Nógrád. 1971. január (27. évfolyam. 1-26. szám)

1971-01-20 / 16. szám

Air állami gazdaságok programfa : Üt cbm alatt megkétszerezik NÉPGAZDASÁGUNK IV. ötéves tervének előáráinyziaitaú saeráiit mezőg a zd óságunkban fokozottabban előtérbe Ikerül az állarttenyésztós, ezen belül is a hústermelés. A lakosság viel miszer ^ellátása, s az export egyaránt' azt kívánja, hogy az eddiginél nagyobb mennyisé­gű, jobb minőségű állati tér­nék kerüljön forgalomba. Az agy főre jutó húsfogyasztás a terveik szerint 1975-ben. 14 százalékkal kell hogy megha­ladja az 1970-es szántét. Ez azt jelenti, hogy 1975-tben egy főre számítva a húsfogyasztás eléri a 67 kilogrammot. Ezzel egyidejűleg a nettó húsexport 7ö százalékkal nő. Ilyen követelményt csak ak­kor lehet kielégíteni, ha az eddiginél nagyobb ütemben fejlődik a hústermelés, Az előirányzatok szerint nincs a hústermelésnek egyetlen olyan aga sem, amelyet ne kellene fejleszteni. A sertéshústerme­lés mégis külön szót érdemel. 1970-ben — az előzetes ada_ fok szerint — a hazai vágó- .sertés-termelés 688 ezer tonná­ra rúgott. 1975-ben az elő­irányzatok szerint 900 ezer tonna vágósertést kell mező- gazdaságunknak produkálnia. A sertéshústermelés ilyen mé­retű fejlesztését elsősorban a hazai húsellátás javítása kö­veteli. And a sertéshústermelést il­leti: nemcsak nagyarányú fej­lesztéssel számol ötéves ter­vünk, hanem a kisüzemek, va­lamint nagyüzemek közti ser­téshústermelés arányainak módosulásával is. Tavaly a vágósertés-termelés 52 százalé­kát még a kisüzemek, 48 szá­zalékát a nagyüzemek adták. Az elgondolások szerint 1975- ben a nagyüzemek 61 százalé­ké* arányban vesznek részt a ■agősertes-termélésiben. Ez nem jeleníti azt, hogy a kis­üzemek termelésének vissza­esésével számol a terv. A kis­üzemekben a termelés nagy­jából azonos méretű marad a tavalyival. Ugyanakkor a nagyüzemekben — termelő- szövetkezetekben', állami gaz­daságokban — erőteljes lesz a fejlődés. Anni az állami gazdaságokat Sieti: az elmúlt években a termelés nagyon sok terüle­tén bizonyították, hogy vállal­koznak a korszerű megoldá­sok alkalmazására. A párt X. kongresszusi határozat az ál­lami gazdaságokkal kapcsolat­ban azt mondja: „Nagy gon­dot kell fordítani arra, hogy az állami gazdaságok szerepe tovább erősödjön és fokozot­tabban járuljanak hozzá az egész mezőgazdaság intenzív fejlődéséhez.” E követelmény­nek akkor tudnak a gazdasá­gok megfelelni, ha a termelés egyes területein valóban a korszerű követelményeknek megfelelően, gazdaságosan, so­kat termelnek, s a termékek minőségét tovább javítják. Miután a IV. ötéves tervben a hősprogram teljesítése az egész mezőgazdaság számára elsőrangú feladat lett, termé­szetes dolog, hogy az állami gazdaságoknak is sokat kell tenniök ennek érdekében. Ho­gyan is alakul 1970 és 1975 között a magyar állami gazda­ságokban a sertéshústermelés? A gazdaságok közép távú fej­lesztési terveiből készített ösz- saesftéseklből kitűnik, hogy 1975-ben állami gazdaságaink 17 680 vagon vágósertést szán­dékoznak értékesíteni. S hogy érzékelhessük milyen ütemű fejlesztésről van szó, még egy szám: 1970-ben — az előzetes adatok szerint — az állami gazdaságok 8700 vagon vágó­sertést adtak el. öt év alatt tehát kereken kétszeresre nö­velik a sertéshústermelést. TERMÉSZETESEN a nagy­arányú fejlesztés rendkívül sok munkát kíván az érdekelt gazdaságoktól. A sertéshúster­melésnek az a rendszere, amely most alakul ki, pontos szervezést, nagy körültekin­tést, erős munkafegyelmet, termelési fegyelmet követel. A sertéshústermelést szolgáló beruházások új vágányokra viszik a termelést ebben az ágazatiban is. Az iparszerű hústermelés formái, módszerei már a korábbi években kiala­kultok. a baromfitenyésztés­ben. (Itt is az állami gazda­ságok voltak a kezdeménye­zők.) A sertéshústermelésben most alakulnak ki a gyakor­latban az iparszerű módsze­rek. Az állami gazdaságok eb­bén. a munkában is élen jár­nak. Agárd, Bábolna, Szék- szard, Hejőmente sokat tett és tesz azért, hogy valóban korszerűek legyenek a sertés- hústermelés feltételei. Az imént szó volt arról, hogy mennyire reálisak az ál­lami gazdasági hústermelés fejlesztési tervei, mi ad reali­tást e terveknek. Nos, az egyik első számú teltétel: bő­vülnek a korszerű elhelyezés lehetőségei A gazdaságok egész sora épít új telepet. Ezek a teljesen gépesített, az iparszerű termelési követel­ményeknek megfelelő telepek több mint félmillió sertés szá­mára adnak helyet az állami gazdaságokban. Az új telepek­nek az elkövetkezendő eszten­dőkben készeknek kell lenni- ök. A nagyarányú korszerű telepépítés mellett figyelembe kell venni a már meglevő fé­rőhelyeket is. Ezeken mintegy 300 ezer sertés helyezhető el. Közülük mintegy 200 ezer fé­rőhelyet lebontásra ítéltek. Ha lebontják az élavult épülete­ket, akkor is lesz hatszázezer hízónak férőhelye 1973-ban. Az a kétforintos kilogram­monkénti felvásárlási többlet­ár, amit a tavalyi döntések szerint a korszerűtlen hizlal­Két különleges érdekessé­ge lesz a salgótarjáni Novem­ber 7. Filmszínház január 21- től 28-ig terjedő műsorheté­nek. Elsőként január 21-től 24-ig May Károly híres regényének színes, szélesvásznú, magyarul beszélő, bolgár—nyugatnémet —spanyol—olasz—perui film- változatát, Az inkák kincsét A dolog elkerülhetetlen volt. Valakinek előbb vagy utóbb le kellett aratnia azt a ba­bért, hogy 6 az első ember, aki a nevét számjegyekre cse­rélte fel. Mármint az első em­ber — kivéve a börtönök fog­lyait. Az én számom (illetve immár a nevem) 420 03 2557. Az első számom, a 420 nem sokban különbözik egy három szótagú keresztnévtől. mint például Adalbert. A középső nevem, a 03, semmivel sem nehezebben kiejthető, mint bármely más kéttagú név, mondjuk a Jasper. És az utol­só, vagyis a vezetékszámom, a 2557, semmivel sem szokat­lanabb, mint egy olyan veze­téknév, hogy Vanlandingham. Amint azt elmondtam, a be­iktatási ünnepségen: „Megtisz­teltetésnek érzem, hogy én va­gyok az első ember, aki be­hatol a számok biztonságának világűrébe”. Eleinte nem akartam meg­válni a nevemtől, noha az nem valami különleges. és senkinek sem drága, legfeljebb nekem. De én már megszok­dákban előállított: hízókért kapnak a gazdaságok, arra ösztönöz, hogy a hústermelési lehetőségeket ezeken a helye­ken is kihasználják. A hizlal­dák évente kétszer benépesít­hetek. így tehát a jelek sze­rint a férőhelyhiány nem lesz akadálya a program megvaló­sításának. Sols mindent lehetne még sorra venni, amely a terv rea­litását bizonyítja. Ezek közül csak egyet: a taíkanmányelOá- tást. Tavaly az állami gazda­ságok kereken 700 ezer ton­na szemes abrakot termeltek, öt év múlva egymillió 166 ezer tonna takarmánygabona- terméssel számolnak. A kuko­rica termőterületét százezer holddal kívánják növelni, s a hozamok hat mázsával halad­nák meg a jelenlegi holdan- kénti átlagot. Ha a kukorica­termesztés, a szemestofcar- mány-termesztés lehetőségeit vizsgáljuk, akkor is arra a megállapításra jutunk, hogy a terv teljesíthető. SZÁMOLGATNI, persze, könnyű. Az egész program megvalósítása azonban hallat­lanul nagy erőfeszítést köve­tel. Ezt tudják minden gazda­ságban.. S azt is tudják: érde­mes fáradni. Olyan nagyszerű feladat megoldására nyílik le­hetőség, amely méltán teszi még megbecsültebbé társadal­munkban. az állami gazdasá­gokat. láthatjuk. A regény magyar nyelven Az inka öröksége címmel több kiadásban is megjelent, a kalandos törté­net több generáció népszerű olvasmánya volt. A regény filmváltozata ötszörös koo- produkcióban, szuper-vállal­kozásban, kiváló szereplőkkel Peruban készült. Látványos­sága mellett a fordulatos, iz­tam. Most viszont már min­denki úgy ismer, mint szá­mot. Vonakodva, de mégis be­leegyeztem a dologba, mert városom polgármestere meg­győzött, hogy úttörő leszek, egy új korszak hírnöke, és bi­zonyos hírnévre is szert te­szek. Körülbelül húsz szám közül, amely az életben valamit je­lentett számomra, végül is úgy döntöttem, hogy a társada­lombiztosítási törzsszámom lesz a legjobb. Ez volt a leghosszabb. Egyébként is a Belföldi Jövedelem Nyilván­tartó már amúgyis ezen a szá­mon szólított, ami kellemes, családias érzést ébresztett bennem. Megvolt hát a nagy ünnep­lés. A polgármester, a többi helyi méltóság, valamint ba­rátaim együtt Ünnepeltek a Washingtonból jött képviselő­vel. Ez utóbbi tartott beszédet arról, hogy milyen gyakorla­tias és emberséges dolog len­ne, ha mindenki számot vi­selne név helyett. Ez előmoz­dítaná a valódi demokráciát, Aim ási István Jön: Stanislaw Mikulski Jelenet As Inkák kincse című, May Károly-regény alapján készült, nagyszabású, ötszörös kooprodukciös kalandfilmből Oliff Owsley: Az első számozott ember Melyiket a sok közül? Izgalmasan telnek a hetek, a napok az általános iskolák­ban.. Érthető ez, hiszen pár hét és a tanulóktól össze­gyűjtik a továbbtanulásra je­lentkezőik lapjait. Többségük már jó előre eldöntötte, hogy milyen pályát választ élet­hivatásul. Igaz, e rendkívül felelősségteljes döntésnél nem voltak magukra hagyva. Szü­lők és nevelők adtak taná­csokat, hogy végül is vala­mennyi gyerek olyan pályát válasszon, amelyik egyénisé­gének, elképzelésének legin­kább megfelel. Dr. Szabó Józsefnével, a Rétsági Általános Iskola igazgatóhelyettesével az in­tézett 37 végzős növendékének sorsáról beszélgetünk. — Tulajdonképpen már az ötödik osztálytól kezdve fi­gyeljük a gyerekeket, milyen az érdeklődési körük. Ezen­kívül minden évben közvéle­mény-kutatást rendezünk, hogy ki, mi szeretne lenni... Az osztályfőnök, Ferencsik János zsebéből lös kártyák lóerőinek elő. Azt mondja: — Minden gyereknek ilyen' kartonja van. Följegyezzük a gyerek érdeklődését, mi sze­retne lenni, és azt is, mit ta­nácsolunk, hol tanuljon to­vább. Nyolcadik osztályban aztán már komolyabban foglalkoz­nak a gyerekekkel. Az igaz­gatóhelyettes üzemlátogatá­sokról, szakemberekkel való találkozásokról beszél. Szü­galmas cselekmény' és számos humoros epizód teszi mind­végig érdekfeszítővé a nagy­szabású alkotást. Aligha túlzunk, hogy jelen­leg a legnépszerűbb magyar színész Stanislaw Mikulski, aki ismeretségét mindenek­előtt a Kloss kapitány című tévéfilmsorozatnak köszönheti. A kitűnő és rokonszenves len­gyel művész magyarországi látogatása során szerepet vál­lalt Csizmarek Mátyás: A gyilkos a házban van című bűnügyi filmjében, melyet Bán Róbert rendezett A per­gő, izgalmas fordulatokban bővelkedő történet közép pontjában egy fiatal lány áll, akit egy bérház liftjében hol­tan találnak. A bravúros nyo­mozást Tímár százados alak­jában természetesen Mikulski irányítja és oldja meg a rej­télyt. Oldalán Major Tamás­sal, Garas Dezsővel, Márkus Lászlóval, Vass Évával, Benkő Péterrel, Detre Annamáriá­val, Kállai Ferenccel, Huszti Péterrel, Feleki Kamillái, Kiss Manyival a vezető szere­pekben a magyar filmjátszás élvonala sorakozik fel. A gyilkos a házban van ja­nuár 25-től 27-ig szerepel a November 7. műsorán. lői értekezleteket tartanak, ahol tájékoztatják a szülőkéi; a továbbtanulás, az elhelyez­kedés lehetőségeiről. Holló Istvánná az iskolában a pá­lyaválasztási felelős. Hasznos pedagógiai tanácsok egész se­regével segíti a tanácstalan fiatalokat, szülőket Nem vitás, hogy a pályavá­lasztást a község arculata is meghatározza. Rétság valami­kor mezőgazdasági község volt az utóbbi években azon­ban erőteljes iparosodásnak indult. így a tanulók zöme a helyi ipari üzemekbe kéri fel­vételét, hogy szakmát tanul­jon. Az előzetes felmérés ada­tait vizsgálgatva az is kiderül, hogy a Rétsági Általános Is­kolában mindössze négy ta­nuló kíván a mezőgazdaság­ban dolgozni. Dr. Szabó Jó­zsefeié ezért egy kicsit a szö­vetkezet vezetőségét is hi­báztatja. Az üzemek képvise­lői többször is felkeresik az általános iskolát beszélgetnek a tanulókkal a szakmákról, amit náluk sajátíthatnak el. A termelőszövetkezettől egé­szen mostanáig nem járt az iskolában senki. Igaz, a ta­nulók ellátogattak a termelő- szövetkezetbe. Ügy látszik azonban, hogy mindez kevés­nek bizonyult. Hiszen a négy fiatal, aki mezőgazdasági pá­lyára készül, az sem a hely­beli szövetkezetben kíván dol­gozni. Bardos Éva, a tanulók egyi­ke az élővilágórákon került közelebb a mezőgazdaság­hoz. — Megszerettem a növé­nyeket, s ezért úgy döntöt­tem, hogy zöldségtermesztő le­szek — magyarázta komolyan a kislány. Tanulmányait Pé- celen szeretné folytatni. — Végeztél már mezőgaz­dasági munkát? A kislányt nem lepi meg a kérdés. — Az iskola gyakorlókért- jében és otthon is van erre lehetőség — magyarázza. Édesapja katonatiszt, a zöld­séges kert ápolásában Éva se­gít neki. Baráz József úgy döntött, hogy Érsekvadkerten tanul to­vább, és gépszerelő lesz. — Miért választottad ezt a pályát? Kicsit gondolkodik, s az­után válaszol. — Szeretem a gépeket. 1 Aztán a mezőgazdaság előtt nagy jövő áll... Sok gépre van szükség, a gépek műm ka közben elhasználódnak. A szerelők nem maradnak mun­ka nélkül. Juhász Ferenc éppúgy mint Baráz József, gépszerelőnek jelentkezett. Fábián János vi­szont csak nehezen tudott dönteni. A történelem min­dig kedvenc tárgya volt. Ta­valy a járási tanulmányi ver­senyen a második helyen vég­zett, Hogy mégis az Érsek­vadkerti Gépjavító Állomásra kérte felvételét, annak az az oka, hogy a gépszerelést talán a történelemnél is jobban ked­veli. így formálódnak a vágyak­ból tervek. Jó volna, ha a következő félév és azután a többi sem hozna változást a fiatalok elhatározásában. Bi­zonyára a mezőgazdasági üze­mek is jól járnak, ha a fia­talok valóra váltják azokat az elképzeléseket, aimelveket most még az iskölapadokban melengetnek. Szenográdl Fér ont Légi katasztrófa, harmincöt halott Eddig ismeretlen okokból hétfőn délután a zürichi re­pülőtér közeiében lezuhant egy bolgár utasszállító repülőgép — jelenti az ADN. A gép Majna-Frankfurtból Párizs és Zürich érintésével Szófiába tartott. A repülőgépen 39 sze­mély — utasok és a személy­zet tagjai — tartózkodott, akik közül négyen maradtak élet­ben. Bolgár kormányküldöttség indult a szerencsétlenség szín­helyére, hogy a katasztrófa okait és körülményeit meg­vizsgálja. (MTI) Középiskolás kép zöművész vallomásai es az egyenlőséget, mondotta; így senkinek sem lenne külö­nösen előkelő, avagy nagyonis szánalmas hangzású neve. Majd hozzátette, hogy ez az elrendezés a börtönök lakói­nak közérzetét is javítaná, mert nem éreznék úgy, hogy elkülönítenék őket az emberi­ség egészétől. Ezután a beszéd után sokkal jobban éreztem magam. Mindenki gratulált nekem, és 420-asnak szólított, vagy Mr. 2557-nek. avagy egyszerű­en ,,4’’-nek, (ez a beceszá- mom). Egy idő után mindez természetesen hangzott. Jöttek az újságírók is a szokásos kér­déseikkel. — Milyen gondolatokat szül az, hogy az ember immáron nem név, hanem szám? — kérdezte az egyik riporter. Hogy milyen gondolatot?! Miért gondolkodnék én egyál­talán? Majd betáplálnak és a komputer gondolkodik helyet­tem. Fordította: SSilahi Judit » l A Bolyai Gimnázium aulá­jában tegnap nyitották meg Szabó Tamás III. c. osztályos tanuló kiállítását. A középis­kolás fiatal biztos technikát és meglepő tehetséget bizonyító képeivel, szobraival mutatko­zott be tanárainak és tanuló- társainak. — Az iskolagaléria, mely eddig csak érett művészek al­kotásainak bemutatására adott helyet, e kiállítással olyan kezdeményezés színhelyévé vált, ahol a jövőben lehetővé válik ifjú alkotók, tehetséges fiatalok bemutatkozása is — mondotta megnyitó beszédé­ben Czinke Ferenc grafikus- művész. az iskola tanára. A Derkovits Gyula KISZ- alapszervezet nevében Killyéni Andrea IV. osztályos tanuló köszöntötte a fiatal alkotót, és sok sikert kívánt neki a to­vábbi munkához. Ezután Szabó Tamás átvet­te az iskola és a KlSZ-szer- vezet ajándékát és köszönetét mondott mindazoknak, akik lehetővé tették számára, hogy a kiállítás létrejöhessen. A galériában látható alko­tások közül kerülnek majd ki azok a képek — a tanulók vé­leményét Is figyelembe véve —. melyek az egri diáknapo­kon képviselik az iskola szí­neit. NÓGRÁD — 1971. január 20., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents