvező alakulásé hoz hozzájárult az 1969—1973 évekre megkötött hosszú lejá­ratú árucsere-forgalmi szerző­dés és az 1969 októberében megkötött ötéves gazdasági, ipari, műszaki együttműködé­si megállapodás is. — TERRA — Mai kommentárunk Együttműködési terv Napjaink együk igen égető tanácskozás célja, megismer­kérdése a fiatalok érdeklő­désének felkeltése a mezőgaz­dasági munka iránit. Ennek érdekében számtalan határo­zat született az elmúlt évek­ben. Ezek- közül az egyik leg­jelentősebb a X. kongresszus állásfoglalása, amely tág te­ret nyitott az ifjú nemzedék­nek az élet különböző terü­letén való érvényesüléséhez. A határozat nagy súlyt he­lyez a falusi fiatalok életko­ra ezeknek a fiataloknak a gondjait, a munkájúikat aka­dályozó tényezőket. Az idén kétnapos szakmunkás-talál­kozót is rendeznek. Tapasz­talatcserének mondhatjuk ezt a rendezvényt, mert lehető­séget nyújtanak a végzett fi­atal szakmunkásoknak, hogy elmondhassák, milyen körül­mények között élnek, dolgoz­nak, munkájukban milyen eredményeket értek el. A ta­táréit zöldövezetének kialakí­tásáért” feladattal. rülményeinek javításárai, nácsfcozás résztvevői elláto­mumkájuk messzemenő támo- gátnak üzemekbe, megigyőződ­ni személyesen is az ott, fo­lyó munkáról. Ez az esztendő a szakmun­kásképzés esztendejének ígérkezik: Szükség van mert nagyon kevés a szak munkástanulónak jelentkező fiatal. Pályázatot hirdetnek a pedagógusok és mező- gazdasági szakemberek ré­szére »Falusi fiatalok me­zőgazdaságba való fokozottabb bevonásának lehetőségei” cím­mel. A tanulmányokat a pá­lyaválasztási tanácsadókon hasznosítják. Januárban a gatására. A KISZ Nógrád megyei bizottsága a határoza­tok ismeretében készített a megyei tanács mezőgazdasági es élelmezésügyi osztályával 1971-re szóló együttműködési tervet. amelynek alapján naigy lépést kívánnak tenni a faluéi fiatalok munkájának elősegítésére. \ Okos és jó kezdeményezés ez, mert ha a fiatalok ma még nem ismerik szerepüket a. mezőgazdasági munkáiban, a felelősség nem őket terheli, hanem a felnőtt korosztályt. Ezért üdvözölni lehet az mezőgazdasági KlSZ-alap­együttműködési tervet aláíró szervezetek között új mozgal­feüeknek azt az elhatározását, nrat hirdetnek meg »az ifjú­hogy a jövő hónapban a gazdaságok, falvak, kul­megye tizenöt tsz-uzemeiben , _____ H atol agrárszakemberek be­vonásával vizsgálatot tarta­nak annak felderítésére, va­jon az ifjúságra vonatkozó határozatokat milyen mérték­ben valósították meg. Kívá­natos volna a tapasztalatokat olyan fórumokon megbeszél­ni, alhol ha szükséges, a mu­lasztók felelősségre vonására is sor kerülhet. A fiatal mezőgazdasági szakembereikkel megyei ta­nácskozási; is terveznek, elő­reláthatóan márciusban, A A két szerv közötti együtt­működési megállapodás szám­talan más, igen hasznos fel­adatokat tartalmaz még. Ér­demes lesz megvalósítására energiát fordítani. A terv va- lóraváltásálhoz szükséges leg­fontosabb alap, hogy az ifjú­ság ott él a falun, munkára készen. A rájuk fordított fá­radság többszörösen megtérül, mert az ifjúság fogékony az újra, a korszerűre, az éssze­rűre, szívesen dolgozik tár­sadalmi rendünk erősítéséért. Ma hazánkat éppen azzal erő­sítjük többek között, hogy a is mezőgazdaságban elfáradt idő. rá, saket rátermett fiatalok vált­sák fel a munkában. A KISZ megyei bizottságának és a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­nak együttműködési terve azt szolgálja, hogy a mezőgazda­sági munka iránt keltse fel a fiatalok érdeklődését, s bizo­nyítsa: becsülete van ennék a munkának, és becsülete azoknak is, akik ezen a terü­leten dolgoznak. Érdemes a terv megvalósítását támogat­ni. B. Gy. a vizsgákat alapján Nemük meg, milyen ered­mények születtek a vizsgálat után egy évre, az intézkedési tervek végrehajtása nyomán. A vizsgálat sajátos realizá­lási módszert követelt meg. A N EB-határozata alapján a vizsgált vállalatok intézkedé­si tervet készítettek a NEB által kifogásolt hibák, illetve helytelen intézkedések; kija­vítására. Az intézkedési ter­veik jól átfogták a vizsgálat által feltárt hiányosságokat, ezt bizonyítja az is, hogy a tervek 83 javaslatot foglal­tak magukba, melyekből 1970- ben 56-ot már végre is haj­tottak. Megítélésünk serint kö­vetkezetes végrehajtásuk biz­tosítja a belső tartalékok ha­tékony kiaknázását. Csak példaként szeretnék néhányat kiemelni, és mindjárt mellé állítanám végrehajtási ered­ményét is, hogy világos le­gyen: nem látványos intézke­désekről van szó, a végrehaj­tásnak megvan a reális alap­ja. 1970. év folyamán a vizs­gált vállalatoknál a temmelé- kenység kedvezően alakult. A tervezett termelési növekedés a SKÜ-mél 100%, ZIM-nél 72,8 százalék, ötvözetgyárnál 92,3 százalék, Fémipari Vál­lalatnál 75,6 százalék termelé­kenység növekedésével való­sult meg. A SKÜ gyárrészle- gakre bontva tervezte meg 1970-re a termelékenység nö­velését. A terv szerint a nö­vekedést munkaszervezési in­tézkedésekkel, a berendezésék korszerűsítésével, a gyártás- technológiák módosításával, a kézi műveletek és az anyag- mozgatás gépesítésével érték el. A munkaszervezési intéz­kedésekkel 20,4 százalék, lét- számimegtakarítással 20,6 szá­zalék, a berendezések korsze­rűsítésével és a gyártástech­nológiák fejlesztésével 21,9 százalék, kisgépesítéssel és anyagmozgatás gépesítésével 4,9 százalék. A fenti intézkedéseken kí­vül növelte a termelékenysé­get az SKÜ-nél a „Dolgozz hibátlanul” munkamozgalom bevezetése is. E mozgalmon belül 424 javaslat született, melyből 111 javaslatot fo­gadtak el, bevezetése mintegy 22 millió forint évi megtaka­rítást eredményez. A ZIM sal­gótarjáni gyáregysége 1970- ben 23,8 százalékos termelé­kenység-növekedést tervezett, melyből az első félévben már 22 százalékot teljesített. A magas növekedést elsősorban a nagycsarnok üzembe helye­zésével és az üzemen belüli anyagmozgatás gépesítésével érte él. Sikeresnek mondhatók a felesleges, készletek felszá­molására tett intézkedések is. Az első háromnegyed évben a vizsgált vállalatoknál 8,6 mil­lió forint értékű készletet ér­tékesítettek, illetve selejtez­tek. Valamennyi vizsgált válla­lat intézkedett az anyaggaz­dálkodás és az anyagbeszerzés különválasztására. Konkrét intézkedéseket hajtottak vég­re az amyagnormák meghatá­rozására (ahol eddig nem vol­tak) és felülvizsgálatára. A lül könyv jóváírásra. így 1,1 millió forinttal (»öleként az állóeszközállományuk és az állóeszközök értékesítésénél 269 000 forint árbevételre tet­tek szert. Felülvizsgálták a IV. negyedévi, valamint az I. negyedévi anyagrendeléseket, több tételt sztorníroztak, vagy a következő negyedévre tettek át, aminek eredményeképpen az 1969. évi termelési lemara­dás ellenére az anyagkészle­tek sem növekedtek túlzott mértékben. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek is kidolgozta intéz­kedési tervét az anyagnor­mák felülvizsgálatára és az elfekvő készletek hasznosítá­sára. Ez utóbbinak során 2,5 millió forint értékű anyagot értékesítettek és 0,5 millió fo­rint értékűt selejteztek. Ha­sonló eredménnyel zártak a többi vizsgált vállalatok is. Ez intézkedések nyomán a vállalatok jól haladtak előre belső tartalékaik feltárásában és hasznosításában. A vizs­gált vállalatok vizsgálati anyagából, a tett intézkedések ZIM-központ kezdeményező- eredményeiből egyértelműen síinkre a salgótarjáni gyár­egység hatáskörébe adta át azoknak az anyagoknak a be­szerzését, melyeket itt hely­ben, vagy a közeli üzemektől, pl. az SKÜ-től, síküveggyár­tól, szénbányáktól és a Fém­ipart Vállalattól vásároltak ed­dig is, de a központ beiktatá­sával. Az állóeszköz-gazdálko­dás területén is javulás ta­pasztalható. Az intézkedések eredményéként kb. 15 millió forint bruttó értékű gépi be­rendezést hasznosítottak, il­letve selejteztek ki. A ZIM gyáregységénél az elfekvő anyagok és használaton kí­vüli állóeszközök feltárására selejtező bizottságot hoztak létre. Ez a bizottság az I. félévben már 5,7 millió fo­rint elfekvő készletet tárt fel, amiből 1,9 millió forint érté­kűt hasznosított is. A haszná­laton kívüli állóeszközök kö­zül mintegy 20 tételt értéke­sítettek. selejteztek vagy ajánlottak fel vállalaton be­kitűnik, hogy más vállalatok­nál is bőven van lehetőség a vállalatok belső tartalékai­nak feltárására. A vizsgált üzemek vezetői és dolgozói között a vizsgálat során feltárt hiányosságok és a megszüntetésükre tett intéz­kedések megértésre találtak helyeselték a NEB. kezdemé­nyezését és segítőkészségét. Ezt bizonyítja a ZIM és a Fémipart Vállalat vezetőinek kijelentése is, melyet a be­számoltatás alkalmával mond­tak el: „... A NEB által vég­zett vizsgálat számunkra hasz­nos javaslatokat, felvetéseket tartalmazott. A javaslatokat elfogadtuk és tekintélyes ré­szüket már megvalósítottuk. A vállalat vezetősége nevében megköszönöm a NEB segítsé­gét, és kérem, hósrv hasonló vizsgálatokkal a lövőben is legyenek sevítsóviínkre.” Dr. László István megyei NEB elnöke (Vége) Szakemberek a termelőszövetkezetekben Letelepedési, családalapítás! segély A rétsági járásiban ae utób­bi négy-öt esztendő alatt kü­lönös gondot fordítottak arra, hogy egyre több szakember vállaljon munkát a járás me­zőgazdasági üzemeiben. Az új gazdaságirányítási rendszer, az önálló, vállalatszerű, jö­vedelmező gazdálkodás kiala­kítása késztette erre a terme­lőszövetkezeteket. Még 1965- ben a járási szervek segítsé­egy ddigozo tagra jutó átla­gos jövedelem pedig csali­nem megháromszorozódott az elmúlt öt év alatt a rétsági gével a. termelőszövetkezetek járás termelőszövetkezeteibe!' ír literme lés Még nem készült él a ■múlt év végleges értékelése, de várhatóan több árut ér­tékesítettek a balassagyar­mati járás közös és háztáji gazdaságai, termelői mint 1969-ben. Az ármennyiség értéke 65—70 millió forint között van. Hízott sertésből majd ötezret, vágómarhából háromezernél többet vásá­rolt fél az Állatforgalmi Vállalat december elejéig. Tejből már a tavalyinál töb­bet, majd 50 ezer hektolitert szállított el a Tejipari Válla­lat. Baromfihúsból pedig mintegy 35 vagonnal érté­kesítettek a gazdaságok, a termelők. A Gagarin Hőerőmű óriás hűtőtornyai mellett toronydarukkal rakják össze az újabb 3«« megawat­tos r ség hatalmas acélszerkezeteit. A korábban elkészült két 100-as és az ugyancsak már meg­levő első 200-as egység után ezzel 600 megawattossá egészül ki a hőerőmű. A következő, harmadik 300-as egység — amelynek még csak az alapozása folyik — adja meg a létesítmény végső, 800 megawattos teljesítményét elkészítették öt évre szóló ter­vüket. amelyben rögzítették szakemberigényüket. A járá­si tanács ezután kapcsolatot keresett a Gödöllői és a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemmel, a Debreceni és a Mosonmagyarújvári Agrártu­dományi Főiskolával, valamint több felsőfokú technikummal. Az itt tanuló diákokat tájé­koztatták arról, hogy milyen A szövetkezeti vezetők, most már a taigok is egyre többet tesznek azért, hogy a fiatal szakemberek a gyakor­lati idő letelte után a szövet­kezetben maradjanak. Azok­nak a szakembereknek, akik további öt évre szóló szer­ződést kötöttek, vagy kötnek a mezőgazdasági üzemekkel, állami támogatásból folyósí­tott 15 ezer forint, úgyneve­elhelyezkedósi lehetőségeket zett letelepedési segélyt ad­kínálniak a járás mezőgazda- sági üzemei. Nem tétlenked­tek a termiéi őszövetkezetek vezetői sem. Olyan szakem­bereket kerestek, akik elmé­leti ismereteiket több, érett gyakorlati tapasztalattal egé­szítették ki. A szövetkezetek­ben dolgozó középkádereknek pedig lehetőséget teremtettek, hogy felsőbb iskolákban ké­pezhessék magukat tovább. A közös erőfeszítések nem nak. A családalapítás előtt álló lányok, fiatalemberek 10 ezer forint segélyben része­sültek. Ezenkívül 1965 és 1970 között 20 szolgálati lakást vásároltak és 6 lakást építet­tek a termelőszövetkezetek a seakemibereknefe. Ami a jövőt illeti, a mező­gazdasági üzemek csaknem húsz egyetemi, főiskolai és felsőfokú technikumi hallga­tóval kötöttek szerződést. A maradtak eredménytelenek, szövetkezetek ösztöndíjjal se­Három évvel ezelőtt, 1967-ben még nem egészen hatvan volt az egyetemet, főiskolát, a fel­ső- és középfokú techniku­mot, a mérlegképes könyve­lői tanfolyamot végzett szak­emberek száma a járás szö­vetkezeteiben. Tavaly már több mint százhatvan szak­ember tevékenykedett a me­zőgazdasági üzemekben. A szakemberek munkája kedve­ző hatással volt a szövetkeze­gítfe tanulmányaikat, a hall­gatók viszont vállalták, hogy az iskola befejezése után a járás termelőszövetkezeteiben dolgoznak. A későbbiekben lehetőség kínálkozik arra is. hogy a szakemberek segítsél a brigádvezetők továbbképzé­sét. A járás mezőgazdasági üzemeiben ugyanis most 45 brigádvezető tevékenykedik. Többségük képzettsége nem nagyobb a nyolc, illetve hat tek gazdálkodására. A haJmo- osztálynál. Ismereteik hiányát zott termelési érték. 1965-höz viszonyítva mintegy 233 szá­zalékkal emelkedett tavaly a gazdaságokban. Emellett a költsógszint 100,4 százalékról több évtizedes szakmai gya­korlattal pótolták. A szövet­kezeti szakemberek egyre több gazdaságban vállalják, hogy segítik a brigádvezetők 90,1 százalékra csökkent. Az szakmai továbbképzését. E. F NÖGRAD — 1971. január 21., csütörtök Finn—magyar kapcsolatok A NEB-vizsgálatok alapján (ti.) Nyolcvanhárom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents